Egy éves a kormány, s így egy éves a kormányzati szinten professzionálissá fejlesztett jogi pr gyakorlat is. A tavaly májusban hivatalba lépett Orbán-kormány az első a rendszerváltás után létrejött kabinetek közül, amelyik tudatosan és előre tervezetten él a büntetőügyek kommunikációs értelmezésének lehetőségével. A politikai és a jogi kommunikáció határterületén tevékenykedő elszámoltatási kormánybiztos intézménye új, de meghatározó szereplője a magyar közéletnek. A Petrocelli blog nem politikai kommunikációs, főleg nem politikai blog, ezért az alábbiakban kizárólag a jogi pr szempontjai alapján vizsgáljuk Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tevékenységét.

Az előző, ellentétes politikai oldalt képviselő kormány „gyanús ügyeit” kivizsgáló és a nyilvánosság elé táró politikus szerepköre nem előzmény nélküli, hiszen az első Orbán-kormányt felváltó Medgyessy-kabinet is létrehozott hasonlót. Keller László közpénzügyi államtitkárként 2002-ben szintén politikailag érzékeny ügyekben tett büntetőfeljelentéseket, és ebbéli tevékenységéről tájékoztatta is a közvéleményt, de működése mindössze a soron következő önkormányzati választásokig tartott, amikor Törökbálint polgármesteri székére cserélte kormányzati pozícióját. Tevékenységét saját pártjában sem tartották sikeresnek, s hamarosan a közpénzügyi államtitkárság is megszűnt. Keller távozásának valószínűleg csak egyik oka volt, hogy feljelentéseit rendre lesöpörte az asztalról az ügyészség, feltehetőleg az is hozzájárult, hogy kevés karrierpolitikus érzi magát kényelmesen a politikai vádbiztos szerepében.

A második Orbán-kormány által 2010-ben elszámoltatási biztossá kinevezett Papcsák Ferenc is inkább a zuglói polgármesterséget választotta, s régóta nem hallani a 2006-os tüntetésekre adott rendőri és kormányzati lépéseket kivizsgáló Balsai István tevékenységéről sem. A sukorói földügy kivizsgálásában a kormány hivatalba lépése óta aktív, ősszel elszámoltatási kormánybiztossá kinevezett Budai Gyula azonban nagy lendülettel, módszeresen, és láthatóan élvezettel végzi mások által kevéssé kívánatosnak tartott feladatát.

Budai Gyula minden héten, akár több alkalommal is megszólal, újabb és újabb általa botrányosnak nevezett ügyet tárva a nyilvánosság elé. Ezek közül néhány példát kiragadva kívánjuk bemutatni azokat a kommunikációs technikákat, amelyek Budait elődjeihez képest sikeressé és hatékonnyá teszik.

1. Személyes márkaépítés: Sukoró

A 48 éves jogász-politikus kommunikációs önreprezentációjának középpontjában is tudatosan egy hosszú évekre visszanyúló elszámoltatási ügy áll. Hivatalos életrajza szerint „2010. június 11-től miniszterelnöki megbízottként az állami földek jogellenes elherdálásának vizsgálatával foglalkozik; ebbe a körbe tartozik többek között az elhíresült sukorói földterület elcserélésének ügye is, amelyet ő tárt fel először.” Az általa feltárt Sukoró-ügy, amely úgyszólván predesztinálja őt az elszámoltatási kormánybiztosi szerepére valóban minden szálában hozzá kötődik a médiában. Kevesen emlékeznek rá, hogy nem volt ez mindig így. A sukorói kaszinóépítés körüli botrányokat ugyanis elsőként nem ő, hanem a ma előzetes letartóztatását töltő Budaházy György tette először országosan ismert üggyé, legalábbis a saját politikai szubkultúrájához tartozók körében. Ezt követően sem Budai, hanem a politikai paletta másik oldalán álló Schiffer András tett büntetőfeljelentést az ügyben 2009 októberében. Budai csak ezen előzmények után kezdett érdemben foglalkozni a sukorói telekbiznisz szálaival, ám ezt olyan módszeresen, heti sajtóeseményekkel körítve tette, hogy a Gyurcsány Ferenc meggyanúsítását is magával hozó az ügy mára teljes egészében hozzá kötődik.

Budai Gyula iratokat ad át az ügyészségnek a sukorói teleküggyel kapcsolatban. Fotó: Magyar Hírlap

Az ezek után úgyszólván magától értetődően elszámoltatási kormánybiztosi pozícióhoz jutó Budai Gyula saját maga így fogalmazza meg honlapján feladatkörét:

2010. november 4-én a miniszterelnök úr elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztossá nevezett ki. Amint azt az elnevezés is mutatja, feladataim az elmúlt kormány időszakához köthető gazdasági visszaélések, megkérdőjelezhető szakmai döntések, pénzügyi kiutalások feltárására koncentrálódik. Nem igazán felemelő és szép feladat ennek a munkának az elvégzése. Igen sok erőt adnak azonban a mindennapokban hozzám forduló emberek biztató szavai. Saját megfogalmazásuk szerint, pontosan ezen okból tették le a voksukat az új kormány mellett, s a választások során ezért szavaztak ilyen mértékű bizalmat a Fidesz MPP javára a többi párthoz viszonyítva.

Mindenkiben alapvető az igény egy gazdaságilag és politikailag is tiszta és átlátható környezet megteremtésére. Teljesen új alapokra kell helyezni mindent, s ehhez elengedhetetlen a múlt problémáival való szembe nézés, a megkérdőjelezhető döntések maradéktalan felülvizsgálata.

Politikusként és érdekképviseleti vezetőként közvetlen kapcsolatban vagyok az emberekkel, hiszen a hivatalomhoz naponta több levél, beadvány, irat érkezik, melyek különböző tartalmú – többnyire az elmúlt rendszer gazdasági visszaéléseit feltáró – megkeresések. Az emberek végre tisztán szeretnének látni, átlátható közéletet akarnak, s ezért is ez a nagyfokú aktivitás. Rendkívül nehéz helyzetben van a kormányhivatal: minden egyes üggyel foglalkozni nem áll módunkban. A köztudatban rólunk kialakult képpel ellentétben a hivatalunk semmilyen felhatalmazással, jogkörrel nem rendelkezik ahhoz, hogy a fent nevezett ügyekben eljárhasson; s így jogorvoslatot sem nyújthatunk. Feljelentést, illetve bejelentést tehetünk – amennyiben megalapozott bizonyítékok vannak a birtokunkban. Igyekszünk minden, a kormánybiztosságra beérkező megkeresést rendszerezni, s a megfelelő jogi, szakmai szervekhez eljuttatni, ahol a szükséges vizsgálatokat jogszerűen képesek lefolytatni.

2. Kommunikációs nyomásgyakorlás: legfőbb ügyész

Budai a fenti feladatleírásban maga is elismeri, hogy tevékenysége alapvetően információs és kommunikációs jellegű: összegyűjti a tudomására jutó gyanús ügyeket és eljuttatja őket a megfelelő hatóságoknak, majd gondoskodik arról, hogy „az emberek végre tisztán lássanak”, azaz kommunikál. Tehát egy, klasszikusan a jogi pr területéhez tartozó munkakörrel állunk szemben, azzal a nyilvánvaló specialitással, hogy Budai a miniszterelnök támogatását bíró, erős politikai felhatalmazású kormányzati szereplő is, akinek megkereséseit a nyomozóhatóságok nem egyszerűen utasíthatják vissza.

A kormánybiztos tesz is róla, hogy az érintett szervezetek értsenek a szavából. Ezzel kapcsolatban emlékezetes volt őszi konfliktusa az akkori legfőbb ügyésszel, akit alig burkoltan azzal vádolt meg, hogy bár asztalán van a Gyurcsány Ferenc ellen tett feljelentés, illetve a volt miniszterelnök ellen indítandó büntetőjogi eljárás ügye, mégsem tesz semmit, hanem „falaz” a volt miniszterelnöknek. A Sólyom László által kinevezett, az szocialisták iránit elfogultsággal nehezen vádolható Kovács Tamás akkor éppen nyugdíjba vonulására készült, így hangosan kérhette ki magának a feltételezést, de egy kormány által kinevezett rendőri vagy pénzügyőri vezető ilyesmit aligha engedhetne meg magának. 

3. A politikai szerep elutasítása: az elszámoltatás és a fideszes önkormányzatok

Budai számára az egyik legnagyobb kommunikációs csapdahelyzet, ha számon kérik rajta, hogy miért csak az előző kormánypártokhoz kötődő személyek kerülnek célkeresztjébe, azaz miért nem vizsgálódik a kormányváltást követő, az ellenzék által vitathatónak ítélt ügyekben vagy a korábbi időszakban a Fidesz vezette önkormányzatoknál tapasztalt visszásságok kapcsán. Egy újságírói kérdésre így válaszolt ennek a kapcsán:

- Ajánlották már figyelmébe Papcsák Ferenc zuglói tanácsadói szerződéseit, Rákay Philip cégének megbízásait, Esztergom város gazdálkodását vagy az évek óta fideszes irányítású Pest megyei önkormányzat csődközeli helyzetének megvizsgálását?

- Mutassanak olyan jogszabályt, amely alapján vizsgálhatnám. A kormány-határozat egyértelműen kimondja, hogy önkormányzatok tekintetében az Állami Számvevőszéknek van jogosultsága ellenőrizni. … Ami Papcsák Ferencet illeti, ő 2010 októberében lett zuglói polgármester, az elszámoltatásra vonatkozó kormányrendelet pedig meghatározza a mandátumomat, amely a 2002 és 2010 közötti időszakra vonatkozik. Konkrétan leírja, mire szól a mandátumom. Napi harminc-negyven olyan bejelentés van, amit szívesen vizsgálnék, de nem tehetem. Ezeket mind továbbítjuk a megfelelő szerveknek. Ha vizsgálnám ezeket az ügyeket, akkor túlnyúlnék a hatáskörömön.

Budai tehát tudatosan nem politikusként, hanem valamiféle semleges értékrendű hivatalnokként határozza meg önmagát. Bár nyugodtan válaszolhatta volna a fenti kérdésre, hogy „azért foglalkozom az előző kormány ügyeivel, mert ez érdekel”, a „szívesen vizsgálnám, de nem tehetem” formulát választja. Ez még a legszőrösebb szívű, kormánnyal szemben kritikus újságírót is ki kell hogy elégítse, hiszen a jogszabályok betartásáról van szó. Más kérdés, hogy Budai Gyula bizonyos esetekben mégiscsak megszólal önkormányzati ügyekben is. Ilyen volt, amikor Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár férjének egy önkormányzati cégnél, a Parking Kft-nél történő foglalkoztatását tárta a nyilvánosság elé, vagy amikor Tarlós István segítségére sietett az Alstom és a BKV közötti szerződés értelmezésében, s e segítségnyújtásnak büntetőfeljelentés lett a vége. 
 

4. Támadásra viszont-támadás: lakásügyek

Bár pozíciójánál fogva kezdettől a támadások kereszttüzében áll, az egyetlen érezhető kommunikációs profilsérülést saját lakásügyének nyilvánosságra kerülésre jelenthette volna számára. (A HVG által megírt másik ügy, egy korábbi fiktív termőföldvásárlás esete, amelynek egy szerződését a lap szerint Budai ellenjegyezte, túl bonyolult volt ahhoz, hogy magyarázkodásra késztette volna.) 

A Blikk áprilisban adott hírt arról, hogy a kormánybiztos még 1994-ben, katonai ügyészségi fogalmazóként ugyancsak kedvezményesen, a lap szerint ötödáron tudta megvásárolni szolgálati lakását. Az eset azért is volt különösen kellemetlen számára, mert éppen egy héttel korábban beszélt arról, hogy "maffiaszerű lakásértékesítési rendszer" működött a szocialista kormány idején a honvédelmi tárca közreműködésével, ám az általa példaként felhozott esetek nem sokban különböztek az ő lakásvásárlásától. 

Budai először általánosító választ adott a párhuzamot firtató kérdésekre:

- Miért nem vizsgál más lakásügyeket?

- Kormánybiztosként 2002 és 2010 közötti eseményeket vizsgálok. De ne keverjük össze a dolgokat! Tegyünk különbséget, mert ha az összes szolgálatilakás-vásárlást megvizsgálnánk, akkor tízezer ember ügyét kellene áttekinteni a HM-ben. Mi kifejezetten a vezető beosztású emberek tranzakcióit vizsgáljuk. Azokat, ahol felmerültek bizonyos kételyek.

Egy átlagos politikus talán meg is állt volna ennél a válasznál, kivárva a botrány lassú elmúlását, de Budai nem az elkenés, hanem a viszont-támadás eszközét választotta. Bement a Magyar Rádió reggeli háttérműsorába, ahol a saját lakásügyének apropóján egy újabb, előző kormányzathoz köthető lakásügy felvetésével vágott vissza:

Az elszámolás kormánybiztos a műsorban elmondta: 1992-ben, fiatal tisztként a Katonai Ügyészségtől kapta az 50 négyzetméteres ingatlant, amit 1994-ben ajánlották fel megvételre. A lehetőséget minden lakó megkapta, mintegy 30 lakásról volt szó. A lakás értéke akkor 2,4 millió forint lehetett, ő, azonban - az akkori jogszabályoknak megfelelően - kedvezményesen, körülbelül egymillió forintért vásárolhatta meg, úgy, hogy négy évig fizette a részleteket.

Budai Gyula a műsorban beszámolt arról is, hogy újabb lakásügyet vizsgál: azt szeretné megtudni, miből vett százmillió forintért két (nem szolgálati) lakást gyerekeinek Fapál László, a honvédelmi minisztérium volt helyettes államtitkára. Az ingatlanokat a politikus egyébként ugyanattól a kft-től vásárolta, amelytől a HM azt zuglói luxuslakást, amihez később az államtitkár negyed áron juthatott hozzá - hívta fel a figyelmet az elszámoltatási kormánybiztos. Megemlítette azt is, hogy éppen erre az időszakra esik az úgynevezett whiskysdoboz-átadási ügy, vagyis ekkor indulhattak meg azok a pénzek, amelyről a vesztegetési ügy fő gyanúsítottja beszél.
 

Érdemes megnézni, ahogy Budai öt mondattal eljut a saját lakásától a korábbi honvédelmi közigazgatási államtitkár lakásügyéig, amelyet azonnal átköt a Fapál László ellen vesztegetés gyanújával indított ügyészségi nyomozásra és a nyilvánosság számára hívószóként működő viszkisdobozra.

5. Dramaturgiailag felépített ügyek: a HM-botrány

A HM-botrány arra is jó példa, miként építi fel az egyes ügyek kommunikációját az elszámoltatási kormánybiztos. Egy februári bizottsági meghallgatásról szóló beszámoló  jól mutatja hány kommunikációs lépés, hány sajtóesemény, hányféle médiahír kell ahhoz, hogy egy-egy ügy eljusson a nyilvánossághoz:

Az elmúlt húsz év legnagyobb korrupciós ügyeként jellemezte az elszámoltatási kormánybiztos a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) még az elmúlt két kormányzati ciklus idején történteket az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága albizottságának. … Az ülésen Csampa Zsolt, az albizottság fideszes elnöke felidézte: a kormánybiztos a hét elején arról tájékoztatta őt, hogy megkereste Polt Péter legfőbb ügyészt a HM-et és a honvédséget érintő ügyekben. Csampa Zsolt ezután konzultált a legfőbb ügyésszel, majd a Budapesti Katonai Ügyészség vezetőjével, aki rendelkezésére bocsátott egy összefoglalót, amely tartalmazza, hogy a 2010. január 18-án elrendelt nyomozás során a gyanúsítottként kihallgatottak listáján 17-en szerepelnek, többségében katonatisztek.

Budai Gyula a meghallgatáson - amelyet jelentős sajtóérdeklődés kísért, az egyik tévétársaság élőben is közvetítette - kifejtette: hivatala körülbelül két és fél hónapja folytat vizsgálatot az úgynevezett HM-es vesztegetési botrányban. … A vesztegetési ügyben született jelentést - amelyben meghatározták azokat a tábornokokat, tiszteket, akik részt vettek az ügyben, valamint a tárcával megbízási jogviszonyban álló cégeket - tavaly adta át Hende Csaba honvédelmi miniszternek - közölte, hozzátéve, hogy a megbízási jogviszony keretében kapott vállalkozói díjból esetenként 40-50 százalékot juttattak vissza az ügyben gyanúsítottként szereplő személyeknek.

A kormánybiztos információi szerint január 19-én a katonai ügyészség a nyomozást befejezte, és az ügyben vádemelési javaslat várható. Felidézte - ahogyan arról a HírTV múlt héten beszámolt -, a korrupciós ügyben meggyanúsított egyik dandártábornok, Oláh János beismerő - magát és másokat is terhelő - vallomást tett, amely szerint a Fapál Lászlóval történt egyezség alapján egyik alkalommal a tábornok 12 millió forintot vitt Fapálnak, aki abból négymilliót egy viszkis dobozba tett, és azt mondta, hogy a főnöknek lesz, ami Juhász Ferencet jelentette. Majd az államtitkár elment a dobozzal, és anélkül jött vissza. A katonai ügyészség azonban Juhász Ferencet még tanúként sem hallgatta meg, ezért a legfőbb ügyészhez fordult Budai Gyula, aki hozzátette, egyelőre nem kapott visszajelzést Polt Pétertől.
 

Ebben a kis összefoglalóban benne van minden, ami Budai Gyula kommunikációs eszköztárának esszenciáját jelenti:

• - alapos és kitartó témakezelés, a vizsgálódás kezdetétől minden egye fázisban tájékoztatva a nyilvánosságot is;

• - munkamegosztás-szerű együttműködés a média egy kiválasztott részével (ebben az ügyben pl. a HírTV által feldobott labdát kapta el a kormánybiztos, hogy aztán az erről szóló parlamenti bizottsági ülését közvetítse élőben ugyanaz a televízió);

• - vallomások, ügyészségi és rendőrségi információk ismertetése (itt a nyomozás lezárásáról és a várható vádemelésről tájékoztatja az ügyészség helyett a nyilvánosságot a kormánybiztos);

• - alig burkolt kommunikációs nyomásgyakorlás a hatóságokra (itt a katonai ügyészséget ösztökéli a volt miniszter meghallgatására).

Budai Gyula tevékenységének politikai megítélése nem a mi dolgunk. Erkölcsi ítéletet sem nekünk kell mondani azzal kapcsolatban, mennyire etikus az az eszköztár, amit alkalmaz. Annyit azonban leszögezhetünk: az elszámoltatási kormánybiztos a jogi pr igazán profi képviselője. Nehéz eldönteni, hogy esetében egy-egy büntetőpernek a nyilvánosság számára történő bemutatása-e a legfőbb teljesítmény vagy önmagukban a büntetőügyek tekinthetőek-e tudatosan használt politikai kommunikációs eszközöknek. Egy azonban biztos: sikeres kommunikáció hosszú távon csakis hitelességre épülhet. Az idő és a választók fogják eldönteni, hogy Budai Gyula eredményes vagy bukott politikusként zárja-e majd elszámoltatási kormánybiztosi tevékenységét.