„Nem tudjuk, hogy az a példátlan jogi pr rally, amivel a vádlott és védője az elmúlt három hónapban körbeszáguldotta az országot, megtette-e a hatását, és érdemben befolyásolta-e a bíróságot, hogy enyhébb ítélet szülessen.” Ezt írtuk 10 héttel ezelőtt Stohl András peréről, és a mai jogerős ítélet fényében érdemes újra feltenni magunknak a kérdést: A jogi pr győzelme vagy éppen kudarca, hogy Stohl András az első fokon megítélt 28 hónap helyett 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott másodfokon?

Fotó: Velvet

1. Először is érdemes leszögezni: az első fokú ítélet ilyen mértékű csökkentése mindenképpen ügyvédi siker. Ruttner György minden jogi eszközt bevetett védence érdekében, a vád minden megállapítására volt érdemi válasza, új bizonyítékokat csatolt (pl. Stohl fejsérüléséről), s ha kellett, ízekre szedte a szakértői véleményeket is. Bár Ruttner felmentést, később pedig próbára bocsátást kért a bíróságtól, ez inkább szándékos „felüllövésnek” tekinthető, komoly esély a letöltendő büntetés elkerülésére nem volt, az első fokú ítélet ilyen mértékű csökkentése önmagában is komoly eredmény. Csakhogy blogunk témája szempontjából a kérdés az, hogy vajon ugyanez az ítélet született volna akkor is, ha az ügyvéd csak a bíróság meggyőzésére koncentrál, és nem kerül sor a nyilvánosság előtt kommunikációs offenzívára. Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell néznünk, kiket kívánt meggyőzni a vádlott és jogi képviselője.

2. A médiakampány nem titkolt elsődleges célja a bíróság meggyőzése volt: Egyrészt igazolni kellett, hogy Stohl tevőlegesen megbánta tettét, hiszen ez érdemben befolyásolja a rá kirótt büntetést, később pedig - ugyanebből az okból - egyre nagyobb súllyal került elő a sértett, K. Pál maradandó egészségkárosodásának megkérdőjelezése. A színész drogprevenciós körútja, úgy tűnik, elérte célját, hiszen ezt a bíróság enyhítő körülményként vette számításba, sőt, az elítélt a szóbeli ítélet szerint egyenesen ennek köszönheti, hogy öt hónap múlva feltételesen szabadulhat. Nemcsak jogi, hanem kommunikációs sikere is a védelemnek, hogy a sértett tartós munkaképtelenségét – néhány „véletlen” fotónak köszönhetően – címlapon cáfolták a bulvárlapok, s ez a kitétel végül ki is maradt az ítéletből. Mindez egyértelműen a jogi pr eredményességét igazolja. Ehhez képest megmosolyogtató a bulvársajtót kitűnően használó Ruttner György bíróság előtti kijelentése, amely szerint „a média által közvetített kép nem felelt meg a valóságnak. Ez az eset nem úgy történt, mint ahogy arról a média eredetileg közvetített.”

3. Meg kell említenünk egy fontos kommunikációs irányváltást is. Érdemes észrevenni, hogy a másodfokú ítélet előtt a védelem már nem alkalmazta a nyílt nyomásgyakorlás eszközét a bírósággal szemben: elmaradtak a petíciók, a színészek enyhébb ítéletet kérő drámai sajtónyilatkozatai. Korábbi bejegyzésünkben mindezt mi is kontraproduktívnak tartottuk, s utólag talán ezt ismerték fel Ruttnerék is. A bírónő ugyanis az eljárás kezdete óta érzékelhetővé tette, hogy minden hasonló külső impulzusnak ellenáll, akár enyhébb, akár szigorúbb ítéletre vonatkozzanak is. Ez az önkorlátozás, úgy tűnik, nem volt hiábavaló. Miközben az elsőfokú bíróság ítéletében külön kitért rá, hogy egy ismert ember szigorú megbüntetésétől nagyobb visszatartó erőt remél, a másodfokú ítélethirdetés itán a közszereplők irányába túlságosan szigorú közhangulatot említette a bírónő: „Az országban orvosból és jogászból van a legtöbb. … Mindenki tudja, hogy mit érdemel valaki, általában kötél általi halált. A közvélemény nagyon kritikus tud lenni, de ez nem szabad, hogy befolyásolja a bíróságot."

4. Egy közszereplő, főleg egy közönségétől függő színész-műsorvezető esetében alapvető fontosságú a közvélemény meggyőzése is. Császár Előd gázolási ügye pontosan rávilágít arra, hogy egy súlyos balesetet okozó celeb felmentést kaphat ugyan a bíróságon, de a közönség elpártolhat tőle. A halálos balesetet okozó egykori énekest a közvélemény olyannyira bűnösnek tartotta, hogy el kellett hagynia az országot és külföldön kezdett karriert. Hasonló veszély Stohl András esetében is fennállt. Ehhez képest a per végére nem mondhatjuk, hogy a színész-műsorvezető karrierje megroppant volna: van rá egy fogadásunk, hogy a most kezdődött X-Faktor-széria döntőjében feltűnik majd a börtönből akkortájt feltételesen szabaduló Stohl András. S ha van is olyan néző, aki a történtek után elkapcsol, ha meglátja Bucit a képernyőn, legalább annyian lesznek majd, akik éppen a bűnbánó sztár kedvéért javítják majd a nézettséget.

5. A bíróság és a közönség meggyőzéséhez képest harmadlagos jogi pr cél lehetett a szakma, a színházi közélet véleménynek alakítása. Kialakulhatott volna olyan hangulat, hogy a sokadik ittas vezetési ügy után megfagy Stohl körül a levegő, és többen mondják azt, hogy eljött az idő, hogy kollégájuk azt kapja, amit megérdemel. Ehhez képest a szakma többsége ma úgy foglal állást, hogy Stohl közismertsége miatt aránytalanul szigorú büntetést kapott. A per végén adott nyilatkozatokból az derül ki, hogy a kollégákat meglepte a letöltendő büntetést, s elsöprő többségben vannak a szolidáris hangok. Ezek a nyilatkozatok azért is fontosak, Stohl András későbbi megítélése szempontjából, mert a médiaszereplők véleménye visszahat, s tovább alakítja a nagyközönség ítéletét.
 

Sas József: "Ismerve a mai helyzetet, a mai világot, és főleg a közvéleményt, talán jobban jár így, mint egy felfüggesztettel, mert a közvéleménynek egy része többet köpködne a semmiért. Így nem mondhatják, hogy nem bűnhődött meg."

Till Attila: "Egyáltalán nem nem erre számítottam, azt hittem, hogy csak felfüggesztett lesz, igaz ez nehéz ügy. … Ezek szerint a bíróság mégis példát akar statuálni."

Csonka András: "Nem erre a büntetésre számítottam, megmondom őszintén.”

 

Bagi Iván: "Szerintem ez egy igazságos ítélet. Nem tudom, hogy tudott volna emberek közé menni, ha most felfüggesztettet kap. Így talán a lelkiismeretével is jobban el tud számolni"

Szabó Győző: "Abban bíztam, hogy felfüggesztettet kap, eléggé letaglózott a hír."

Összességében elmondhatjuk, hogy a Stohl ügyében sikeres jogi pr kampányt folytatott a védelem. Ez a kampány cseppet sem volt elegáns, egyáltalán nem volt visszafogott, de képes volt az önkorrekcióra, és mindenekelőtt eredményes volt. Bár a kollégák és a közvélemény egy részében túlzó reményeket ébresztett a védelem, a reális perbeli esélyeket tekintve - a különösen szigorú első fokú ítélet után - Stohl András nemcsak jelentősen enyhített jogerős büntetést kapott, de jövőbeli karrierje, szakmai reputációja sincs veszélyben.

Ön mit gondol erről? Szavazzon a jobboldalon található szavazó boxban!