Folytatódik a büntetőper a romák elleni gyilkosság-sorozat ügyében. A szerdai tárgyalás egyik abszurd fordulata az volt, mikor az áldozat húgát büntették meg ötvenezer forintra a "bíróság megsértéséért".
Mi történt?
Balogh Máriát 2009 augusztusában, egy hétfőre virradóra hajnalban, kislétai otthonában lőtték agyon ismeretlen támadók, lányát pedig súlyosan megsebesítették, annak testébe mintegy százötven sörétszem fúródott, roncsolva nyakát, arcát, koponyáját, mellkasát és felsőkarját. Csaknem öt órán át feküdt az akkor 13 éves lány - jórészt eszméletlenül - saját vérében, amikor hajnalban egyik rokona rátalált. Ágyában alvó 45 éves édesanyjára két sörétes fegyverből összesen öt lövést adtak le, ő azonnal meghalt. Az asszony a hatodik halálos áldozata volt a romákat ért támadásoknak: korábban Tiszalökön egy 54 éves férfit, Tatárszentgyörgyön egy ötéves kisfiút és édesapját, Nagycsécsen pedig egy 43 éves férfit és egy 40 éves nőt gyilkoltak meg. A vádlottakat 2009 augusztusában fogták el.
A büntetőperben Kiss Árpádot és társait előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Pest Megyei Főügyészség.
Miszori László bíró meginti a tanút. (fotó: index)
Az idézőjelbe tett indokolás a vonatkozó sajtóhírekből származik, itt azonban nyilvánvalóan nem az angolszász jogban ismert contempt of court (bíróság megsértése) rapid átvétele történt meg, hanem ilyen összegű rendbírságot szabott ki a bíró. Az MTI tudósítása szerint a meggyilkolt nő egyik húgát a tanúvallomás során a bíró többször is arra figyelmeztette, hogy nem kap tőle kimerítő választ, illetve az igazmondási és együttműködési kötelezettségére is felhívta a figyelmét. Ezt követően döntött az ötvenezer forintos rendbírság kiszabásáról - a vonatkozó jogszabály szerint "Ha a tanú a vallomástételt, illetőleg az eljárási cselekménynél való közreműködést a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető."
Az áldozatok családtagjait bírságolják, a (feltételezett) gyilkoshoz tartozókat nem
És nem csak a kislétai áldozat húgát sújtották már rendbírsággal a romagyilkosságok tárgyalása során: szeptember végén harmincezer forintra büntették a tatárszentgyörgyi felnőtt áldozat édesapját. A bíróság előtti szembesítés során (itt ismét az MTI amerikai sorozatokon pallérozódott tudósítóját idézzük) elkövette a "tárgyalás megzavarása és tiszteletlen viselkedés" bűnét.
Egy bírság története
A szeptember 28-ai tárgyalási napon az örkényi mentőállomás ápolója elmondta: 2009. február 23-án telefonon riasztották, hogy tűzeset miatt induljon Tatárszentgyörgyre. Odaérkezve először egy gyereket látott el, akinek vérzett a szája, illetve a kezén is több, borsó nagyságú sebet észlelt. A bíró ekkor azt kérdezte tőle, nem látta-e a gyereken a fejlövés nyomát, illetve a sebből szivárgó vért. A mentőápoló nemmel válaszolt, mire a tanácselnök döbbenetesnek és kétségbeejtőnek nevezte a mentőszolgálat munkáját. A mentős viszont arról beszélt, hogy azért próbálták újraéleszteni az egyik nyilvánvalóan menthetetlen áldozatot, mert valaki azt mondta, hogy ha "meghal, te is meghalsz". A mentőápolót szembesítették a tatárszentgyörgyi áldozat apjával, aki azt mondta: a mentős miatt halt meg a felnőtt fia, ő nyomta agyon. Ezt követően szabta ki az apára a 30 ezer forintos rendbírságot a tanácselnök. A tanú a bírságot úgy kommentálta: nekik már úgyis mindegy.
Ez a tanú nehezen bízik a hatalomban, mivel az először balesetként kezelte a tatárszentgyörgyi gyilkosságokat, a golyónyomokat a gerendából kiszakadó szögeknek, a Molotov-koktélos gyújtogatást elektromos zárlatnak, a meggyilkoltak halálát füstmérgezésnek (tucatnyi lőtt sebbel a testükön!) tulajdonítva. Ez talán egy akceptálható kétely, más esetben sikerül is így tenni - amikor a kislétai áldozat édesanyja tanúskodott, a vádlottakat ki is vitték a teremből.
És eközben nem jár rendbírság a vádlottak egykori munkáltatójának, az elsőrendű vádlott volt szerelmének. F-né Ny. Éva a per során eddig szinte minden terhelő kijelentését visszavonta, a nő hazugságvizsgálati szakvéleménye szerint többször "megtévesztő" válaszokat adott. Miszori László bíró ugyan többször kilátásba helyezte részére a hamis tanúzás miatti eljárást, de végül még rendbírságot sem szabott ki. Igenis elgondolkodtató az a bírói gyakorlat, amely a bestiális bűncselekmények közvetett elszenvedőitől jó magaviseletet, önuralmat vár el, de nem szankcionálja ugyanakkor a hamis vád tényállását súroló magatartást.
Nagyságrendek
Miközben a tudottan szerény körülmények között élő hozzátartozót 50.000 forintra bírságolták, egy szintén most folyó perben Kocsis István volt BKV-, illetve MVM-vezértől utóbbi cég zavaros ügyei kapcsán várt volna tanúvallomást a bíróság, de Kocsis a szabályos idézés ellenére nem jelent meg és nem is mentette ki magát. A következő tárgyaláson 100 ezer forintra bírságolták ezért - és érdemes a két összeget, illetve a szankcionáltak helyzetét egymás mellé tenni! Kocsis ugyanis nem egy faluszéli roma család tagja, hanem egy milliárdos, akinek százezer forint kifizetése nyilván jóval kisebb visszatartó erőt jelent, mint az ötvenezres bírság az áldozat húgának.
Mindenesetre az az abszurd csúcsa lesz, ha valamelyik megbüntetett családtag nem fizeti ki a kirótt bírságot, és azt szabadságvesztésre váltják. Így ugyanis még az is előfordulhat, hogy az első jogerősen leültetett szereplő a történetben nem a gyilkosok közül, hanem az áldozatok családjából kerül ki.
Gyakoriak a feszült pillanatok a tárgaláson. (fotó: index)
Miért fontos mindez a jogi pr szempontjából?
Miszori László bíróként felkészülten, jól végzi a dolgát a bonyolult ügyben. Olyan bűncselekmény-sorozat kapcsán kell a tárgyalás menetét gördülékennyé tennie, majd ítélkezni, melyhez hasonló se történt még Magyarországon évtizedek óta. Az ügyet átszövi a politika, a társadalom problémái, a nyilvánosság deficitje, a roma-magyar együttélés egyre több negatív jelenséggel nehezített kérdései. Az alábbi videó is jól jelzi, mennyire nehéz dolga van a bírónak, hogy kézben tartsa az ügyet:
Mindeme körülmények között pedig a bíróságnak különösen ügyelnie kell a pártatlanság látszatára is, nem csak az elfogulatlanság gyakorlására. Rossz irányba viszi az ügyet, ha a sértetti tanúk ügyvédje egyszer csak előáll egy táblázattal, melynek egyik hasábjában az általa hozott tanúkra kiszabott rendbírságok szerepelnek, a másik hasáb, az elkövetői oldal büntetését jelző pedig üres. Ebben a perben minden mondat, minden köztes eljárási cselekmény, minden momentum egyben üzenet is - a rendbírságok összevetése pedig egyelőre nem egy igen rossz üzenetet hordoz.