Állítólag tömegmészárlásra készült, bő másfél évig előzetes letartóztatásban ült, most kiengedték. Mit mutat a nyilvánosságnak S. Ábel?

Mi történt?

A rendőrség 2010 februárjában tartóztatta le az akkor 22 éves joghallgatót. S. Ábel a hatóság szerint arra készült, hogy egy bevásárlóközpontban vagy egy campusban válogatás nélkül lelőjön huszonkét embert. Azért pont huszonkettőt, mert "a huszonkét rossz évéért" akart bosszút állni. A vérengzést követően öngyilkos lett volna a rendőrség szerint.

Idén márciusban elkezdődött a büntetőper a Fővárosi Bíróságon, az előzetes fenntartását eddig a bíróság egy – a vádlott által egyébként megtámadott – igazságügyi elmeszakértői véleményre alapozta, amelyben benne volt: nem zárható ki szakértői bizonyossággal, hogy a vádlott a jövőben agresszív cselekedetet követhet el. Huszonegy hónap után váratlanul szabadlábra helyezték S. Ábelt arra hivatkozva, hogy "a bűnismétlés veszélye nem áll fel".

Kedélyesnek ható sztorizgatás?

S. Ábel a szabadlábra helyezést követően újra videointerjút adott az indexnek (ez volt a második alkalom, először augusztusban nyilatkozott a hírportálnak, erről szóló bejegyzésünk ide kattintva olvasható). Íme, a friss interjú:

Ellentmondásos kép alakulhat ki a nézőben a "sztorizgató" fiatalembert hallgatva. A kedélyesnek ható történetmesélés háttere sokféle lehet. Oka lehet a természetes önvédelem, amivel a megvádolt S. Ábel saját lelki integritását védte, megpróbálva a színes, adott esetben vidám elemeket megkeresni az alapvetően egyáltalán nem örömteli folyamatban. Oka lehet az, hogy a vádlott eleve nem a szokványos módon reagál a külvilágra, diagnosztizált személyiségzavara nyilvánvalóan nem javult a börtönben.

Utóbbival összefüggő magyarázat lehet az is, hogy a szereplés, az abszurd reflektorfény miatt követ egy másfajta viselkedésmintát - bármilyen távoli példának is tűnik, ide tartozik a valóságshow-k világa, ahol a mikrofonnal-kamerával "megtámadott" átlagember elkezd igazodni, alkalmazkodni a média világához, kitölti a "15 perc hírnevet".

Egy biztos: ez a habitus nem hatékony a jogi pr szempontjából. A fenti anyagot készítő Tamás Bence Gáspár konferálása jelzi inkább azt az irányt, ami a vádlott szempontjából az ügy súlyának érzékeltetése és az empátia felkeltése szempontjából hatékony lenne. Az előző interjút dicsértük, mivel meggyőződésünk szerint fontos szerepe volt a közvélemény differenciáltabb meggyőzésében - azt persze most sem állítjuk, hogy a váratlan bírói döntésre döntő befolyást gyakorolt volna nyilatkozat. Erről a beszélgetésről nem tudunk hasonló jókat mondani, és ez nem elsősorban S. Ábel hibája, érthető, hogy számára most más szempontok fontosak. A védelemnek azonban komolyan végig kell gondolnia, hogy a jövőben milyen üzenetekkel keresik a nyilvánosság figyelmét.

Főleg, hogy ez egy már erősen "megdolgozott" közvélemény: arra (helyesen) ki is tér a fenti interjúban S. Ábel, hogy egyenlőtlen küzdelem folyt a nyilvánosságban is. Míg őt elzárták, megtiltották neki a nyilatkozatot, addig az ügyészségről folyamatosan "szivárogtak" az információk - csupa olyan közlés a vádlott előéletéről, viselkedéséről, melyet nem volt mód érdemben cáfolni vagy korrigálni.

Amit érdemes lett volna kihagyni: Frizbi-interjú

Méltattuk már többször Hajdú Péter műsorát. Legutóbb rögzítettük, hogy ez a produkció jogerősen szar, korábban pedig a Cozma-gyilkosság kapcsán adott Raffael Sándor-interjút elemeztük. S. Ábel védőjével, Futó Barnabással ment el a műsorba, de nem sikerült "megugrani a lécet" - míg Raffael saját kézbe tudta venni a dialógust, irányította a beszélgetést és összeszedett, kvázi spontán módon tudott nyilatkozni, addig ez a fiatalembernek nem sikerült.

Az interjú 09:25-kor kezdődik

A showban szokásos koreográfia ugyanis sikeresen "kerékbe törte" S. Ábelt is, a versmondásszerű ál-beszélgetés, ahol a felek felmondják az előre bemagolt szöveget, egyáltalán nem segít a vádlotton. Amikor azt kellene bizonyítani, hogy S. Ábel nem egy abnormális, veszélyes figura, akkor nagyon rosszul mutat egy, öltönyében láthatóan feszengő, érzelemmentes robotként beszélő fura figura - márpedig Hajdú Péternél ilyen képet sikerült bemutatni. Mindez nem elsősorban a vádlott vagy védője hibája (illetve annyiban, hogy elfogadták a meghívást), mert maga a műsor ilyen, ahol például a műsorvezető olyan megjegyzéseket tud tenni, miszerint:

(a súlyos cukorbetegség) nem mentség arra, hogy ilyen dolgok foglalkoztassák őt!

Az a rossz hírünk van a szar műsor vezetőjének, hogy senkinek semmiféle mentség nem kell arra, hogy BÁRMI foglalkoztassa, bármire gondoljon.

Mit kellene mondani?

A legfontosabb érv és üzenet az, hogy nem áll fenn a bűnismétlés veszélye - ügyvédje tájékoztatása szerint ugyanis ezzel az indokkal helyezte szabadlábra S. Ábelt a Fővárosi Ítélőtábla. Mivel azonban maga a bűncselekmény is, amellyel S. Ábelt vádolják, előkészület, ezért a nyilvánosság számára közvetítendő gondolat a következő lehetne:

Kérdés ezután, hogy mivel bizonyítja az ügyész, hogy S. Ábel bűncselekményre készült, hiszen a bíróság már kimondta: nem akar, nem fog bűncselekményt elkövetni.

Mindehhez pedig egy olyan nyilvános profil passzol, ahol nagyon szimpla, emberi dolgokat tudunk meg a vádlottról. Nem a vízforralós szalonnafőzés, hanem a jogi egyetem helyett börtönre cserélt évek. Nem a kedélyes, hanem a valóban szomorú részek. És főleg az abszurd elemek hangsúlyozása: versek alapján tartottak valakit másfél évig börtönben. Egyetlen közvetlen bizonyíték sem támasztja alá, hogy S. Ábel valóban és konkrétan meg akart ölni akár csak egyetlen embert is. Verset írt róla, kétségkívül nem olyan eredetit, mint hogy "Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök". 

*

Az első interjú után szavazást indítottunk a blogon, azt tudakolva, kiben milyen kép alakult ki a megismerhető információk alapján a vádlottról. Ennek aktuális eredménye így fest: