Jogi PR

"Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni..."

petrocelli.jpg

Facebook-oldalunk:


12 dühös ember

Friss topikok

Címkék

12 dühös ember (6) abúzus (1) alekosz (1) alstom (1) ártatlanságra ítélve (5) ártatlan apák (1) az ördög ügyvédje (12) a bennfentes (8) bakács tibor (2) baka andrás (1) balett (1) bánáti jános (1) bántalmazás (2) béna bűnöző (8) betörés (1) bevásárlóközpot (1) bilincs (1) bírósági tárgyalás (43) bkv (1) blikk (2) blog (3) blogajánló (1) bomba (1) borovszky tímea (1) börtönviszonyok (1) budaházy györgy (3) budai gyula (3) budapesti ügyvédi kamara (1) bulvár (2) bunda (1) büntetés (1) casey anthony (1) celeb (7) ciki (2) civil (1) civil tiltakozás (1) conrad murray (1) cozma ügy (2) cserni jános (1) csipak péter (1) csüllög zsigmond (1) damu roland (5) dániel péter (1) dezső antal (3) divat (1) dominique strauss kahn (1) dopping (1) dühöngőszoba (1) duna tv (1) d horváth gábor (1) ékes ilona (1) eljárási hibák (1) elnoki kegyelem (1) előzetes letartóztatás (2) elsőfokú ítélet (1) elszámoltatás (2) elzárás (1) emberölés (2) energiaital (1) erőszak (1) esküdtek (2) esküdtszék (2) etikai vizsgálat (1) eutanázia (1) facebook (1) fapál lászló (4) fargo (27) fazekas géza (1) fegyelmi eljárás (1) fejhosszúság (1) feljelentés (3) fellegi tamás (1) felmentés (1) film (1) fojtogatás (1) foltosház (1) fővárosi ítélőtábla (1) fővárosi önkormányzat (1) frizbi (2) futó barnabás (1) geréb ágnes (4) grespik lászló (1) gyermekotthon (1) gyurcsány ferenc (1) hagyó miklós (2) hajdú lászló (1) hajdú péter (2) hajdu péter (3) hajóbaleset (1) hassay zsófia (1) hell (1) hernádi zsolt (2) heti válasz (1) hírnévrontás (1) hivatali visszaélés (1) hm botrány (1) honlap (3) hunvald györgy (4) húsvét (1) hűtőláda (1) ii kerület (1) illegális letöltés (1) index (2) interjú (1) ipari kémkedés (2) istenkáromlás (1) ítélethirdetés (1) ivo sanader (2) jerry springer (1) jogi pr (1) jogos önvédelem (1) józsef attila (1) jó erkölcs (1) jucika (1) j krisztus (1) kádárista (1) kaincz pál (2) kaiser ede (2) kállai csaba (1) kamera (1) karaktergyilkosság (1) kárpáti miklós (1) kártérítés (2) kegyes halál (1) keleti gyorgyi (1) keller lászló (2) kémügy (1) kényszergyógykezelés (1) kényszerintézkedés (1) kényszerítő eszköz (1) képviselő (1) kerület (1) kettős mérce (1) kiricsi karola (1) kisbalta (1) klubrádió (1) knézy jenő (1) kolosi péter (1) kormos valéria (1) körösi tibor (1) korrupció (1) kovács tamás (1) közfelháborodás (2) közpénz (1) külföld (1) kunbaja (1) lakásügyek (1) lakatos csilla (1) lakóközösség (1) láng zsolt (1) legfelsőbb bíróság (3) lichy józsef (1) liptau claudia (1) lopás (1) magyar györgy (3) magyar nemzet (2) mammut (1) markó iván (1) média (25) médiahatóság (1) médiatanács (1) mester csaba (2) michael jackson (1) migránsok (1) miszori lászló (1) móri mészárlás (1) munkaügyi per (1) nagymellű (1) nagy andor (1) nagy lászló (1) negatív jogi pr (1) németh győző (1) nemi erőszak (1) nemzeti és etnikai kisebbségi jogvédő iroda (1) nyilvánosság (22) nyomásgyakorlás (2) nyomrögzítés (1) olvasói levél (2) önkormányzat (2) önpr (2) oprah winfrey (1) orbán viktor (1) o j simpson (1) palácsik tímea (2) papcsák ferenc (1) parkolás (1) parkolóhely (1) pas szindróma (1) pedofil (1) pelle andrea (1) perbeszéd (2) pest megyei bíróság (1) petíció (1) petrocelli sorozat (1) polgármester (3) promenád (1) rablás (1) raffael sándor (3) ravasz lászló (1) rendbírság (1) rendőr (2) réti lászló (1) rétvári bence (2) revizor (1) rezesova (1) rokkant (1) roma (1) romagyilkosságok (3) rtl klub (2) ruttner györgy (5) sajtó (1) sajtó helyreigazítás (1) simor ágnes (1) sírköves (1) sofőr (1) stohl andrás (9) sukoró (1) szabadi béla (1) szakszervezet (2) szar (1) szembesítés (1) személyiségi jog (1) szikinger istván (2) szimuláns (1) szombathy pál (1) szóvivő (1) s ábel (2) tamás bence gáspár (1) tanúfelkészítés (1) taraba sándor (1) tárgyalási jegyzék (30) tarlós istván (1) társasház (1) tasnádi (1) tasnádi péter (1) tátrai miklós (1) téves ítélet (1) történelmi perek (1) törvényszéki héják (6) törvénytől sújtva (8) tűzraktér (1) tv2 (3) ügyész (1) ügyészség (4) uj péter (1) ungvári attila (1) usa (2) uzsoki kórház (1) vadász jános (1) vágó istván (1) vágó lászló (1) vállalkozó (1) való világ (2) vámbéry rusztem (1) vastartály (1) védjegyoltalom (1) védőbeszéd (1) velkei tamás (1) velvet (1) versailles (1) verseny (1) vezetőszíj (1) videó (3) videofelvétel (1) viszkisdoboz (2) vujity tvrtko (2) vv eszter (1) weiszdorn róbert (1) west balkán (1) wieszt jános (1) zömök kft (1) zsák ferenc (1) zuschlag jános (1) Címkefelhő

Hogy mondja?!

2015.03.23. 10:18 Jogi PR

Nem új jelenség a nyilvánosság előtt folyó diskurzus eldurvulása, az egyre trágárabb és pejoratívabb kifejezések használata. A mintát adó közszereplők és újságírók által terjesztett stíluselemek azonban messze nem csak ízlésbeli problémákat jelentenek.

Trágárság és címkézés
Legegyértelműbben a kattintásvadász címeket lehet beazonosítani. Például: „Rubint Réka motiválás helyett hisztizik, és a férjét fikázza” (velvet.hu, 2015. 03. 09.); „Kurva is van a villa falain belül” (velvet.hu, 2014. december 11.); „Prostigyilkosnak gyűjt vért a Fekete Angyal” (velvet.hu, 2015. 02. 11.). „Katy Perry igazi picsa, ha turnézik” (index, 2014. 08. 12.)
Itt a minősítő, lealacsonyító jellemzés néha kifejezetten ellentétes a cikk valódi tartalmával (például Rubint Réka esetében), más esetekben pedig a tudatosan trágár kifejezés („kurva”, „picsa”), vagy a túlzó, leegyszerűsítő, és szintén argó leírás („prostigyilkos”) hivatott az olvasót kattintásra buzdítani.
Vannak bonyolultabb esetek is, ahol a cikkben egyoldalú, durván negatív, de tényekkel nem alátámasztott módon jellemzik a szereplőket. Az egyik legkorábbi példát erre S. Kitty ügyben láthattuk: az akkor 14 éves lány  2002. augusztus 30-án agyonlőtte alvó mostohaapját, az őt és súlyosan beteg édesanyját ért bántalmazások miatt. A lány és az anya vallomásai szerint a helyi kocsmát bérlő mostohaapa éveken keresztül bántalmazta és szexuálisan zaklatta Kittyt. A sajtó érdeklődését értelemszerűen felkeltette az ügy, és miután a lány először nyilatkozott az ügyről, a Színes Mai Lap nevű bulvárlapban „tettével kérkedő, gyilkos kamasznak” minősítették.
Frissebb példákat is könnyű találni, Sebestény Balázs rádiós műsorvezető viszonylag gyakran szállítja ezeket. A gólyátáborban megerőszakolt lány kapcsán azt tartotta fontosak megállapítani, hogy „Ezek a gólyák már nagyban kelepelnek”, az erőszakot „káreseményként” jellemezte, korábban pedig egy aktivistát próbált azzal hitelteleníteni, hogy ekképp lamentált: „De nem az van, hogy Szilárd a fiúkat szereti?”.

Megélhetési bevándorlók / gazdasági menekültek”
A politikai kommunikáció eszközévé tett címkézés egyik iskolapéldája az úgynevezett „megélhetési bevándorlók” szóló nyilvános diskurzus. Eleve nehéz helyzetből indult a migránsokat érintő kérdések megtárgyalása: ahogy azt a Helsinki Bizottság idén januárban megállapította, „A hazai média ahelyett, hogy informálná a közönséget a migráció és migránsok valós természetéről, passzivitásával és a sokszínű valóság torz leegyszerűsítésével járul hozzá a társadalom vészes tájékozatlanságának és idegenellenességének fennmaradásához e fontos kérdésben.” A Pánik a sötétben: migránsok a magyar médiában című médiakutatás kapcsán 10 ajánlást is megfogalmazott a szervezet, ez ide kattintva olvasható.
Ezt a helyzetet tetézte a Charlie Hebdo szerkesztőségét ért, tragikus terrorcselekmény után fellobbanó idegengyűlölet. Orbán Viktor teljesen elzárkózó, a bevándorlást kizárólag negatívan értékelő álláspontját talán az a kijelentése jellemzi a legjobban, miszerint „nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani". Azt is leszögezte, hogy szerinte „A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont”. A magyar parlamentben külön vitanapot tartottak a gazdasági bevándorlók ügyéről, többek között olyan hozzászólásokkal, mint például: „A határon be kell gyűjteni a használt ruhadarabjaikat, nehogy egy helyi magához vegye őket, hiszen ki tudja, milyen kórokozókat hordoznak magukkal” (Firtl Mátyás), illetve „Ha nem lesznek időben szigorú törvények, Magyarország menekülttáborrá változik” (Kontrát Károly).

migrans.jpg

fotó: index


Ha pedig ez az olvasat az uralkodó en bloc a migránsokkal kapcsolatban, ha ez a kormány, a parlamenti többség, illetve előbbieken keresztül a kormánypárti sajtó, végül pedig a kormánypárti szavazók véleménye, onnantól a leegyszerűsítő, torz értelmezés válik uralkodóvá. Nem marad tér annak kifejtésére, hogy milyen előnyöket is hozhat az ország számára, ha más nemzetek polgárai költöznek ide, csökken a szolidaritás és emberi felelősségérzet azok iránt, akik valamilyen szempontból élhetetlen országból érkezve kérnek menedéket. Ez pedig blogunk szempontjából is fontos területen hat: a jogalkalmazók sem steril, izolált környezetben élnek, döntéseik során sem tudják magukat teljesen kivonni a politikai- és közhangulat hatása alól (erre példát a következő, Rezesova-ügyet taglaló részben mutatunk), és praktikus hátrányba kerülhetnek azok, akiknek formálisan a törvény kedvezőbb megítélést, elbírálást garantálna.

A Rezesova-ügy
Ami szintén részletesebb kifejtést is igényel, az Eva Rezesova ügye. A magyar sajtóban következetesen „szlovák milliomosnőként” emlegetett Rezesova kilenc év börtönbüntetést kapott az általa okozott, négy halálos áldozattal járó baleset miatt. A nyilvánosság szinte a legelső pillanattól kezdve azonos séma mentén tájékoztatott: az elsőfokú, nem jogerős ítélet után elrendelt házi őrizet kapcsán arról írt a Blikk, hogy „már-már felháborítóan olcsón megúszta” Rezesova az ügyet, hosszan jellemezték a „fényűző lakóparkot”, ahol lakást bérel; a 444.hu szerint: „a bíróságról egyenesen a Prestige Towersbe hajtott, a fogházat útba se kellett ejtenie.” A Best Magazin igyekezett azt a tényt is más, ellenséges fénytörésbe helyezni, hogy Rezesovát megviselte a letartóztatása óta eltelt idő: „Azt próbálják mutatni a közvéleménynek, hogy az elmúlt, előzetesben töltött majdnem két év kikészítette. Valóban csont és bőr, de ilyen ellenséges közhangulatban ez a szánalomra méltó külső jól jöhet neki. Arra játszhatnak, hogy az összetört, csontsovánnyá fogyott fiatal nőt megsajnálják az emberek, és ez a bíróság döntésére is hatással lesz.” A Blikk is gyorsan megmagyarázta, hogy csupán túl kényes ízlésről van szó: „Rezesová a rácsok mögött alig eszik, nem szereti a börtönkosztot”.
Blogokban visszatérően foglalkoztak Rezesova ruházatával is, megjegyezve, hogy az egyik tárgyalási napon világos felsőruházatán átlátszott a fekete melltartója, illetve korábban, a kassi operabálon „melloldalát láttatni engedő, mélyen dekoltált ruhában jelent meg”.

Miért probléma ez?
Jelen blog a jogi pr szempontjából vizsgálja a nyilvánosságot is foglalkoztató jogi eljárásokat. Az a tapasztalatunk, hogy a jogalkalmazók, a döntéshozók sem egy izolált környezetben élnek, igenis hat rájuk, hogy milyen sajtóhírekkel találkoznak, hogy mi a közvélekedés az általuk kezelt ügyekben. Tény emellett az is, hogy még egy esetleges pernyertesség vagy felmentés esetén is a vesztes lehet valaki a közvélemény szemében: hírnevet, magánéletet, és forintosítható gazdasági erőt tehet tönkre az elítélő nyilvánosság. És pont a Rezesova-ügy az egyik legjobb példa arra, hogy milyen „jogon túli” szempontok merülhetnek fel egyes döntések során. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ugyanis a saját Facebook-oldalán közzétett videóval jelentkezett 2013. december 3-án délelőtt, a Rezesova lakásának is otthont adó épület elől. A politikus azt kifogásolta, hogy „luxuskörülmények” közé került Rezesova, ami szerinte „felháborító és tényleg teljességgel elfogadhatatlan”. A Budapest Környéki Törvényszék még aznap délután elrendelte Rezesova előzetes letartóztatást, és be is vitték a nőt. Joggal fogalmazott meg kritikát a Magyar Bírói Egyesület, miszerint „A megfogalmazott nyilatkozat alkalmas arra, hogy a folyamatban lévő eljárás befolyásolásának a látszatát keltse.”

 

 

A túlzó, szenzációhajhász, leegyszerűsítő, a legegyszerűbb, ösztönös reakciókat erősítő nyilvános megszólalások és cikkek szükségszerűen mentesek a teljes igazság bemutatásától, sőt, gyakran azzal ellentétes következtetésre jutnak. A 444.hu „Luxuskalitkába zárták Rezesovát” című cikkében például azt állítja, hogy mivel „a ház szabályzata szerint csak a portával történt egyeztetés után lehet bárkit meglátogatni”, ezért „ha a rendőrök ellenőrizni akarják, hogy Rezesova betartja-e a házi őrizet szabályait, előbb be kell jelentkezniük a recepción.” Nyilvánvaló, hogy egy portás, illetve egy társasházi házirend nem írhat elő ilyen korlátozásokat a rendőrség számára, különben például semmilyen bűncselekmény elkövetőjét nem lehetne elfogni vagy tetten érni, amennyiben recepcióval rendelkező ingatlanban fészkel a bűn. Amikor pedig a Blikk arról ír, hogy „a milliomosnő ráadásul nem csak egyszerű otthonra cseréli a börtönt, igazi luxusban élhet majd egy budapesti apartmanházban”, és hogy az első fokon meghozott ítéletbe „beleszámít majd a fényűző lakóparkban töltött időszak is”, egy alapvető fontosságú elemről nem vesz tudomást. Ez az ártatlanság vélelme – a házi őrizetet ugyanis a nem jogerős első fokú ítélet után rendelték el, azaz elméleti esélye még akár a másodfokú felmentésnek is volt. Egyszerűbben: nem volt olyan jogerős ítélet, ami alapján börtönbüntetést követelhettek volna. Nem mellesleg a bérelt lakásban a hírek szerint két kiskorú gyerekével lakott volna Rezesova – akiket pláne értelmetlen és igazságtalan közvetetten büntetni az anyjuktól való elszakítással, míg nincs végleges ítélet annak bűnösségéről. A végeredmény azóta ismert: a börtönbe visszavitt Rezesovát végül súlyosabb büntetéssel, kilenc év szabadságvesztéssel sújtották másodfokon.


Mi a megoldás?
Egyfelől a közszereplők, saját döntés vagy egyéb körülmény okán a nyilvánosságot foglalkozó ügyek résztvevői  akkor járnak el helyesen, ha jogi ügyeik képviselete során arra is különös hangsúlyt fektetnek, hogy milyen üzenetekkel és értelmezésekkel találkozik velük kapcsolatban a közvélemény. A legelső pillanattól, a keresetindítás vagy letartóztatás idején már gondolni kell arra is, hogy ez hogyan fog mutatni az újságban. Aktív résztvevőként kell alakítani a velünk kapcsolatos híreket, passzív elszenvedőként ugyanis úgy járhatunk, mint Rezesova: a jogerős döntés közelebb lesz a közvélemény által követelthez, mint a jogszabályok és a joggyakorlat által diktálthoz.
Másfelől pedig, némiképp naiv vagy illuzórikus felvetéssel élve, fontos lenne az is, hogy a sajtó és a médiában az ügyet kommentáló közszereplők tisztában legyenek a felelősségükkel. A nyilvánosság szereplőit kizárólag a közvetítő csatornák bemutatásából ismerjük – jellemzően nincs közvetlen élményünk arról, hogy az illető egyébként nagylelkű, kedves, okos vagy egyéb módon szimpatikus. Csak azt „tudjuk”, hogy a sajtó szerint „kurva”, „hisztis”, „fikázik”. Ennek orvoslása pedig az újságírók oldaláról csakis némi önmérséklettel, illetve szélesebb körű tájékoztatással lehetséges.

Cyberháborúk a Hagyó-perben

2012.08.19. 13:40 Jogi PR

Hamarosan vége ez ítélkezési szünetnek, de a nagy érdeklődésre számot tartó perek egy része nyáron is zajlott a virtuális térben. A politikailag érzékeny ügyekben vádlottak és vádlók jogi pr-eszközökkel is folytatják csatájukat a közvélemény meggyőzéséért. A tét nem is kicsi: a hasonló kommunikációs eszközök használatán is múlik, hogy az úgynevezett elszámoltatási ügyek az előző kormányokhoz kötődő korrupciós botrányok leleplezéseként vagy a jelenlegi kormány által sugallt politikai koncepciós eljárásokként vonulnak-e be a köztudatba. Az egyik legismertebb ügyhöz, a Kecskeméten zajló BKV-perhez például hat különböző honlap is kötődik. 

hagyo333.jpgSzeptemberben folytatódik a Hagyó-per: nem csak a hagyományos sajtó tájékoztat. (fotó: MTI)

 Mi történt?

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos menesztése, illetve a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök elleni nyomozás megszüntetése Sukoró-ügyben azt mutatja, hogy az előző kormányokhoz köthető botrányos esetek feltárásától már nem várhat nagy sikert a kormány. Miként arról a Petrocelli blog is írt: a nagy lendülettel meghirdetett, és a Fidesz választási kampányában hangsúlyos szerepet játszó elszámoltatás a fent említett kudarcok miatt kikerült a kormány és a nagyobbik kormányzópárt kommunikációjából. Egyetlen nagyobb ügy maradt, ahol volt politikus ül a vádlottak padján, és a jobboldalnak esélye maradt felmutatni valamilyen eredményt: a BKV-ügy. A közlekedési vállalatnál 2009-ben kibontakozó botrány komoly szerepet játszott az MSZP megsemmisítő választási vereségében, ugyanígy a Fidesz kétharmados győzelmében. Kérdés azonban, hogy a BKV-ügy meddig lesz alkalmas a baloldal megbélyegzésére, különös tekintettel arra, hogy a Hagyó Miklós és 14 társa elleni vádiratot számos bírálat érte.

Az első fecske

Másfél éve, a Petrocelli blog első cikkében Hagyó Miklós honlapját elemeztük. A magyar büntetőperes eljárások történetében ez volt az első online felület, amelynek deklarált célja egy bírósági döntés megváltoztatása volt. A hagyomiklos.com arra vállalkozott, hogy a volt politikus előzetes letartóztatásának körülményeit, a fenntartásával kapcsolatos kételyeket, és az eljárási hézagokat mutassa be, és ezáltal elérje, hogy Hagyót kiengedjék az előzetesből. A vádlott védői nyilvánossághoz fordultak akkor, amikor az összezáró jogi struktúrák "belső világa" nem engedte a továbblépést. Minden bizonnyal felismerték, hogy amíg a közvélemény szemében népszerűtlen gyanúsítottat a nyilvánosság bűnösségi vélelemmel sújt, addig az ügyészség is könnyebben akadályozhatja a mindenkit megillető eljárási jogosítványai érvényesítésében. Míg olyan terhelt esetében, akit a közvélemény szimpátiája segít, az esetleges eljárási jogsértések mindig felnagyítva kerülnek a sajtó elé, addig a "közutálatnak örvendő" gyanúsítottat ért méltánytalanságnak még drukkol is a bosszúra éhes közvélemény. A honlap és az ügyvédek nyilatkozatai azt üzenték: hogy Hagyó bűnös-e majd megállapítja a bíróság, de ez nem lehet indok rá, hogy ítélet nélkül akkor is börtönben sínylődjön, ha nem állnak fenn az előzetes letartóztatás feltételei. Természetesen nem bizonyítható, hogy a hatóságok végül e szokatlan nyomásgyakorlás hatására látták be, hogy Hagyó esetében nem áll fenn a szökés, elrejtőzés vagy összebeszélés kockázata, a volt politikus mindenesetre a honlap indulása után néhány héttel elhagyhatta a börtönt, a bíróság az előzetesből házi őrizetbe, majd szabadlábra helyezte. A hagyomiklos.com az előzetes feloldása óta több mint egy évig nem frissült, tehát valóban ez, Hagyó letartóztatásának enyhítése lehetett a közvetlen cél.


Ahogy másfél éve, ma sem tudjuk és nem is akarjuk eldönteni, hogy Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes bűnös-e, nem is dolgunk. Annyi biztos, hogy a per különböző kimenetében érdekeltek nem bízzák a véletlenre a BKV-ügy megítélését. A botrány kezdete óta több honlap is indult azzal a céllal, hogy különböző szempontok mentén bemutassák az ügyet, illetve annak szereplőit, esetenként szinte megelőlegezve az ítéletet, letéve a garast egyik vagy másik álláspont mellett.

Az interneten lényegében folyamatosan zajlik egy alternatív tárgyalássorozat, ahol nincs ítélkezési szünet. Röviden bemutatjuk ezeket a sajátos tárgyalótermeket, azaz a BKV-üggyel foglalkozó honlapokat.


MikiLeaks  (használhatóság 7/10)

mikileaks.jpgAz Index szellemes nevű dossziéjának nincs más célja, mint „rendszerezni és összefoglalni” a Hagyó-üggyel kapcsolatos „hol innen, hol onnan” kiszivárgó vallomásokat, dokumentumokat. Ha a MikiLeaksből indulnánk ki, okkal hinnénk, hogy a BKV-ügy már a sajtó számára sem izgalmas, figyelembe véve, hogy a site május 16-án frissült utoljára, ráadásul egy olyan MTI-hírrel amely a Hagyó Miklós elleni per júniusi indulását harangozza be. Mint tudjuk, a per azóta elkezdődött, túl vagyunk két tárgyalási napon, az ezekről szóló tudósítások ennek ellenére nem kerültek be a dossziéba, noha az Indexen megjelentek a róluk szóló hírek.


Hagyomiklos.hu (használhatóság: 0/10)

hagyohu.jpgA volt főpolgármester-helyettesnek két honlapja is van, az egyik még aktív politikus korából maradt ránk, azóta árválkodik. A hagyomiklos.hu-n http://www.hagyomiklos.hu/ még mosolyog az egykori politikus, logója tulajdonképpen Budapest címere, Hagyó pedig azt üzeni: „Szeretném folyamatosan tájékoztatni mindarról, ami a budapesti Városházán történik. Különösen az általam felügyelt szakterületekről: a városüzemeltetésről, a közlekedésről, környezetvédelemről, közművekkel kapcsolatos és sportügyekről, a városrendezés kérdéseiről, valamint Budapest vagyongazdálkodásáról találhat itt híreket, adatokat”. Az MSZP által gondozott (vagy inkább nem gondozott) oldal nyilvánvalóan évek óta nem frissült, természetesen válogatásunkban is kakukktojás.


Hagyomiklos.com (használhatóság: 5/10)

hagyocom.jpgHagyó Miklós másik honlapja annál inkább érdekes a számunkra. Az oldal Magyarország egyik legutáltabb emberét áldozatnak mutatja be, jól érzékelteti ezt a volt főpolgármester-helyettesről készült „előtte/utána” fotópár, amelyeken a politikus drasztikus fogyása látható. A hagyomiklos.com deklaráltan hisz a volt főpolgármester-helyettes ártatlanságában, a célja azonban nem ennek bizonyítása, hanem az, hogy „ha nem is mindenkit, de sokakat meggyőzzön Hagyó Miklós fogvatatásának elfogadhatatlanságáról”. Valóban nem lehetett más cél, tekintve, hogy Hagyó szabadulása óta az oldal nem frissült. Facebookon és Twitteren követhető.


K-monitor BKV-akta  (használhatóság: 7/10)

k-monitor.JPGBár a K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda által létrehozott adatbázis alapú honlap a közpénzekről kapta nevében szereplő K-betűt, legtöbben csak Korrupció-monitorként ismerik. A civil jogvédő szervezetek támogatásával működő site külön aktát hozott létre a BKV-körüli gyanús ügyeknek. Önálló elemzések, letölthető dokumentumok nincsenek, de az egyik legteljesebb körű sajtófigyelőt itt találjuk meg. Olvasható egy összefoglaló is az ügyben érintett cégek és magánszemélyek megnevezésével, de ez láthatóan nem frissült a vádemelés óta, hiszen a gyanúsítottak között olyan személyek is fel vannak tüntetve, akiket végül nem vádolt meg bűncselekménnyel az ügyészség.


Hagyó-dosszié (használhatóság: 8/10)

hagyodosszie.jpg„Az idő igaz, S eldönti, ami nem az.” - ez a Petőfi-idézet a szlogenje a június 8-án indult blognak, amely azt ígéri, „végig nyomon fogja követni a per eseményeit, és megpróbálja segíteni az eligazodást a tények és féligazságok rendszerében”. A blog rendszeresen frissül, és jóval átfogóbb, mint a Hagyó Miklós fogva tartását firtató honlap, ugyanakkor a Hagyó Miklós elleni pert koncepciósnak minősíti, és gyakran fogalmaz meg véleményt; persze egy blog esetében ezzel nincs baj. Számos letölthető dokumentumot közöl, és nagy sújt fektet a volt főpolgármester-helyettest a nyilvánosság előtt is megvádoló másik vádlott, Balogh Zsolt egykori BKV-vezér szavahihetőségének megkérdőjelezésére, az eljárás politikai megalapozottságára utaló információk közzétételére. Facebookon és Twitteren követhető.

Pesti Srácok dosszié (használhatóság: 6/10)

pestisrac.JPGA látszólag rendőrségi kiszivárogtatásokra épülő tényfeltáró blog, a Pesti Srácok is létrehozott egy Hagyó-dossziét. Mivel a blog már fejlécében is a jelenlegi és az előző kormánypárt „maffiaszerű” összefonódására utal, nem csoda, ha a BKV-per nyomozati irataiból is azokat a részleteket emelte ki, amelyek ugyan nem szerepelnek a vádiratban, de arra utalnak, hogy a közlekedési vállalat körüli gyanús üzelmeknek az MSZP mellett a Fidesz is részese lehetett. A szerkesztők által kiválogatott nyomozati iratok letölthető dokumentumként is elérhetőek.


BKV-per (használhatóság: 9/10)

bkvper.jpg
A leginkább semleges, az információkat tekintve viszont legbőségesebb site a Hagyó Miklós és társai elleni per kezdetével egy napon indult el. Mint írják, a „honlap célja, hogy hiteles tájékoztatást adjon a per eseményeiről, hátteréről és szereplőiről”. A többi oldallal ellentétben a BKV-per nem blog, a minimáldizájn ellenére sokkal inkább egy online hírportálra hasonlít. Impresszuma szerint a Pallas Páholy Klubháló Egyesület adja ki, és az Egy a város című honlap tematikus melléklete, ez az oldal azonban még nem érhető el. A honlap rovatokra oszlik, a híreken, lapszemléken kívül nagy számban tartalmaz letölthető dokumentumokat, kronológiát, háttérinformációkat és az ügy összefoglalóját. (És még blogunkat is szemlézi.) A blogokkal ellentétben nem fogalmaz meg véleményeket. Facebook-on követhető.

Közösségi igazságszolgáltatás? - a Bándy-ügy kommunikációs tanulságai

2012.08.09. 07:40 Jogi PR

2012. április 17-én három tizenéves hidegvérrel kivégzett két embert egy soproni lövészklubban. Megdöbbentő, érthetetlen, brutális gyilkosság történt, ugyanúgy, mint három hónappal később Pécsett, ahol a helyi rendőrség pszichológusát, Bándy Katát ölték meg. A soproni ügy esetében mégsem volt tüntetés, több száz fős megemlékezés az áldozatokról, a kormány nem képviseltette magát az áldozatok temetésén, a miniszterelnököt nem kérdezte senki, mit gondol a történtekről.

Bándy Kata esetében igen. Azt, hogy miben különbözött a két történet, pontosabban azt, hogy miért lett sokkal nagyobb visszhangja a pécsi gyilkosságnak, Munk Veronika kimerítően összefoglalta az Indexen: "Bándy Kata csinos, fiatal, a rendőrségnek dolgozó nő volt, a Facebook-generáció tagja, 'egy közülünk', akire már az eltűnésekor sok ezer ember lett kíváncsi. Az esetét övező óriási érdeklődést tovább fokozta, hogy úgy gyilkolták meg, ahogyan ritkán szokás gyilkolni. Az igazi hisztéria pedig azóta tart, hogy kiderült: a rendőrség szerint egy büntetett előéletű, drogfogyasztó cigány férfi ölte meg."

 

Mi történt?

bandy_oszd.jpgBándy Kata történetét úgy ismertük meg, hogy még nem tudtuk a végét. Barátai és családtagjai közvetlenül eltűnése után feltettek a képét a Facebookra, hogy aki látta, jelentkezzen. A szép és szimpatikus lány képét ezrek osztották meg. Nem tudtunk róla többet, mint hogy egy este hazaindult egy sörözőből, de nem jutott el a lakásáig. Bándy Katát tízezer ember „kereste” azáltal, hogy megosztotta a fényképet. A közösségi média ezen a ponton tulajdonképen részben átvette a nyomozó hatóságok munkáját, és a szerepe ezen a ponton egyértelműen pozitív: ha a pszichológusnő „csak” eltűnik, vagy elrabolták volna, hatékonyan – több nyelven - szétküldött képe segíthetett volna megtalálásában. Sok esetben maga rendőrség tanácsolja az eltűnt személy környezetének, hogy ilyen módon is próbálják keresni szerettüket.

A folytatás azonban jóval több kérdést vet fel. Anélkül, hogy kegyeletet sértenénk, azt mondhatjuk: amikor kiderült, hogy a rendőrségi pszichológust meggyilkolták, már épp annyira ismert volt rengeteg ember számára, mint egy filmszereplő. A történet túllépett a közösségi média határain, a mainstream része lett. Elkezdődött a hajtóvadászat, egy város kereste a gyilkost. A nyomozás a virtuális térben is folytatódott tovább.

A következő napokban számtalan, kétes hitelű információ jelent meg a közösségi oldalon és a sajtóban is. Egyszerű felhasználók és profi újságírók egyaránt írtak nemi erőszakról, több elkövetőről, utólag, autóval visszaszállított holttestről, lehetőséget adva ezzel különböző összeesküvés-elméletek gyártására. A Bándy-sztori iránti érdeklődés egyre nagyobb lett, amelyet egyrészt a bizonytalanság generált, másrészt a rendőrség kommunikációja is, amely szerint szűkül a lehetséges elkövetők köre, szorul a hurok. Pintér Sándor egy interjúban azt mondta: valószínűleg néhány napon belül elfogják a tettest, pedig a belügyminiszter akkor már alkalmasint tudta, hogy már megvan a gyanúsított. 

bandy_törvényszék.jpg

Rendőrségi sajtótájékoztató Pécsett: a Facebookon nem így kérdeznek (Fotó MTI/Kálmándy Ferenc)

A közösségi nyomozástól a közösségi igazságszolgáltatásig?

A gyanú szerint Bándy Katát Péntek László ölte meg. A feltételezett gyilkost ma úgy ismerjük: P. László, mégis egy egész ország tudja a nevét, Facebook-adatlapja ugyanis nagyjából olyan gyorsan árasztotta el a netet, mint néhány nappal korábban Bándy Kata képe. Miközben a rendőrség még egy szót sem szólt, már tudtuk, hogy a férfi 26 éves, kelebiai, sok barátnője volt, és azt is, hogy cigány. Olyan információk, amelyeket a rendőrség vélhetően „a nyomozás érdekeire való tekintettel” még sokáig nem osztott volna meg a közvéleménnyel. Tekintsünk el a gyanúsított cigány származásával kapcsolatos hisztériának az elemzésétől, az egy másik része a történetnek, ráadásul Varró Szilvia a vitát elég egyértelműen rövidre is zárta

A történet kommunikációs elemzése szempontjából fontosabb körülmény, hogy akit érdekelt a bűneset, az részletesebb és biztosabbnak tűnő információt kaphatott a közösségi médiából, mint a szerkesztett sajtóból, s főleg a rendőrségi közleményekből. Az elmúlt évek bűncselekményei azt mutatják, a rendőrség egyelőre nem tud választ adni a Facebook-jelenségre. Hiába a monogramok, igen gyorsan kiderült, ki S. Ábel, ki a pécsi lövöldöző, vagy éppen ki volt a pécsi lövöldöző áldozata. A nyomozó hatóság úgy tesz, mintha kézben tartaná az információkat, és tőle függene, milyen részelt, mikor került nyilvánosságra. Meg sem kísérel senki az interneten terjedő értesüléseket kommentálni, vagy legalább az azokat megosztókat óvatosságra inteni a rendőrség Facebook- vagy Twitter-oldalain. Pedig lehet, hogy többet kockáztatnak,  mint egy egyszerű kommunikációs mulasztást.

Azt gondolnánk, a történet ezzel véget ért; lesz majd tárgyalás, ítélet, másodfok, börtön, amit a többség nem fog elég szigorúnak találni. Ehelyett a történet folytatódott egy – ha úgy tetszik – alternatív valóságban. Megjelentek a Facebookon az állítólagos tettestárs, a gyanúsított unokatestvérének adatai is. Ha ennek alapján a férfit az utcán azonosítják, nem biztos, hogy ép bőrrel megúszta volna.  Azóta is újabb – egyébként teljesen zavaros, elmebeteg – összeesküvés-elméletek születtek, amelyek jobbára magasabb érdekekről, elhallgatott tényekről, politikai szálakról szólnak, a lényeg az, hogy márpedig minket átvernek. Tény, hogy a rendőrségtől kiszivárgó, a hivatalos kommunikációnak ellentmondó, de legalábbis attól részben eltérő információk a konspirációs teóriáknak adnak újabb táptalajt.

Hogyan csináljunk pedofil bűnőzőt?

fb_kamu.jpgÉrdemes felidézni egy idei esetet, amelyre a Nyugat.hu portál hívta fel a figyelmet: „Január 19-én bukkant fel a Facebookon egy felhívás, ami pedofil férfira figyelmezteti a szülőket, kiírva az illető teljes nevét. A ránézésre primitív írásjegyeket magán hordozó üzenet - kizárólag nagybetű, tobzódó felkiáltójelek - január 20-án villámgyorsan kezdett terjedni. Estére már 8 ezernél többen osztották meg a felhívást. "FIGYELMEZTETNI SZERETNÉK MINDENKIT! VAN FENN A FACEBOOKON EGY FÉRFI (**** **** NÉVEN). KISGYEREKEKNEK ÍROGAT, TALÁLKÁRA HÍVJA ŐKET! SZÉPEN KÉRLEK OSZD MEG,NEHOGY VALAMI BAJ TÖRTÉNJEN GYERMEKEINKKEL!!!" Ezzel az üzenettel számos gond van. Ha igaz a tartalma, akkor a rendőrséget kellene elsősorban értesíteni, hiszen érdemben és jogszerűen ők tudnak tenni bármit is. Sokkal nagyobb gond azonban, hogy pontos nevet is megad az üzenet készítője, amiből ráadásul több is található a Facebook-on. (De ha csak egy lenne, az is éppen olyan problémás.) Az illető célja tehát nem a figyelem felkeltése, a szülők figyelmeztetése, hanem a népharag rázúdítása a kiszemelt személyre. Szerettük volna megkérdezni az üzenet elindítóját, mi vezérelte, de egy frissen létrehozott, adatok nélküli profil szórja a figyelmeztetést, tehát nem lehet hozzá nevet, arcot rendelni. Már ennek intő jelnek kellene lenni a megosztók számára, de a legtöbben nem foglalkoznak ilyen aprósággal. … Hozzátesszük: a megosztók többsége jó szándékból nyomott rá a Megosztás gombra, de gondolkodás nélkül.. Semmi kétségünk afelől, hogy ha létrehozunk egy hasonló üzenetet a felhívást megosztók valamelyikének a nevével, akkor azt is több ezren osztanák meg ismerőseikkel, a "jó ügy érdekében". Akit pedig kabátlopási ügybe kevernek az nehezen mászik ki belőle. A pedofília viszont a legsúlyosabb bűnök között van, a megítélése alapján majdnem egyenrangú a gyilkossággal. A felhívást megosztóktól kérdeznénk: ha az ő nevüket pedofilként feltüntető üzenetet megosztaná ötezer ember - azaz ennyi ember összes ismerőse láthatná a felhívást, ami százezres nagyságrendű embertömeget jelent -, akkor ők vajon hogyan éreznék magukat? Mit tennének ez ellen? A felhíváshoz érkező hozzászólások között rengeteg a tettlegességet emlegető. Magyaráznák nekik, hogy nincs alapja az üzenetnek? Hogyan bizonyítanák?” A portál érdekes kíséreltet is indított egy pedofil gyanúba sodorható fiktív Facebook-felhasználó megalkotásával, bizonyítva, hogy egy ilyen akcióval csakugyan bárkit tönkre lehet tenni, sőt, veszélybe lehet sodorni akár az életét is.

Hiába gondoljuk az elméletek gyártóit komplett őrülteknek, a magyar közönség legkésőbb a móri mészárlás óta megtanulta, hogy ha a hatóságok megneveznek valakit vagy valakiket, hovatovább őket a bíróság el is ítéli, még nem feltétlenül lehetünk biztosak abban, hogy a valódi elkövetők koptatják a börtönök folyosóit. A Bándy-ügyben ráadásul az aktív közösségi szerepvállalás, az óriási nőtt nyilvános érdeklődés nyomás alá helyezte a rendőrséget, a tettest minél előbb szállítania kellett. Ez a nyomás azonban az elkövető kézre kerítése után sem szűnt meg: immár a vádhatóságot és a bíróságot is terheli. Mindez komoly felelősséget ró a médiára is, - nem csak a hagyományos sajtóra. Éppen ezért nem lehet elég, ha az igazságszolgáltatás szereplői hagyományos módon kommunikálnak. Amit a mainstream média nem engedhet meg magának, azt a közösségi média bőven elbírja. Bárki lobogtathat igaznak tűnő információkat, mindenkinek van olyan ismerőse, aki ismer valakit, aki biztosan tudja, hogy.

„Az igazság relatív, válasszunk közülük egyet” - mondogatta kaliforniai államügyészként James Woods a Shark – Törvényszéki ragadozó című sorozatban. Ha a magyar hatóságok nem értenek vele egyet, megfellebbezhetetlen tényeket kell felmutatniuk, egyértelműen kell fogalmazniuk, kihúzva a talajt az összeesküvők lába alól. El kell fogadniuk, hogy a közösségi oldalak korában a közvélemény tájékoztatása, az információk megosztása nem mehet tovább a hagyományos eszközökkel. Ha ugyanis az ő igazságuk csak egy lesz a többi közt, annak nagyobb a veszélye, mint ha megtudjuk, hogy P. Lászlót valójában Pénteknek hívják.

Hírszomj

A nyári uborkaszezon idején – más közéleti hírek híján – a sajtó nagyobb hangsúlyt helyez a bűnügyekre. Minél „jobb” a „sztori”, annál tovább lehet címlapon tartani. (Magyarország legnagyobb példányszámú napilapja, a Blikk ezzel került be a Guinness Rekordok Könyvébe, amikor Zámbó Jimmy halálát több mint 300 egymást követő napon tudta címlapon tartani.)
Egy történet akkor ér véget, ha lekerül a címoldalakról. Bándy Kata meggyilkolása néhány hétre adott elegendő muníciót, de aztán a fősodorból kikerült. A bulvársajtó egyik eszköze, hogy kreál magának egy másik sztorit, egy új Bándy-ügyet. Ilyen volt néhány hete a Máltán eltűnt magyar lány története, akiről mindössze egy napja nem hallott a rokonság, amikor a Blikk már dolgozott az új sztorin. Az akkor már emberkereskedelemről, prostitúcióról cikkező lap saját költségén utaztatta el a szigetországba az eltűnt lány édesanyját. Ugyancsak életben tartotta a sztorit, hogy a Máltán szintén akkoriban eltűnt orosz lányt holtan találták meg. Két napot nyert a botrányéhes bulvársajtó az eltűnt lány egymásnak ellentmondó Facebook-üzeneteivel. Aztán a lány előkerült, kiderült, hogy némi csavargástól eltekintve semmi sem történt. A lány él, a történet meghalt. 
Más a helyzet a Hajógyári-szigetről korábban eltűnt fiatalok esetében; a megannyi kérdőjellel tarkított történetek ugyanis megfelelő mennyiségű és minőségű információk hiányában fulladtak ki. Most, hogy a Vizoviczki-üggyel összefüggésben számos aktát leporoltak, a történetek folytatódnak, ezúttal annak reményében, hogy a kérdésekre megérkeznek a válaszok is. Annyi biztos, hogy a sajtó nem fogja őket elhallgatni.

Elszámolgatás Budai és Keller után: megbukott-e a politikai igazságszolgáltatás?

2012.08.05. 10:27 Jogi PR

Két látszólag egymástól független hír: Orbán Viktor visszavonta Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosi kinevezését, az MSZP pedig kizárta tagjai közül Keller László, korábbi közpénzügyi államtitkárt. Az igazságszolgáltatás politika alá rendelésének jelképes kudarca vagy csak egy érdektelen epizód a jog és a politika végtelen csatájában? Néhány hónap szünet után újra visszatért a Petrocelli blog.

Minden politikus lop. Ha nem is mindegyik, de a legtöbb igen. Legalábbis a másik oldal politikusai biztosan lopnak. A választópolgárok ezen ösztönszerű attitűdjére alapozva a választási kampányok visszatérő motívuma a leendő előző elit felelősségre vonása, a felelősök megbüntetése, a korrupció visszaszorítása/megszüntetése, az ellopott javak visszaszerzése. Összefoglalva: az elszámoltatás.

Sukoró, Budapest Airport, Bábolna, Malév, BKV, Erzsébetváros – címszavak, amelyek a 2010-es választási kampányban a leggyakrabban hangzottak el. A politika ilyen szintű kriminalizálására a rendszerváltás utáni Magyarországon még nem volt példa; a választás megnyerésére esélyes Fidesz kommunikációja arra engedett következtetni, hogy a leváltás előtt álló kormány, párt, klientúra nem pusztán az ellenzéki padsorokban foglal majd helyet, hanem egyenesen a börtönben. Összecsengett ezzel a Jobbik kommunikációja, amely egyenesen politikusbűnözésről beszélt; a leegyszerűsített fogalomhalmaz nyilván kiváló hívószó volt a radikalizmusra fogékony választók számára.

Emlékszünk még az üvegzseb programra? A közpénzügyi államtitkárra? Keller László neve ismerős? Igen, ő az, akit a napokban zártak ki az MSZP-ből. Nem tudjuk pontosan, miért kellett távoznia, de kizárása jelzi, politikai pályáját nem tekintették védendő értéknek az övéi. Pedig 2002-ben még ő vezette azt, amit ma elszámoltatásnak hívunk.A szocialisták kezdeti lelkese ellenére nem derült ki, lehetett volna-e olcsóbban autópályát építeni vagy halakat etetni a Millenáris park tavaiban. Bár még az is lehet, hogy kiderült, csak kit érdekel. Pedig a lelkesedés nagy volt: Kiss Elemér kancelláriaminiszternek például azért kellett távoznia Medgyessy Péter kormányából, mert egykori ügyvédi irodája – amelynek akkor már nem dolgozott – állami megrendelést kapott. Még a látszatát is el kell kerülni...

budai.jpg

A második Orbán-kormányban az elszámoltatást eleinte Papcsák Ferenc, majd zuglói polgármesterré választása után Budai Gyula menedzselte. Utóbbit a kormány a közelmúltban hallgatta meg. Budai beszámolója szerint az elmúlt másfél évben 1434 bejelentés érkezett, ezek alapján 107 esetben készült vizsgálati jelentés vagy feljelentés, 46 kormánybiztosi feljelentés tárgyában van még folyamatban nyomozás, további négy ügyben a vádemelés megtörtént.

Profi jogi pr szakemberből bukott politikus?

Tavaly nyáron részletes portrét közöltünk az elszámoltatási biztosról, amelyet így zártunk: „Budai Gyula tevékenységének politikai megítélése nem a mi dolgunk. Erkölcsi ítéletet sem nekünk kell mondani azzal kapcsolatban, mennyire etikus az az eszköztár, amit alkalmaz. Annyit azonban leszögezhetünk: az elszámoltatási kormánybiztos a jogi pr igazán profi képviselője. Nehéz eldönteni, hogy esetében egy-egy büntetőpernek a nyilvánosság számára történő bemutatása-e a legfőbb teljesítmény vagy önmagukban a büntetőügyek tekinthetőek-e tudatosan használt politikai kommunikációs eszközöknek. Egy azonban biztos: sikeres kommunikáció hosszú távon csakis hitelességre épülhet. Az idő és a választók fogják eldönteni, hogy Budai Gyula eredményes vagy bukott politikusként zárja-e majd elszámoltatási kormánybiztosi tevékenységét.” 

A mérleget, úgy tűnik maga a miniszterelnök vonta meg: Budait meghallgatása után néhány nappal menesztették a kormánybiztosi posztról (agrárállamtitkárként persze még hallani fogunk róla), így aztán feljelentés ide, vádemelés oda, az elszámoltatás nem lett sikertörténet. Miközben a kormány milliárdos lopásokról, az ellenzék pedig koncepciós perekről beszél, az előző kormányzat felelősségre vonása érdektelenségbe fulladt. Legalábbis erre enged következtetni az, hogy míg a 2010-es kampány egyik fő eleme az elszámoltatás volt, Orbán most a kormánybiztos menesztésével azt üzente: már nem fontos. Vagy nem sikerült.

budaigyula_mti_kallosbea.jpg

Nem csoda, figyelembe véve, hogy a legnagyobb ügyekben Budai Gyula semmire sem jutott. A választók egy ideig kíváncsian vagy éppen örömmel nézték, hogy politikusokat és politikai-közeli embereket pórázon vezetnek el a kamerák előtt, s nem volt hatástalan az sem, amikor az elszámoltatási kormánybiztos az ügyészség előtt vagy egyenesen a „tetthelyen” (pl. Ferihegyen) tartott leleplező sajtótájékoztatót, de egy idő után ez már kevés volt. A politikai kommunikációs eszköztárat felvonultató kampány nem igazodott az igazságszolgáltatás logikájához. Még a kormányközeli Heti Válasz is megállapította, hogy például a BKV-ügyben minden idők legrosszabb vádiratát sikerült összehozni, nem beszélve arról – s ez fájhat a legjobban sokaknak -, hogy Gyurcsány Ferenc ellen még vádat sem sikerült emelni Sukoró-ügyben.

Az elszámoltatás kudarca furcsa módon annak köszönhető, hogy a felvezető kampány sikeres volt. Kiben lelkesedést, kiben félelmet váltott ki, ahogy azt feltehetően előre tervezték a politikai stratégák. Csakhogy a jogi szakasz már nem tudott olyan látványos show-t produkálni, ami megfelelhetett volna a felfokozott várakozásoknak. Még a leglojálisabb, politikailag leginkább elkötelezett ügyész sem szívesen ír alá olyan vádiratot, amiről tudja, hogy bár jól mutat a Magyar Nemzet címoldalán, valószínűleg megbukik a bíróság előtt. A nokiás- és viszkisdobozok hónapokig muníciót jelenthetnek a hírműsoroknak, de ha az adott ügyeknek pont ezt a részét nem sikerül bizonyítani, akkor az egész kommunikációs felépítmény összeomlik.

Beszédes a volt újbudai polgármester, a szocialista Molnár Gyula és liberális helyettese, Lakos Imre ellen a Kopaszi-gát elidegenítése ügyében benyújtott vádirat. Eszerint a két politikus nem okozott kárt, vagyoni hátrányt; az egyes intézkedések jogszerűek voltak ugyan, de a folyamat összességében jogszerűtlen célra irányult. Nem valószínű, hogy egy ilyen vádat könnyű lesz az elszámoltatás sikereként eladni a választóknak. Más ügyben pedig még idáig sem jutott el az elszámoltatás. A közpénzeket elsíboló, egyébként is ingyenélő luxusfilozófusok történetét hallva sok kétkezi munkás csaphatott oda a vacsoraasztalra, így annál nagyobb kudarc, hogy az ügyet még a nyomozati szakaszban visszadobta a rendőrség. Az elmúlt néhány hétben egymást követték a hasonló hírek: Tátrai Miklós pert nyert Budai Gyula ellen, Laborc Sándor egykori NBH-főigazgatót felmentették a hivatali visszaélés vádja alól, az UD Zrt.-ügyben pedig nem csak felmentették első fokon Dávid Ibolyát és Szilvásy Györgyöt, hanem a bíróság ítélete akár vádiratként is olvasható a politikai vizekre evező ügyészség ellen.

Parádés kocsitól a lezárt nyomozásig

Az elszámoltatás kezdetben sikeres és látványos kommunikációját, majd még látványosabb jogi kudarcát jól szemlélteti egy tegnapi hír a Békés Megyei Hírlapból:

Megszüntette a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a mezőhegyesi Ménesbirtok privatizációjával kapcsolatban - értesült lapunk. A feljelentést Budai Gyula azóta leváltott elszámoltatási és korrupcióellenes kormánymegbízott tette 2011. május 19-én. Számításai szerint 900 millió forint kár érte az államot a Ménesbirtok magánosítása során. Mint arról lapunk is beszámolt, Budai Gyula, jelentős médianyilvánosság előtt, kiskocsin vitte be a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságra a feljelentéséhez kapcsolódó iratokat.

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság illetékesség hiányában (a privatizációs tárgyalások és a szerződések kötése is a fővárosban történt) átadta az ügyet a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak. Onnan pedig a Nemzeti Nyomozó Irodához kerültek az iratok. 

— A Nemzeti Nyomozó Iroda 2011. június 16-án rendelt el nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt ismeretlen tettesek ellen a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációjával összefüggésben. A nyomozás megállapította, hogy nem volt bizonyítható a hűtlen kezelés bűntette, illetve egyéb bűncselekmény elkövetés sem, ezért 2012. május 21-én a nyomozást megszüntették. A határozat ellen a sértett által benyújtott panaszt a Fővárosi Főügyészség elutasította — mondta lapunknak Csécsi Soma, a Nemzeti Nyomozó Iroda sajtómunkatársa. Kun Mihály, a Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója lapunktól értesült a nyomozás megszüntetéséről. Az információt úgy kommentálta: bebizonyosodott, amit a kezdetektől állítottak, azaz törvényes volt a Ménesbirtok privatizációja.

Ráadásul mindez akkor történik, amikor a választók „vérszomja” már nem a több mint két éve leváltott szocialisták, hanem az új kormány intézkedései ellen irányul. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy az elszámoltatást, továbbá annak kudarcát az ellenzék a saját hasznára tudja fordítani. Ha a felelősségre vonás sikertelen, könnyebb koncepciós eljárásra hivatkozni, de ha mégis sikerülne valakire valamit rábizonyítani, az – képzavarral élve – Brüsszelből és Washingtonból is jól látható transzparensen fogja hirdetni: Magyarországon meghurcolják, bebörtönzik az ellenzéket. Ilyenkor a karrierjüket középtávra is tervező ügyészek, bírák és rendőrnyomozók is pontosan felmérik: kormánybiztosok és kormányok jönnek-mennek, de nekik úgy kell dolgozniuk, hogy két év múlva is vállalni tudják döntéseiket egy új elöljáró előtt.

Így aztán még az a nem várt fordulat is bekövetkezhet, hogy elszámoltatás politikai cirkuszát az ellenzék folytatja tovább. A politikai ellenfelek abuzálása igen rosszul mutat a CNN vágóképein vagy a legtekintélyesebb külföldi lapok hasábjain, különösen akkor, ha a hangosan beharangozott ügyek a bíróságon vagy még nyomozati szakaszban elvéreznek. Elég csak arra gondolni, amikor az MSZP képviselői maguktól szálltak be a rabomobilba az LMP tavaly decemberi tüntetésén, bízva abban, hogy a külföldi tudósítók figyelme csak arra terjed ki, hogy viszik őket.

gyurcsany_sztl.jpg

Az azóta külön utas Gyurcsány Ferenc pedig szinte könyörgött tekintetével a rendőröknek, hogy vigyék már el. Elvitték, a fotó sikerült, a vágóképek magukért beszéltek. A volt miniszterelnök sikeresen lopta el az LMP show-ját. Ez az egyetlen lopás, amit az elmúlt több mint két évben sikerült rábizonyítani, de ehhez Budai Gyulának semmi köze nincs.

Energiaitalok csatája: Hell vagy Bomba?

2011.12.12. 08:59 Jogi PR

A szűkülő piacon, a különadók árnyékában minden lehetséges eszközzel támadják egymást az energiaitalt gyártó cégek. Ideális terep a jogi pr számára.

bomba_race.jpg

 

Mi történt?

A Bomba egyik alkalmazottja tavaly egy részletes adatgyűjtést követően a sajtóhoz és a hatósághoz fordult versenytársa, a Hell uniós támogatásai miatt, azt sugallva, hogy nem volt minden rendben a pályázatokkal és a pénzek felhasználásával. A Hell szerint nem történt semmilyen szabálytalanság, az eljárás miatt polgári perben kártérítést követelnek a Bombától. Utóbbiak azt állítják, hogy ők csak a közpénzeket, a közérdeket védték.

Két héttel az első tárgyalás után a Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a Hell Energy Magyarország Kft. keresetét. A Bomba! Energy Drink Kft. nem követett el hírnévrontást azzal, hogy a Hell Energy Magyarország Kft. által az NFÜ-nél elnyert pályázati pénzek felhasználásának felülvizsgálatát kérte:
"… az alperesi nyilatkozat a felperesi versenytárs jó hírnevét, vagy hitelképességét nem sérti, illetve veszélyezteti, mivel a nyilatkozat tartalmában arra keres magyarázatot, hogy közpénzből finanszírozott pályázat útján megvalósuló palackozó-üzem létesítésére irányuló projekt megkezdése előtt, hogyan lehet újabb pályázatot nyerni már ugyanezen projekt bővítésére.

Azonban ezzel kapcsolatban az alperes semmilyen következtetést nem von le, és ezzel kapcsolatos tény állítást sem rögzít, ezért még az sem állapítható meg, hogy az alperes nyilatkozatával valamely bűncselekményt vélelmezne. E körben a bíróság hangsúlyozza, hogy az irányadó bírói gyakorlat szerint … még az sem ütközik a hírnévsértés tilalmába, hogyha valaki az általa megismert tények alapján bűncselekményt vélelmez."

 hell_race.jpg

 

Energiaital gyorstalpaló

Megértendő a csata természetét, fontos pár szóval jellemezni a piacot, ahol a szereplők csatáznak. Az "ősforrás" Red Bull ugyanis ma már nem piacvezető Magyarországon: előbb a Bomba trónfosztotta a bikás versenyzőt, majd jött és győzött a Hell, 2010 tavaszára az élre ugorva. A fő kérdés ekkor már azt volt: az osztrák tulajdonú, de csak Magyarországon forgalmazó Bomba és a magyar tulajdonú, de regionális ambíciójú Hell közül kié lesz az ország, és ezzel a térségi központ?

A Hell ehhez hatalmas segítséget kapott: 1,3 milliárd forintnyi EU-s támogatással kezdhetett új töltőüzem építésébe. A Bombánál pedig épp e támogatás odaítélését és  felhasználását kifogásolták.

Szeptembertől egy másik támadási felület is nyílt a harcoló cégek számára. Különadót vetettek ki az energiaitalokra - a termék definíciója pedig a hozzáadott koffein- és taurintartalom mennyiségén alapul. Kibújási kísérletek és kölcsönös feljelentgetések következtek itt is.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság baranyai hivatalában a Bombát jelentették fel, mivel külön értesítés és megjelölés nélkül csökkentette harmadára az energiaitalában a koffein mennyiségét. Sőt, egy újabb, kisebb kiszerelésű terméket is piacra dobott, mely a korábban a 0,33 méretű dobozban található mennyiségű koffeint tartalmazott - ezt "extra dózisként" reklámozta. A Bomba szerint a Hell jelenthette fel.

bomba2.jpgA Hell másként trükközik: nem csökkenteni, hanem helyettesíteni próbálja a hozzáadott koffeint italaiban egy maté nevű hatóanyaggal (hatása a koffeinéhez hasonlatos, de állítólag nem okoz függőséget, és nincsen vízhajtó hatása). Így ő is kibújhat a különadó alól, ám a megtévesztő termékjelölés vádját vele szemben is megfogalmazhatnák, mivel a dobozon feltüntetett "New Generation" felirat nem eléggé informatív. Legalábbis erről jelent meg egy cikk a második legolvasottabb bulvár napilapban, a Borsban, „Rosszullétet okoz az eltitkolt koffein” címmel. Ebben egy koffein-érzékeny szekszárdi tanárnő azt nyilatkozta, hogy a Hell Energy megtévesztette fogyasztóit Hell New Generation elnevezésű új termékével, ugyanis nem tüntette fel a csomagoláson, hogy az koffeint tartalmaz - a matének ugyanis amelynek önállóan képződő vegyülete a koffein. A Hell jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult, és a háttérben a Bomba mesterkedését gyanítja.

 

Milyen eszközökkel él és élhet az egymás elleni csatában a két versenytárs?

A fenti, Capulet - Montague nagyságrendet elérő ellenségeskedés a jogi pr számtalan eszközét involválta már, és minden bizonnyal fogja is még a csata eldőltéig, a szereplők valamelyikének döntő fölényéig.

hell1.jpgEU-s szabályerdő: szinte minden uniós támogatásra alkalmas tevékenységnél lehetséges kisebb-nagyobb hibákat feltárni, melyek nem is feltétlenül a támogatott rosszhiszemű vagy kontár hozzáállásából adódik. A közvetítő struktúrák bürokratikus "szennyezettsége", az útvesztők, a sokszor életidegen vagy egymásnak ellentmondó szabályok önmagukban is generálhatnak hibát. Mindez nem azt jelenti, hogy a Hell esetleg nem csalt, nem manipulált - de azt mindenképpen, hogy a jogi környezet és gyakorlat kiválóan alkalmas kabátlopási ügyek generálására is. Ilyenkor a feljelentőnek csak arra kell figyelnie, hogy az ő fején ne legyen a feljelentettnél is nagyobb kocka vaj, hanem épp a pozitív példa lehessen.

A magyar közteherviselés abszurd módon változó keretei, és ahhoz való alkalmazkodás: a hirtelen közellenséggé kinevezett hozzáadott koffein szankcionálása tág teret nyitott a vetélkedésre. Mindkét fél jól ráérzett erre: a matéra váltó Hell önmagát "egészséges energiaitalt gyártó" vállalkozásként, ellenfelét félrevezetően címkéző, koffeines cégként azonosította. A karaktergyilkos válasz is méltó ehhez: a Hellt le kell hozni a piedesztálról, ahová a koffeinmentes cégek emelkednek, és beismertetni vele az igazságot, miszerint az ő itala is tartalmaz koffeint.

"Nemzeti" érzelmek: a még ki nem játszott kártya. A Hell magyar tulajdonosai miatt akár holnap feltehetné a nemzeti színeket a dobozra, közvetetten hangsúlyozva egyúttal a Bomba mögött álló osztrák tőkét. Az már ma is állandó eleme a Hell közleményeinek, hogy saját magát "miskolci székhelyű magyar vállalkozás" fordulattal jellemzi. A Bomba pedig akár már ma visszavághatna a magyar nyelvhasználatról szóló törvény alapján. A Hell szlogenje ugyanis így hangzik: "Gives you power like hell". Mint védjegyoltalom alatt álló szlogent, természetesen a nyelvtörvény nem szankcionálja - de ebben az esetben nem is a pernyertesség, hanem önmagában az eljárás megindítása lenne a Bomba célja. Az, hogy a Hell egy erőszakos anglicizmussal támadó, antipatikus multicég képében tűnjön fel (ismét csak: kabátlopási ügy). A "miskolci székhelyű magyar vállalkozás" számára mindenképpen pr-vereséget jelentene, ha egy jogi eljárás során azt a gyakorlatát próbálná (egyébként joggal) védelmezni, hogy egy angol nyelvű mondatot választott az egyébként szintén angol nevű termék szlogenjének.

Összehasonlító tesztek: még csak közvetett és felületes támadások indultak összetétel-alapon a termékek ellen. Nyitva a lehetőség a versenytársak számára, hogy laboratóriumba vonuljanak saját és konkurens termékekkel, majd kellőképpen manipulatív szempontok alapján saját italukat a legjobbnak, a másikét kifejezetten rossznak állítsák be. Egy ilyen teszttel fordulhatnak az illetékes szakhatósághoz, eljárást kérve, szintén elsősorban nem is a jogi, inkább a pr következményekre számítva. 

 

Eutanázia: ki az elkövető és ki az áldozat?

2011.12.08. 10:11 Jogi PR

A "kegyes halál" kérdését a magyar joggyakorlat az agyonhallgatással kívánja "kezelni". Néha azonban felbukkan egy-egy olyan eset, mely által nyilvánvalóvá lesz: a hatályos szabályok és a hétköznapi valóság nehezen feleltethetők meg egymásnak. Az Uzsoki utcai Kórház fül-orr-gégészeti osztályán történtek kapcsán megindult eljárás talán ezen is változtat - a nyilvánosság ereje hatalmas.

 

Mi történt?

Emberölés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztálya az Uzsoki utcai kórházban történt gyanús halálesetek miatt. Az vizsgálat az egyik kórházi dolgozó feljelentése alapján indult.

Sajtóinformációk szerint 2005 és 2007 között a kórház fül-orr-gégészeti osztályán dolgozók a végstádiumban lévő, de még heteket vagy hónapokat is túlélő daganatos betegek fájdalomcsillapításához szükséges adag négyszeresét-ötszörösét adták be, amelytől az érintettek néhány napon belül meghaltak.

A rendőrség házkutatást tartott a kórház fül-orr-gégészeti osztályán, ahol orvosi dokumentációkat foglaltak le, valamint nővéreket hallgattak meg. A nyomozók dolgát nehezíti, hogy több beteg kórlapja eltűnt. Az Uzsoki utcai kórház szerint egy volt szakorvosjelöltjük sértettségből rágalmazta meg az intézményt.

 

A nyilvánosság érdeklődése fokozódik

Egy tavalyelőtti felmérés egy alapvetően eutanázia-párti társadalom képét mutatta: a Szinapszis Kft. azt tapasztalta, hogy a magyaroknak csupán 13 százaléka ellenzi teljes mértékben az eutanáziát, 27 százalékuknak még az asszisztált öngyilkossággal szemben sincs kifogásuk. Budapesten kiemelkedő az eutanázia támogatottsága, itt tízből négyen az asszisztált öngyilkosságot is támogatják. Idén november végén a felmérést megismételték. Bár a lakosság többsége változatlanul elfogadja az eutanázia aktív vagy passzív formáját, az elmúlt két évben jelentős mértékben nőtt a „kegyes halált” teljesen elutasítók tábora. A piackutató cég 2009-es felméréséhez képest 2011-re jelentős mértékben növekedett a kérdésben állást foglalók száma, a megkérdezettek mindössze 10 százaléka nem kívánt válaszolni. A válaszolók legnagyobb része változatlanul az eutanázia passzív formáját tartja elfogadhatónak (pl. a beteg lekapcsolása az életfunkciókat biztosító gépről), ám hasonlóan magas az aktív (pl. méreggel történő) eutanáziát is elfogadók aránya. A két évvel korábban mért véleményekhez képest a legjelentősebb változás ugyanakkor az eljárást semmilyen módon nem támogatók arányának növekedése.

Forrás: szinapszis.hu

 

Az eutanázia kérdése rengeteg film, sorozat, szórakoztató- és dokumentarista alkotás témája. Legutóbb Al Pacino főszereplésével az HBO forgatott sorozatot Jack Kevorkian, azaz Dr. Halál "munkásságáról". Az örmény származású amerikai patológus saját bevallása szerint legalább 130 embernek segített az emberhez méltó halál elérésében.1999-től börtönben volt gyilkosság vádjával, kegyelmi kérvényét 2007. június 1-jén fogadták el, azzal, hogy szünetelteti tevékenységét. Idén júniusban hunyt el.

 

 

Az Uzsoki kórház taktikája: az ügy helyett a vádlón keresnek fogást

A mostani botrányt valószínűleg egy tanulmány váltotta ki. Márkus Attila orvos, aki korábban az Uzsoki utcai kórházban dolgozott, tavaly június elsején leadott egy cikket a Lege Artis Medicinae című orvosi szaklap szerkesztőségének. A Szándékos morfintúladagolás Magyarországon című cikkben az orvos arról számolt be, hogy évekkel ezelőtt egy kórházi osztályon (a pontos helyet nem nevezte meg) a végstádiumban lévő daganatos betegeknél a morfinadag négy-ötszörösét adták be, akik ettől rövid időn belül meghaltak. A cikk hosszú várakozás után, idén áprilisban jelent meg.

A kórház most abba a ténybe kapaszkodik bele, hogy egy volt alkalmazottjukról van szó, aki vélhetőleg sértettségből írta a cikket, és azt valótlanságokra építette. A jogi pr stratégia a jelek szerint valóban karaktergyilkosságról szól.

Komoly apparátust vonultatnak fel az ügyben, és látható, hogy érzik, nem csupán a jogi eljárásban kell győzedelmeskedniük. A nyilvánosság megszólításában jártas Magyar György képviseli az intézményt. Első lépései egyértelműen jelzik, hogy a cikk írója van a célkeresztben: feljelentést tett az intézményben történt állítólagos kábítószer-túladagolási esetekről szóló cikk "írásához vagy az ellenőrzés akadályoztatásához felhasznált kórlapok eltűnése miatt". Az első szervezett sajtótájékoztatón lényegében csak személyes kérdésekkel, a cikkíró ex-alkalmazottal foglalkoztak, itt az állítólagos kórlap-lopáshoz már az illető motivációját is megpróbálták megtippelni: bosszú, hamis állítás bizonyítása, nem beszámítható állapot, szándékos károkozás.

Pontos helyzetfelismerés: a hallgató, közvetett vádlóként fellépő orvos profilját a meggyanúsított intézmény tudja megrajzolni a nyilvánosság számára. Ha az illető nem ad holnap nagyinterjút valamelyik országos napilapnak, ha nem vállal stúdióbeszélgetést reggeli műsorokban, azaz nem törekszik egy alternatív profil kialakítására, esélytelenné válik a későbbi vitára. Ha Márkus Attila nem mutatkozik be, majd "bemutatja" őt Magyar György (emlékezzünk, miként változott a rendőröket nemi erőszakkal vádoló Zsanett karaktere is az ügy haladtával - ott a rendőrök védője volt Magyar).

 

Magyar György az Uzsoki sajtótájékoztatóján

 

És még egy szempont: egyetlen hivatalos struktúrának sem érdeke a staus quo. Az illetékes tárcavezető, Réthelyi Miklós nyilatkozata is ezt tükrözi: bízik abban, hogy a fővárosi Uzsoki utcai kórházban történt állítólagos kábítószer-túladagolási esetek miatt indult vizsgálat azt fogja kideríteni, hogy „rendben folytak a dolgok” az intézményben.

Nyilvánvaló, hogy számára is az a kényelmesebb, ha egy alaptalanul vádaskodó volt alkalmazottat látunk az ügy végén, nem pedig egy országos jelentőségű, kezeletlen, súlyos problémát.

 

A kórház nem mer az ügy lényegét adó problémával érvelni

A közvélemény és a szakma eközben azért megindította a maga diskurzusát az eutanázia kérdéséről. Személyes élmények, őszintébben nyilatkozó-író orvosok sorolják a példákat és az érveket - miközben az Uzsoki nem mert beszállni a vitába, hiszen jól tudja: ha ő bontja meg a status quo-t, ő áll az élére a kegyes halál újraszabályozását követelő igénynek, akkor ő kockáztat többet. Holott lenne miről vitázni, mivel érvelni - a palliatív szedációtól az aktív és passzív eutanázia új típusú elhatárolásán át az önrendelkezési jog kiteljesítéséig és az egészségügy aktuális rendszerének problémáiig.

Az Uzsoki nem mert azzal érvelni, hogy egy, a fájdalomtól naphosszat üvöltő, arc helyett csak egy lüktető, nyílt sebet viselő daganatos betegnek az "élete" csak sok idézőjelben értelmezhető, és joga a halálra legalábbis megtárgyalandó.

"Így a kegyes halál, amely során az az egyén, aki a tudomány pillanatnyi állása szerint gyógyíthatatlan beteg, és életkilátásai már csak napokban mérhetőek, miért ne adhatná be saját magának egy pumpa segítségével a megváltást hozó koktélt?

Álszent és farizeus szemlélet az, hogy az életünkről nem mi rendelkezünk; aki látott már végstádiumú fulladó beteget, valószínűleg nem utasítaná el azt a lehetőséget, hogy azt a bizonyos gombot a beteg maga nyomja meg."

Dr. Kunetz Zsombor, az Istenhegyi Magánklinika orvos-igazgatója: Kegyes halál, kegyetlen valóság

 

Mire számítunk?

Az Uzsoki kórház jelenlegi stratégiája Márkus Attila hiteltelenítésére irányul. Nem az ügyet magát, hanem annak kirobbantóját emelte célkeresztbe. Nem száll be az eutanázia-vitába, sőt, az az érdeke, hogy az mielőbb elcsituljék, és egy személyes-munkajogi keretben folytatódjon a harc. A vállalkozás a fent ismertetett körülmények miatt (status quo-t őrző szakmai és politikai irányítás) sikeres is lehet.

Mindez pedig azért érdekes, mert eközben az elkövetési magatartást kicsit sem cizellálják a nyilvánosság előtt. A morfiumot túladagoló orvosnak, sőt, orvosok és ápolók "szövetségének" mozgatórugói, a rossz jogszabály és kórházi infrastruktúra, a hospice szélmalomharca szóba sem kerül.

Miközben ezt a meccset lejátszani egyszerre lenne társadalmi érdek, és sokkal szebb, pozitívabb szakmai feladat. Tisztázni végre, hogy áldozat-e a halálba segített beteg, bűnös-e az így cselekvő orvos, hol a határa az emberhez méltó életnek...

 

Ártatlanul vádolt apák vagy pedofil szörnyetegek?

2011.12.03. 10:00 Jogi PR

Bizonyos büntetőeljárások esetén a jogi pr szó szerint élet-halál kérdése. A pedofil vádak egyértelműen ide tartoznak.

Fontos lehet a legelején leszögezni: a mindenkit megillető jogi védelem olyan alapvető fontosságú eleme a jogállamiságnak, melyet mi is megkérdőjelezhetetlennek tartunk. Sem ez a meggyőződésünk, sem annak tárgyalása, hogy mit tegyen az ilyen vádakkal illetett (ámde esetleg ártatlan) terhelt, semmilyen szempontból nem jelenti azt, hogy a bűnelkövetőket "mentegetnénk", felmentenénk, (jog által rögzített, legális, megtorló jellegű) megbüntetésüket ne tartanánk kiemelten fontosnak. Ez a viszonyunk az ilyen ügyekhez, de nyilvánvalóan ezt leszögezve is érkeznek majd olyan hozzászólások, melyek a pedofilok elvtelen mentegetését róják fel nekünk. Ez van.

 

Szinte semmit nem tudunk

Magyarországon a rendszerváltást megelőzően "hivatalosan nem létezett" pedofília, illetve az ilyen típusú bűncselekményekről folytatandó, nyilvános diskurzus. Mint annyi mindent, ezt a jelenséget is az állampárti diktatúra saját reputációjaként kezelte, a fejlett ifjúságvédelemre hivatkozva tagadta, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kellene. 1990 után egy lényegében készületlen, a szabadságát és felelősségét megélni nem tudó társadalomnak kellett volna szembenéznie a feladattal. Hogy ez a mai napig nem sikerült, azt egyrészt az évente alig pár tucatnyi, hivatalból megindult eljárás alacsony száma jelzi (szakértők szerint itt hatalmas, közel tízszeres a látencia), másfelől pedig azok a politikai viták, melyekben a felek még ma is sokszor bagatellizálni igyekeznek a jelenség súlyát.

A lehetséges változás irányát jelzi Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára nyilatkozata, aki azt mondta, "megfontolás tárgyává teszik", hogy az után is lehessen eljárást indítani, amikor például egy gyermek már kikerült az erőszakos családi környezetből, de azon is gondolkodnak, hogy "ad abszurdum ne is legyen elévülhető ez a bűncselekmény".

 

Családi ügyek

A kevés információ közül az egyik leglényegesebb azonban az, hogy a gyermekek molesztálása jellemzően nem idegenek között, hanem "családban", közeli hozzátartozó sérelmére történik. Ez magyarázza a magas látenciát is ebben az esetekben (az internetes, pedofíliához kapcsolódó elkövetést jelen bejegyzésben csak érintőlegesen tárgyaljuk), mivel a kiskorú sértett folyamatosan az elkövető hatalmas, befolyása alatt áll.

A másik fontos információnk annak rögzítése, hogy Magyarországon ma minden második házasság válással végződik. Egy alapvetően rossz mentális állapotú, növekvő vagyoni különbségektől, a társadalmi mobilitás beszűkülésétől szenvedő társadalomban egy válás egyre nagyobb krízist jelent - a közös vagyon felosztása, a gyermek fölött gyakorolt felügyeletről döntés során egyre durvább eszközökkel élnek a válófélben lévők.

E csata egyik, sajnos egyre jobban terjedő eszköze a másik (jellemzően a férj) pedofíliával történő megvádolása.

 

Nyugati előképek

A jelenség csak Magyarországon új, az Egyesült Államokban már régóta foglalkoznak azzal a problémával, amit az ilyen, mögöttes céllal tett, koholt vád jelent. A hamis vád felismerése, kezelése kapcsán már komoly szakirodalom és háttérinformációk állnak rendelkezésre. Részletesen elemezhető, hogy egy hamis ügyben milyen profilok ütköznek: egy naiv, kompromisszumkész apa áll szemben a manipulatív, domináns anyával. Önzés és önfeladás, a problémakezelés különbségei, sőt egyáltalán, az általánosan elfogadott szülői kritériumok kapcsán a hamisan vádolt apa általában sokkal jobban teljesít, mint a vádat megfogalmazó anya.

A pedofil vád általában úgy érkezik ebbe a rendszerbe, mint egy atombomba, minden korábbi relációt felülíró fegyver. A megvádoltnak innentől "csőben folytatódik" az élete, csak egyetlen irányba haladhat. Sőt, az előzetes óvatosság is indokolt: a kiélezett közvélemény egy-egy ártatlan ölbe ültetést, simogatást is képes utólag "bizonyítékként" értelmezni. Szinte paranoid óvatosságot tanácsolnak minden olyan apának, aki bontóperbe kezdett, és minimális esély is van arra, hogy a feleség kijátssza a "pedofil-kártyát".

 

Mi az a PAS szindróma?

A jelenség olyannyira gyakori, hogy önálló pszichológiai - és ennek nyomán büntetőjogi - kategória is született a meghatározására: a PAS szindróma (Parental Alientation Syndrome/Szülői Elidegenítési Szindróma). A 80-as években Richard Gardner, a Columbia Egyetem pszichiátria professzora vezette be a fogalmat. A PAS lényegében a másik szülő-fél (tipikusan az apa) elleni "hadjárat", melynek során a gyermek elhelyezését megnyert szülő-fél (tipikusan az anya) volt partnere ellen neveli a gyermeket. Fontos komponense a szindrómának az is, hogy ebben a folyamatban a gyermek nem pusztán elszenvedő, hanem aktív résztvevő, akit az anya szeretetmegvonással büntet, ha az nem vonódik be a másik szülő elleni háborúba. További részletek itt. Súlyosabb megjelenési formája az ún. DRMMS szindróma (Divorce Related Maliciosus Mother Syndrome / Válással Összefüggő Rosszindulatú Anya Szindróma). A "kórkép" lényege, hogy az anya a legmesszebbmenő rosszindulatot és ártó szándékot tanúsítja elvált férjével szemben. A legfőbb cél: minél több fájdalmat és keserűséget okozni a másik félnek. Ebben lojális fékjei nem igazán vannak (vagy, ha vannak, akkor azokat racionalizálja: pl. a gyermek érdekében teszi), ezért ezekhez gátlástalanul használja a gyermeket is. Feljegyeztek olyan szélsőséges esetet is, amikor a gyermekét meggyilkoló pszichiátriai beteg anya motivációja az apa "megbüntetése" volt.

 

Magyar sajátosságok, szakértői kérdések

A magyar gyermekelhelyezési döntések statisztikájában ma is domináns az anya-preferencia. Az esetek jó részében a döntés indokolható, azonban maga a prekoncepció káros. Ugyanaz az alapja, ami a pedofil vádakra épülő ügyeket mozgatja: a bántalmazott(nak mondott) gyermek iráni feltétlen részvét, a gondoskodó anya és a durva férj sztereotípiája.

A magyar szakértői hálózat pedig nem igazán teszi stabilabbá ezt a felépítményt. Az alábbi videóban több esetleírás kapcsán is a szakértői vélemények esetlegességét láthatjuk visszaigazolni:

 

 

Egy ilyen ügyben a szakértő felelőssége óriási, legalább három életről dönt. Tőle függ, hogy az eljárás végén a közvélemény egy manipulált gyereket, hamisan vádolt apát, és egy manipuláló, elidegenítő anyát lát-e, vagy egy szörnyű bűncselekmény elkövetőjét és elszenvedőit. Birtokában kell lennie annak a szakmai tudásnak, amivel minderre fényt derít:

Jellemző az úgynevezett kölcsönvett szövegkönyv: a gyermek olyan kifejezéseket, frázisokat, mondatokat használ, amit mondjuk az elidegenítő szülő, és persze nem jellemző a gyermekek szavajárására. Ide tartozik az ellenségesség kiterjesztése az elidegenített szülő barátaira vagy családjára is. Ha valódi bántalmazásról van szó, elég egy szó vagy egy mondat, és az egész incidens a gyermek eszébe ötlik, elfogadható pontossággal elő tudja hívni az eseményt. Ezzel szemben a programozott gyermeknek nincs aktuális tapasztalata a kapcsolódásokról, jóval több segítséget és támogatást igényel a programozó szülőtől, hogy végigmondhassa a történetet.

(Tomasovkszi László, pszichológus)

 

A feladat pedig egyáltalán nem egyszerű, a vizsgálódás feltételei kicsit sem ideálisak. A bűncselekmény gyanújáról jellemzően közvetett módon értesül a hatóság, a gyerek már valamilyen módon "előkészített" formában adja elő a lehetséges történteket. Ilyen eset, amikor például a Blikk kap egy videofelvételt, amelyen egy elvált apa a kilencéves kislányával elmondatja, sőt eljátszatja, hogy annak nevelőapja nevelőapja miként „táncoltatja előtte a pisilőjét” (az alábbi linken található videó megtekintését csak saját felelősségre ajánljuk). Nem véletlen, hogy ebben az ügyben is több, egymásnak ellentmondó szakértői vélemény született.

Egy másik esetben jelen állás szerint hamis szakvélemény alapján tartották a törökbálinti lelkészt másfél évig fegyházban (hogy milyen körülmények között, arra még kitérünk). Ott a nagymama, míg egy dunaszekcsői férfi 15 hónapos bebörtönzése mögött annak nevelt lánya állt. Utóbbi esetben a környezet is tisztában volt azzal, hogy kitalációról van szó, mégis közel másfél évig kellett a pedofiloknak járó "bánásmódtól", és kell az ennél sokkal tovább tartó stigmát elszenvednie a nevelőapának. 

Hamis vád kis kockázattal

Nem árt tudni azt sem, hogy miközben a legtöbb bűncselekmény esetében a mást valótlanul vádoló személy maga is sokat kockáztat, hiszen könnyen bíróság előtt találhatja magát, a családon belüli pedofil vádak kapcsán már jóval kisebbek a kockázatok. A hamisan vádló anya kellő ügyességgel még akkor is megúszhatja a felelősségre vonást, ha az apa ártatlansága a bíróság előtt is bebizonyosodik. Az esetek többségében ugyanis a hamis vád alapja az, hogy az anya szerint a gyermek mesélt valami szörnyű dolgot az apáról, és az anya vagy más családtag ennek hatására teszi a feljelentését. Ha a gyermek megváltoztatja állításait, vagy kiderül, hogy azok nem voltak élményszerűek, a gyermeket nem fogja senki hamis vád miatt eljárás alá vonni, az anya pedig nem követett el bűncselekményt, hanem jogkövetőként járt el, hogy gyermeke jelzésére a hatóságokhoz fordult.

 

Mi a tét?

Azzal kezdtük, hogy az ilyen vádak esetén a jogi pr élet-halál kérdése. Legendánál, szóbeszédnél biztosabb információkkal rendelkezünk arról, hogy mi történik a börtönben az ilyen ügyekben megvádolt személyekkel - fontos körülmény, hogy már az előzetes letartóztatás alatt is! Nem csupán a kiszabott büntetés sajátságos "súlyosbításáról" van szó, de olyanok is áldozatai lehetnek a börtönbeli erőszaknak, akiket jogerősen még el sem ítéltek:

A gyanú szerint megverték és eltörték a bal karját a váci börtönben annak a tanárnak, aki kiskorú többrendbeli veszélyeztetése miatt került előzetes letartóztatásba - írja a Blikk. A dunakeszi Széchenyi István Általános Iskola igazgatóhelyettesét a lap értesülései szerint séta ürügyén megbilincselték, lelökték a lépcsőn, megrugdosták, majd a cellájában tovább verték. Ezután támadói aláírattak vele egy papírt, amely szerint azért sérült meg, mert még nem szokott hozzá a bilincs viseléséhez. A 48 éves férfi csak másnap kapott ellátást, végül átszállították egy másik börtönbe.

Korábban részletes foglalkoztunk már a magyar börtönviszonyokkal. Itt és most annyi a fontos, hogy leszögezzük: minden börtönbe kerülő közül a pedofíliával vádoltak sorsa a legnehezebb. De ha nem is kerül előzetesbe, az élete akkor is szinte menedzselhetetlenné válik: ha az ügyről értesülő mikroközösség hitelt ad a vádaknak, akkor a hétköznapi létezés, a munka, a közlekedés, a társas érintkezés számára mind ellehetetlenül. A híradások alapján a távoli ismerősök is szinte mindig képesek beazonosítani az eljárás alá vont személyét. Személyes és szakmai reputációja, hírneve romokban, és egy esetleges, sok év elteltével érkező felmentő ítélet után is a "kabátlopási ügy" kísérti.

 

Mindeközben nagyon messze vagyunk még attól, hogy amerikai mintára az Ártatlan Apák itt is megszervezzék érdekeik védelmét a nyilvánosság előtt. Az első zárt facebook-közösség ugyanakkor már létrejött, mutatva, hogy Magyarországon sem elszigetelt esetekről van szó. A csoportnak 50 tagja van: még vád alatt álló és már felmentett apák és jelenlegi párjaik osztják meg egymással tapasztalataikat, vagy nyújtanak lelki segítséget az új érintetteknek.

A jogi pr legnehezebb terepe ez: egy hasonló önszerveződő közösség hangja erősebb, mint egy-egy igazáért küzdő apáé, de ha kiderül, hogy a száz ártatlan vádlott között akár  egyetlen valóban bűnös gyermekmolesztáló is akad, az egész harc a visszájára fordulhat.

S. Ábel: az ember, aki ott se volt

2011.11.22. 16:22 Jogi PR

Állítólag tömegmészárlásra készült, bő másfél évig előzetes letartóztatásban ült, most kiengedték. Mit mutat a nyilvánosságnak S. Ábel?

Mi történt?

A rendőrség 2010 februárjában tartóztatta le az akkor 22 éves joghallgatót. S. Ábel a hatóság szerint arra készült, hogy egy bevásárlóközpontban vagy egy campusban válogatás nélkül lelőjön huszonkét embert. Azért pont huszonkettőt, mert "a huszonkét rossz évéért" akart bosszút állni. A vérengzést követően öngyilkos lett volna a rendőrség szerint.

Idén márciusban elkezdődött a büntetőper a Fővárosi Bíróságon, az előzetes fenntartását eddig a bíróság egy – a vádlott által egyébként megtámadott – igazságügyi elmeszakértői véleményre alapozta, amelyben benne volt: nem zárható ki szakértői bizonyossággal, hogy a vádlott a jövőben agresszív cselekedetet követhet el. Huszonegy hónap után váratlanul szabadlábra helyezték S. Ábelt arra hivatkozva, hogy "a bűnismétlés veszélye nem áll fel".

 

Kedélyesnek ható sztorizgatás?

S. Ábel a szabadlábra helyezést követően újra videointerjút adott az indexnek (ez volt a második alkalom, először augusztusban nyilatkozott a hírportálnak, erről szóló bejegyzésünk ide kattintva olvasható). Íme, a friss interjú:

 

Ellentmondásos kép alakulhat ki a nézőben a "sztorizgató" fiatalembert hallgatva. A kedélyesnek ható történetmesélés háttere sokféle lehet. Oka lehet a természetes önvédelem, amivel a megvádolt S. Ábel saját lelki integritását védte, megpróbálva a színes, adott esetben vidám elemeket megkeresni az alapvetően egyáltalán nem örömteli folyamatban. Oka lehet az, hogy a vádlott eleve nem a szokványos módon reagál a külvilágra, diagnosztizált személyiségzavara nyilvánvalóan nem javult a börtönben.

Utóbbival összefüggő magyarázat lehet az is, hogy a szereplés, az abszurd reflektorfény miatt követ egy másfajta viselkedésmintát - bármilyen távoli példának is tűnik, ide tartozik a valóságshow-k világa, ahol a mikrofonnal-kamerával "megtámadott" átlagember elkezd igazodni, alkalmazkodni a média világához, kitölti a "15 perc hírnevet".

Egy biztos: ez a habitus nem hatékony a jogi pr szempontjából. A fenti anyagot készítő Tamás Bence Gáspár konferálása jelzi inkább azt az irányt, ami a vádlott szempontjából az ügy súlyának érzékeltetése és az empátia felkeltése szempontjából hatékony lenne. Az előző interjút dicsértük, mivel meggyőződésünk szerint fontos szerepe volt a közvélemény differenciáltabb meggyőzésében - azt persze most sem állítjuk, hogy a váratlan bírói döntésre döntő befolyást gyakorolt volna nyilatkozat. Erről a beszélgetésről nem tudunk hasonló jókat mondani, és ez nem elsősorban S. Ábel hibája, érthető, hogy számára most más szempontok fontosak. A védelemnek azonban komolyan végig kell gondolnia, hogy a jövőben milyen üzenetekkel keresik a nyilvánosság figyelmét.

Főleg, hogy ez egy már erősen "megdolgozott" közvélemény: arra (helyesen) ki is tér a fenti interjúban S. Ábel, hogy egyenlőtlen küzdelem folyt a nyilvánosságban is. Míg őt elzárták, megtiltották neki a nyilatkozatot, addig az ügyészségről folyamatosan "szivárogtak" az információk - csupa olyan közlés a vádlott előéletéről, viselkedéséről, melyet nem volt mód érdemben cáfolni vagy korrigálni.

 

Amit érdemes lett volna kihagyni: Frizbi-interjú

Méltattuk már többször Hajdú Péter műsorát. Legutóbb rögzítettük, hogy ez a produkció jogerősen szar, korábban pedig a Cozma-gyilkosság kapcsán adott Raffael Sándor-interjút elemeztük. S. Ábel védőjével, Futó Barnabással ment el a műsorba, de nem sikerült "megugrani a lécet" - míg Raffael saját kézbe tudta venni a dialógust, irányította a beszélgetést és összeszedett, kvázi spontán módon tudott nyilatkozni, addig ez a fiatalembernek nem sikerült.

 

Az interjú 09:25-kor kezdődik

A showban szokásos koreográfia ugyanis sikeresen "kerékbe törte" S. Ábelt is, a versmondásszerű ál-beszélgetés, ahol a felek felmondják az előre bemagolt szöveget, egyáltalán nem segít a vádlotton. Amikor azt kellene bizonyítani, hogy S. Ábel nem egy abnormális, veszélyes figura, akkor nagyon rosszul mutat egy, öltönyében láthatóan feszengő, érzelemmentes robotként beszélő fura figura - márpedig Hajdú Péternél ilyen képet sikerült bemutatni. Mindez nem elsősorban a vádlott vagy védője hibája (illetve annyiban, hogy elfogadták a meghívást), mert maga a műsor ilyen, ahol például a műsorvezető olyan megjegyzéseket tud tenni, miszerint:

(a súlyos cukorbetegség) nem mentség arra, hogy ilyen dolgok foglalkoztassák őt!

Az a rossz hírünk van a szar műsor vezetőjének, hogy senkinek semmiféle mentség nem kell arra, hogy BÁRMI foglalkoztassa, bármire gondoljon.

 

Mit kellene mondani?

A legfontosabb érv és üzenet az, hogy nem áll fenn a bűnismétlés veszélye - ügyvédje tájékoztatása szerint ugyanis ezzel az indokkal helyezte szabadlábra S. Ábelt a Fővárosi Ítélőtábla. Mivel azonban maga a bűncselekmény is, amellyel S. Ábelt vádolják, előkészület, ezért a nyilvánosság számára közvetítendő gondolat a következő lehetne:

Kérdés ezután, hogy mivel bizonyítja az ügyész, hogy S. Ábel bűncselekményre készült, hiszen a bíróság már kimondta: nem akar, nem fog bűncselekményt elkövetni.

Mindehhez pedig egy olyan nyilvános profil passzol, ahol nagyon szimpla, emberi dolgokat tudunk meg a vádlottról. Nem a vízforralós szalonnafőzés, hanem a jogi egyetem helyett börtönre cserélt évek. Nem a kedélyes, hanem a valóban szomorú részek. És főleg az abszurd elemek hangsúlyozása: versek alapján tartottak valakit másfél évig börtönben. Egyetlen közvetlen bizonyíték sem támasztja alá, hogy S. Ábel valóban és konkrétan meg akart ölni akár csak egyetlen embert is. Verset írt róla, kétségkívül nem olyan eredetit, mint hogy "Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök". 

*

Az első interjú után szavazást indítottunk a blogon, azt tudakolva, kiben milyen kép alakult ki a megismerhető információk alapján a vádlottról. Ennek aktuális eredménye így fest:

 

Kukkolás a bíróságon: a cél szentesíti az eszközt

2011.11.20. 06:22 Jogi PR

Felvétel egy horvátországi vacsoráról, ahol az egyik fogás tízmillió euró lehetett. Rejtett kamera egy magyar étteremben, ahol talán egy közel négymilliárd forintos kárt okozó ipari kémkedésről egyezkednek. A vesztegető házimozija egy kétmilliós pakk átadásáról az újbudai politikusnak. Mi a közös ezekben az ügyekben?

A leskelődő kamera - és az általa rögzítettek büntetőjogi relevanciája.

 

Inkább csak falatozni kellett volna 1.

sanader1.jpgVan, hogy egyáltalán nem titokban forog a felvétel: jól látható tábla figyelmezteti a kamerára a vendégeket Zágráb egyik legjobb nevű éttermében. A Jutarnji list nevű horvát lap hozta nyilvánosságra az a felvételt, melyet a bíróság is felhasznált a volt horvát kormányfő, Ivo Sanader elleni, vesztegetési vádak miatt indított eljárásban. A perben immár a Mol elnök-vezérigazgatója is gyanúsított, a vádak szerint tízmillió eurós kenőpénzt továbbított Sanadernek.

A bíróságon bemutatták egy négyperces "némafilmet", amelyen Sanader Hernádi Zsolttal beszélget az étteremben. A találkozón a felek átadtak egymásnak egy papírlapot, amelyre Sanader előzőleg ráírt valamit, s a volt horvát kormányfő kivette mobiltelefonja akkumulátorát. A bíróság úgy ítélte meg, a felvétel elkészítése nem ütközik a horvát alkotmányba, törvényekbe és a nemzetközi jogba. Ivan Turudic megállapította: a felvétel nyilvános helyen készült, ahol világosan feltüntették, hogy a helyiséget videokamerával figyelik.

sanader2.jpgA védelem kifogásolta, hogy a felvételt kiszivárogtatták a sajtónak, mielőtt beterjesztették a bíróságnak. Jadranka Slokovic védőügyvéd megjegyezte, hogy szerkesztett felvételről van szó; tudomása szerint az eredeti felvétel több mint kétórás, így a négyperces részlet - érvelt az ügyvéd - nem mutatja be, hogy valójában mi történt az étteremben. Tamara Laptos ügyész közölte, ő sem örül nagyon a felvétel rövidségének, de ez volt az egyetlen videofelvétel, amelyet a Sanader-Hernádi találkozóról az étteremben találtak.

További részletek a srbija blogon.

Inkább csak falatozni kellett volna 2.

Egy moszkvai üzletemberrel vacsorázott a Tabán Terasz étteremben a Diagon Kft. két volt alkalmazottja 2008. április 15-én. Vendégük, az orosz Lytech képviselője egy nagyszabású üzlet reményében érkezett Budapestre. A vacsoráról titokban egy mobiltelefonos videófelvétel készült, melyet később bizonyítékként fogadott el az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság az első magyar ipari kémperben. Az ipari kémkedés miatt indult Diagon-ügy vádlottjait 1 és 2 év közötti szabadságvesztéssel sújtotta, és összesen 3 milliárd 269 millió forint megfizetésére kötelezte (a fellebbezések miatt nem jogerős) ítéletében a bíróság.

diagonper.jpgA kémperben egy másik, a képmás és hangfelvétel oltalmához hasonlóan szenzitív dimenzióban, a levéltitok kapcsán is megengedő (realista) volt a bíróság. Az ítélet indoklásában külön is kitértek arra, hogy a Diagon nem sértett levéltitkot akkor, amikor a milliárdos nagyságrendű károkozásra készülő vádlottak egyikének e-mail levelezésébe betekintett. A levéltitok ugyanis csak zárt küldeményeket véd - a vádlott viszont a munkahelyi gépén eltárolta a magán (gmail) postafiókjának a jelszavát, és így automatikusan hozzáférhetővé vált a levelezése. Itt tehát az analógia nem egy borítékba zárt levél, hanem egy nyílt levelezőlap vagy képeslap.

 

A nem elég trükkös XI. kerületi szocialista

Wieszt Jánost, az előző ciklus XI. kerületi MSZP-s frakcióvezetőjét azután helyezték előzetesbe, hogy nyilvánosságra került egy rejtett kamerás felvétel, amelyen a politikus több mint kétmillió forint kenőpénzt vesz át 2007-ben egy vállalkozótól, egy üzlethelyiség eladása kapcsán. A 2010 májusában (a választásokhoz igazodó időpontban) előkerülő felvétel tanúsága szerint a szocialista politikus számított arra, hogy a vastag borítékkal érkező vállalkozó trükközni fog, de nem rejtett kamerára, csupán hangfelvevőre számított. Ezért is olyan mókás az alábbi videó, ahol Wieszt nem szólal meg, hanem leginkább csak bólogat és mutogat, mint egy korrupt jeltolmács:

 

A felvételen Wieszt tárgyalópartnere arra hivatkozik, hogy a bruttó összeg tíz százalékában állapodtak meg, és félhangosan fejben számolva levezeti, hogy 2,1 millió lesz a pontos összeg, amelyről kettejük között szó volt. Wieszt bólint. A vesztegető az asztalra teszi a pénzes borítékot, amit Wieszt átvesz. A tárgyalópartner ezt követően megjegyezi: "És akkor innentől remélem, majd tudjuk picit húzni az ügyet". Wieszt ismét bólint.

A Fidesz-feljelentésre indult ügyben a bíróság fokozatosan lépdel visszafelé a kényszerintézkedések sorában: az előzetes letartóztatásból házi őrizet, utóbbiból pedig idén augusztusban lakhelyelhagyási tilalom lett.

 

A legnyomorultabb beteggondozó

Idén januárban került nyilvánosságra az a felvétel, melyen minden bizonnyal a világ egyik legnyomorultabb, legrosszabb ápolója látható. A 70 éves, Alzheimer-kórban szenvedő Ivy McCluskey ágya mellett felszerelt rejtett kamera nem bántalmazást, kegyetlenkedést vagy szóbeli agressziót rögzített, "csupán" jó étvágyú ebédeket. A beteg asszony ápolónője minden nap kényelmesen elhelyezkedett az ápoltja ágya mellett, és annak szeme láttára elette előle az ételt. Három hónapon keresztül éheztette az idős hölgyet, miután az elhunyt.

 

Fontos megjegyezni: elméletileg a hozzátartozók itt sem készíthettek volna felvételt az ápolóról annak tudta és beleegyezése nélkül. De enélkül sosem tudták volna meg, miért veszítették el az édesanyjukat, és az ápoló újabb betegeket éheztetett volna a halálba.

 

Az igazságszolgáltatás is megérkezett a 21. századba

Az elmúlt évek nagy leleplezéseihez egyre gyakrabban járultak hozzá rejtett kamerával készített felvételek. Így bukott meg a Zuschlag-ügy farvizén érkező Weiszenberger László, és ez lett a veszte hat korrupt FIFA-tagnak is, akiket a Sunday Times magukat egy amerikai konzorcium lobbistáinak kiadó újságírói vezettek meg, szintén rejtett kamerával felvéve, amikor a tisztviselők pénzt kértek azért, hogy a 2018-as, és a 2022-es vb helyszínének kiválasztásakor az adott országra voksoljanak.

A magyar igazságszolgáltatás pedig lassan (e tekintetben) megérkezett a 21. századba. Amikor egy bíró képes mérlegelni a különbséget egy számítógépes levelezés feltörése, és a mentett jelszóval az irodai gépen automatikusan belépő gmail között, akkor bízvást állítható, hogy valami elkezdődött. A rejtett kamerás felvételek kapcsán pedig már a Legfelsőbb Bíróság egyik, büntetőeljárással kapcsolatos határozata is megállapította, hogy az ilyen kép- és hangfelvétel a szabad bizonyítás elve alapján a büntetőeljárásban felhasználható. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma több eseti döntésében kifejtette, hogy a bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Bizonyíték minden tény, amely a bűncselekmény elkövetésének és az elkövető személyének megállapításához, valamint a büntetés helyes mértékének kiszabásához szükséges. Ezért ilyen esetben nem lehet a felvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni.

De, és akkor szemléltessük ezzel a jog szép és bonyolult világát, ettől még a felvétel készítője polgári eljárásban perelhető, tőle kártérítés kérhető - ugyanis a felvétel készítése ettől még jogellenes tett marad.

 

A Hunvald-sofőr szókincse, avagy hogyan készítsük fel a tanút?

2011.11.17. 18:21 Jogi PR

A bűnszervezetben elkövetett csalással, hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel gyanúsított, volt 7. kerületi polgármester meglepődve tapasztalta, hogy egykori sofőrje olyan kifejezéseket használ a szembesítés során, melyek teljesen szokatlanok az által régóta ismert embertől. Itt valamit elrontottak.

hunvaldtrabant.jpgAz index tudósítása szerint az egykori politikus a szembesítés után megjegyezte, hogy a sofőr vallomásában olyan szavakat, fordulatokat használt - például vagyongyarapodás, érdekkör - amelyeket az együtt töltött évek során sosem halott tőle. Nem nehéz rájönni, hogy itt a tanúfelkészítés során követtek el egy fontos hibát: a jogi szakzsargonba öltött mondandó igazságtartalma lehet ugyan változatlan, de mégis elképesztően veszélyes a tanút saját szavai helyett "bíróság-kompatibilis" kifejezésekre szorítani. Ez ugyanis komoly buktató lehet.

Nézzük is meg, mire kell egy vallomás, illetve nyilvános nyilatkozattétel előtt figyelemmel lenni. Nem csupán tanúkról, de vádlottakról és a büntetőügy sértettjéről is szót ejtünk, és a vizsgálódást kiterjesztjük a tárgyalótermen túlra, a médiaszereplésekre is.

 

Megjelenés: tartalomhoz a forma

Mint azt korábban a Velvet kérdésére már kifejtettük, az első benyomás nagyon fontos, ahogy az is, hogy a jogi és pr stratégia összhangban legyen a bírósági megjelenéssel és viselkedéssel. A sértett/károsult "megromlott anyagi helyzetére tekintettel" ne a legdrágább ruhájában panaszkodjon, a testi sértéssel vádolt sportember hagyja otthon a bicepszkidobó galléros pólóját, és (ezt a legszomorúbb megjegyezni, de a hímsovén magyar társadalomban bizony számolni kell vele) a nemi erőszak áldozatát is fontos viktoriánus visszafogottságú öltözékre rábeszélni. 

 

Vallomás: ne törjük bele a tanút egy idegen keretbe

Hunvald sofőrjével nyilvánvalóan többször is átvették a vallomását, azt írásba foglalták, igyekeztek kihüvelyezni a jogilag releváns elemeket. Mindez rendben is van, amikor azonban a tanú nem a saját szavaival mesél, hanem terminus technikusokat használ, akkor talán rövidebb és egyértelműbb értékeléshez segíti hozzá a bíróságot, de az első belekérdezésnél bajba tud kerülni. Ugyanúgy jár, mint a magolós diák: kiderülhet, hogy nem lát a vagyongyarapodás és az érdekkör kifejezés mögé. Sose felejtsük el, hogy a bíróság előtt a tanú immár egyedül van, nem tudja következmény nélkül átfogalmazni-visszavonni a válaszait. Nem távirányítható - még ha történtek is ilyesmire kísérletek. Régi bírósági történet az ügyvédé, aki egy kétszínű, piros és kék végű postairónnal jelzett az ügyfelének. Ha a piros volt felül, akkor nemmel, ha a kék, akkor pedig igennel válaszolt. Az illető ma már nem ügyvéd.

Fontos cél tehát, hogy stílusban hagyjuk a vallomástevőt, ne versmondást várjunk tőle, hanem saját információi szabatos, de önazonos átadását. A mozgástér így is széles, de csak a létező elemekből válogathatunk. Ezt bizonyítja az is, hogy például a Cozma-ügyben egyaránt találtunk példát a tudatos és önazonos nyilatkozatokra (Raffael Sándor a Magyar Nemzetben, majd a Frizbiben), papírízű. rossz mondatokra (a másodrendű vádlott Németh Győző interjúja), és totális csődre (Sztojka Iván őrjöngése).

 

Tudjunk mindent, amit a tanú tud!

Szintén a Hunvald-ügyben, a sofőr tanúvallomásából derült ki, hogy Hunvalddal távoli rokonok, családjaik a 2000-es évek elején kétszer is együtt nyaraltak. (A bennfentes, bár nem elfogulatlan forrásnak számító Hunvald-per blog szerint a sofőr a volt polgármester testvérének sógora.) Ez egyáltalán nem egy jelentéktelen körülmény, és fontos ziccert hagyott ki a vádhatóság ennek az információnak a negligálásával. A "Hunvaldra vallott a sofőr" szalagcímnél jóval erősebb a "Rokona is Hunvaldot vádolja" cím - és itt még csak a jogi pr-ról beszélünk. De a szűken vett jogi stratégia is nagyban építhetne a bíróság előtt arra a hitelesítő elemre, hogy egy, a vádlottat közelről, családi kapcsolatokon keresztül ismerő tanú vall a bűnösségről.

Ugyanígy fel kellett volna készülni arra is, hogy ez a rokoni kapcsolat kétirányú - pont emiatt tudott ugyanis Hunvald a sofőr-rokon szókincsével, vallomása életszerűségével kapcsolatban kritikát megfogalmazni. Jól ismeri a tanút. Nem tudni, az ügyészség tudomással bírt-e a rokoni kapcsolatról. Ha nem, úgy hibát vétettek a tanú kihallgatásában - ha pedig tudták, akkor rosszul mérlegelték ennek jelentőségét.

Szőröswinettou és Rendessrác

A Hunvald-per blogon ismertetett nyomozati anyagok szerint az ügy kezdetén a 168 óra honlapján vita bontakozott ki „Szőröswinnetou” és egy magát „Rendessrác”-nak nevező kommentelő között Hunvald György megítéléséről. Szőröswinnetou kiállt Hunvald mellett, ami miatt Rendessrác durván támadta vitapartnerét. Egyebek mellett ezt írta: „Ha majd Hunvald kijön a sittről, te költözöl majd a helyére, ahol hamar asszonnyá tesznek, én pedig majd viszek neked egy fehér rózsát.” E mondatért Rendessrác feljelentette az ügyészségen Szőröswinnetou-t, aki ellen nyomozni kezdett a Legfőbb Ügyészség, és életveszélyes fenyegetés miatt meg is gyanúsították. A csetepaté azért érdekes témánk szempontjából, mert a nyomozati anyagokból kiderült, hogy Szőröswinnetou Hunvald öccse, Rendessrác pedig maga a sofőr volt. A sofőr tehát saját sógorát jelentette fel, akinek tulajdonképpen állását is köszönhette. Aztán nem sokkal később ő is terhelő vallomást tett volt főnökére.

 

Ki megy a tévébe, ki nyilatkozik az újságnak?

A jogi pr kialakítása során mindig a funkcionális munkamegosztásból indulunk ki. Egy büntetőügyben a vádlott és védője között fontos elsőként tisztázni a szerepeket - a Stohl-ügyben például kiválómvolt az összjáték a bűnbánó színész és a kontrázó, kemény, jogi kérdésekkel foglalkozó Ruttner György között. Egy ilyen együttműködésbe csak különleges esetekben "engedünk be" harmadik felet. Ilyen eset a profilrajzoló, hitelesítő tanú, jellemzően családtag, hozzátartozó; aki általában nem is a tényállás részletezéséhez, hanem a vádlott kedvezőbb színben történő bemutatásához járul hozzá.

A tévé különleges terep, azonnali reakciók és több síkon folyó "megfigyelés" folyik, ezért szinte kizárt, hogy a vallomástételt megelőzően televíziós műsorban számoljon be a védelem tanúja arról, amit tud. Túl nagy támadási felület, túl sok hibalehetőség, túl sok alkalom arra, hogy visszakérdezzenek, mit is ért pontosan érdekkör alatt.

Más a helyzet a nyomtatott sajtóval. Köztudomású, hogy az itt megjelenő interjúk közlés előtt mindig visszakerülnek a nyilatkozóhoz, aki itt probléma nélkül kérheti (és kapja is) a szakértő segítséget a "javításhoz". Ez is kétélű fegyver, mert megint csak előfordulhat, hogy az ügyvéd az élőbeszédben előadott, szükségszerűen pongyola, ámde életszerű szöveg helyére lényegében saját tervezett védőbeszédét csempészi. Ügyesen használva azonban ez egy olyan egyirányú kommunikációs csatorna, amely sokat segíthet a jogi pr-ban. Ne feledjük: itt már az interjú készítése közben is jelezni-korrigálni tud a védő. 

 

Bónusz track

 2:28-nál oktatófilm a szakszerű tanúfelkészítésről:

 

Megölték a nővérét, majd a bíróság is megbüntette 50.000 forintra

2011.11.12. 16:24 Jogi PR

Folytatódik a büntetőper a romák elleni gyilkosság-sorozat ügyében. A szerdai tárgyalás egyik abszurd fordulata az volt, mikor az áldozat húgát büntették meg ötvenezer forintra a "bíróság megsértéséért".

Mi történt?

Balogh Máriát 2009 augusztusában, egy hétfőre virradóra hajnalban, kislétai otthonában lőtték agyon ismeretlen támadók, lányát pedig súlyosan megsebesítették, annak testébe mintegy százötven sörétszem fúródott, roncsolva nyakát, arcát, koponyáját, mellkasát és felsőkarját. Csaknem öt órán át feküdt az akkor 13 éves lány - jórészt eszméletlenül - saját vérében, amikor hajnalban egyik rokona rátalált. Ágyában alvó 45 éves édesanyjára két sörétes fegyverből összesen öt lövést adtak le, ő azonnal meghalt. Az asszony a hatodik halálos áldozata volt a romákat ért támadásoknak: korábban Tiszalökön egy 54 éves férfit, Tatárszentgyörgyön egy ötéves kisfiút és édesapját, Nagycsécsen pedig egy 43 éves férfit és egy 40 éves nőt gyilkoltak meg. A vádlottakat 2009 augusztusában fogták el.

A büntetőperben Kiss Árpádot és társait előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Pest Megyei Főügyészség.


Miszori László bíró meginti a tanút. (fotó: index)

Az idézőjelbe tett indokolás a vonatkozó sajtóhírekből származik, itt azonban nyilvánvalóan nem az angolszász jogban ismert contempt of court (bíróság megsértése) rapid átvétele történt meg, hanem ilyen összegű rendbírságot szabott ki a bíró. Az MTI tudósítása szerint a meggyilkolt nő egyik húgát a tanúvallomás során a bíró többször is arra figyelmeztette, hogy nem kap tőle kimerítő választ, illetve az igazmondási és együttműködési kötelezettségére is felhívta a figyelmét. Ezt követően döntött az ötvenezer forintos rendbírság kiszabásáról - a vonatkozó jogszabály szerint "Ha a tanú a vallomástételt, illetőleg az eljárási cselekménynél való közreműködést a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető."

 

Az áldozatok családtagjait bírságolják, a (feltételezett) gyilkoshoz tartozókat nem

És nem csak a kislétai áldozat húgát sújtották már rendbírsággal a romagyilkosságok tárgyalása során: szeptember végén harmincezer forintra büntették a tatárszentgyörgyi felnőtt áldozat édesapját. A bíróság előtti szembesítés során (itt ismét az MTI amerikai sorozatokon pallérozódott tudósítóját idézzük) elkövette a "tárgyalás megzavarása és tiszteletlen viselkedés" bűnét.

Egy bírság története

A szeptember 28-ai tárgyalási napon az örkényi mentőállomás ápolója elmondta: 2009. február 23-án telefonon riasztották, hogy tűzeset miatt induljon Tatárszentgyörgyre. Odaérkezve először egy gyereket látott el, akinek vérzett a szája, illetve a kezén is több, borsó nagyságú sebet észlelt. A bíró ekkor azt kérdezte tőle, nem látta-e a gyereken a fejlövés nyomát, illetve a sebből szivárgó vért. A mentőápoló nemmel válaszolt, mire a tanácselnök döbbenetesnek és kétségbeejtőnek nevezte a mentőszolgálat munkáját. A mentős viszont arról beszélt, hogy azért próbálták újraéleszteni az egyik nyilvánvalóan menthetetlen áldozatot, mert valaki azt mondta, hogy ha "meghal, te is meghalsz". A mentőápolót szembesítették a tatárszentgyörgyi áldozat apjával, aki azt mondta: a mentős miatt halt meg a felnőtt fia, ő nyomta agyon. Ezt követően szabta ki az apára a 30 ezer forintos rendbírságot a tanácselnök. A tanú a bírságot úgy kommentálta: nekik már úgyis mindegy.

Ez a tanú nehezen bízik a hatalomban, mivel az először balesetként kezelte a tatárszentgyörgyi gyilkosságokat, a golyónyomokat a gerendából kiszakadó szögeknek, a Molotov-koktélos gyújtogatást elektromos zárlatnak, a meggyilkoltak halálát füstmérgezésnek (tucatnyi lőtt sebbel a testükön!) tulajdonítva. Ez talán egy akceptálható kétely, más esetben sikerül is így tenni - amikor a kislétai áldozat édesanyja tanúskodott, a vádlottakat ki is vitték a teremből.

És eközben nem jár rendbírság a vádlottak egykori munkáltatójának, az elsőrendű vádlott volt szerelmének.  F-né Ny. Éva a per során eddig szinte minden terhelő kijelentését visszavonta, a nő hazugságvizsgálati szakvéleménye szerint többször "megtévesztő" válaszokat adott. Miszori László bíró ugyan többször kilátásba helyezte részére a hamis tanúzás miatti eljárást, de végül még rendbírságot sem szabott ki. Igenis elgondolkodtató az a bírói gyakorlat, amely a bestiális bűncselekmények közvetett elszenvedőitől jó magaviseletet, önuralmat vár el, de nem szankcionálja ugyanakkor a hamis vád tényállását súroló magatartást.

Nagyságrendek

Miközben a tudottan szerény körülmények között élő hozzátartozót 50.000 forintra bírságolták, egy szintén most folyó perben Kocsis István volt BKV-, illetve MVM-vezértől utóbbi cég zavaros ügyei kapcsán várt volna tanúvallomást a bíróság, de Kocsis a szabályos idézés ellenére nem jelent meg és nem is mentette ki magát. A következő tárgyaláson 100 ezer forintra bírságolták ezért - és érdemes a két összeget, illetve a szankcionáltak helyzetét egymás mellé tenni! Kocsis ugyanis nem egy faluszéli roma család tagja, hanem egy milliárdos, akinek százezer forint kifizetése nyilván jóval kisebb visszatartó erőt jelent, mint az ötvenezres bírság az áldozat húgának.

Mindenesetre az az abszurd csúcsa lesz, ha valamelyik megbüntetett családtag nem fizeti ki a kirótt bírságot, és azt szabadságvesztésre váltják. Így ugyanis még az is előfordulhat, hogy az első jogerősen leültetett szereplő a történetben nem a gyilkosok közül, hanem az áldozatok családjából kerül ki.

 

Gyakoriak a feszült pillanatok a tárgaláson. (fotó: index)

Miért fontos mindez a jogi pr szempontjából?

Miszori László bíróként felkészülten, jól végzi a dolgát a bonyolult ügyben. Olyan bűncselekmény-sorozat kapcsán kell a tárgyalás menetét gördülékennyé tennie, majd ítélkezni, melyhez hasonló se történt még Magyarországon évtizedek óta. Az ügyet átszövi a politika, a társadalom problémái, a nyilvánosság deficitje, a roma-magyar együttélés egyre több negatív jelenséggel nehezített kérdései. Az alábbi videó is jól jelzi, mennyire nehéz dolga van a bírónak, hogy kézben tartsa az ügyet:

Mindeme körülmények között pedig a bíróságnak különösen ügyelnie kell a pártatlanság látszatára is, nem csak az elfogulatlanság gyakorlására. Rossz irányba viszi az ügyet, ha a sértetti tanúk ügyvédje egyszer csak előáll egy táblázattal, melynek egyik hasábjában az általa hozott tanúkra kiszabott rendbírságok szerepelnek, a másik hasáb, az elkövetői oldal büntetését jelző pedig üres. Ebben a perben minden mondat, minden köztes eljárási cselekmény, minden momentum egyben üzenet is - a rendbírságok összevetése pedig egyelőre nem egy igen rossz üzenetet hordoz.

Móri mészáros: jogerős a kudarc

2011.11.10. 21:37 Jogi PR

Lezárult a 9 évvel ezelőtti móri mészárlás utolsó pere is. Weiszdorn Róbert, a  bankrablás és vérengzés társtettese rossz stratégiával készült a Legfelsőbb Bíróság előtt folyt felülvizsgálati eljárásra: nyilvánvaló előnyökről mondott le és alkalmatlan érveket sorakoztatott fel. A Fővárosi Ítélőtábla 2010-ben szigorította az elsőfokú ítéletet, így Weiszdornt a korábbi 30 év helyett legkorábban 40 év múlva, 74 éves korában lehet feltételesen szabadlábra bocsátani. A Legfelsőbb Bíróság tegnap elutasította az ítélet kapcsán beadott felülvizsgálati kérelmet is. Ráadásul nem csupán a bíróság, de a nyilvánosság meggyőzése is kudarccal zárult.

Mi történt?

2002. május 9-én fegyveresek hatoltak be az Erste bank móri fiókjába. Máig ismeretlen okból lelőtték az ott lévőket - a biztonsági őrt, a banki alkalmazottakat és az ügyfeleket. A rablók 7,3 millió Ft-ot zsákmányoltak. Nyolc ember megölése miatt a rendőrség tízmilliós vérdíjat tűzött ki Farkas Róbert és Horváth Szilárd fejére - tévesen. A rendőrség összesen 26 bűnözőt fogott el a móri üggyel összefüggésben.  2002. július 24-én letartóztatták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akik a rendőrség szerint alaposan gyanúsíthatók voltak a bankrablás elkövetésével. A nyomozás 2003 decemberéig tartott. Az ügyészség által készített vádiratban Hajdú Lászlót nem gyanúsították meg a bűncselekményben való részvétellel, csak bűnsegédlettel, konkrétan a fegyverek beszerzésével és elrejtésével. Kaiser Ede társtettesként szerepelt a vádiratban. A gyilkosságok elkövetésével egy ismeretlen harmadik elkövetőt gyanúsítottak.

2002_05_10_lovesnyomok.jpg

A bírósági tárgyalás 2004. februártól decemberig 23-ig tartott. A vád koronatanúja Kiglics Attila, Kaiserék korábbi rablótársa volt, akivel a rendőrök vádalkut kötöttek, nagy részben az ő vallomására alapozva tudták meggyanúsítani a nyomozók Kaisert és Hajdút. A Fővárosi Bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdú László 15 év fegyházbüntetést kapott. A másodfokú eljárásban Kaiser Ede büntetését helybenhagyták, Hajdú László ügyében új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták, hogy ők követték el a gyilkosságot, viszont több más bűncselekményt beismertek.

2007. február 17-én a rendőrség Tatabányán elfogta a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsított Nagy Lászlót. A lakásán tartott házkutatás során előkerültek a móri bankrablásnál használt fegyverek egy Skorpió típusú géppisztoly és egy pisztoly. Nagy László már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz. Vallomása szerint a gyilkosságokat egy Radó nevű szerb bűnöző követte el, aki bűntársukkal, Weiszdorn Róberttel együtt ment be a bankfiókba, ő csak sofőrként vett részt a bűncselekményben. Weiszdorn vallomása szerint a rablást Nagy tervelte ki, és ők ketten hajtották végre. A bankfiókban Weiszdorn lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt a bankfiók ajtajába, és elküldte az időközben a fiókba betérni akarókat. Eközben Nagy a fiók ügyfélterében agyonlőtte az ott tartózkodó további hét embert. 2007. július 13-án Nagy László, még a bírósági tárgyalás és ítélet előtt, börtöncellájában öngyilkosságot követett el.

2008 decemberében az elsőfokú bíróság Weiszdorn Róbertet életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, az elítélt legkorábban 30 év letöltése után bocsátható szabadlábra. A Fővárosi Bíróság 2009. november 6-án Kaiser Edét felmentette a móri bankrablás vádja alól, egyéb bűncselekmények miatt 16 év börtönbüntetésre ítélték. Weiszdorn ítéletét 2010. december 9-én a másodfokú bíróság súlyosbította, 40 évre emelte a minimálisan letöltendő büntetést. A felülvizsgálati eljárásban az LB megállapította: Weiszdorn egyedül a biztonsági őrre lőtt a nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás során, de társtettesként ugyanúgy felelős a vérengzésért, mint társa, aki korábban öngyilkos lett a börtönben. Leghamarabb 74 éves korában szabadulhat.

 

Az index vonatkozó cikke kiválóan elemzi a védelem stratégiáját, bemutatva azt is, miért lett sikertelen a bíróság meggyőzése a jogi kérdések tekintetében. Fontos lehet azonban az is, hogy megvizsgáljuk e stratégia jogi pr vonatkozásait, illetve kísérletet tegyünk a kihasználatlanul maradt lehetőségek összegyűjtésére.

 weiszdorn01.jpg

 

Amit megpróbáltak, de hiába

Lichy József, Weiszdorn védője azzal próbálkozott, hogy az őrre leadott lövéseket ne emberölésnek, hanem enyhébb bűncselekménynek, halált okozó testi sértésnek állítsa be. Szerinte Weiszdorn nem akarta megölni az őrt, és ezért nem is létfontosságú szervre célzott, hanem lágyéktájra, csak az őr lehajolt, ezért szenvedett halálos sebet a mellkasán.

Amiért nem működik: a széles nyilvánosság vonatkozó tájékozottsága, bár egyáltalán nem szakmai forrásból táplálkozik, de mégis releváns. A filmek és sorozatok hetente szállítják egy-egy bankrablás dramatizált változatát, naponta látunk fegyverhasználatot a televízióban. Életszerűtlen, a szavahihetőséget, a valóság őszinte feltárásának szándékát megkérdőjelező verzió az, ahol hét ember lemészárlása mellett akad egy áldozat, akit a "jószívű" bankrabló "csak" lágyékon akar lőni, erre az pechjére pont belehajol mellkassal a lövésbe (vö: a késbe többször is beleszaladó Marian Cozma).

 

 

A Tv2Mokka című műsorában is előadott verzió szerintWeiszdorn hagyta, hogy Nagy László akarata eluralkodjék rajta, a döntő pillanatban Weiszdorn már nem volt abban a helyzetben, hogy kimaradjon a bankrablásból.

Amiért nem működik: a közvélemény szemében nyolc ember halála kapcsán egy gyilkos páros tagja sosem lesz áldozat. Óhatatlanul is ellenérzést vált ki a magát akaratgyenge áldozatként pozicionáló bűnöző, aki eközben elismeri, hogy megölt (legalább) egy embert. Úgy félt, hogy gyilkolni kezdett... ez is visszatetsző.

 

A bankban úgynevezett szándékváltás történt, és a mészárlás nem, csak a rablás volt előre eltervezve.

Amiért nem működik: az ismertté vált tények (Weiszdorn elsőként és azonnal lőtt, eleve több ember azonnali kivégzésére alkalmas fegyverekkel érkeztek) mellett ismét a vádlotti profil inkoherenciája a fontos. Még a LB előtt sem tudta a védelem, kit, mit akar bemutatni: terror alatt álló alig-bűnözőt, hirtelen elboruló agyú, impulzív embert, vagy épp irgalmas, lágyékra célzó "szimpatikus" bankrablót.

 

Weiszdorn nem is tudta, hogy társa a másik hét embert kivégzi.

Amiért nem működik: a fegyverek és a sikolyok hangja okán ez a közvélemény számára is egyszerűen dekódolhatóan hamis információ. Negyvennél több lövés, hét ember haláltusája nem olyan körülmény, melyen könnyű észlelés nélkül átsiklani.

 

Amit meg lehetett volna próbálni

kaiser_ede.jpg

Hivatkozás a Kaiser ügyében elkövetett justizmordra, analógia keresése

A móri ügyben egyszer már elítéltek egy ártatlan embert életfogytiglanra. Ismeretlen okból Weiszdorn védelme inkább egy fals és ellentmondásos verziókra épített részleges beismeréssel próbálkozott, ahelyett, hogy a Kaiser-példát hivatkozta volna.

 

Több, hangsúlyosabb hivatkozás Nagy László szerepére (beismerés helyett)

Semmi nem indokolta, hogy a vádlotti vallomás ne szorítkozzék kizárólag csak a már halott, öngyilkosságot elkövető Nagy László szerepének ismertetésére, részletezése. Weiszdorn Róbert saját magát rakta fel a tömeggyilkos mellé a tablóra, az ügyészségnek már csak annyi dolga volt, hogy ne lentebb, hanem azonos szinten legyen vele.

 

Médiaérdeklődés felkeltése és kanalizálása

A kezdeti, kiemelt sajtófigyelem az ügy iránt az elmúlt bő másfél évre szinte teljesen leapadt. Az eljáró hatóságok okkal voltak óvatosak, hiszen több tucatnyi gyanúsított, több vádlott, és jogtalanul elítélt Kaiser után csak a legszükségesebb információkat osztották meg a nyilvánossággal. Weiszdorn védelme azonban csak ad hoc módon használta a médiát. Nem volt rendszeres kapcsolat, háttérbeszélgetés, prémium információk átadása, exkluzív megjelenés vagy nyilatkozat a fontos felületeken. A szélcsend egyértelműen a vádnak kedvezett.

Fiaskó történet

  • - A bankrablás napján, 2002. május 9-én a rendőrség körözést ad ki Farkas Róbert és Horváth Szilárd ellen, akiket magabiztosan „összefüggésbe hoznak” a bűncselekménnyel – utólag kiderült, hogy semmi közük nincs a móri ügyhöz. Emlékezetes, hogy Horváth a Kékfény stábja kíséretében alsónadrágban adja fel magát, hogy ne is feltételezzék róla, hogy esetleg fegyver van nála. Farkas azóta sem került elő.

  • - Július 24-én elfogják Hajdú Lászlót (egykori idegenlégióst), majd feltételezett tettestársát, Kaiser Edét. A rájuk valló Kiglics Attila felveszi a 25 millió forintos nyomravezetői díjat, majd külföldre távozik.

  • - 2004 decemberében Kaisert első fokon életfogytra ítéli dr. Varga Zoltán tanácsa. A Fővárosi Ítélőtábla 2005 őszén az ítéletet jogerőre emeli. Hajdú ügyében új eljárást rendelnek el.

  • - 2007. február 16-án elfogják Nagy Lászlót, a veszprémi postásgyilkosság elkövetőjét, aki  beismeri a móri nyolcas gyilkosságot is. Nagy a fegyvereket is előadja, amelyeket öt évig a lakásán (!) tárolt. Vallomása alapján két napra rá őrizetbe veszik Weiszdorn Róbertet, a háromgyerekes, büntetlen előéletű szobafestőt, aki a társa volt a móri vérengzésnél. Klsőbb kiderül: a két elkövetőt a gyilkosságok napjának délutánján (távoztukban) igazoltatták Mór határában, de a rendőrök akkor még nem tudtak a bankrablásról, ráadásul véletlenül rosszul töltötték ki az igazoltatott személyek adatait és az intézkedés időpontját tartalmazó űrlapot, így a két férfit később sem ellenőrizték újra.

  • - 2007. július 13-án Nagy László a budapesti Venyige utcai büntetésvégrehajtási intézet egyik cellájában felköti magát. A belső vizsgálat megállapítja, hogy senki nem mulasztott az őrök közül. "Aki egy bv-intézetben feltétlenül öngyilkos akar lenni, annak előbb-utóbb sikerülni fog!" - mondja a BVOP illetékese.

  • - A Fővárosi Főügyészség 2008. április harmadikán vádat emel az egyetlen, még elő elkövetővel, Weiszdorn Róberttel szemben.

  • - 2009. november 7-én, Nagyék elfogása után két és fél évvel (!) véget ér Kaiser Ede perújítása, az ítélettel először ismeri el a bíróság, hogy a korábban tényleges életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtott férfinek nincs köze a mészárláshoz. Kaiserre egyéb súlyos bűncselekményeiért tizennyolc év fegyházat szab ki rá a Fővárosi Bíróság. Védője, Dezső Antal perbeszédében kijelenti: a súlyos büntetést célja lehet az is, hogy ne kelljen megnevezni a magyar igazságszolgáltatás legnagyobb fiaskójának felelőseit.

  • - 2011. január 15-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen 15 év fegyházbüntetésre ítéli Hajdú Lászlót. A Fővárosi Bíróság 2008. októberében mentette fel a férfit a gyilkosságok és a bankrablás vádja alól, ugyanakkor más bűncselekmények miatt 17 év szabadságvesztésre ítélte, ezt enyhítette később az ítélőtábla. A móri ügyben Hajdúval szemben változott a legtöbbet a vád, eleinte bűnsegédi magatartással vádolták a bűncselekményekhez használt fegyverek beszerzése miatt. A megismételt eljárásban már társtettesként elkövetett emberöléssel vádolták, végül megállapították, hogy soha nem járt a helyszínen,

  • - 2011. szeptember 11-én első fokon felmenti a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a családot, amelynek tagjait az ügyészség azzal vádolta, hogy hamisan tanúskodtak, amikor Kaiser Edének alibit igazoltak a móri bankrablás idejére. A vádlottak az eljárás során végig állítják: ők nem tanúskodtak hamisan,  az igazat mondták a rendőröknek. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezést (!) nyújt be a vádlottak bűnösségének megállapításáért.

Weiszdorn Róbert tíz évvel tovább fog ülni, mint amennyit első fokon kiszabtak rá. A másodfokú eljárás teljes kudarcot hozott a számára. Egyetlen szempontból azonban mindannyian kudarcot szenvedtünk Mór kapcsán: mivel a jogerős ítélet is javarészt hipotézisekkel dolgozik, valójában senki nem tudhatja pontosan, mi és miért történt a nyolc ember kivégzését hozó bankrablás során. Ami biztos: egy - a gyilkossági ügyben - ártatlan ember évekig ült úgy a börtönben, hogy arra számított, élete végéig rács mögött marad egy olyan bűncselekményért, melyet nem is követett el.

Gondoljunk bele: ha Magyarországon még lenne halálbüntetés, Kaiser Ede már nem élne.

Érdekes bírósági tárgyalások a jövő héten

2011.11.06. 18:42 Jogi PR

 

Hétfő, november 7., 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

B. László és társai (hűtlen kezelés)

A Baumag Szövetkezet 1995-től a banki kamatnál jóval magasabb hozamot ígérve gyűjtötte a pénzt. A piramisjátékszerűen működő rendszer 2003 végére összeomlott. A vád szerint a Baumag vezetői tizenháromezer kisbefektetőt károsítottak meg összesen negyvenmilliárd forinttal. Az első fokú bíróság hét évi börtönbüntetésre, a közügyektől kilenc évi eltiltásra és kilencmillió forint mellékbüntetésre ítélte B. Lászlót, a Baumag Szövetkezet alapítóját. A Fővárosi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, az ügy aktái  visszakerültek a Fővárosi Bíróságra. (cikk)

Hétfő, szerda, csütörtök, péntek, november 7., 9., 10., 11., 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

K. Attila és társai (sikkasztás)

Az iratok ismertetésével harmadszorra is újrakezdődött a K&H-büntetőper újratárgyalása. Az elsőrendű vádlott nyáron interjút adott a Magyar Hírlapnak, amelyben arról beszélt, hogy az ügy haszonélvezői eddig sikeresen megúszták a felelősségre vonást, de a jelenlegi megismételt eljárásban ez változhat. A sikkasztással vádolt exbróker szerint az is ki fog derülni, kik azok az ügyfelek, akik tízmilliókkal, százmilliókkal vagy milliárdokkal gazdagodtak jogosulatlanul. A per 2003 óta húzódik. Idén kezdték újratárgyalni, mert a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet és a bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. (interjú)

Hétfő, csütörtök, péntek, november 7., 10., 11., 9:00 

Fővárosi Bíróság, II. Fő u. 70-78.

L. Róbert + 6 fő (hűtlen kezelés bűntette)

Kezdődik az Il Ferro-ügy tárgyalása. Az autóreklámokról elhiresült cég a vád szerint sikkasztást, csalást követett el. 2006 júliusától 2007 áprilisáig az Il Ferro Kft. összesen 2.518 ügyféllel úgy kötött hasznosítási és reklámszerződést, hogy a vádlottak tisztában voltak azzal: a szerződésekben vállalt havi reklámdíj fizetési kötelezettségének a társaság egyáltalán nem, illetve csak két-három hónapig tud eleget tenni, mivel a cég hosszú távú működése nem biztosított. Az ügyészség szerint 2006-ban L. Róbert a gazdasági társaság bankszámlájáról több részletben több mint 500 millió forintot utalt át két, az Il Ferro Kft.-vel üzleti kapcsolatban nem álló gazdasági társaságnak, melynek képviselői az összeget készpénzben visszajuttatták L. Róbertnek, aki azt eltulajdonította. (cikk)

Kedd, november 8., 8:15 

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

F. Kálmán + 7 fő (hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette)

A vádirat szerint a VI. kerületben a közterület-felügyelők a kerékbilincsek fel- és leszereléséhez a Centrum Parkoló Kft. szolgáltatását vették igénybe. A cég ezért a tevékenységért bilincselésenként meghatározott összegű (14.400-15.000 Ft) szolgáltatási díjat kapott, így érdekelt volt abban, hogy a közterület-felügyelők minél több autóra tegyenek kerékbilincset. F. Kálmán, a Terézvárosi Közterület-felügyelet volt vezetője a  Centrum Kft. vezetésével kötött megállapodás alapján minden hónap elején az előző havi bilincselések számától függően különböző összegű, ún. „ösztönzési pénzt” fogadott el, összesen több, mint 4,5 millió forint összegben. A vezető az átvett pénzből juttatott a beosztott közterület-felügyelőinek is. (cikk)

Kedd, szerda, csütörtök, november 8., 9., 10., 8:30 

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

Sz. Győző +3 fő (foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége)

A vádlottak meghallgatásával kezdődik a West Balkán-ügy elsőfokú tárgyalása. Az ügyészség négy szervező ellen emelt vádat a három halálos áldozatot követelő tragédia miatt. A vád szerint Sz. Győző, a West Balkán Kft. ügyvezetője, K. Tamás, a Noise Night Life-bulikat szervező cég főszervezője, Cs. József, a zenés rendezvényeket szervező DieselMusic 2010 Kft. nevében eljáró rendezvényszervező és H. István Ferencn, a Noise Night Life biztonságáért felelős cég illetékes biztonsági főnöke a tevékenységükre vonatkozó jogszabályok és előírások közül lényegében egyet sem tartottak be. A rendőrség a szerencsétlenség után nyolc embert gyanúsított meg, az ügyészség azonban négyükkel szemben megszüntette a nyomozást. Velük szemben az áldozatok hozzátartozói pótmagánvádas eljárást indítanak. (cikk)

Kedd, november 8., 8:30 

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.
Markó Iván, Táncvilág Művészeti Szolgáltató Nkft.  - Revizor kritikai portál (személyiségi jog)

A balettművész azért perelte be a kritikai lapot, mert úgy látja: sérültek személyiségi jogai, amikor egy idén márciusi cikkben olyan sértő megállapításokat írtak róla, amelyek hátrányosan befolyásolhatják megítélését a magán- és színházi életben egyaránt. Különösen sérelmesnek találja a művész, hogy a cikk kétségbe vonja, hogy világhírű lenne. A művész azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze írásos elégtétel közlésére a Revizor portált, emellett pedig összesen kétmillió forint kártérítés megállapítására is igényt tart. (Ebből másfél millióra ő maga, félmillióra pedig a Táncvilág Művészeti Szolgáltató Nkft. lenne jogosult a kereset szerint.) (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Kedd, november 8., 8:30 

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

V. János és társa (lőfegyverrel visszaélés)

A volt szocialista politikus 2007-ben nézeteltérésbe keveredett egy biciklissel, és a vita hevében előrántotta kocsijából kis kaliberű forgópisztolyát, és azzal hadonászva fenyegette a fiatalembert. Első fokon lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt egy év felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélték a politikust. Ezt helyezte hatályon kívül a másodfokú bíróság, az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítva. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Kedd, csütörtök, péntek, november 8., 10., 11., 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

G. György és társai (különösen nagy kárt okozó csalás)

Folytatódik az erzsébetvárosi ingatlanpanama tárgyalása. A volt polgármester tanúként meghallgatott sofőrje  több olyan konkrét esetről is beszélt az ügyész kérdésére, amikor nagy összegű készpénz átadását látta, vagy tudomása volt róla. A bíró szembesítést rendelt el a pénzátadásokról mondottakkal kapcsolatban. G. György elsőrendű és H. György másodrendű vádlott mindent tagadott. Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett csalással, hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolja őket. Eközben a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a volt polgármester előzetes letartóztatásának megszüntetését, és lakhelyelhagyási tilalmat  rendelt el vele szemben. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható. Pert kísérő blog itt olvasható.

Kedd, november 8., 9:00

Budaörsi Bíróság (tárgyalás a Pest Megyei Bíróság épületében!)  XIV. Thököly út 97-101.

T. Ferenc és társai (több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés)

A Pyro-Technic Kft. törökbálinti fióktelepén 2004 augusztusában történt petárdarobbanás.Az ügyészség szerint a robbanás arra vezethető vissza, hogy megsértették a raktárépületnek és a raktározási szabályoknak a pirotechnikai tevékenység végzésére vonatkozó szigorú szabályait, valamint a raktárépületben engedély nélkül tároltak fekete lőport. A sorozatos robbanások következtében a tűzijáték-szolgáltatással és kereskedelemmel foglalkozó cég három munkatársa életét vesztette, további öt ember nyolc napon belül, egy személy pedig nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. (cikk)

Szerda, péntek, november 9., 11., 9:00
Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.
K. Árpád és társai (előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette)

A kislétai emberöléssel összefüggő tanúmeghallgatással folytatódott a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi büntetőpere. A vádirat szerint a tiszalöki támadással négytagúra bővült csoport 2009. augusztus 3-ra virradó éjszaka a Szabolcs megyei Kislétán követte el utolsó akcióját. Célpontjuk egy gyermekét egyedül nevelő 45 éves nő volt. Az elkövetők előbb a családi ház ablakára, ajtajára adtak le lövéseket, majd eltalálták a lakás előterébe kijövő kislányt, és életveszélyesen megsebesítették. Ezután az épületbe behatolók több lövéssel kivégezték az ágyon fekvő nőt. (cikk) A pert kísérő blog elérhető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Szerda, november 9., 9:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

L. Árpád István + 2 fő ( hivatali befolyással üzérkedés bűntette)

A vád szerint az elsőrendű vádlott 2008 közepén azzal fordult az APEH-nál revizorként dolgozó másodrendű vádlotthoz, hogy az keresse fel és hivatalos eljárást színlelve "ijessze meg" az ő volt barátnőjét. Mondja azt, hogy az adóhatóság kapott egy levelet, miszerint a nő korábban kétezer vevőnek értékesített internetes cégén keresztül parfümöt mintegy 26 millió forint értékben, ami után nem vallotta be és nem fizette be az áfát, és emiatt vizsgálat indul a cége ellen. (cikk)

Szerda, november 9., 13:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

dr. Molnár Csaba – Legfőbb Ügyészség (kártérítés)

Az ORFK volt osztályvezetője felperesként az ellene a Kulcsár-üggyel kapcsolatban indult büntetőeljárás miatt követel a Legfőbb Ügyészségtől kártérítést. Az állásából elbocsájtott volt rendőrtiszt polgári perben arra kéri a bíróságot, hogy kötelezze az ügyészséget csaknem 46 millió forint vagyoni és 4 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. A bíróság januárban további bizonyítást tartott szükségesnek. (cikk

Csütörtök, november 10., 10:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

UD Zrt - Magyar Állam (személyiségi jog) 

Másfél milliárd forintos kártérítési pert indított a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen az UD Zrt. A cég szerint az őket ért tényleges kár 508 millió forint, a zrt. cégértéke pedig - amennyiért el lehetett volna adni az adatgyűjtési botrány kirobbanása előtt - 1,5 milliárd forint. A cég emellett személyiségi jogi pereket is indított, napi- és hetilapok, valamint kiadók illetve Laborc Sándor, az NBH volt főigazgatója, Szilvásy György volt titokminiszter és Dávid Ibolya, az MDF elnöke ellen. (cikk

"Ügyvédhez méltatlan"

2011.11.04. 00:08 Jogi PR

A kaszinótojásos ügyvéd és az egykori budapesti főispán ellen ugyanúgy vizsgálatot indított a Budapest Ügyvédi Kamara, mint VV Eszter ellen - de micsoda különbség! Az alábbiakban az ügyvédi etikai testület nyilvánossághoz való ellentmondásos viszonyát vizsgáljuk.

Dr. Réti László, a fővárosi Kamara elnöke tavaly decemberben a 168 óra című hetilapnak küldött olvasói levelében a kamarai vizsgálatokkal kapcsolatban így fogalmazott:

"hatályos jogunk szerint az ügyvédek ellen benyújtott etikai panaszok, vizsgálati, illetve fegyelmi eljárások ténye nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat, így a kamarának nincs joga ennek nyilvánosságra hozatalára, viszont többségi álláspont szerint ezek személyes, valamint a jó hírnév védelme alatt álló adatok. Ezért azok megőrzése kötelességünk"

Innen érdemes tehát elindulni, amikor a közelmúlt kamarai vizsgálatairól, az azzal kapcsolatos kommunikációról szeretnénk véleményt mondani. Hiszen egy etikai bizottsági döntés olyan "ítélet", amely lényege szerint kommunikációs üzenet is a kamarai tagok és az ügyvédi szakmáról véleményt formáló  külvilág felé. Még akkor is az, ha a testület deklarálja, hogy az eljárás és a döntés nem a nyilvánosságnak szól. És főleg az, ha egyes esetekben, úgy tűnik, mégis fontos a nyilvános kommunikáció.

A kiinduló helyzet látszólag egyszerű. A testület elnöke szerint - egyszerűen fogalmazva - tilos nyilvánosságra hozniuk eme kezdeményezések, illetve eljárások tényét. Az első kérdés tehát rögtön az: honnan tudunk mégis ezekről?

Több olyan esetet ismerünk ugyanis, ahol maga a Budapesti Kamara közölte, hogy vizsgálódik, eljár, sőt döntött is. Régi, de jól dokumentált eset volt Grespik Lászlóé, aki még 2003-ban, egy szkinhedperben védőként eljárva azt tudakolta a tárgyaláson a bírónőtől, hogy az zsidó-e. Az akkor még Bánáti János által vezetett Budapesti Ügyvédi Kamara eljárásáról pontos menetrendet is adott a nyilatkozó elnök: a kamara fegyelmi megbízottja összefoglaló jelentést készít, és az alapján a kamara elnöke hoz döntést a fegyelmi eljárás elrendeléséről avagy a vizsgálati eljárás megszüntetéséről. A fegyelmi eljárásban a kamara megbízottja képviseli a fegyelmi vádat a gyakorló ügyvédekből álló fegyelmi tanács előtt. Az ügyvédi törvény szerint a fegyelmi eljárás nyomán megrovás, pénzbüntetés, felfüggesztett vagy tényleges kizárás alkalmazható.

A kamara a fenti ügyben végül úgy foglalt állást, hogy nem indít fegyelmi eljárást, bár helyteleníti az esetet, mert alkotmánysértő volna korlátozni a védelem jogát. A döntést a kamara ez esetben a nyilvánosság előtt is indokolta. Grespik egy másik fegyelmi ügyéről azonban már jóval kevesebbet tudunk, azt is csak közvetve. A volt budapesti főispán 2010-ben ugyanis pályázott a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagságára. Fegyelmi esetei miatt a szabályok szerint Grespik nem indulhatott volna, ugyanis, ha valakit fegyelmi ügyben elmarasztalnak, akkor az két éven keresztül nem választható ilyen tisztségre. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal egykori vezetőjét azonban a tisztújítás előtti hetekben a kamara fegyelmi testülete felmentette, azaz ismét választhatóvá vált. Innen tudjuk, hogy volt ügye két éven belül, ami felmentéssel zárult. (Érdeklődő olvasónknak: be is került az elnökségbe.)

Tavaly decemberben tényleges életfogytiglanra ítélték M. Róbertet, a "fekete sereg" néven emlegetett bűnszervezet vezetőjét. A férfi előzetes letartóztatását a törvény kötelező rendelkezése miatt 2008 őszén kellett megszüntetni, mert időtartama elérte a három évet. M. Róbert akkor került házi őrizetbe, ahonnan 2010 január közepén megszökött. Lakatos Csilla, a férfi védője ügyvéd a TV2 Mokka című műsorában azt üzente szökésben lévő védencének: "addig semmilyen módon ne jöjjön vissza, illetőleg adja fel magát, ameddig jogerős ítélet nem fog születni, amit én körülbelül 3 évben prognosztizálok". A Borsod megyei kamara vizsgálatot indított a védő ellen, megállapítandó, hogy fegyelmi vagy etikai eljárást indítanak-e, vagy azt állapítják meg, hogy "semmi nem történt".

Ebben az ügyben is reagált Bánáti János, ekkor már a Magyar Ügyvédi Kamara elnökeként, fontos üzenetet megfogalmazva: "...rossz gyakorlat alakulna ki, ha a televíziós szereplés nyomán hivatalból indulna eljárás, de ha beadvány érkezik, akkor kötelességük eljárni. Hozzátette: ha történt is fegyelmi vétség, az nem olyan súlyú, hogy felmerülne a kamarából való kizárás."

És ehhez érdemes a közelmúlt két friss ügyét odatenni. A Budapesti Ügyvédi Kamara legutóbbi hírlevelében ugyanis a Való világ 5. szériájában szereplő Eszter nevű játékost, aki ügyvédként dolgozott a show előtt, szintén vizsgálják:

A Kamara elnöke, mint a fegyelmi jogkör gyakorlója, ügyvédhez méltatlannak tartja a valóságshow-ban való szereplést. Az ügyvéd a házba való belépést megelőzőleg szüneteltette ügyvédi tevékenységét. A Kamara szerveinek most azt kell eldönteniük, hogy az ügyvédjogon kívül helyezheti-e valaki magát a szünetelés ténye által, különösen, ha szereplése során folyamatosan nem gyakorolt hivatásával hozza magát kapcsolatba. A Kamara az eljárás lezáródásáig nem kíván az ügyben további nyilatkozatokat, információkat kiadni.

Az csak az egyik, nyilvánvaló kérdés, hogy ha a továbbiakat nem adná ki, ezt a nyilatkozatot miért adta ki a Budapesti Kamara? Lásd még Réti László fenti szavait arról, hogy miért NEM nyilatkoznak az eljárásokról. Ami még fontosabb, hogy amennyiben Bánáti János egy, a televízióban deklaráltan ügyvédként, a védence ügyében nyilatkozó ügyvéd ellen a tévészereplés alapján hivatalból eljárni "rossz gyakorlatnak" tartana, akkor miért is fincogtat most a Budapesti Kamara egy valóságshow-szereplőt? Egy VV Esztert, akiről ők is megállapították, hogy szünetelteti a tevékenységét, hogy nem ügyvédi minőségében pattant VV Cristofel ölébe?

Tényleg azt gondolják, hogy így és innen alkot képet az ügyvédekről a közvélemény, hogy ez a tevékenység az, amit ügyvédhez méltatlan, releváns ügyként kell vizsgálnia a testületnek? (Más kérdés, hogy érdemes volt-e öt évig az állam pénzén jogásznak tanulnia annak, akinek az a legnagyobb kunsztja, hogy egyszerre tucatnyi virslit el tud tüntetni a szájában. De ez blogunk szerint nem etikai, hanem oligofrénpedagógiai probléma.)

Ugyanez a helyzet Dániel Péter ügyével. A Gyurcsány-rajongó férfi egy trágár jellemzést írt személyes Facebook-oldalán Wittner Máriáról, melyért később (meglehetősen felemás módon, de) bocsánatot kért. Dániel Péter EGYÉBKÉNT ügyvéd. Az említett nyilatkozatot azonban nem ügyvédként, nem e hivatásával összefüggésben, nem ilyen minőségben, szituációban, összefüggésben tette - a fideszes képviselőnő azonban mégis a kamara etikai bizottságához fordult.

Nem kérdés, hogy ép ízlésű emberek mit gondolnak Dániel Péter mocskolódó szavairól; de milyen következményre számít Wittner Mária a kamarai vizsgálat kezdeményezésével? A kamarai kizárás, az ügyvédi tevékenység további megakadályozása miért lenne releváns szankció egy ilyen Facebook-bejegyzésre? Mi köze van a kettőnek egymáshoz?

Komoly szereptévesztésben van ugyanis az a testület, mely azt gondolja, hogy az ügyvédi hivatáshoz méltó vagy méltatlan magatartások értékelésekor amolyan napközis nevelőként olyan privát kérdésekbe is beleszólhat, melyekhez semmi köze. A nemrég ismét, más szakmákban is kötelező tett kamarai tagság kapcsán ez fel sem merül: egy káromkodó orvost, egy félmeztelen gogo-táncot bemutató gyógyszerész kisasszonyt se fog erre hivatkozva kizárni a kamarája.

 

Érdekes bírósági tárgyalások a héten

2011.11.01. 18:59 Jogi PR

Szerda, november 2. 08:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

B. László és társai (hűtlen kezelés)

A Baumag Szövetkezet 1995-től a banki kamatnál jóval magasabb hozamot ígérve gyűjtötte a pénzt. A piramisjátékszerűen működő rendszer 2003 végére összeomlott. A vád szerint a Baumag vezetői tizenháromezer kisbefektetőt károsítottak meg összesen negyvenmilliárd forinttal. Az első fokú bíróság hét évi börtönbüntetésre, a közügyektől kilenc évi eltiltásra és kilencmillió forint mellékbüntetésre ítélte B. Lászlót, a Baumag Szövetkezet alapítóját. A Fővárosi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, az ügy aktái  visszakerültek a Fővárosi Bíróságra. (cikk)

Szerda, péntek, november 2., 4. 08:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

K. Attila és társai (sikkasztás)

Az iratok ismertetésével harmadszorra is újrakezdődött a K&H-büntetőper újratárgyalása. Az elsőrendű vádlott nyáron interjút adott a Magyar Hírlapnak, amelyben arról beszélt, hogy az ügy haszonélvezői eddig sikeresen megúszták a felelősségre vonást, de a jelenlegi megismételt eljárásban ez változhat. A sikkasztással vádolt exbróker szerint az is ki fog derülni, kik azok az ügyfelek, akik tízmilliókkal, százmilliókkal vagy milliárdokkal gazdagodtak jogosulatlanul. A per 2003 óta húzódik. Idén kezdték újratárgyalni, mert a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet és a bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. (interjú)

Szerda, november 2. 08:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

V. Sándor József + 2 fő (emberrablás bűntette)

A Club69 nevű budapesti éjszakai bár  pincére és két portása a vád szerint arra kényszerítettek három svéd turistát, hogy az általuk rendelt egy-egy üveg sörért kifizessék a csaknem félmillió forintos számlát. A svédek 2008-ban tértek be a bárba, ahol sört rendeltek maguknak. Szinte azonnal konzumlányok ültek asztalukhoz, akik szexuális szolgáltatásra vonatkozó ajánlatokat tettek a vendégeknek, majd maguknak is italt próbáltak kérni a turisták számlájára, de a sértettek mindkét lehetőséget határozottan visszautasították. Tiltakozásuk ellenére a pincér több üveg bort vitt ki a lányoknak. A svédek megitták a sört, majd fizetni és távozni akartak, ekkor kézzel írt, 445 ezer forintról szóló számlát kaptak. A személyzet tagjai egyiküket fogva tartották a bárban, a másikat pedig egy bankautomatához kísérték. (cikk)

Szerda, ovember 2. 09:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

L. Árpád István + 2 fő ( hivatali befolyással üzérkedés bűntette)

A vád szerint az elsőrendű vádlott 2008 közepén azzal fordult az APEH-nál revizorként dolgozó másodrendű vádlotthoz, hogy az keresse fel és hivatalos eljárást színlelve "ijessze meg" az ő volt barátnőjét. Mondja azt, hogy az adóhatóság kapott egy levelet, miszerint a nő korábban kétezer vevőnek értékesített internetes cégén keresztül parfümöt mintegy 26 millió forint értékben, ami után nem vallotta be és nem fizette be az áfát, és emiatt vizsgálat indul a cége ellen. (cikk)

Szerda, november 2. 09:00 

Budaörsi Bíróság (tárgyalás a Pest Megyei Bíróság épületében!)  XIV. Thököly út 97-101.

T. Ferenc és társai (több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés)

A Pyro-Technic Kft. törökbálinti fióktelepén 2004 augusztusában történt petárdarobbanás.Az ügyészség szerint a robbanás arra vezethető vissza, hogy megsértették a raktárépületnek és a raktározási szabályoknak a pirotechnikai tevékenység végzésére vonatkozó szigorú szabályait, valamint a raktárépületben engedély nélkül tároltak fekete lőport. A sorozatos robbanások következtében a tűzijáték-szolgáltatással és kereskedelemmel foglalkozó cég három munkatársa életét vesztette, további öt ember nyolc napon belül, egy személy pedig nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. (cikk)

Szerda, csütörtök, november 2., 3.

Baranya Megyei Bíróság, Pécs, Rákóczi út 34.

(különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés)

Kezdődik az 1995-ös pécsi taxisgyilkosság pere. A rendőrség idén januárban közölte: van gyanúsítottja az eddig a felderítetlen esetek között számon tartott gyilkosságnak. A gyanúsított önként jelentkezett a rendőrségen, indoklása szerint azért adta fel magát, mert komoly lelkiismeret-furdalás gyötri. A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint a férfi volt az, aki 1995. december 1-jén, este hét óra körül Pécs határában végzett Gál Csilla taxisofőrrel. (cikk)

Csütörtök, november 3. 08:30

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

Sz. György + 3 fő (személyes adattal visszaélés vétsége)

A vád szerint a volt szocialista titokminiszter és társai – egy szocialista és két egykori MDF-es politikus - két fideszes politikus személyes adatait sértették meg, amikor zárt körben kiosztottak egy cédét, amit aztán a Fidesz hozott nyilvánosságra. A vád egykori képviselő tanúi inkább a vádlottak állításait támasztották alá, amikor elmondták, hogy a cédék kiosztása nem volt szokatlan eljárás a Nemzetbiztonsági Bizottságban. Jóri András adatvédelmi biztost szerint ugyanakkor a hanganyag kiosztása a „jogszerűség határán álló” cselekedet volt. (cikk)

Csütörtök, november 3. 10:00, 10:30, 13:00, 14:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

több személy - MAL Zrt. (kártérítés)

A Kolontárt és a környező településeket elöntő vörösiszap által okozott károkért polgári perben is helyt kell állnia a MAL Zrt.-nek. A tárgyalás azért is érdekes lehet, mert a MAL Zrt.-t már "rekordbírsággal" sújtotta (135 milliárd befizetésére kötelezte) a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - a céget a Stohl-, illetve immár a Damu-perből is ismert Ruttner György védi. (cikk)

Csütörtök, november 3. 13:00

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

B. Gyula  (életveszélyt okozó testi sértés)

A vád szerint B. Gyulát zavarta, hogy szomszédja füvet nyír. Szóváltásba keveredtek. A  vádlott, egy betondarabot a háta mögött tartva, a sértett kapujához ment, és fejére dobta a  betont. Bár a sértettnek nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott, a vád szerint csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy magatartása nem vezetett életveszélyes sérüléshez. Ítélethirdetés várható!

Péntek, november 4., 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

Gy. Gusztáv (emberölés bűntette)

A vádirat szerint a magyar golfbajnoknő férje féltékenységből megölte alvó feleségét. A férfi május 5-én hajnalban arra ébredt, hogy a felesége mobiltelefonjára szöveges üzenet érkezett. Ekkor dühében egy 2,5 kilogramm súlyú, márványtalpas aranyserleggel többször fejbe vágta alvó feleségét, majd később szíven is szúrta - legalábbis a vádirat szerint. Gy. Gusztáv másnap öngyilkosságot kísérelt meg, de kudarcot vallott. (cikk)

Péntek, november 4.,  9:00
Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.
K. Árpád és társai (előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette)
A tiszalöki emberöléssel összefüggő tanúmeghallgatással folytatódott a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi büntetőpere pénteken a Pest Megyei Bíróságon. A vádirat szerint a munkába induló Kóka Jenőt 2009. április 22-én Tiszalökön, saját házának udvarán gyilkolták meg egyetlen lövéssel, amelyet egy távcsöves vadászpuskából, mintegy húsz méterről adtak le. A tárgyalás a kislétai támadás bizonyítási eljárásával folytatódik. (cikk) A pert kísérő blog elérhető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Péntek, november 4. 9:00

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

K. Róbert + 2 fő (törvény, hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntette)

A 35 éves ócsai lakos megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy mint a Magyar Gárda főkapitánya a mozgalmat az egyesület feloszlatását kimondó jogerős bírói döntéssel ellentétesen továbbműködtette, így a Magyar Gárda tagjait demonstrációra hívta össze; azokra a szállítás szervezetten történt, a gárda a tagtoborzó gyűléseit tovább folytatta. A nyomozók az eljárás során több mint száz tanút hallgattak ki, mások mellett a Magyar Gárda Egyesület alapító tagjait, akik közül többen már kiléptek a szervezetből, mert az jelentősen eltért eredeti hagyományőrző céljaitól. (cikk)

Szombat, november 5., 9:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

B. Gábor (emberölés kísérlete)

A vádlott tavaly a Váci úti Tescóban a polcok között két Túró Rudit és egy stanglit evett meg. Ekkor a biztonsági őrök bekísérték a megfigyelőhelyiségbe, ahol kipakoltatták a zsebeit. A fiatalember közölte, fegyver van nála, amit nem akart átadni. Ekkor kezdődött a dulakodás, számos biztonsági őr próbálta kicsavarni a férfi kezéből a fegyvert, amit ő többször elsütött. Az egyik őrt a hasán, társát a karján érte egy-egy lövés. B. Gábort végül egy vásárló fékezte meg. Állítása szerint érzelmileg kötődött a pisztolyhoz, amellyel évekkel ezelőtt édesapja öngyilkos lett, ezért nem kívánta átadni. (cikk)

Immár hivatalos: ami szar, az szar

2011.10.28. 14:58 Jogi PR

A Legfelsőbb Bíróság fontos döntést hozott: ha kellőképp megindokoljuk, akkor jellemezhetjük ürülékként Hajdú Péter televíziós műsorát. Íme egy ügy, ahol a jog és a pr valóban édestestvérek.

Mi történt?

"Minden sznobéria és prűdség nélkül állítható, hogy vérlázítóan primitív ez a Hajdú-produktum, a show szintjén megfogalmazottan körülírva: szar, fos, hányadék" – írta 2010 május 31-én A Senkitől a Valakiig c. cikkében Tóth Csaba Zsolt, a civishir.hu akkori főszerkesztője a Frizbi Hajdú Péterrel című műsorról. Az újságírót többek között az ingerelte a súlyos szavakra, hogy a showműsor aktuális adásában három fürdőruhára vetkőztetett hölgy Kovács Áron médiajelenséggel annak fanszőrzetéről értekezett. Hajdú a cikkért be is perelte Tóth Csaba Zsoltot, ötmillió forint nem vagyoni kártérítést követelve, mondván, a szerző az írásában lesenkizte őt, ráadásul, ha valaki eddig nem látott még Frizbit, már nem is ül le a tévé elé, ami neki számottevő bevételkiesést okoz.

Az első tárgyalást 2010. november 18-án tartották a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon, egy héttel később pedig már meghozták a nem jogerős ítéletet: Hajdú keresetét elutasították. Az elsőfokú döntést 2011. március 5-én a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta, indoklásuk szerint "a véleménynyilvánítás szabadsága minden közlés szabadságát magába foglalja függetlenül a közlés módjától, értékeitől. […] valóban erősen kritikus vélemény került megfogalmazásra, azonban figyelemmel a felperes közszereplői tevékenységére is, az nem volt indokolatlanul bántónak, megalázónak minősíthető sem tartalmában, sem szóhasználatában, sem megfogalmazásában."

Ez után Hajdú ügyvédje, Mester Csaba jogszabálysértésre hivatkozva felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyet az szeptemberben elutasított, bár álláspontjuk szerint a durva hangnem csak akkor fogadható el a véleménynyilvánítás szabadsága részeként, ha az kellően indokolt. Most annak találták.


 

A szarozáshoz fűződő jog

Az újságírói véleménynyilvánítás jogilag megállapított határai a magyar joggyakorlatban meglehetősen kiszámíthatatlanok. Ugyanezt a vulgáris jelzőt kifogásolta a Tokaj Kereskedőház Uj Péter egy, 2008. elején kelt cikke kapcsán, ahol a cég egyik termékét jellemezte ilyen módon a Népszabadságban publikáló Index-főszerkesztő. 

Egy másik szarozás: Uj Péter ügye Strassbourgban

A cikk miatt indult eljárás egészen Strasbourgig jutott, a magyar bíróságok ugyanis elmarasztalták az ügyben Uj Pétert. Első fokon Gál Péterné bíró mondta ki, hogy az írás „mindenképpen olyan, amely az újságírói szabadságot és a kritika szintjét jóval meghaladja, és alkalmas arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét megvalósítsa.”

A másodfokú bíróság ugyanakkor nem látta bizonyítottnak a rágalmazás vétségét, és már csak becsületsértést állapított meg. „A megalapozott tényállásból azonban helytelen következtetést vont le az első fokú bíróság arra, hogy Uj Péter vádlott cselekménye a Btk. 179. § (1) bekezdése szerinti rágalmazás vétségét valósítja meg.”

A Masszi Katalin által vezetett tanács arra jutott, hogy „a szar minősítéssel már túllépte a véleménynyilvánítás szabadsága folytán védett kört, annak szükségtelenül gyalázkodó, a becsületcsorbító jellegével megsértette a magánvádló társadalmi megbecsüléshez fűződő jogát.”

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) viszont elismerte ugyan az érintett cégnek azt a jogát, hogy megvédje magát a rágalmazó állítások ellen, ugyanakkor úgy vélte, különbséget kell tenni egy személy és egy cég hírnevének megsértése között, mivel az utóbbinak "nincs erkölcsi dimenziója", és az ügyben "nem igazolódott be meggyőzően annak szükségessége, hogy az újságírót megakadályozzák szabad véleménynyilvánítási jogának gyakorlásában". A bíróság ezen túl elrendelte, hogy a magyar állam fizessen Uj Péternek 3580 eurót az üggyel kapcsolatos költségei megtérítésére.

A boros példa tehát azt üzenhette (volna) Hajdú Péternek, hogy a jogelv magyar bíróság előtt még csak-csak neki kedvezne, azonban egy kellőképpen elszánt ellenfél a legmagasabb szinten már meg tudja védeni a véleménynyilvánításhoz való jogát. Az is fontos körülmény, hogy Uj Péter ügyében egy államilag támogatott cég és annak hungarikum terméke szenvedte el a kritikát, emiatt akár komolyabb társadalmi támogatottsága is lehetett volna az újságíró elítélésének (hogy nem lett, az sokkal inkább a TASZ bevonásával vitt, masszív jogi pr-nak volt köszönhető). Hajdú Péter viszont két kézzel tapicskol a bulvárban, nem a magyar nemzet büszkeségeként árult bor, hanem egy olyan trash-műsor volt a kritika célkeresztjében, melynek aktuális témái Kovács Áron fanszőrzete, Nem-Benkőné Edit szexuális szokásai és egy Tiszába fulladt férfi családjával folytatott beszélgetés voltak.

 

A személyes profil jelentősége

Mindemellett Hajdú Péter egész közszereplői tevékenysége a meghökkentés, megbotránkoztatás, a nem kimondottan ízléses vagy intellektuális témák boncolgatása körül szerveződik, valamint maga is ilyen akciókkal keresi a nyilvánosság figyelmét. Ő a producere az Összeesküvők című műsornak is, mely a magyar valóságshow-történet leggusztustalanabb jelenetét produkálta (a konkrét leírástól eltekintetnénk, ide kattintva minden kiderül). Hajdú Péter komoly és permanens közfelháborodás (sőt, adott esetben közutálat) tárgya lett azáltal is, hogy rendszeresen mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyen rakta le terepjáróját.

Leegyszerűsítve a helyzetet: ha valaki azzal keres sok pénzt, hogy antipatikus közszereplő, akkor nehezebb dolga van, amikor a méltóságát kívánja a nyilvános térben megvédeni. Egy-egy közszereplő esetében (speciális profilja okán) a "tűréshatár" nagyon máshol húzódik. Egy aktív pornószínésznő esetében egészen mást mérlegel és fogad el a nyilvánosság, mint például Heller Ágnes kapcsán. Sőt, a törvény előtti egyenlőséget sem írja felül, sőt, épp kiteljesíti az a tény, hogy a bíróság minden esetben mérlegel: adott profillal és a konkrét tevékenységgel kapcsolatban mi számít még a közszereplő által tűrni köteles kritika körébe.

Képzeljük el egy pillanatra, mennyire lenne komikus és hatástalan, ha Dopeman keresné az igazát egy becsületsértési perben, mert rá csúnyát mondtak egy rapszámban.

 

Miért fontos ez a döntés?

A véleményszabadság, az újságírói munka szükségszerűen kritika-alkotással jár. Sajátja ez a modern médiának, de egyúttal elemi igény is, hogy a visszatetsző, problémás dolgokkal kapcsolatban megfogalmazott vélemények nyilvánosságra kerülhessenek. A túlféltő, túlmozgásos magyar jogalkalmazás sok esetben indokolatlanul vágta vissza a szükséges és jogszerű kritika lehetőségeit. Ez pedig egyáltalán nem egy "kedves, mindenkit szerető" utópia megteremtésének az útja: egyfelől ugyanis a közérthető és indokolt kritika nagyon fontos, szükséges eleme a modern nyilvánosságnak, másfelől pedig az eltúlzott "méltóságvédelem" kiirtja, súlytalanná teszi azokat az eseteket, amikor valóban szükséges beavatkozni.

Nem kerülhet egy platformra az a cikk, amelyben szarnak neveznek egy valóban sokszor alpári műsort, és egy olyan irányított sajtóhadjárat, melyben tudatosan valótlan állítások, brutális sértések és fenyegetések érik egymást. Akkor van súlya az utóbbi eset miatti ítéletnek, ha tudjuk, hogy csak a valóban fontos ügyekben sújt le a törvény ökle.

Minden más esetben pedig nyugodtan megjelenthető a kritikus vélemény is, például azt rögzítve, hogy Hajdú Péter műsora szar.

Csipak és a csinovnyik

2011.10.27. 11:01 Jogi PR

A természetvédelmi területre villát építő vállalkozó története kiváló esettanulmány: jogi pr, válság- és politikai kommunikáció, valamint personal branding-elemek keverednek benne.

Mi történt?

14-16 milliárd forintnyira saccolják Csipak Péter vagyonát, aki 2010-ben került fel a leggazdagabb magyarok listájára sikeres ingatlanberuházásainak köszönhetően. A hírekbe az elmúlt hónapokban most saját ingatlanügyével került be: magánházát ugyanis a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó erdőrész kiirtásával építette. Az Index januárban számolt be arról, hogy az 1800 nm-es, Cirbolya utcai villa hatállásos garázsa és a felhajtó, összesen mintegy 900 nm a védett állami erdő területén létesült. Csipak 7500 nm-es telkéhez egy rossz helyre felhúzott kerítéssel összesen mintegy 2000 nm-t csatoltak a védett erdőből, a garázs és a felhajtó erre a részre épült.

Az Index által a magyar sajtóban szokatlan kitartással végigvitt ügyben a nyilvánosság valódi kényszerítő erőt hozott: a 2008 óta húzódó eljárás hirtelen lendületet vett, és október elején egy bontási határozat is megszületett. A sok kézen, ellenőrzésen és hivatalon "átcsúszó" erdőirtás és illegális építkezés felelősét október 26-án sikerült megtalálni: a kerületi polgármesteri hivatal egyetlen, meg nem nevezett "eljárás alá vont" személyről írt közleményében - aki csak valami alacsonyabb rendű beosztott lehet, lévén a vezetői körben semmiféle változásnak vagy eljárásnak nincs nyoma.

Maga az ügy egy igen érdekes elegy. A polgármesteri hivatal és a kerület első embere, Láng Zsolt politikai kommunikációt folytat az ügyben, üzeneteik, reakcióik és alkalmazott eszközeik egyértelműen ezt igazolják. Csipak Péternek a jogi pr mellett a personal branding is fontos, permanens feladata - az eset kapcsán pedig több szereplőnek is intenzív válságkommunikációt kell folytatnia. Ezeket fogjuk a következőkben megvizsgálni.

 

Csipak Péter: mit tesz, mit tehetne?

A milliárdos igen kényes a hírnevére, nyilvános profiljára. A villaügyet megelőzően az ország leggazdagabb embereire nem jellemző módon, gyakran és szívesen kérte a nyilvánosság figyelmét, láthatóan igénye volt arra, hogy sokan és elismerően nyilatkozzanak róla - nem csupán vállalkozóként, de magánemberként is. E törekvés egyik legjobb példája az a tavalyi televíziós riport a TV2 Aktív című műsorában, amely egy "fizetős" imidzsfilmként is megállná a helyét; valami ilyen videót készítene róla egy kommunikációs ügynökség is.

 

Az egyébként esetében egy helyesen felismert és fontos funkció, ami a nyilvános profil építését e dimenzióban is erősíti. A közvélemény általában rossz véleménnyel van a milliárdosokról, és ez a vélekedés adott esetben forintosítható veszteséggel vagy (pozitív vélemény esetén) nyereséggel bírhat. Nem csupán a minden bizonnyal szintén Csipakra jellemző hiúság, a "celeblét" utáni vágy indokolja az olyan akciókat, mint a legolvasottabb bulvárlapban közölt cikk (a fenti videóhoz hasonlóan fizetett hirdetésnek is beillő tartalommal) a milliárdos magánéletéről, szakításáról Horváth Éva ex-szépségkirálynővel, gyerekéről. Első olvasatban ezek a szereplések barterben készülnek: a fenti linkelt Blikk-cikk például a vállalkozó Fashion Street-projektjének bújtatott promóciójával zárul.

Csipak imidzsváltása a médiában

Csipak Péterről a 90-es évek eleje óta jelennek meg hírek. Kezdetben azonban messze nem a "jóképű, sikeres és szingli vállalkozó" képe rajzolódott ki az újságcikkekből, sokkal inkább a rendszerváltást követő évek kétes hírű alvilág-közeli alakjáé, aki ölre menő küzdelmet folytatott a belvárosi vendéglátóhelyek ellenőrzéséért. Ezt az időszakot idézi egy másik sikeres üzletember, Tasnádi Péter honlapján fellelhető "Barátaimmal Mallorcán, Csipak Peti, Szőnyi Peti, Markovics Ádám, Kertész Pisti" című kép

Néhány évvel később már az V. kerület mindenkori vezetésével bizalmas viszonyt ápoló, számos önkormányzat-közeli üzletben érdekelt helyi vállalkozóról szólnak a hírek, aki éppúgy otthonosan mozog a Vörösmarty téri teraszok terület-használati kérdéseiben, mint a belvárosi parkolásüzemeltetésben. Csipaknak erről az időszakáról a Magyar Narancs készített összefoglalót.

A megítélés-beli változást a Fashion Street hozta meg a vállalkozó számára. A nemzetközi FIABCI-díjjal is kitüntetett rehabilitációs projekt valóban a kevés jó ízléssel elvégzett ingatlanfejlesztés egyik iskolapéldája. Csipak ettől kezdve már nem veszélyes helyi nagymenőként, nem is politika-közeli mutyistaként, hanem nagy víziókkal rendelkező, lokálpatrióta városfejlesztőként jelenik meg a sajtóban, s a korábbi évekkel szemben innentől kezdve jól láthatóan maga is odafigyel saját médiaképére. Botrányok persze így is kísérik, például az az V. kerületi parkolási cégen keresztül lízingelt Ferrari miatt, illetve az óriási tiltakozással kísért, szintén Rogán Antal kerületében tervezett Zeppelin-hotel okán, de a támadásokra profi kommunikációval, közérthetően, nem egyszer szimpatikusan válaszol. A villaügy kirobbanása ezt a vélhetően nem kis munkával kialakított képet veszélyezteti.

 

Csipak Péter villabotránya ugyanis élessé tette a kérdést, hogy mit gondolnak a vállalkozóról, mi a megítélése, közolvasata a tetteinek. A kemény munkáról és tisztességről előszeretettel nyilatkozó Csipak ugyanis hirtelen "közellenséggé" vált; a védett erdőt letaroló, túlépítő dzsentri figuráját kapta meg. Az Index ehhez kiváló jellemábrázoló sutkát is talált: a romló életszínvonal, általános depresszió közepette nagyon erősen hat az a történet, mely szerint Csipak Péter egy daruval emeltette fel magát leendő hálószobája tervezett ablakához, és onnan elégtelennek ítélve a panorámát döntött az erdőirtás és a jogtalan villaépítés mellett.

Ugyanerre az új profilra (és az Index, vele pedig a mainstream nyilvánosság szűnni nem akaró érdeklődésére) reflektált a polgármesteri hivatal döntése is, mely a korábbi ködösítés helyett hirtelen a legdurvább szankciót, a villa lebontását húzta elő. Most kerül mérlegre a korábbi personal branding, azaz a vállalkozó személyes márkaépítése is. Vajon az eddig használt sajtókapcsolatok, valamint a nyilvánosságnak eddig mutatott Csipak-profil mennyit tudnak faragni a negatív megítélésen, mennyit tudnak csökkenteni az ebből fakadó anyagi és egyéb kudarcokon?

Ez itt most a legsűrűbb válságkommunikáció ideje, melynek sikerén igen sok múlik. A hírek szerint másfél milliárdos hitel terheli az ingatlant (ebből, úgy tudni, 900 milliót már le is hívott), melyet most bontani kéne. Csipak Péternek a nyilvánosság előtt komoly csatákat kell megvívnia, ugyanis jól látni: korábbi megoldásai, hatékony kapcsolatrendszere nem működtek akkor, amikor az önkormányzat politikai veszélyhelyzetbe került a Csipak elleni támadások miatt.

Ehhez viszont igen kevés lesz az, hogy Csipak Péter az ügy kirobbanása óta "megkukult". Szűkszavú, lényegi információktól mentes, reflexív kommunikációval semmire nem fog jutni. Holott a válságkommunikációnak jelen esetben is vannak jól használható eszközei és alapelvei:

  • - Csak az igazat! Természetesen nem azt javasoljuk, hogy a vállalkozó tárja föl minden, esetleg ismeretlen jogsértését is a nyilvánosságnak, azt azonban igen, hogy hamis tényállításokkal, magyarázatokkal ne álljon elő, mivel ilyen kiemelt sajtóérdeklődés mellett a lebukás veszélye nagy, az ezzel okozható kár pedig szinte reparálhatatlan.
  • - Saját "olvasatot"! Mielőbb ki kéne dolgozni azt a nyilvánosságra hozható verziót, mely a már ismert tényeket nem a sajtó által összefűzött, Csipakra nézve a lehető legkellemetlenebb logikai rendszerben mutatja be. Az elismert hibák és tévedések mindig sokkal kevesebbet ártanak, mint a letagadott, de kiderült bűnök. A saját verzió pedig kitérhet az "enyhítő körülményekre" is.
  • - Proaktív sajtókommunikációt! Nem lett volna szabad elbújni, de még mindig nem késő megkeresni a nyilvánosságot. Ha nem így tesz, akkor egyfelől az évek óta (nyilván nem olcsón) épített profilját teszi tönkre végleg, de egyúttal az ügy értelmezését kizárólag ellenfelei jogává teszi.

 

Az önkormányzat és a polgármester

Láng Zsoltot, a kerület polgármesterét igen érzékenyen érintette az ügy, amelynek különös aktualitást ad, hogy a kerületben éppen időközi országgyűlési képviselőválasztási kampány zajlik, s a kormánypárt jelöltje éppen a polgármester. A zavarra egyértelmű bizonyíték az az egyre ingerültebb levelezés, melyet a hivatal az ügyet felderítő Index munkatársával folytat. Csak egy jellemző részlet:

Továbbra sem értjük, hogy miért keltik azt a hamis látszatot, hogy dr. Láng Zsolt polgármester úrnak köze lenne egy egyedi építéshatósági ügyhöz. A polgármester választott tisztségviselő, közigazgatási hatósági ügyek intézésében nem vesz részt.

(...)

Jogos elvárás, hogy az állampolgárok "nyílt tájékoztatása" ne tartalmazzon sem megalapozatlan híreszteléseket, sem becsületsértő utalásokat, célzásokat.

Fenti levelünk közléséhez csak akkor járulunk hozzá, ha azt teljes terjedelmében, csorbítatlanul teszik. Kérem, hogy a megjelentetés során vegyék figyelembe a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 15. §-ában foglaltakat is.

A zilált és zaklatott, pongyola megfogalmazás ott sejteti az önkormányzati ügyintéző mögött tajtékzó polgármestert, akinek igen rosszul jön, hogy a politikai profiljával ennyire ellentétes szerepbe kényszerítette a botrány. A médiatörvénnyel fenyegetőző, a leközölt levelek évszázados szerkesztési jogát amolyan Bástya elvtársként megtiltó hatalom igen rossz szerepet választott magának. A kezdeti időhúzás és elkenés, majd a nem lankadó sajtófigyelem után a brutális szankció és a sajátságosan kijelölt felelős (a klasszikus "kisember viszi el a balhét"), a sértett ellentámadás sem szimpatikussá, sem hitelessé nem teszi a hivatalt és a védeni kívánt polgármestert.

Ugyanígy komoly hiba, hogy a második kerület építésügyi irodájának vezetője (az ő aláírása szerepel a fennmaradási és továbbépítési engedélyen) nem jelent meg az építész kamara előtt, beszámolni a történekről, mondván az ügyben rendőrségi vizsgálat folyik, és ezért nem nyilatkozhat.

Valódi tét e küzdelemben a választott tisztségviselő számára van, azaz minden út Láng Zsolthoz vezet. Feltételezve, hogy mégis bír némi befolyással a polgármesteri hivatal működésére, a polgármesternek fontos lenne egy egyszeri, de egyértelmű megszólalást tenni az ügyben. Válogatott sajtónyilvánosság előtt, más (akár kreált, "fal") ügy apropóján tett állásfoglalás kell, hozzávetőleg ilyen tartalommal:

  • - Polgármesteri kompetencia erősítése:  Rögzíti, hogy a hivatal 2008-ban már büntetett, folyamatosan figyelemmel kísérte az ügyet, és az újabb jogsértés gyanúja kapcsán a lehető legszigorúbb szankcióval élt. Mit lehetne még tenni azon túl, hogy lebontatják a villát?
  • - Igazságos vezető képnek erősítése: Leszögezi, hogy személyesen is fontos számára, hogy a hibázó alkalmazottat megbüntessék, a következő hibát megelőzzék, de nem fog meghurcolni senkit, és nem fogja megsérteni a személyhez fűződő jogait. Ha Magyarországon minden hibázó hivatalnokot szégyenpadra ültetne a sajtó, senki nem dolgozna a közszférában, összeomlana az ország.

Fontos satírozó elem lehet a későbbiekben egy személyes részvétel a Budai Parkerdő javára tett gesztusban, nyilvános sajtóeseményen. A legfontosabb azonban az egyszeri, tervezett kiállás, hogy legyenek kedvező, idézhető és hivatkozható ("erről már mindent elmondtam") anyagok.

 

A sajtó szerepe és mozgástere

A blogon általában egy függő, nem pedig elemzendő szereplőként tekintünk a sajtóra, a jogi pr során egyértelmű szerepük van: megcélzott közeg. Most azonban érdemes más oldalról is vizsgálódni, ugyanis ritkán fordul elő a magyar sajtóban, hogy a szakmailag megalapozott oknyomozás, a mainstream elérések és a következetesség egyszerre jelenik meg az oknyomozó munkában. Földes András újságírónak kezdetben Miklósi Gáborral majd egyedül jegyzett, Indexben közölt cikksorozata év elejétől kezdve követi végig és tárja fel a villaépítés ügyét. Ezért aztán a sajtónak is adunk tippeket - olyan eljárásokra, melyek egyébként roppantmód megnehezítenék a dolgunkat, ha a fenti szereplők jogi pr védelmét kellene ellátnunk :)

 

  • - Az időhúzás megakadályozása: a bontási határozat nem jogerős, a fellebbvitel pedig köztudottan és hagyományosan csigatempóban halad Magyarországon. A sajtóérdeklődés renyhülése pedig esélyt ad az időhúzásban érdekelt feleknek az ügy elsüllyesztésére. Itt érdemes tanulni a jogalkalmazótól: ahogy a büntetőügyekben eljáró hatóság mindig talál alkalmat, hogy az elévülést megelőző hetekben az azt megszakító eljárási cselekményt foganatosítson, úgy a sajtó is résen lehet egy-egy "emlékeztető injekcióval". Nyilvánvalóan nem a 168 óra által használt "x napja nem tudjuk, kicsoda Kaya Ibrahim"-boxra gondolunk itt.
  • - Belső ellentétek kihasználása: az építész kamara ellentétbe került az építési hatóság vezetőjével, a balhét elvivő hivatalnok a hivatalával. A párhuzamos interjúk során új információk, de még inkább komoly ellentmondások tárhatók fel. A cél az, hogy megszűnjön a felek közt az érdekazonosság (pl. mind Láng Zsoltot védik, mind az építész szakmát védik stb.).
  • - Negatív pr: a jelek szerint egy negatív, ámde széles körben terjesztett Csipak-profil, melyet közvetve Láng Zsoltra lehet varrni, pánikreakcióra készteti a hivatalt. Nem is csak Budán, de korábban a Ferrari-ügyben a pesti Belváros polgármesterét is. Új információk tehát úgy is szerezhetők, ha a főszereplő profilját tovább rongálja a feltárt ügyekkel, a múltban már megtárgyalt, de elfeledett információkkal, így téve tehertétellé a politika számára.

 

Érdekes bírósági tárgyalások a héten

2011.10.23. 21:31 Jogi PR

Hétfő, 2011. október 24. 08:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

B. László és társai (hűtlen kezelés)

A Baumag Szövetkezet 1995-től a banki kamatnál jóval magasabb hozamot ígérve gyűjtötte a pénzt. A piramisjátékszerűen működő rendszer 2003 végére összeomlott. A vád szerint a Baumag vezetői tizenháromezer kisbefektetőt károsítottak meg összesen negyvenmilliárd forinttal. Az első fokú bíróság hét évi börtönbüntetésre, a közügyektől kilenc évi eltiltásra és kilencmillió forint mellékbüntetésre ítélte B. Lászlót, a Baumag Szövetkezet alapítóját. A Fővárosi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, az ügy aktái  visszakerültek a Fővárosi Bíróságra. (cikk)

Hétfő, szerda, október 24., 26. 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

K. Attila és társai (sikkasztás)

Az iratok ismertetésével harmadszorra is újrakezdődött a K&H-büntetőper újratárgyalása. Az elsőrendű vádlott nyáron interjút adott a Magyar Hírlapnak, amelyben arról beszélt, hogy az ügy haszonélvezői eddig sikeresen megúszták a felelősségre vonást, de a jelenlegi megismételt eljárásban ez változhat. A sikkasztással vádolt exbróker szerint az is ki fog derülni, kik azok az ügyfelek, akik tízmilliókkal, százmilliókkal vagy milliárdokkal gazdagodtak jogosulatlanul. A per 2003 óta húzódik. Idén kezdték újratárgyalni, mert a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet és a bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. (interjú)

Hétfő, október 24. 14:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

R. József + 6 fő (közösség tagja elleni erőszak bűntette)

Első fokon összesen 29 év börtönbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt az öt férfit és két nőt, akik megtámadtak egy diákot a józsefvárosi Tavaszmező utcában. Az ítélet szerint a sértettet magyar származása miatt bántalmazták, így közösség tagja ellen, csoportosan felfegyverkezve elkövetett erőszak miatt ítéleték el őket. R. Józsefet, a kiskorú elsőrendű vádlottat 2 év hat hónap javítóintézetre ítélték bűnsegédként. Az ő esetében az ügyet összekapcsolták egy 2009 őszi nyaklánclopással is, amelyben szintén bűnösnek mondták ki. Az ügy a fellebbezések okán most a Fővárosi Bíróságon folytatódik. (cikk)

Kedd, október 15. 8:30, 9:30, 11:30, 13:00, 14:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

több személy - MAL Zrt. (kártérítés)

A Kolontárt és a környező településeket elöntő vörösiszap által okozott károkért polgári perben is helyt kell állnia a MAL Zrt.-nek. A tárgyalás azért is érdekes lehet, mert a MAL Zrt.-t már "rekordbírsággal" sújtotta (135 milliárd befizetésére kötelezte) a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - a céget a Stohl-, illetve immár a Damu-perből is ismert Ruttner György védi. (cikk)

Kedd, október 25. 8:30

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

T. Péter  (perújítás a vádlott terhére)

 T. Pétert 2002-ben önbíráskodás, adócsalás és felbujtóként aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt 4, 5 évi börtönbüntetésre ítélte a Pest Megyei Bíróság. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta, a büntetést a vádlott letöltötte. A Pest Megyei Bíróság 2007-ben, perújítási eljárásban 2, 5 évre mérsékelte a letöltött büntetést, mert az elmeszakértők szerint a vádlott beszámítási képessége korlátozott volt a vádbeli cselekmények elkövetésekor. Az igazságügyi szakértőt azzal gyanúsították meg, hogy hamis szakvéleményt adott.  Ez után az ügyészség a vádlott terhére perújítást kezdeményezett, ezt azonban a Pest Megyei Bíróság - elévülésére hivatkozva –  elutasította. Az ítélőtábla később a határozatot hatályon kívül helyezte, és az eljárás lefolytatására utasította a Pest Megyei Bíróságot.

Kedd, csütörtök, október 25., 27., 08:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

G. György és társai (különösen nagy kárt okozó csalás)

Folytatódik az erzsébetvárosi ingatlanpanama tárgyalása. A legutolsó tárgyalási napon a volt polgármester tanúként meghallgatott sofőrje  több olyan konkrét esetről is beszélt az ügyész kérdésére, amikor nagy összegű készpénz átadását látta, vagy tudomása volt róla. A bíró szembesítést rendelt el a pénzátadásokról mondottakkal kapcsolatban. G. György elsőrendű és H. György másodrendű vádlott mindent tagadott. Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett csalással, hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolja őket. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható. Pert kísérő blog itt olvasható.

Kedd, szerda, október 25., 26. 9:00

Budaörsi Bíróság (tárgyalás a Pest Megyei Bíróság épületében!)  XIV. Thököly út 97-101.

T. Ferenc és társai (több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés)

A Pyro-Technic Kft. törökbálinti fióktelepén 2004 augusztusában történt petárdarobbanás.Az ügyészség szerint a robbanás arra vezethető vissza, hogy megsértették a raktárépületnek és a raktározási szabályoknak a pirotechnikai tevékenység végzésére vonatkozó szigorú szabályait, valamint a raktárépületben engedély nélkül tároltak fekete lőport. A sorozatos robbanások következtében a tűzijáték-szolgáltatással és kereskedelemmel foglalkozó cég három munkatársa életét vesztette, további öt ember nyolc napon belül, egy személy pedig nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. (cikk)

Kedd, október 25. 08:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

dr. K. Bálint + 2 fő (sikkasztás)

Több mint 3 évvel a csőd után jövő hét hétfőn kezdődhet a MÁV Általános Biztosító Egyesület ügy gyanúsítottainak tárgyalása. A vádirat szerint K. Bálint Gyula 2008 áprilisában 666 millió forintot utalt át a biztosító egyesülettől fiktív cégek számára, innen pedig már saját számlájára utalt összegeket. Ezzel tulajdonképpen kivéreztették a biztosító egyesületet, beállt a biztosítástechnikai tartalékhiány, ami miatt a PSZÁF az egyesület kötelező gépjármű felelősség biztosítási tevékenységét felfüggesztette, majd 2008. augusztus 15-én visszavonta tevékenységi engedélyét. (cikk)

Szerda, csütörtök, október 26., 27. 9:00
Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.
K. Árpád és társai: Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények.
A tiszalöki emberöléssel összefüggő tanúmeghallgatással folytatódott a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi büntetőpere pénteken a Pest Megyei Bíróságon. A vádirat szerint a munkába induló Kóka Jenőt 2009. április 22-én Tiszalökön, saját házának udvarán gyilkolták meg egyetlen lövéssel, amelyet egy távcsöves vadászpuskából, mintegy húsz méterről adtak le. A tárgyalás a kislétai támadás bizonyítási eljárásával folytatódik. (cikk) A pert kísérő blog elérhető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Szerda, október 26., 13:00

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

H. Miklós + 2 fő (magánokirat-hamisítás vétsége)

A BKV-ügyben hűtlen kezeléssel, zsarolással, sok száz milliós károkozással gyanúsított egykori szocialista főpolgármester-helyettes a vád szerint előzetes letartóztatása idején valótlan meghatalmazást írt élettársának. A nő a gyanúsított „jogi képviselőjeként” több esetben ellenőrzés nélkül is bejuthatott a rácsok mögé, miközben ügyvédi képesítéssel nem rendelkezett. (cikk)

Csütörtök, október 27. 14:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

dr. A. Mohamed (emberölés)

A nőgyógyászként dolgozó arab származású férfi február 4-én az őt elhagyni készülő feleségét halálra szurkálta. A. Mohamed a gyilkosság előtt kollégáira bízta pácienseinek listáját, és asszisztensétől úgy búcsúzott el, hogy valószínűleg nem találkoznak többet, így nem zárható ki az előre megfontolt szándék sem. A férfi beismerő vallomást tett, de hirtelen felindulásra hivatkozik. (cikk)

Kereshet-e pénzt egy gyilkos az általa elkövetett bűncselekményről nyilatkozva?

2011.10.18. 18:57 Jogi PR

Törvénymódosítás képében, januári hatályosulással érkezik a Lex Tvrtko. A sapkás műsorvezető és a kereszténydemokrata államtitkár, Rétvári Bence összefogása abszurd helyzetekhez vezethet az elítéltek jogérvényesítése és a következetes jogalkalmazás gyakorlatában.

(Korai elhatárolás: igen, szilárd meggyőződésünk, hogy az elítélteknek is vannak jogaik.)

A több irányba csapó módosítási csomag leginkább bereklámozott eleme ugyanis a Ptké. módosítását célozza:

 

T/4657. számú törvényjavaslat 1. §

 

Már a konkrét normaszöveg is több sebből vérzik, de a teljes képhez hozzátartozik a részletes indokolás vonatkozó része is, ahol a jogalkotó a közérdek védelmére hivatkozik - és elsősorban azon kesereg, hogy a véleménynyilvánítás korlátozásának feltétele nem állnak fenn, holott szerinte az elítélt:

- nyilatkozatáért fizetve a sajtó elismeri, hogy ez a nyilatkozat "érték"

- hírnévhez jut

- közérdeket sértő módon befolyásolja a bűnelkövetés és a bűnelkövető társadalmi megítélését, illetve az igazságszolgáltatás tevékenységének értékelését

 

Az első, ami szembetűnik, hogy az indokok közül legfeljebb az a közvetett érv merül fel a "fizetős" nyilatkozat ellen, hogy a pénzdíjas szereplésről szóló információ értékesnek állítja be a nyilatkozatot. A lényegi indokok azonban a fizetéstől független, tehát az ellenszolgáltatás nélkül tett nyilatkozat esetén is ugyanúgy megfogalmazhatók: ingyen is lehet "hírneve" az elítéltnek, és ingyen is magyarázhatja úgy a dolgokat, hogy magát védje, az eljáró hatóságokat pedig kritizálja. A törvénymódosítás tehát körülbelül az "egyáltalán nem kéne nyilatkoznia, de ha már ezt nem tudjuk betiltani, legalább ne pénzért tegye" módon foglalható össze. Az elítéltet ugyanis semmilyen jogi norma nem kötelezi arra, hogy bűnbánó Magdolnaként kérje a nyilvánosság figyelmét, és kizárólag részletes, feltáró jellegű beismerő vallomást téve szólaljon meg. Épp ellenkezőleg, saját ügyét értékelve joga van a saját álláspontjához, amit meg is oszthat a nyilvánossággal.

Képzeljük el egy pillanatra, ha nem így lenne! Akkor például idén januárig Kaiser Edének csak azzal lett volna szabad kiállnia a nyilvánosság elé, hogy őszintén megbánta a nyolc ember kivégzését a móri bankfiókban - holott immár jogerős ítélet mondja ki, hogy nem ő volt a tettes, más helyett ítélték el korábban. Ráadásul a valódi tettesek elfogása és Kaiser jogerős felmetése között másfél év telt el (!), ezalatt az idő alatt továbbra is gyilkosnak számított.

 

Társadalmi igény - létezik-e egyáltalán?

Fura, öngerjesztő folyamat volt már a Lex Tvrtko kezdeményezése is. A TV2 műsorvezetője ugyanis maga kereste meg a nyilvánosságot, illetve az illetékes tárcát azzal, hogy bár ő minden bűnözőt elküldött, aki pénzért akart neki nyilatkozni, de tudja, hogy mások súlyos pénzeket fizetnek ilyen sztorikért. Azóta egyébként tudjuk, hogy az általa vezetett Napló után, egy későbbi időpontban ugyanazon a csatornán jelentkező Frizbi Hajdú Péterrel című műsor is fizetett az erőszakos bűncselekménnyel vádolt Damu Rolandnak. Hogy miért mégsem a saját csatornáját, hanem inkább Rétvári Bencét kereste meg először, azt nem tudni. Azt viszont igen, hogy a Vujity által indított kampányig a túlnyomó többség egészen biztosan nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlat létezik - sőt, most is inkább csak tippelünk ebben az ügyben, illetve olyan ember "értesüléseire" hagyatkozunk, aki állítása szerint maga egyébként nem fizetett soha ilyesmiért.

Ha van tehát társadalmi igény, azt leginkább a műsorvezető keletkeztette, úgy, hogy a kulisszák mögötti valóságról mindeközben keveset tudni.

 

Szigorú tiltás - betartható-e?

Szintén a Frizbi volt az, amely a Cozma-gyilkosság vádlottjának fizetett a megszólalásért. Hajdú Péter műsorvezető szerint Raffael Sándor ötmillió forintot kért az interjúért, de végül ennek "töredékét" fizették ki neki. Az interjút részletesen elemeztük a blogon is - az tény, hogy a produkcióért inkább érdemelt fizetést Raffael, mint Hajdú.

Ugyanakkor azt is megtudjuk a Frizbi házigazdájától, hogy végül nem is Raffaelnek, és nem is közvetlenül a nyilatkozatért fizettek, hanem az ügyvédnek, azért, mert" összehozta az interjút", egyfajta közvetítési díjat. Ez pedig megmutatja a drákóinak szánt tilalom leggyengébb pontját: elég, ha az elítéltre "tekintettel" történik meg valamiféle juttatás átadása, privát viszonyok kihasználásával. Kap az ügyvéd mondjuk ötszázezer forintot, majd másnap spontán csökkenti a védelemért járó honoráriumát ugyanennyivel. Megteheti? Persze. Történik itt jogsértés? Egyáltalán nem. Hülyét csinálnak a jogalkotóból, visszájára fordítják a nagy akarást, normarontó szokást teremtenek? Szinte biztosan. (Egy szereplőről mindenesetre pontosan tudható, hogy szépen keresett a vádlottal készített, nagy nézettséget hozó interjún: maga a tévécsatorna. A jövőben ezt a pénzt már nem kell feltétlenül megosztania az interjúalannyal.)

Sőt, a terhelt számára  még közvetettebb módon is nyújtható előny. Emlékezzünk csak, mennyire megszaporodtak a tavalyi választás előtt a Hagyó Miklósra nézve terhelő nyilatkozatok a sajtóban! A terhelt "okosan" nyilatkozik, az ügyészség örül, a politikai ellenfél örül... egy fia' nokiadoboznak se kell megmozdulnia, hogy mégis előnyöket nyújtsunk.

Szintén érdekes az a törvényhely, ahol a még jogerősen el nem ítélt vádlottak esetében rögzíti, hogy ha a gyanúsítás alatt kap ellenszolgáltatást nyilatkozatért, és később jogerősen elítélik, akkor ügyészi kereset alapján e megállapodás semmis, a kapott pénzt vagy előnyt vissza kell adnia. Nehezen összeegyeztethető ez az ártatlanság vélelmével, vagy akár azzal a garanciális jogelvvel, hogy a vádlottnak az eljárás során nincs igazmondási kötelezettsége sem (tekintettel ugyanakkor a hamis vád tilalmára) - miért ne szolgálhatná a védekezését azzal, hogy ilyen módon próbál bevételhez jutni?

 

Külföldön ezt okosabban intézik?

Két közismert amerikai esetet érdemes felidézni. Az egyik O.J. Simpson ügye, akit a feleségének és annak új párjának meggyilkolásával vádoltak 1994-ben, de a büntetőbíróság jogerősen felmentette. A férfi 13 évvel később jelentetett meg egy könyvet “If I did it” címmel, melyben elmeséli, hogyan tette volna meg az egyébként tagadott gyilkosságokat. Az azóta más bűncselekmények miatt börtönben ülő O. J. idén is hallatott magáról (vagy vette elő újra a bulvársajtó): június végén végigrohant az interneten a hír, hogy a népszerű show-házigazda, Oprah Winfrey fog exkluzív interjút készíteni a férfivel, aki végre bevallja, hogy ő az elkövető, de önvédelemből szúrt. A könyveladások után úgy tűnt, ismét profitál a gyilkosságból, komoly "fellépési" pénzre számíthat. Azonban Oprah alig 24 óra elteltével cáfolta, hogy O. J. erre készülne, pláne, hogy informálisan már a műsor producerének beismerő vallomást is tett. Szintén fontos körülmény, hogy O. J. csak a büntetőeljárást nyerte meg, a polgári perben veszített, és több millió dollár kártérítést tartozik fizetni az áldozatok családjának. Bevételei tehát nem nagyon keletkezhettek, mivel a könyvből származó jogdíjak egy bírói döntés okán a Goldman családhoz (a feleség szintén meggyilkolt új élettársának rokonaihoz) kerültek, kiegyenlítendő a kártérítést.

A másik ügy a hároméves kislánya megölésével vádolt, majd felmentett Casey Anthony példája. Az "anya" ügyészségi hibák és az elrontott bizonyítási eljárás okán szabadult a vád alól, a hatóság félrevezetéséért kiszabott büntetésébe pedig beszámították az előzetes letartóztatásban töltött időt, így idén júliusban szabadon távozhatott a börtönből. Ahogy O. J. esetében, úgy az asszony kapcsán is mesés média-ajánlatról szóltak a hírek, egymillió dollárt és Jerry Springer showját emlegették - de a műsor készítői itt is igen hamar cáfoltak. Pontosan tudták, mit kockáztatnának: a meggyilkolt kislányért Amerika-szerte gyúltak a lámpások ("Porch lights on for Caylee Marie Anthony"), a feltételezett gyilkosának pénzt fizető sajtótermékek ellen pedig bojkottot hirdettek.

És ugyanígy, az asszony kapcsán is felmerült az az opció, hogy esetleges, az üggyel összefüggő gyarapodásának valamiféle jóvátételt, illetve kártérítést kellene szolgálnia. Sorakoznak a perek és keresetek, melyek a nő alól húznák ki a gyermeke halála (megölése) "sztorijával" kereshető pénzt. (További érvek és ellenérvek a HubPages kitűnő cikkében: Should a Murderer Make Money?)

 

Tanulhatunk-e ezekből a példákból?

Feltétlenül. A jogerősen elítélt bűnözők ilyen forrásból származó "bevételei" ugyanis valóban erkölcstelenek, valóban jogalkalmazói vagy jogalkotói gondolkodást igényelnek. Sajnálatos módon ebben az esetben nem gondolkodtak elég sokat a megoldáson - amit nem is várunk el egy "pokoli" bűnügyekből élő magazinműsor vezetőjétől, de a szaktárca nyilvánvalóan ennél felkészültebb is lehetne.

Vegyük észre, hogy a két fenti esetben az amerikai társadalom nem jogi, hanem erkölcsi megoldást keresett, és talált. Ophra felmérve a lehetséges felháborodást visszatáncolt a vélhetően százmilliós nézettséget hozó interjútól, és még a gátlástalanul hatásvadász műsorairól ismert Jerry Springert is eltántorította a gyerekgyilkos nő szerepeltetésétől az interneten terjedő bojkottfelhívás. Két olyan egyedi esetről van szó ugyanis, ahol minden épp erkölcsi érzékkel rendelkező ember elítéli, hogy a tettes pénzt keressen áldozatai halálából. De mi a helyzet az őt brutálisan megkínzó, szadista férjét meggyilkoló, tettéért 3 évre ítélt Puerto Rico-i nővel, aki a sztorijáért kapott pénzből fedezi a börtönből gyermeke taníttatását? Nos, az ő esetében nincs felháborodás a honoráriumért adott nyilatkozat miatt, a többség úgy véli, számára a börtön elég büntetés, és megérdemli, hogy így gondoskodhasson a családjáról.

Ráadásul - egyedi mérlegelés mellett - a jelenleg hatályos magyar jog alapján ma is büntethető lenne a pénzért adott interjúk egy része! Egyszerűen csak azt kellene igazolni, hogy az adott cselekmény jó erkölcsbe ütköző. Ha pedig létezik alkalmazható jogi megoldás, akkor mivégre az általános tiltások, melyek egyébként is betartathatatlanok? Miért a folyamat közepén akarunk beavatkozni? Csak nem azért mert ehhez felkészült hatóságokra, erkölcsi kérdésket mérlegelni képes médiumokra, megfelelő civil kontrollra lenne szükség? Lehet, de mindez egy már kihirdetése előtt több sebből vérző jogszabállyal sem megspórolható.

 

Végezetül álljon itt még két fontos szempont, amin érdemes elgondolkodni: egyrészt, ha Raffael Sándor akár meg is kapta volna az általa követelt ötmilliós szupergázsit Hajdútól, attól még egész életében börtönben marad. Igen, egy darabig talán több nápolyit vehetett volna a büfében, de ha jogerősen is életfogytig tartó szabadságvesztés lesz a büntetése, akkor ez az ötmillió semmit nem számít a "boldogsága" tekintetében. A Tvrtko által kifogásolt ügyekben ez javarészt így van,  egy szándékos emberölés elkövetője nem fog hipp-hopp kisétálni nyilatkozni, pláne az abból kapott pénzből jachtot vásárolni.

Másrészt viszont hallani olyan hangokat is, melyek már messze nem csak a legsúlyosabb, életellenes bűncselekmények elkövetőit, hanem például Stohl Andrást is ilyen módon kéne "megregulázni". Maga a módosítási javaslat sem különböztet, en bloc a bűncselekmény miatt elítéltekről beszél, ami mindenképp hiba. Az kevéssé valószínű, hogy esetleg Damu Roland a neki most kinéző börtönéveket arra használja fel, hogy utat találjon Istenhez, és nagy sikerű könyvben hívjon fel mindenkit személyes példájával az erőszakmentes életre. De a már említett Stohl András esetében már sokkal hihetőbb lenne egy olyan profilváltás, ahol könyvvel, médiaszereplésekkel, nyilvános tevékenységgel agitál a színész a józan közlekedés mellett. Tegyük fel úgy a kérdést, hogy mikor hasznosabb Stohl, mikor szolgálja inkább a Vujity-Rétvári törvényjavaslatban előszeretettel emlegetett közérdeket: a Való Világ műsorvezetőjeként, vagy egy, a drogok és az ittas vezetés ellen kampányoló (és igen, akár ebből élő) közszereplőként?

Érdekes bírósági tárgyalások a jövő héten

2011.10.14. 15:01 Jogi PR

Hétfő, 2011. október 17. 08:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

B. László és társai (hűtlen kezelés)

A Baumag Szövetkezet 1995-től a banki kamatnál jóval magasabb hozamot ígérve gyűjtötte a pénzt. A piramisjátékszerűen működő rendszer 2003 végére összeomlott. A vád szerint a Baumag vezetői tizenháromezer kisbefektetőt károsítottak meg összesen negyvenmilliárd forinttal. Az első fokú bíróság hét évi börtönbüntetésre, a közügyektől kilenc évi eltiltásra és kilencmillió forint mellékbüntetésre ítélte B. Lászlót, a Baumag Szövetkezet alapítóját. A Fővárosi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, az ügy aktái  visszakerültek a Fővárosi Bíróságra. (cikk)

Hétfő, 2011. október 17. 09:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

R. József + 6 fő (közösség tagja elleni erőszak bűntette)

Első fokon összesen 29 év börtönbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt az öt férfit és két nőt, akik megtámadtak egy diákot a józsefvárosi Tavaszmező utcában. Az ítélet szerint a sértettet magyar származása miatt bántalmazták, így közösség tagja ellen, csoportosan felfegyverkezve elkövetett erőszak miatt ítéleték el őket. R. Józsefet, a kiskorú elsőrendű vádlottat 2 év hat hónap javítóintézetre ítélték bűnsegédként. Az ő esetében az ügyet összekapcsolták egy 2009 őszi nyaklánclopással is, amelyben szintén bűnösnek mondták ki. Az ügy a fellebbezések okán most a Fővárosi Bíróságon folytatódik. (cikk)

Hétfő, 2011. október 17. 10:00

Fővárosi Bíróság II., Csalogány u. 47-49.

ING önkéntes Magánnyugdíjpénztár + 1 fő – PSZÁF (határozat felülvizsgálata)

Egy idei vizsgálatában a PSZÁF négy magánnyugdíjpénztárnál is azt állapította meg, hogy befektetéseiknél nem a tagok érdekeit képviselték, így a a tagokat milliárdos nagyságrendű kár érte. A hírbe hozott pénztárak közül az ING nyáron pert indított a PSZÁF ellen,  keresetük szerint a hozamok azt bizonyítják, hogy a pénztár nem károsította meg a tagjait. (cikk)

Kedd, 2011. október 18. 08:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

G. György és társai (különösen nagy kárt okozó csalás)

Folytatódik az erzsébetvárosi ingatlanpanama tárgyalása. Egy izraeli nagybefektető szerint az ügy egyes vádlottjai háromszoros áron próbálták továbbadni az erzsébetvárosi önkormányzattól vásárolt ingatlanokat, de miután a bérlők kiköltöztetése rájuk hárult, az sem kizárt, hogy végül még veszítettek is volna az ügyleteken - derült ki a befektető tanúvallomásából a legutolsó tárgyalási napon. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható. Pert kísérő blog itt olvasható.

Kedd-szerda, 2011. október 18-19. 8:30

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

R. Károly  (Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés)

A Romániából áttelepült vádlott az építőiparban dolgozott, romániai magyarokkal. A későbbi áldozatnak ő adott munkát. A vádirat szerint a férfi 2000. októberében gépkocsiján Tárnokról Százhalombattára igyekezett. Megállította őt az ittas sértett, akit felvett. Az illuminált állapotban lévő sértett menet közben folyamatosan zsörtölődött, fölidegesítve a vádlottat, aki letért egy földútra, kirángatta az autóból részeges utasát, súlyosan bántalmazta, majd sorsára hagyta. A sértett holttestét egy hét múlva találták meg, a gyilkosság elkövetőjét azonban csak egy évtizeddel később. Első tárgyalási nap.

Kedd, 2011. október 18. 9:00

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

B. Gyula  (életveszélyt okozó testi sértés)

A vád szerint B. Gyulát zavarta, hogy szomszédja füvet nyír. Szóváltásba keveredtek. A  vádlott, egy betondarabot a háta mögött tartva, a sértett kapujához ment, és fejére dobta a  betont. Bár a sértettnek nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott, a vád szerint csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy magatartása nem vezetett életveszélyes sérüléshez. Ítélethirdetés várható!

Kedd, szerda, péntek, október 18., 19., 21. 9:00

Budaörsi Bíróság (tárgyalás a Pest Megyei Bíróság épületében!)  XIV. Thököly út 97-101.

T. Ferenc és társai (több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés)

A Pyro-Technic Kft. törökbálinti fióktelepén 2004 augusztusában történt petárdarobbanás.Az ügyészség szerint a robbanás arra vezethető vissza, hogy megsértették a raktárépületnek és a raktározási szabályoknak a pirotechnikai tevékenység végzésére vonatkozó szigorú szabályait, valamint a raktárépületben engedély nélkül tároltak fekete lőport. A sorozatos robbanások következtében a tűzijáték-szolgáltatással és kereskedelemmel foglalkozó cég három munkatársa életét vesztette, további öt ember nyolc napon belül, egy személy pedig nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. (cikk)

Kedd, Szerda, Péntek, Október 18-19-21, 9 óra
Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.
K. Árpád és társai: Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények.
A romagyilkosságok ügyében folyó bírósági eljárás újabb állomása. Az ügy előző tárgyalási napján különös alapossággal vizsgálták meg a bizonyítékokat, ugyanis a tatárszentgyörgyi helyszínen több hibát is elkövettek a kiérkező hatóságok. Az első jelentésekben az szerepelt, hogy a tüzet elektromos zárlat okozhatta, a halál okaként pedig  füstmérgezést állapítottak meg. Az egyik korai jelentésben az áldozatok testén lévő sebeket a lehulló gerendákból kiálló szögeknek tulajdonították. (cikk) A pert kísérő blog elérhető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Csütörtök, 2011. október 20. 13:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

H. Zsolt Géza + 1 fő – BRFK (kártérítés)

Tévesen alkalmazták a rendőrök a jogszabályokat, amikor a fogdán meztelenre vetkőztették azt a két férfit, akiket kiabálás miatt állítottak elő 2009. március 15-én a Kossuth térről - állapította meg a BRFK belső vizsgálata, amely szerint viszont maga az előállítás jogszerű volt. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a rendőrök olyan jogszabályra hivatkoztak, amelyet az Alkotmánybíróság - június 30-i hatállyal - megsemmisített. Az érintettek kártérítésért fordultak a bírósághoz. (cikk)

Mitől kell megvédeni Stohl Andrást a börtönben? És miért csak őt?

2011.10.11. 10:46 Jogi PR

Hetek óta késik egy fontos nyilatkozat, vagy sajtóközlemény. A Stohl Andrásra kirótt börtönbüntetés kapcsán ugyanis cikkek sora foglalkozott azzal, milyen atrocitások és megaláztatások érhetik a színészt a szabadságvesztés alatt - de a színesen leírt, egyértelműen jogellenes (feltételezett) magatartások kapcsán nem hallani a BVOP, vagy más, a büntetés-végrehajtásért felelős szerv hangját, amely cáfolná ezeket.

Az első nyilatkozó a börtönbeli állapotok kapcsán egy korábban sikkasztásért leültetett, egyébként civilként is a médiában dolgozó fiatalember volt, aki büntetése alatt a Kozma utcai börtön B objektumában lévő tévéstúdiót vezette - szerinte Stohl esélyes arra, hogy e funkcióban az "utódja" legyen, de igen alázatosnak kell lennie, különben "vége lesz a börtönben".

- Szolgálatkésznek és alázatosnak kell lennie, ha az utódomként dolgozik majd a stúdióban. A társai kéréseit teljesítenie kell, csak olyan filmet és zenét adhat adásba, ami a raboknak tetszik - ­kezdte az egy éve szabadult férfi. - Nyilván kiemelten vigyáznak Stohlra, nem teszik össze egy erőszakosságra hajlamos fogvatartottal, de még így is bizonyítania kell azt, hogy nem érzi magát felsőbbrendűnek a többieknél.

 

A legfrissebb hírek szerint a börtönben Farkas Péter birkózó olimpikon veszi majd védelmébe az elítélt színészt, megóvva őt az erőszaktól. De mitől is kell pontosan  megvédeni? Nem városi legendákból tudjuk, hanem szakértő nyilatkozott erről.

Juhász Tibor krízisszakértő a Blikknek elmondta: a börtönben a zárt közösség miatt más szabályok működnek, az új bekerülő gyakran fájdalmas és megalázó beavatási időszakon esik át.

 

– Ez hasonló a törzsi férfivá avatási rítushoz, ám ha Stohl András a már régebben börtönben lévő, testi, pszichikai adottságainak, múltjának köszönhetően hierarchiacsúcson lévő Farkas Péter szárnyai alá kerül, akkor mentesül a beavatás alól. Sőt a „ranglétrán" sem kell felküzdenie magát. Bár Stohlra nyilván vigyáznak az intézet dolgozói is, de az olimpikon „védettségével" biztosan nem lesz csicska, és csomagjaiból az értéknek számító cigarettát, kávét sem veszik el tőle a felsőbb kasztbeli rabok. Nem szólnak be neki az udvaron, étkezdében, így nem lesz kitéve konfliktusoknak – mondta a szakember.

 

Aki nem volt ilyen szerencsés: darabolós gyilkos mellé tették a természetvédőt

Közel négy hónap után szerdán szabadult az előzetes letartóztatásból Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társaságának (TTT) vezetője. Az Audi győri gyárának bővítését ellenző természetvédőnek a büntetőeljárás és fogva tartása során megdöbbentő körülményeket kellett eltűrnie.

A férfi az előzetesben a debreceni börtön leghírhedtebb, húszfős cellájába került, a 17-es sorszámúba; többnyire erőszakos bűnözők voltak a rabtársai, köztük egy darabolós gyilkos, egy anyagyilkos és egy pedofil. A letartóztatása előtt térdműtétre készülő férfi nem kapott megfelelő gyógykezelést, a börtönorvos pedig szerinte cinikus megjegyzéseket tett rá. Az őrök már a legelső séta alkalmával megalázták, mert fájós térdével nem tudott egy órán át körben járkálni.

Letartóztatása után – ügyészi tiltásra – egy hónapig nem kapta meg a leveleit és a csomagjait, így tisztálkodási eszközök, saját ruha és cigaretta nélkül élt. Kilenc kilót fogyott, a szállítási napokon előfordult, hogy egyáltalán nem kapott enni. A férfi csótányok között élt, rühös lett, a vérnyomása felment 200-ra.

 

Aki blogot írt a tapasztalatairól: katonatiszt a börtönben

Az ugyancsak előzetes letartóztatását töltő Fapál László, a hivatali visszaéléssel gyanúsított egykori honvédelmi államtitkár blogjából is részletes képet kapunk arról, milyen körülmények közé kerül, akinek esetében a nyomozó hatóság "szökéstől, elrejtőzéstől vagy a bizonyítékok megsemmisítésétől tart." A volt katonatiszt leírja, hogy a karácsonyt megelőző napokat egy fagypont körüli hőmérsékletű zárkában töltötte, amelynek fényképe önmagában cáfolja a börtönöket "szanatóriumként", "luxuskollégiumként" leíró politikusi nyilatkozatokat. A családdal való kapcsolattartást az ő esetében is minden magyarázat nélkül megakadályozták: "A legnagyobb megpróbáltatás az volt, hogy teljesen elzártak a külvilágtól. Csak a védőmmel tarthattam kapcsolatot, a családomról nem tudtam semmit. Minden nap írtam levelet, de nem érkezett válasz. Először szilveszter napján kaptam a családomtól levelet, de akkor rögtön 14 db-ot. Visszatartották őket, nyilván a pszichológiai hadviselés részeként." Ne feledjük, hogy ez esetben is előzetes letartóztatásról beszélünk, amikor nemhogy ítélet, de még vádemelés sem született!

 

Aki Strasbourgba ment az igazáért: a 2 éven át 2x2 méteres lyukba zárt rab

2011 júniusában Csüllög Zsigmond javára ítélt az Emberi Jogok Európai bírósága a magyar állammal szemben. A strasbourgi bíróság egyhangú ítélete szerint a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát, amikor a kecskeméti maffiaperben is vádlott, az Energol-ügyben is érintett Csüllögöt az első fokú ítélet után a sátoraljaújhelyi fegyház különleges biztonságú körletébe zárta két évre. A strasbourgi bíróság szerint a fogvatartás körülményei embertelenek és megalázóak voltak, és nem találtak indokot, amelyek alapján az eljárás jogosnak lett volna tekinthető. A körülményekről is pontosan beszámol az ítélet:

Csüllög egy 2x2 méteres zárkába volt bezárva, melyben nem volt természetes fény vagy elkülönített vécé, őt magát folyamatosan videokamerával figyelték meg. Szinte semmilyen személyes tárgyat nem tarthatott magánál, mindenhova őrök kísérték, a külvilágtól pedig teljesen elzárták. A zárkán kívül kéz- és lábbilincset adtak rá, amit még az orvosi és fogorvosi vizsgálaton sem vettek le róla.

A bíróság 6000 euró kártérítést és 2680 euró perköltséget ítélt meg Csüllög javára, a BVOP közleménye szerint azonban az elítélt férfi fogva tartása szakszerű és jogszerű volt, mindenben megfelelt a szabályozásoknak.

 

Akit nem fognak szeretni a börtönben: az elítélt rendőr esete

Vágó László, volt rendőrtisztet  hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet indoklása szerint Vágó 2006. október 23-án mint helyszíni rendőrparancsnok az Astoriánál egy tömegoszlatásnál eltörte az egyik járókelő ujját.

Az ítéletet a Magyar Hírlap publicistája így kommentálta: "Remélem, jó helyre kerül. A börtönben szokták szeretni a volt rendőröket. Nagyon remélem, Vágót is fogják szeretni, nagyon. Nagyon remélem, lesz alkalma és módja eltöprengeni, milyen is, amikor magatehetetlen az ember, és szadista állatok ütik-verik, végtagját törik." Azaz az újságíró evidensnek veszi, hogy a börtönbe került rendőrt rabtársai alaposan megverik majd, és úgy gondolja, hogy ez magától értetődő része a büntetésnek. Akit tehát azért ítéltek el, mert a jogszabályokat semmibe véve, brtuálisan és megalázó módon bánt egy őrizetessel, annak "szemet szemért" alapon ugyanezt kelljen elviselnie, amikor maga lesz az őrizetes, - akár nyilvánvaló törvénysértés árán is. (Ugyanez a publicista persze az európai normákért és az alapvető emberi jogokért állt ki - jogosan - amikor Budaházy György és társai embertelen fogvatartási körülményeiről volt szó.)

 

Mit tudunk tehát a börtönbeli állapotokról?

- A bekerülő elítéltet fájdalmas és megalázó beavatásnak vetik alá.

- Kasztrendszer működik, ahol az újak jogfosztottak és kiszolgáltatottak.

- A gyengébbek csomagjaiból ellopják, vagy erőszakkal elveszik a beküldött dolgokat, kávét, cigarettát.

- A cigaretta egyfajta belső valuta, akinek nincs, az még rosszabb körülményekre számíthat.

- Tudott és megtűrt gyakorlat a nemi erőszak.

- A terhelteket nem megfelelő módon helyezik el, egy "lepkegyűjtő" és egy darabolós gyilkos is kerülhet egy cellába.

- Szintén önkényes módon akár évekig is egy 2x2 méteres lyukban tarthatják az elítéltet.

- A fogvatartás alatt a bentlakók nem kapnak valódi orvosi ellátást, és még a vizsgálatok alatt is megbilincselve maradhatnak.

- Olyan korlátozó intézkedések rendelhetnek el, melyek mind mentálisan, mind fizikailag tönkreteszik a börtönlakókat.

- A levélmegvonás, a családdal való kapcsolattartás megvonása napi rutin.

- Elemi higiéniai feltételeket sem biztosítanak a börtönben.

- Elégtelen az étkeztetés, egyes rabok éheznek.

- Van, hogy téli hidegben, kabátban vacogva kell kibírni az előzetes letartóztatást.

 

Köztudott a kegyetlenkedés

A blogon is több alkalommal foglalkoztunk már azzal a szemléttel és gyakorlattal, mely a fenti következményekkel jár, és amely áthatja a nyomozóhatóságok, az igazságszolgáltatás és a végrehajtás egészét. A demonstratív vezetőszíj, illetve kéz- és lábbilincs alkalmazása (például a roppant veszélyes Geréb Ágnes esetében - nyilván ha nem kötik gúzsba, még gyorsan világra segít egy csecsemőt a bíróság folyosóján) ugyanarról szól, mint amikor a jogtalanul tizenegyest adó futballbírót és csalással vádolt társait gépfegyveres kommandósok rohanják le, adott esetben az alsógatyás őrizetes fotójával kedveskedve a bulvársajtónak.

 

 

Lehet-e hallgatni?

Meggyőződésünk: nem normális helyzet, hogy 2011-ben, az Európai Unióhoz tartozó országban, jogállamban tényként, méghozzá következmény nélküli tényként tálalhatók a magyar börtönöket jellemző, leginkább a harmadik világra hajazó állapotok. Elfogadhatatlan, hogy egy közszereplő, a bulvárhírek sztárja kapcsán is annyi "megoldás" körvonalazódik, hogy de hiszen van már bent egy birkózó bajnok, majd az megvédi - de gondoljunk bele abba, hogy mi lehet annak a sorsa, aki nem vezetett Való Világot, akiért nem írt alá petíciót a magyar művésztársadalom, aki nem tud felhívni egyetlen újságírót sem, ha baj van?

És baj van, ez a nyilatkozatokból is elég egyértelmű; de még egyértelműbbé teszi a hallgatás. Nem hallunk cáfolatot a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága részéről, nem áll ki senki a nyilvánosság elé, hogy rámutasson arra, ami szerinte nem igaz a szakértő, illetve az érintettek által elmondottakban. A magyar büntetés-végrehajtás a jelek szerint a gyakorlatban és kommunikációjában is azt üzeni: Magyarországon a szabadságvesztés büntetés nem elsősorban a szabadságtól való megfosztás, az izoláció és rehabilitáció igényével kerül végrehajtásra. Ehelyett egy alapvetően represszív, tortúrára, törzsi- vagy falkaviszonyokra építő, a huszonegyedik századdal köszönő viszonyban sem lévő rendszert működtetünk. 

 

Utóirat a kommentelőknek:

Nem, nem gondoljuk, hogy a bűnözőknek luxusbörtönben a helye. Azt sem, hogy akit jogerősen elítéltek, az nem érdemli meg a büntetését. Mindössze arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a hazai börtönviszonyok a jelek szerint ellentmondanak az alapvető magyar és uniós jogszabályoknak, s hogy az elítéltek vagy előzetes letartóztatásukat töltők szinte törvényszerűen lesznek bűncselekmények áldozatai, és hogy ezt a nyilvánvaló jogsértést az illetékes hatóság, a sajtó, a közvélemény egy része cáfolni sem érdemes, magától értetődő tényként fogadja el. Még csak kommunikációs kényszer sincs, hiszen ha senki sem tesz fel kérdést, a válasszal sem kell bajlódnia senkinek.

 

Érdekes bírósági tárgyalások a jövő héten

2011.10.07. 00:18 Jogi PR

Hétfő, október 10. 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27. 

H. S. Gábor + 1 fő (iparjogvédelmi jogok megsértése)

Hétfőn ítélettel zárulhat az első magyar ipari kémper tárgyalása. Az ügyben nagyságrendileg négymilliárdos kár okozásával vádolják a Diagon Kft. volt dolgozóit. A vádlottak a magyar vállalat szellemi termékeit közvetítőn keresztül egy orosz cégnek kívánták átjátszani. A védelem a perbeszéd során is kétségbe vonta, hogy megtörtént, megtörténhetett-e egyáltalán bármiféle bűncselekmény, míg a Diagon Kft. azt hangsúlyozta, hogy minden magyar vállalkozás szellemi tulajdonának védelméért szálltak síkra. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

ÍTÉLETHIRDETÉS VÁRHATÓ!!! 

Hétfő, szerda, péntek, október 10., 12., 14., 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

K. Attila és társai (sikkasztás)

Az iratok ismertetésével harmadszorra is újrakezdődött múlt héten a K&H-büntetőper újratárgyalása. Az elsőrendű vádlott nyáron interjút adott a Magyar Hírlapnak, amelyben arról beszélt, hogy az ügy haszonélvezői eddig sikeresen megúszták a felelősségre vonást, de a jelenlegi megismételt eljárásban ez változhat. A sikkasztással vádolt exbróker szerint az is ki fog derülni, kik azok az ügyfelek, akik tízmilliókkal, százmilliókkal vagy milliárdokkal gazdagodtak jogosulatlanul. A per 2003 óta húzódik. Idén kezdték újratárgyalni, mert a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet és a bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. (interjú)

Kedd, csütörtök, péntek, október 11., 13., 14. 8:30

Fővárosi Bíróság,  V. Markó u. 27.

G. György és társai (különösen nagy kárt okozó csalás)

Az erzsébetvárosi önkormányzati visszaélésekkel vádolt G. György és társai perében fordulat állhat be. Az október 6-i tárgyaláson a volt szocialista polgármester ellen valló tanúk ellentmondásba keveredtek a vesztegetési összegek nagyságát és címzettjeit illetően. Vallomásaikban különbözőképpen nyilatkoztak az elsőrendű vádlott G. Györgynek átadott pénzekről is - a védelem ezt kihasználhatja a tanúk hiteltelenítése érdekében. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható. Pert kísérő blog itt olvasható.

Kedd, október 11. 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27. 

S. Ábel (emberölés előkészülete)

A huszonkét ember megölésének előkészületével vádolt joghallgató szerint nem törvényes az ellene felhozott vád, mivel a hatóságok számtalan eljárási hibát követtek el, ezért az eljárás megszüntetését kérte a Fővárosi Bíróságtól. Az előző tárgyalási napon a cukorbeteg vádlott rosszul lett, ezért el kellett napolni a tárgyalást. A vádlott exkluzív börtöninterjút adott az Indexnek, amely megtekinthető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható,

Kedd, október 11. 8:30

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

B. Miklós (hamis vád)

A főügyészség gyanúja szerint a vádlott valótlanul azt állította egy ügyvédnek, hogy a Hír TV két újságírója kábítószer-fogyasztó, és 20-20 gramm kokaint akartak tőle vásárolni. Tudatában volt, hogy az ügyvéd az információ birtokában a riporterek ellen feljelentést fog tenni a rendőrségen. (cikk)

Kedd, október 11. 9:00

Debreceni Ítélőtábla, Széchenyi u. 24

G. Zsolt + 4 fő (vezető beosztású hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette)

G. Zsolt és négy társa ellen 2009 februárjában emelt vádat hivatali vesztegetés miatt a Debreceni Nyomozó Ügyészség a miskolci Nemzetközi Kereskedelmi Központ (az úgynevezett ITC-székház) tervezett értékesítése kapcsán. Első fokon hat év börtönbüntetésre ítélték a vádlottat, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés volt fideszes alelnöke, majd elnöki tanácsadója; a döntés szerint a politikusnak 43 millió forint kártérítést is fizetnie kell. Az ítélőtábla a vádlott fellebbezése nyomán ül össze. (cikk)

Kedd, október 11. 9:00

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

Dr. V. Attila + 2 fő (csalás)

Többrendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt emelet vádat az ügyészség két közismert nőgyógyász és társuk ellen. Az orvosok egyenként 50 és 400 ezer forintot csaltak ki nőktől olyan ellátásokért, amit egyébként az egészségbiztosító is finanszírozott. A vádlottak még 2003-2005 között dolgoztak együtt a Nyírő Gyula Kórház szülészeti osztályán, ahol dr. V. Attila a meddőségi centrum vezető főorvosa volt, dr. F. István szülész-nőgyógyász szakorvos, a harmadik vád alá helyezett személy M. Zsuzsanna pedig a centrum gazdasági ügyekért felelős nővére.(cikk)

Kedd, október 11. 9.30, 10:30, 11:30, 13:00

Fővárosi Bíróság V. Markó u. 27.

R. Ferencné – MAL Zrt. (kártérítés),  S. Ottóné + 1 fő - MAL Zrt. (kártérítés), Sz. Lajos + 2 - MAL Zrt. (kártérítés), Sz. Attiláné - MAL Zrt. (kártérítés)

A Kolontárt és a környező településeket elöntő vörösiszap által okozott károkért polgári perben is helyt kell állnia a MAL Zrt.-nek. A tárgyalás azért is érdekes lehet, mert a MAL Zrt.-t már "rekordbírsággal" sújtotta (135 milliárd befizetésére kötelezte) a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - a céget a Stohl-, illetve immár a Damu-perből is ismert Ruttner György védi. (cikk)

Kedd,  október 11. 14:00
Székesfehérvári Városi Bíróság, Dózsa György út 1.
Kernya Gábor - Velence Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (önkormányzati tulajdonú termálvíz elidegenítésével kapcsolatos szerződések nyilvánosságra hozatala érdekében indított per)

A Szépülő Velence Egyesület alelnöke azért perelte be a velencei önkormányzatot, mert (még az előző ciklusban kötött) a városi termálvíz hasznosításáról szóló szerződéseknek csak egy részét hozták nyilvánosságra. A szerződő, szocialista érdekkörbe tartozóként jellemzett vállalkozó a hasznosítási szerződéssel egy jóval nagyobb beruházást alapozott meg - utóbbi a Velencei-tó kapuja nevű projekt, melynek keretében egy közel háromezer négyzetméteres, fedett sétálóutca és ennek folytatásaként nyitott sétányt kezdtek felépíteni. A projekt sorsát botrányok övezik, elfojtott helyi népszavazási kísérletek, engedély nélküli építkezés és visszabontás, esetleges természetkárosítás. Az ügyben a TASZ is részt vesz. (cikk)

Szerda, október 12. 9:00

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

K. Árpád és társai  (Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények)

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat büntetőperének legutóbbi tárgyalási napján az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemények meghallgatására került sor. A tanácsvezető bíró zárt tárgyalást rendelt el a vádlottak személyiségi jogaira hivatkozva.(cikk) A pert kísérő blog elérhető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Szerda, október 12., 12:30

Fővárosi Bíróság, II., Varsányi I. u. 40-44.

Terézváros Önk. - Centrum Parkoló és tsai (szerződés létre nem jöttének megállapítása)

Terézváros 390 millió forintot kér számon a Centrum Kft.-n, arra hivatkozva, hogy a befizetetlen bírságokból felhalmozódott kintlévőségeit a cég az önkormányzat beleegyezése nélkül adta el más behajtócégeknek. A Centrum korábbi vezérigazgatója - aki Terézváros korábbi szocialista alpolgármestere is egyben - azt állította, hogy a cég teljesen jogszerűen járt el. A Centrum szóban forgó szerződéseit akkor a közigazgatási hivatal is jogszerűtlennek nyilvánította, a volt vezérigazgatóra pedig dacára annak letöltendő szabadaságvesztést kért augusztus végén az ügyészség (a Verók-ügyben, terézvárosi ingatlanpanamák miatt), hogy F. György a "Közép-Afrikai Köztársaság Európai Unióhoz akkreditált nagyköveteként" hivatkozott diplomáciai védettségére.

Csütörtök, október 13, 8:30

Fővárosi Bíróság,  V. Markó u. 27.

F-Sz. Attila (emberölés bűntette)

Az "órás gyilkosként" hírhedtté vált, de a vád alól bizonyítottság hiányában felmentett F-Sz. Attila újra bíróság elé áll, most előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt. A vádhatóság szerint épp az 1999-es, felmentő ítélet után kártérítésként kapott 25 millió forint alapozhatta meg a vádlott kábítószer-kereskedői "karrierjét", és utóbbi tevékenységhez kapcsolódó elszámolási vitái miatt hajtotta végre a kettős gyilkosságot. Az áldozatokat két-két célzott lövéssel megölte, a holttesteket feldarabolta, a testrészeket műanyag zsákokba rakta, és éjjel Balatonboglár és Balatonlelle között egy nádasban elrejtette. (cikk)

Hullafotó Michael Jacksonról: minek van?

2011.10.05. 00:02 Jogi PR

Az Egyesült Államokban folyó, közérdeklődésre számot tartó bírósági eljárások során gyakorta plasztikus, hatásvadász elemek tömegével bombázzák a sajtót a felek. Ne feledjük ugyanakkor, hogy az esküdtbíráskodással felálló igazságszolgáltatásban a szűken értelmezett jogi stratégia is roppant hasonló eszközöket használ a nálunk inkább csak a jogi pr-ban alkalmazott módszerekhez. "Civileket", laikusokat kell meggyőzni - erre pedig kiváló eszközt lehet egy látványosra photoshopolt hullafotó Michael Jacksonról.

 

Amerika legnagyobb médiafigyelmet élvező perének főszereplői: Dr. Conrad Murray és a két éve halott Michael Jackson. Utóbbi holttestéről készített, a bíróságon és a sajtóban is bemutatott fotó közlésétől eltekintenénk, a vonatkozó galéria ide kattintva érhető el.

 

Az említett képet a vád prezenálta annak a pernek az első napján, mely a sztár egykori orvosa, Conrad Murray alkalmatlanságának és gondatlanságának bizonyítására irányul. A nyitóbeszéd állításait az ügyész fotókkal és hangfelvételekkel igyekezett alátámasztani. A vád egy olyan hangfelvételt is bemutatott, amelyen a popsztár akadozva, gyógyszerektől bódultan beszél a közelgő londoni koncertjeiről. Az ügyészek szerint a felvétel bizonyítja, hogy az orvos már hónapokkal korábban is hanyagul kezelte Michael Jacksont.

 Az ügyész nyitóbeszéde

 

Az áldozat profilja

A leszállóágba került valamikori világsztár, a valaha milliók által rajongott, de idővel önmaga karikatúrájává váló Michael Jackson esetében a vádnak egy új nyilvános profilt kell építenie. A karrierét megtépázó, pedofíliával kapcsolatos bűncselekmények miatt indult eljárások (két ilyenről tudunk, az első peren kívüli megegyezéssel, a másik felmentéssel zárult) is hatalmas sajtónyilvánosságot kaptak annak idején, ezt is ellensúlyoznia kellett a vádnak. Tetszik vagy sem, az esküdtbíráskodásban a döntéshozó testület tagjai korábbi, jogi relevanciával nem bíró élményeikre és információikra is támaszkodnak, amikor az ítéletet kimondják. Leegyszerűsítve a feladatot, a laikusok szemében "értékesebbé" kellett tenni az elhunytat - ennek pedig legfőbb eszköze a jogi pr.

A 2005-ben felmentéssel zárult ügyben is komoly pr-csata folyt: az ítélethozatal előtti utolsó ülésen a vád bemutatta a esküdteknek azt a videofelvételt, amelyben a feltételezett áldozat vallomást tett a történtekről a rendőrségen. A felvételen a 13 éves Gavin Arvizo azt állította, Jacko öt alkalommal molesztálta őt. A védelem tanújaként szólalt meg a mozisztár Chris Tucker, aki arról beszélt, ösztönös megérzései alapján sosem tudott megbízni az énekest vádló Gavin Arvizóban. A színész szerint valami nincs rendben a rákbeteg fiúval és a családjával, akik folyamatosan pénzt próbáltak kérni tőle. Néhány nappal korábban Jay Lenót is beidézték a tárgyalásra, aki amellett, hogy magánszámával szórakoztatta a bírót, aggályait fejezte ki a Jackót vádló fiúval kapcsolatban. Arról beszélt, Arvizo egy előre megírt szöveget magolt be, amikor telefonon hívta, de pénzt nem kért tőle. A sztár halála után az első, húszmilliós "hallgatási díjjal" záruló ügyben vádaskodó Jordan Chandler beismerte, hogy hazudott. Azt mondta, apja kényszerítette a hazugságra, mivel pénzt akart Jacksontól. Chandler ma már bánja a hazugságot, és azt is, hogy már nem kérhet bocsánatot a popsztártól.

 A védelem célja ezzel pont ellentétes: azokat a tényeket és feltevéseket akarják hangsúlyossá tenni, melyek egy felelőtlen, önpusztító, mentális betegségekkel küzdő, komoly önhibával bíró áldozatról szólnak. Ezért jelennek meg a sztár kapcsán szinte egymásnak teljesen ellentmondó üzeneteket tartalmazó hírek. A vád érdekében áll ugyanis a sztár gyerekeivel kapcsolatos híreket bemutatni (Michael Jackson gyerekei bojkottálják a tárgyalást, Jacko fia nem akar tanúskodni), a jól "időzített" Cirque du Soleil-féle Michael Jackson show-t reklámozni, Jacko rajzait pont most egy gyerekkórháznak ajándékozni,  vagy a hatásvadász módon retusált halotti fotókkal sokkolni. A védelem ezzel szemben a profilromboló stratégia mentén hírül adja, hogy Michael Jackson állítólag itta az intravénás gyógyszerét, orvosságos üvegekkel játszadozott, és maga kérte a később halálosnak bizonyuló mennyiséget a gyógyszerből. Konkrét esetek kapcsán is egymásnak feszül a védelem és a vádhatóság: Aaron Carter szájába adja egy bulvárlap, hogy borral, illetve kokainnal is megkínálta őt (ekkor még csak 15 éves!) Michael Jackson, amit a fiatalember aztán három nap múlva cáfol.

 

A vádlotti profil

Murray nyilvános képén szintúgy igen intenzíven dolgozik mindkét oldal. A védelem egy kiszolgáltatott, eszköztelen orvost mutat be, aki képtelen önmagától megmenteni az önpusztító életet élő, sérült MJ-t. A vád ezzel szemben szinte Mengele és Mekk Elek szerelemgyerekeként mutatja be a doktort. Mindkét jellemzéshez erős képeket használnak: a védelem egy tehetetlen orvost láttat, akinek elég kimenni a szobából, és mire visszatér, a sztár már a magának beadott orvosságtól haldoklik. A vád viszont olyan elemeket emel ki, mint a szakszerűtlen újraélesztés: állításuk szerint a telefonon hívott orvosi ügyelet hívta fel a doktor figyelmét arra, hogy (alapvető fizikai törvényszerűségek okán) a puha matracon hiába végez szívmasszázst, nem lesz eredménye, tegye le a padlóra az elhunytat.

A hanyagság és nemtörődömség vádját erősíti az az történet is, mely a This Is It producere és rendezője, Kenny Ortega vallomásában szerepel. Ő azt állítja, hogy Dr. Murray dühös volt, amiért Ortega néhány nappal Jackson halála előtt, június 19-én hazaküldte a sztárt a próbáról. A másnapi találkozón, amit Jackson otthonában tartottak, Murray azt állította, hogy a popsztár testileg és lelkileg is remek állapotban volt, annak ellenére, hogy Ortega szerint Jacksont a hideg rázta az előző napi lefújt próbán.

Az orvos iránti szimpátiát erősíti ugyanakkor a mellette szervezett tüntetés, valamint az a tény, hogy bár az altató- és nyugtatószerek felírásától eltiltották, de orvosi engedélyét nem vonták vissza a hatóságok, továbbra is praktizálhat. Ez egy nagyon fontos érv a védelem kezében, és hatalmas lehetőségtől fosztja meg az ügyészeket, akik így nem érvelhetnek azzal, hogy az orvost a szakma is elítélte.

 

A cél

Minden, fenti körülmény leginkább az ítélethozatalba beemelt laikus elem hatása. Az esküdtszék tagjai hétköznapi emberek, akik jellemzően jogi végzettség és tapasztalat híján szemlélik a bírósági eljárást; szocializációjuk, életkörülményeik okán a szakmai érvek mellett (helyett) a mainstream sajtóeléréseknek megfeleltethető eszközökkel kell őket meggyőzni. Amikor pedig közszereplő is érintett az ügyben, a fokozott sajtóérdeklődés miatt is fontos, hogy ne csupán a tárgyalóteremben, de a nyilvánosság előtt is megnyerjék a pert. Ugyanakkor könnyű túlzásokba esni, visszájára fordítani a jogi pr-t: az például egyértelműen ártott a vád céljainak, hogy a mostani, szintén nem túl ízléses fotóbemutató előtt még durvább eszközzel próbálkoztak. Michael Jackson boncolásáról (!) készített dokumentumfilmet a Discovery Channel, de annak bemutatása ellen tömeges tiltakozás indult, melyhez az örökösök is csatlakoztak. A film bemutatását elhalasztották, a tervezett sokkolás elmaradt, ellenben a védelem szerzett néhány indirekt szimpátiapontot azzal, hogy az ellenfél ennyire nem válogat az eszközökben, ilyen kegyeletsértő akciókat is elfogad.

Médiacirkusz a bíróságnál: Amerika legjobban dokumentált pere indult el, mivel ez esetben bemehettek a kamerák és a fotósok is a tárgyalóterembe.

Napi Fargo: Furcsa nyöszörgő hang, avagy minden, amit tudni akartál a sukorói ingatlanbotrányról

2011.10.03. 22:59 Jogi PR

Valóban megtörtént a bűncselekmény a sukorói ingatlannal! A körömönfont ravaszságú elkövetőt tetten érték, mindent bevallott, de később visszavonta a vallomását. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság mai közleménye olyan tömörséggel adja vissza a nyöszörgéssel és sebekkel teli drámát, mint egy Arany-ballada:

A Gárdonyi Rendőrkapitányságra tegnap délután telefonált be egy budapesti férfi, hogy testvére sukorói házába ismeretlenek betörtek, és az ingatlanban kutatás nyomai vannak. A házban azonban egyelőre semmi nem hiányzik. A rongálási kár azonban így is mintegy 100 000 Ft-ot tesz ki.

A szemlebizottság a bejelentést követően a házhoz ment, majd megkezdte a helyszíni szemlét. Ennek során a szemlebizottság vezetője furcsa nyöszörgő hangra lett figyelmes, amit később már segélykérésként lehetett érteni. A főtörzs-zászlós ekkor a hang irányába ment, és belépett az egyik szobába, aminek a sarkában – a szekrény és a fal között egy pléddel letakarva- meglátott egy fiút. Amint lerántotta róla a függönyszerű anyagot, a tinédzser csukóján egy kinyúlt, laza hajgumit látott. A fiatal ideges volt, a karján sebek látszódtak, a térdnadrágja el volt szakadva.

A rendőrnőnek először azt mondta, elrabolták, és összekötözve hozták ide a házba. Később azonban már mással védekezett.  Adatai ellenőrzését követően a rendőrök előállították a Gárdonyi Rendőrkapitányságra, ahol dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérletével gyanúsították meg.

 Kihallgatása során már azt vallotta, hogy a házhoz tartozó udvaron diót szedett, és ekkor vette észre, hogy a ház bejárati ajtaja be van feszítve. Mivel kíváncsi volt, mi lehet odabenn, bement a házba. Ezt követően nem sokkal értek oda a tulajdonos rokonai, akiknek hangjától megijedt, és ekkor támadt az az ötlete, hogy elbújjon előlük. Így került a sarokba.
 

Érdekes bírósági tárgyalások a héten

2011.10.02. 20:02 Jogi PR

Hétfő, október 3. 9:00

Pest Megyei Bíróság, Budapest, XIV. Thököly út 97-101.

P. Béla (különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette)

Májusban kezdődött a veresegyházi polgármester büntetőpere. A polgármestert, aki negyvenhatodik éve a város vezetője, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják egy önkormányzati ingatlan értékesítésével kapcsolatban. A perben mintegy 40 tanút hallgat meg a bíróság, ítélet idén ősszel várható. A polgármester ellen az önkormányzati választások előtt két nappal emelt vádat az ügyészség. (cikk)

Kedd, október 4. 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27. 

S. Ábel (emberölés előkészülete)

A huszonkét ember megölésének előkészületével vádolt joghallgató szerint nem törvényes az ellene felhozott vád, mivel a hatóságok számtalan eljárási hibát követtek el, ezért az eljárás megszüntetését kérte a Fővárosi Bíróságtól. Az előző tárgyalási napon a cukorbeteg vádlott rosszul lett, ezért el kellett napolni a tárgyalást. A vádlott exkluzív börtöninterjút adott az Indexnek, amely megtekinthető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható,

Kedd, csütörtök, péntek, október 4., 6., 7.  8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

G. György és társai (különösen nagy kárt okozó csalás)

Az erzsébetvárosi önkormányzati ingatlanpanama perében újabb tanút hallgatott meg a Fővárosi Bíróság. A tanú az egyik olyan ügyvédi irodában dolgozott, amely az önkormányzati ingatlanok ügyészség szerint áron aluli eladásánál a vevői oldal megbízásából járt el. Ebben az időszakban N. György ügyvéd többször utalt neki arra, hogy a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke és egyes tagjai, illetve az "önkormányzat illetékesei jól járnak", nekik kell fizetni vesztegetési pénzt azért, hogy áron alul megvehesse az önkormányzati ingatlanokat. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható. Pert kísérő blog itt olvasható.

Kedd, október 4. 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

Schiffer András- Magyar Köztársaság Kormánya, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, (közérdekű adatok kiadása)

Az LMP frakcióvezetője a Kínával kötött megállapodások kiadása érdekében indított pert a kormány ellen. Az ellenzéki párt szerint a nemzeti fejlesztési miniszter korábban csak hat államközi megállapodás esetében biztosított volna betekintést a tizenkettőből. Az LMP arra kéri a bíróságot, hogy kötelezze az alpereseket a nemzetközi megállapodásokban foglaltak közlésére, mivel a párt szerint ezek közérdekű adatok. Keresetük szerint adatvédelmi törvény nem ismeri a betekintés jogintézményét, így a kormánynak nincsen jogalapja az adatközlés megtagadására, köteles azokat teljes terjedelmükben kiadni. (cikk)

Kedd-szerda, október 4-5. 8:30

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

Sz. György + 3 fő (személyes adattal visszaélés vétsége)

A vád szerint a volt szocialista titokminiszter és társai – egy szocialista és két egykori MDF-es politikus - két fideszes politikus személyes adatait sértették meg, amikor zárt körben kiosztottak egy cédét, amit aztán a Fidesz hozott nyilvánosságra. Az utolsó tárgyalási napon Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatót, Giró-Szász András politológust, jelenlegi kormányszóvivőt és Somogyi Zoltán volt MDF-es tanácsadót hallgatta meg tanúként a bíróság. Ezen a héten a beidézett tanúk között van Stumpf István jelenlegi alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter is. (cikk)

Kedd, október 4. 9:00 

Dabasi Városi Bíróság, Dabas, Bartók B. u. 52.

 H. Lídia és társa (jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérlete)

A vád szerint a tatárszentgyörgyi asszony 2009. áprilisában azért gyújtotta fel a saját házát, hogy a korábban kötött, magas összegű biztosítás révén milliós bevételre tehessen szert. Az asszony mindvégig tagadta, hogy bármi köze lenne a gyújtogatáshoz, szerinte a romákat védő tevékenysége miatti bosszúról van szó. A tárgyalás bizonyítás kiegészítéssel folytatódik. (cikk)

Szerda, péntek, október 5., 7. 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

K. Attila és társai (sikkasztás)

A nyári szünet után folytatódik a K&H-büntetőper újratárgyalása. Az elsőrendű vádlott nyáron interjút adott a Magyar Hírlapnak, amelyben arról beszélt, hogy az ügy haszonélvezői eddig sikeresen megúszták a felelősségre vonást, de a jelenlegi megismételt eljárásban ez változhat. A sikkasztással vádolt exbróker szerint az is ki fog derülni, kik azok az ügyfelek, akik tízmilliókkal, százmilliókkal vagy milliárdokkal gazdagodtak jogosulatlanul. A per 2003 óta húzódik. Idén kezdték újratárgyalni, mert a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet és a bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. (interjú)

Szerda, október 5. 9:00

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

K. Árpád és társai  (Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények)

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat büntetőperének legutóbbi tárgyalási napján azt a helyi férfit hallgatta meg a bíróság, aki elmondása szerint lőszerhüvelyeket talált a rendőrségi helyszínelés közben Tatárszentgyörgyön. Egy szintén tanúként kihallgatott mentőtiszt részletesen beszélt arról, hogy milyen állapotban voltak az áldozatok. Mint mondta: mire kiért, már mindkettő halott volt, visszafordíthatatlan sérüléseik voltak, az újraélesztést ennek ellenére megkísérelték, mivel akkor még nem tudták, hogy másik sérült is van. Az áldozatok rokonai emellett meg is fenyegették a kollégáját. (cikk) A pert kísérő blog elérhető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Csütörtök, október 6. 10:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

Fővárosi Főügyészség - Magyarok Világszövetsége (közgyűlési határozat)

A polgári perben az ügyészség azt kéri a Fővárosi Bíróságtól, semmisítse meg az MVSZ elnökségének egy két évvel ezelőtti határozatát, továbbá kötelezze a szervezetet közgyűlése összehívására, hogy módosítsa alapszabályát. Az ügyészség az MVSZ elnökségének azon  határozata miatt fordult bírósághoz, amely szerint ha az Alkotmánybíróság a második állampolgársági népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megakadályozná, „az MVSZ elnöksége úgy tekinti, hogy ezzel megszűnik Magyarországon a jogállam és attól a naptól kezdve a Magyar Köztársaságot teljességgel illegitimnek és gyakorlatilag megszűntnek tekinti.” (cikk)

Csütörtök, október 6.  9:00

Pest Megyei Bíróság, Budapest, XIV. Thököly út 97-101.

H. Gábor és társa (különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés)

A vád szerint a dunaharaszti férfi 2010 júliusában halálra verte 11 éves kisfiát. A kisfiú anyja néhány éve öngyilkos lett. Az apja később összeköltözött egy másik asszonnyal, akivel a gyermek nem rokonszenvezett. Egy ezzel kapcsolatos vita után támadt a férfi kisfiára. A szomszédok közvetlen, barátságos, vicces embernek ismerték a családfőt, aki beszélgetett a körülötte élőkkel. Első tárgyalási nap. (cikk)