Jogi PR

"Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni..."

petrocelli.jpg

Facebook-oldalunk:


12 dühös ember

Friss topikok

Címkék

12 dühös ember (6) abúzus (1) alekosz (1) alstom (1) ártatlanságra ítélve (5) ártatlan apák (1) az ördög ügyvédje (12) a bennfentes (8) bakács tibor (2) baka andrás (1) balett (1) bánáti jános (1) bántalmazás (2) béna bűnöző (8) betörés (1) bevásárlóközpot (1) bilincs (1) bírósági tárgyalás (43) bkv (1) blikk (2) blog (3) blogajánló (1) bomba (1) borovszky tímea (1) börtönviszonyok (1) budaházy györgy (3) budai gyula (3) budapesti ügyvédi kamara (1) bulvár (2) bunda (1) büntetés (1) casey anthony (1) celeb (7) ciki (2) civil (1) civil tiltakozás (1) conrad murray (1) cozma ügy (2) cserni jános (1) csipak péter (1) csüllög zsigmond (1) damu roland (5) dániel péter (1) dezső antal (3) divat (1) dominique strauss kahn (1) dopping (1) dühöngőszoba (1) duna tv (1) d horváth gábor (1) ékes ilona (1) eljárási hibák (1) elnoki kegyelem (1) előzetes letartóztatás (2) elsőfokú ítélet (1) elszámoltatás (2) elzárás (1) emberölés (2) energiaital (1) erőszak (1) esküdtek (2) esküdtszék (2) etikai vizsgálat (1) eutanázia (1) facebook (1) fapál lászló (4) fargo (27) fazekas géza (1) fegyelmi eljárás (1) fejhosszúság (1) feljelentés (3) fellegi tamás (1) felmentés (1) film (1) fojtogatás (1) foltosház (1) fővárosi ítélőtábla (1) fővárosi önkormányzat (1) frizbi (2) futó barnabás (1) geréb ágnes (4) grespik lászló (1) gyermekotthon (1) gyurcsány ferenc (1) hagyó miklós (2) hajdú lászló (1) hajdu péter (3) hajdú péter (2) hajóbaleset (1) hassay zsófia (1) hell (1) hernádi zsolt (2) heti válasz (1) hírnévrontás (1) hivatali visszaélés (1) hm botrány (1) honlap (3) hunvald györgy (4) húsvét (1) hűtőláda (1) ii kerület (1) illegális letöltés (1) index (2) interjú (1) ipari kémkedés (2) istenkáromlás (1) ítélethirdetés (1) ivo sanader (2) jerry springer (1) jogi pr (1) jogos önvédelem (1) józsef attila (1) jó erkölcs (1) jucika (1) j krisztus (1) kádárista (1) kaincz pál (2) kaiser ede (2) kállai csaba (1) kamera (1) karaktergyilkosság (1) kárpáti miklós (1) kártérítés (2) kegyes halál (1) keleti gyorgyi (1) keller lászló (2) kémügy (1) kényszergyógykezelés (1) kényszerintézkedés (1) kényszerítő eszköz (1) képviselő (1) kerület (1) kettős mérce (1) kiricsi karola (1) kisbalta (1) klubrádió (1) knézy jenő (1) kolosi péter (1) kormos valéria (1) körösi tibor (1) korrupció (1) kovács tamás (1) közfelháborodás (2) közpénz (1) külföld (1) kunbaja (1) lakásügyek (1) lakatos csilla (1) lakóközösség (1) láng zsolt (1) legfelsőbb bíróság (3) lichy józsef (1) liptau claudia (1) lopás (1) magyar györgy (3) magyar nemzet (2) mammut (1) markó iván (1) média (25) médiahatóság (1) médiatanács (1) mester csaba (2) michael jackson (1) migránsok (1) miszori lászló (1) móri mészárlás (1) munkaügyi per (1) nagymellű (1) nagy andor (1) nagy lászló (1) negatív jogi pr (1) németh győző (1) nemi erőszak (1) nemzeti és etnikai kisebbségi jogvédő iroda (1) nyilvánosság (22) nyomásgyakorlás (2) nyomrögzítés (1) olvasói levél (2) önkormányzat (2) önpr (2) oprah winfrey (1) orbán viktor (1) o j simpson (1) palácsik tímea (2) papcsák ferenc (1) parkolás (1) parkolóhely (1) pas szindróma (1) pedofil (1) pelle andrea (1) perbeszéd (2) pest megyei bíróság (1) petíció (1) petrocelli sorozat (1) polgármester (3) promenád (1) rablás (1) raffael sándor (3) ravasz lászló (1) rendbírság (1) rendőr (2) réti lászló (1) rétvári bence (2) revizor (1) rezesova (1) rokkant (1) roma (1) romagyilkosságok (3) rtl klub (2) ruttner györgy (5) sajtó (1) sajtó helyreigazítás (1) simor ágnes (1) sírköves (1) sofőr (1) stohl andrás (9) sukoró (1) szabadi béla (1) szakszervezet (2) szar (1) szembesítés (1) személyiségi jog (1) szikinger istván (2) szimuláns (1) szombathy pál (1) szóvivő (1) s ábel (2) tamás bence gáspár (1) tanúfelkészítés (1) taraba sándor (1) tárgyalási jegyzék (30) tarlós istván (1) társasház (1) tasnádi (1) tasnádi péter (1) tátrai miklós (1) téves ítélet (1) történelmi perek (1) törvényszéki héják (6) törvénytől sújtva (8) tűzraktér (1) tv2 (3) ügyész (1) ügyészség (4) uj péter (1) ungvári attila (1) usa (2) uzsoki kórház (1) vadász jános (1) vágó istván (1) vágó lászló (1) vállalkozó (1) való világ (2) vámbéry rusztem (1) vastartály (1) védjegyoltalom (1) védőbeszéd (1) velkei tamás (1) velvet (1) versailles (1) verseny (1) vezetőszíj (1) videó (3) videofelvétel (1) viszkisdoboz (2) vujity tvrtko (2) vv eszter (1) weiszdorn róbert (1) west balkán (1) wieszt jános (1) zömök kft (1) zsák ferenc (1) zuschlag jános (1) Címkefelhő

12 dühös ember

2011.03.23. 08:39 Jogi PR

Az igazságszolgáltatásba beemelt laikus elem egyik klasszikus jellemzését a 12 dühös ember című filmből (is) ismerhetjük. Az esküdtbíráskodás kapcsán folyó vitákban jellemzően a kollektív bölcsesség és "életszerűség", az igazságkeresés jelentette pozitívumot ütköztetik a laikus, jogi műveltséggel és szaktudással nem rendelkező, emocionális döntésre hajlamos döntnökök jelentette rizikóval.

Blogunk nem foglal állást a kérdésben, egyszerűen csak a hatályos magyar jogszabályokból indul ki - ezek pedig alapvetően a népi ülnökök intézményét használják arra, hogy a "nép szava" megjelenjék az igazságszolgáltatásban.

Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a közvéleményt foglalkoztató bírósági eljárások és döntések kapcsán sokakban kérdések merülnek fel, hogy a mechanikus jogalkalmazás, a "jogszolgáltatás" valóban megfelelő-e az igazság szolgáltatására? Ne tévedjünk: egy-egy ilyen processzus során jó ideje már deklaráltan nem az anyagi, objektív igazság kiderítése az eljáró bíróság feladata, hanem "csupán" a tisztességes eljárás biztosítása. Az egy külön kérdés, hogy van-e igény (és ha igen, kielégítendő-e) olyan változtatásra, mely ennél az alapvetően technikai szemléletnél többet tételez egy-egy bírósági eljárás feladatául.

Az esküdtbíráskodás hívei sokszor érvelnek a "fegyverzetegyenlőtlenség" jelenségével. Adott büntetőeljárásban ugyanis a terheltet az állami nyomozóhatóság adja át az állami vádhatóságnak, mely a vádat a végső döntést meghozó, állami bíróság előtt képviseli. Az állami monstrummal szemben civilként a terhelt és annak ügyvédje áll. Tehetős vádlott esetén "sztárügyvéd", nincstelent védve viszont akár alulfizetett, túlterhelt és kevéssé motivált (tisztelet a kivételnek) kirendelt védő. Az esküdtszék ezt az egyenletet képes felülírni azzal, hogy a vádlotthoz és a közvéleményhez, a társadalom többségéhez hasonlóan nem jogászok, nem szakmai, hanem egy másik szinten meghozott, emberi döntésre jutnak.

Tizenkét ember (maradva most a klasszikus összetételnél, ennél a valóságban jóval színesebb megoldások is elképzelhetők) kollektív döntése komoly kompromisszum - sőt, már kiválogatásuk is az, a vád és a védelem megegyezése arról, hogy kikre bízza a döntést a legfontosabb kérdésben. Jellemzően ugyanis egy büntetőeljárásban egy kérdést kell megválaszolniuk: bűnös vagy nem bűnös a terhelt? Mindezt pedig egy olyan eljárás után, ahol a vád és a védelem mindent megtett azért, hogy meggyőzze őket, és velük a közvéleményt is. Az, hogy ma Magyarországon sokszor nem érezzük magunkénak, talán nem is értjük az igazságszolgáltatás döntéseit, az azért is lehet, mert a mi eljárásaink során senki nem "fordítja le" laikus nyelvre a tényállást, a bizonyítási eljárás elemeit, a perbeli álláspontokat.

 

  • Közbevetőleg megjegyezve: a jogi PR egyik legfontosabb eleme pont ez, pont erről szól. Mindig, minden fontos tényt lefordítunk, megmagyarázunk, kifelé is érthetővé teszünk. Ne becsüljük le ennek jelentőségét! A korábban már említett gazdasági jó hírnév, közéleti presztízs még egy kedvező bírósági ítélet mellett is elveszhet, ha a társadalom vagy az üzleti partnerek nem értik (vagy rosszul tudják), hogy mi történt.

 

Az esküdtbíráskodás valódi teljesítményre készteti az eljárás minden szereplőjét. Aki Önök közül vett már részt magyar bírósági tárgyaláson, az tudhatja: szinte semmi jelentősége nincs a perbeszédeknek, szinte kísérlet sincs a valódi meggyőzésre - mivel utóbbinak címzettje sem nagyon lehet. Minősítéseket hajkurászunk verziók felállítása és megvédése helyett.

Külön is jellemző a váderedményesség statisztikája: lényegében nincs "csata" abban az igazságszolgáltatásban, ahol évek óta, rendre 95 százalék fölött van a váderedményesség! Igen, ez azt jelenti, hogy Magyarországon száz bíróság elé állított emberből minimum kilencvenötöt el is ítélnek.

Blogunk minderre reflektálva egy új rovatot indít, 12 dühös ember néven. Olyan érdekes, tanulságos, illetve a közvéleményt foglalkoztató ügyekről kérdezzük az olvasók véleményét, melyekben szerepe lehet a "civil" megfontolásoknak, ahol a végső döntés véleményünk szerint több aspektust igényel, mintsem a megfelelő minősítés és az ehhez rendelt, "szabvány" ítélet kimondása. Azt szeretnénk saját eszközeinkkel felmérni, hogy a nyilvánosság e szelete hogyan vélekedik egy-egy ilyen ügyről.

A rendszeres szavazás első kérdése pedig magáról a laikus elemről, az esküdtbíráskodásról szól. Azt szeretnénk megtudni, hogy Önök szerint helye van-e a civileknek az igazságszolgáltatásban, és konkrétan Önök részt vennének-e esküdtként egy büntetőjogi eljárásban?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://petrocelli.blog.hu/api/trackback/id/tr682764153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

védd magad 2011.06.24. 11:29:47

Miért nem lehet egy törvény, hogy ne csak ügyvéd védhessen büntetőügyekben. Nagyon sok tisztességes embert hoznak gyanúba és indítanak ellene eljárást, majd emelnek vádat törvényi helyek beillesztésével az iróasztal mellől írányítottan. A gyanú mindent megalapoz elv érvényesül, amelyet a bíróságok kényszerintézkedések elrendelésével jutalmaznak.
Szinjáték folyik, az ügyvédeknek, akik tudják, hogy mi a jelen helyzet az igazságszolgáltatásban, természetsen előre veszik fel az általuk vélt honoráriumot. A végkifejlet,- csak akkor szabadulok, amikor az ügyész, vagy biró engedi. Nevetséges, hogy ugyanazon tényállás mellett, az egyik héten nem alapos, a másik héten már alapos a védelem indítványa, A gumiparagrafusokat, használja a bíróság, mindenféle tény adat nélkül az indoklásban. Az idő tellik a kényszerintézkedés alatt, igy tellik az ügyvédek pénztárcája a sorozatos díjak kérése folytán. Ha nem vagyok ügyvéd, akkor zugíró vagyok. Sok embernek irtam fellebbezést, amelyet a gyanúsított írt alá, és 80 %-ban eredményes. Volt olyan, hogy a bíró elkérte a fellebbzést, hogy a bíróképzőben tanítva azt be tudja mutatni. Több ember mondta, hogy nem kell magának ügyvéd, ennek ellenére kötelező. Felvesznek 1.000.000. Ft-ot a hathatós védelemért, és 14 hónap után a saját beadványomra szabadulok, mint büntetlen előéletű állampolgár. Aki bekerül. csak az látja mi megy az igazságszolgáltatásba. Nevetséges a védelem, csak az ügyfelek pénze a lényeg, amelyet a vélt kárérték, avagy a bűntetési tétel nagysága határoz meg. A "sztárügyvéd" 2.000.000. ft-ot kér az elolvasásért, soha nem látja, a bojtár mondja el neki. 2-3 beadvány erdménytelenül. majd jönnek a további igények. Egy 200.000.000. ft-os biztosítási ügyben vagyok vádlott, ahol a 3. éve sincs még tárgyalás, nem is beszéva, hogy az iratismertetést Cd küldték meg, amely nem nyitható, jóval a vádírat beterjesztése után. Hol élünk, mikor lesz rend az igazságszolgáltatásban.
Lehet-e súlyósabb ügyekben, hogy ne ügyvéd képviseljen. Lehet-e ez ügyben Alkotmánybíróságuoz fordulni?