Jogi PR

"Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni..."

petrocelli.jpg

Facebook-oldalunk:


12 dühös ember

Friss topikok

Címkék

12 dühös ember (6) abúzus (1) alekosz (1) alstom (1) ártatlanságra ítélve (5) ártatlan apák (1) az ördög ügyvédje (12) a bennfentes (8) bakács tibor (2) baka andrás (1) balett (1) bánáti jános (1) bántalmazás (2) béna bűnöző (8) betörés (1) bevásárlóközpot (1) bilincs (1) bírósági tárgyalás (43) bkv (1) blikk (2) blog (3) blogajánló (1) bomba (1) borovszky tímea (1) börtönviszonyok (1) budaházy györgy (3) budai gyula (3) budapesti ügyvédi kamara (1) bulvár (2) bunda (1) büntetés (1) casey anthony (1) celeb (7) ciki (2) civil (1) civil tiltakozás (1) conrad murray (1) cozma ügy (2) cserni jános (1) csipak péter (1) csüllög zsigmond (1) damu roland (5) dániel péter (1) dezső antal (3) divat (1) dominique strauss kahn (1) dopping (1) dühöngőszoba (1) duna tv (1) d horváth gábor (1) ékes ilona (1) eljárási hibák (1) elnoki kegyelem (1) előzetes letartóztatás (2) elsőfokú ítélet (1) elszámoltatás (2) elzárás (1) emberölés (2) energiaital (1) erőszak (1) esküdtek (2) esküdtszék (2) etikai vizsgálat (1) eutanázia (1) facebook (1) fapál lászló (4) fargo (27) fazekas géza (1) fegyelmi eljárás (1) fejhosszúság (1) feljelentés (3) fellegi tamás (1) felmentés (1) film (1) fojtogatás (1) foltosház (1) fővárosi ítélőtábla (1) fővárosi önkormányzat (1) frizbi (2) futó barnabás (1) geréb ágnes (4) grespik lászló (1) gyermekotthon (1) gyurcsány ferenc (1) hagyó miklós (2) hajdú lászló (1) hajdu péter (3) hajdú péter (2) hajóbaleset (1) hassay zsófia (1) hell (1) hernádi zsolt (2) heti válasz (1) hírnévrontás (1) hivatali visszaélés (1) hm botrány (1) honlap (3) hunvald györgy (4) húsvét (1) hűtőláda (1) ii kerület (1) illegális letöltés (1) index (2) interjú (1) ipari kémkedés (2) istenkáromlás (1) ítélethirdetés (1) ivo sanader (2) jerry springer (1) jogi pr (1) jogos önvédelem (1) józsef attila (1) jó erkölcs (1) jucika (1) j krisztus (1) kádárista (1) kaincz pál (2) kaiser ede (2) kállai csaba (1) kamera (1) karaktergyilkosság (1) kárpáti miklós (1) kártérítés (2) kegyes halál (1) keleti gyorgyi (1) keller lászló (2) kémügy (1) kényszergyógykezelés (1) kényszerintézkedés (1) kényszerítő eszköz (1) képviselő (1) kerület (1) kettős mérce (1) kiricsi karola (1) kisbalta (1) klubrádió (1) knézy jenő (1) kolosi péter (1) kormos valéria (1) körösi tibor (1) korrupció (1) kovács tamás (1) közfelháborodás (2) közpénz (1) külföld (1) kunbaja (1) lakásügyek (1) lakatos csilla (1) lakóközösség (1) láng zsolt (1) legfelsőbb bíróság (3) lichy józsef (1) liptau claudia (1) lopás (1) magyar györgy (3) magyar nemzet (2) mammut (1) markó iván (1) média (25) médiahatóság (1) médiatanács (1) mester csaba (2) michael jackson (1) migránsok (1) miszori lászló (1) móri mészárlás (1) munkaügyi per (1) nagymellű (1) nagy andor (1) nagy lászló (1) negatív jogi pr (1) németh győző (1) nemi erőszak (1) nemzeti és etnikai kisebbségi jogvédő iroda (1) nyilvánosság (22) nyomásgyakorlás (2) nyomrögzítés (1) olvasói levél (2) önkormányzat (2) önpr (2) oprah winfrey (1) orbán viktor (1) o j simpson (1) palácsik tímea (2) papcsák ferenc (1) parkolás (1) parkolóhely (1) pas szindróma (1) pedofil (1) pelle andrea (1) perbeszéd (2) pest megyei bíróság (1) petíció (1) petrocelli sorozat (1) polgármester (3) promenád (1) rablás (1) raffael sándor (3) ravasz lászló (1) rendbírság (1) rendőr (2) réti lászló (1) rétvári bence (2) revizor (1) rezesova (1) rokkant (1) roma (1) romagyilkosságok (3) rtl klub (2) ruttner györgy (5) sajtó (1) sajtó helyreigazítás (1) simor ágnes (1) sírköves (1) sofőr (1) stohl andrás (9) sukoró (1) szabadi béla (1) szakszervezet (2) szar (1) szembesítés (1) személyiségi jog (1) szikinger istván (2) szimuláns (1) szombathy pál (1) szóvivő (1) s ábel (2) tamás bence gáspár (1) tanúfelkészítés (1) taraba sándor (1) tárgyalási jegyzék (30) tarlós istván (1) társasház (1) tasnádi (1) tasnádi péter (1) tátrai miklós (1) téves ítélet (1) történelmi perek (1) törvényszéki héják (6) törvénytől sújtva (8) tűzraktér (1) tv2 (3) ügyész (1) ügyészség (4) uj péter (1) ungvári attila (1) usa (2) uzsoki kórház (1) vadász jános (1) vágó istván (1) vágó lászló (1) vállalkozó (1) való világ (2) vámbéry rusztem (1) vastartály (1) védjegyoltalom (1) védőbeszéd (1) velkei tamás (1) velvet (1) versailles (1) verseny (1) vezetőszíj (1) videó (3) videofelvétel (1) viszkisdoboz (2) vujity tvrtko (2) vv eszter (1) weiszdorn róbert (1) west balkán (1) wieszt jános (1) zömök kft (1) zsák ferenc (1) zuschlag jános (1) Címkefelhő

Pórázon a híradóban: megbilincselt közszereplők Strauss-Kahntól Szabadi Béláig

2011.05.19. 19:14 Jogi PR

A francia médiahatóság közleménye szerint lehetőség szerint nem mutathatja a francia média azokat a képeket, amelyek bilincsben, vezetőszáron ábrázolják a nemi erőszak kísérlete miatt vasárnap letartóztatott, azóta tisztségéről lemondott volt IMF-vezért mindaddig, amíg a bíróság el nem ítéli. A magyar médiahatóságnak nincs hasonló állásfoglalása, ám az előzetes letartóztatásba helyezett, még el nem ítélt gyanúsítottakat gyakran látjuk bilincsben a híradókban vagy a lapok címoldalán. A közelmúlt példái alapján úgy tűnik, a magyar nyomozó- és vádhatóságok kommunikációs céllal tudatosan is használják a kényszerintézkedésnek alávetett személyek bemutatását a médiában.

Mi történt?
Korlátozniuk kell a Strauss-Kahn-t bilincsben mutató felvételek mennyiségét a francia televízióknak – adta hírül a Wall Street Journalra hivatkozva az MTI. A francia médiahatóság,a Conseil Supérieur de l'Audiovisuel (Audiovizuális Legfelsőbb Tanács, CSA) azért szólította fel visszafogottságra a televíziós csatornák hírműsorait, mert egy 2000-ben elfogadott törvény értelmében, az ártatlanság vélelmének védelme miatt tilos megbilincselve mutatni embereket a francia televízióban, amíg el nem ítéli őket.
A törvényt megszegők akár 15 ezer eurós büntetést is kaphatnak, de nem a hatóság, hanem a jogaiban megsértett egyén perelheti a médiumokat. Az előírás a nem Franciaországban rögzített felvételekre is vonatkozik. Olivier Ravanello, a francia i-Télé hírcsatorna helyettes főszerkesztője azonban azt állítja, nem tudnak úgy tudósítani Dominique Strauss-Kahn esetéről, mint egy francia sztoriról, mert a helyszín az Egyesült Államok, és a tévében látható brutális képek az amerikai igazságszolgáltatás sajátosságaiból fakadnak. Az Egyesült Államokban bevett gyakorlat, hogy a letartóztatott emberek rendőrségen készült fotóit vagy a letartóztatáskor készült felvételeket a médiában is közvetítik.
 

Az elmúlt időszakban mind gyakrabban fordul elő Magyarországon is, hogy gyanúsítottként őrizetbe vett ismert embereket vezetőszáron vezetnek el a kamerák kereszttüzében. Az első emlékezetes eset Szabadi Bélának, a Torgyán József jobbkezének számító volt kisgazda államtitkárnak letartóztatása volt, ahol a politikust a sajtó előtt bilincsben vezették az előzetes letartóztatásáról döntő bíróságra. A képek bejárták a teljes magyar médiát és minden bizonnyal hozzájárultak a kisgazdapárt egy évvel későbbi megsemmisüléséhez. Ilyesmi korábban évtizedekig nem történt, az eset annyira egyedinek számított, hogy az érintett egyenesen Bilincs és póráz címen írta meg emlékiratait.

Szabadi nevéhez fűződik egyébként a bilincsben ábrázolt közszereplőkre vonatkozó precedens jellegű ítélet is, amelyet  2009. február 26-án a volt államtitkár Népszabadság elleni személyiségi jogi perében a Fővárosi Ítélőtábla  hozott. Egy, a Népszabadságban megjelentetett képről - ami bilincsben és pórázon, ki nem takart arccal ábrázolta Szabadit - az ítélőtábla jogerősen kimondta: a kép közlése jogsértő volt. A jogerős ítélet szerint az engedély nélkül készült kép publikálásával a lap megsértette a felperesnek a képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát, valamint - a kép megalázó jellegére és ábrázolásmódjára való tekintettel - az emberi méltóságát. A Népszabadságot kötelezték az internetre még 2005. június 25-én feltett fotó eltávolítására és eltiltották a felvétel jövőbeni felhasználásától. Kötelezték arra is, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező részét közölje nyomtatott és elektronikus változatában. (Szabadi egyébként hosszú elemzést készített erről a több évig húzódó perről, amely honlapjáról itt letölthető.)

A jelek szerint a 2009-es ítélet nem befolyásolta a magyar média gyakorlatát. Nemcsak Szabadi Béláról találunk ma is sok, őt bilincsben ábrázoló képet a lapok online verzióban, de az utóbbi években megszaporodó politikus-letartóztatásokról szóló beszámolókból sem maradt el a terhelt vezetőszíjas ábrázolása.

Emlékezetes a Zuschlag Jánost ábrázoló 2007-es fénykép, amelyen a volt szocialista politikust mutatták megbilincselve, megalázó pozícióban, miközben öv nélküli nadrágját tartja, hogy az le ne csússzon róla a kamerák előtt. Szintén bejárta a magyar sajtót Hunvald György és Hagyó Miklós bilincses képe, akárcsak a különböző fővárosi, kormányzati vagy honvédségi ügyekben őrizetbe vett volt vezetőké. De nem csak politikusokról van szó: kamerák előtt vezették az erőszakos közülés gyanújával letartóztatott Damu Rolandot is. Különösebb felzúdulást csak azok a képek váltottak ki, amelyeken Geréb Ágnes volt látható boka- és derékbilincsben. Ezt többen, közük kormánypárti politikusok is a szülésznő nyilvános megalázásaként értékelték. A rendőrség rendszerint azzal magyarázta a hasonló eseteket, hogy az őrizetbe vett vagy előzetes  letartóztatásba helyezett személyek esetében kötelező a vezetőszíj és a bilincs használata, így a bíróságok előtt "spontán várakozó" fotósok és operatőrök nem is nagyon tudnának másféle képet készíteni, mint ilyet.

Csakhogy ez a magyarázat korántsem áll biztos lábakon: a bilincs használata egyáltalán nem kötelező érvényű, ráadásul a már megbilincselt terheltek képi ábrázolását sem lehetne egy ilyen szabályból levezetni.

A magyar médiahatóság vagy elődszervezetei nem foglalkoztak a megbilincselt vagy más kényszerintézkedésnek alávetett személyek képi ábrázolásának szabályozásával. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ugyanakkor egy konkrét esetet vizsgáló tavaly novemberi jelentésében megállapította, hogy a BRFK gyakorlata a vezetőszíj általános alkalmazásával sérti az őrizetbe vettek tisztességes eljáráshoz valamint az emberi méltósághoz való jogát, és tételesen is ellentétes a rendőrségi törvény vonatkozó előírásaival. A jelentés nyomán az országos rendőrfőkapitány arra utasította a BRFK vezetőjét, hogy haladéktalanul módosítsa a kényszerítő eszközök alkalmazását általános jelleggel előíró belső normákat és a törvényi szabályozással összhangban nem álló rendelkezéseket helyezze hatályon kívül.

Jogi szabályozás
A rendőrség által alkalmazható személyes szabadságot korlátozó intézkedéseket a rendőrségi törvény (Rtv.) és a büntetőeljárási törvény (Be.) szabályozza. Az előállítás és az őrizetbe vétel lényege a személyi szabadság átmeneti elvonása. Mindkét jogintézmény alkalmazásának feltételeit a törvények pontosan rögzítik.
Az Rtv. 16. § (1) bekezdése szerint a rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.  Az Rtv. 48. §-a a következőképpen rendelkezik: „A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy a) önkárosításának megakadályozására, b) támadásának megakadályozására, c) szökésének megakadályozására, d) ellenszegülésének megtörésére.”
A Fogdaszolgálati Szabályzat 74. §-ának értelmében a kísérő őr a szolgálatát rendszeresített felszereléssel, bilincsre szerelt vezetőszíjjal és bilincsrögzítő övvel köteles teljesíteni. Ez azonban nem jelenti, és az Rtv. kényszerítő eszközök alkalmazására irányadó elvi jellegű rendelkezéseinek tükrében nem is jelentheti azt, hogy a megjelölt kényszerítő eszközök használata minden esetben kötelező. Erre utal a Fogdaszolgálati Szabályzat 75. pontja, amely szerint a fogva tartás elrendelésére jogosult vezető az átkísérési utasításban határozza meg – többek között – a kényszerítő eszközök alkalmazását vagy az alkalmazás lehetőségét. Ennek ellenére a BRFK Központi Fogda működéséről szóló 52/2009. (X. 9.) BRFK belső intézkedés minden esetben kötelezővé teszi a bilincs és a vezetőszíj alkalmazását.

Más kérdés, hogy a megbilincselt terheltek bemutatása a sajtóban független attól, hogy a rendőrség jogosan vagy szabálysértő módon alkalmazta-e náluk a kényszerintézkedést. A Legfelsőbb Bíróság egyik határozata 2001-ben kimondta, hogy az ilyen képek közlése közszereplők esetében is jogsértő magatartás, a büntetőeljárás ugyanis nem minősül közszereplésnek. De ha közszereplés lenne is a büntetőeljárás, az sem tenné megengedhetővé pl. az emberi méltóság durva megsértését.  A magyar gyakorlat azonban nem vesz tudomást erről. A nyilvános megbilincselés lényegében a hatóságok által alkalmazott negatív jogi pr bevett eszközévé vált, annak demonstrálása, hogy az illető nyilvánvalóan bűnöző. A személyi szabadságot korlátozó intézkedés mind gyakrabban egyfajta modern kori nyilvános autadaféként funkcionál, amelynek során a bűnöst ünnepélyesen megmutatják a népnek.

Ügyvédek beszámolója szerint a politikai vagy más okból nagyobb közérdeklődésre számot tartó ügyekben a hatósági nyomásgyakorlás eszköztárában is előkelő helyen szerepel, hogy a kellőképpen együtt nem működő terheltet a média előtt is körbevezetik, míg a készségesebb gyanúsítottak esetében ettől eltekintenek. Gyakori eset, hogy az őrizetbe vétel pillanatában már a helyszínen van a média jól értesült része, akiknek valakik előre megmondják, hogy milyen útvonalon és hová fogják szállítani a megbilincselt személyt. (Hallottunk egy esetről, amikor egy gazdasági bűnügyben az őrizetbe vétel során intézkedő rendőr kinézett a ház elé, és jóindulatúan közölte az őrizetbe vett személlyel, hogy ha siet a pakolással, nem kell bilincsben elvezetnie, de ha odaér a sajtó, akkor fel kell raknia a vezetőszárat.)
 
A nyolc év után jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Szabadi Béla személyiségi jogi peréről írott, fent idézett cikkében így ír erről:

Az előzetes letartóztatásnak egyetlen törvényes indoka lehet: a nyomozás érdeke.  Olyan nyomozási érdeket a törvény nem ismer, mint a gyanúsított megalázása, megtörése, sanyargatása, bőnösségének propagálása, démonizálása, elítélésének elvárása, nyomásgyakorlás a közvéleményre és a bíróságokra. Olyan hatást keltve, mintha az előzetessel már meg is kezdődött a börtönbüntetés. Pedig az Európa Tanács kifejezetten tiltja az előzetes letartóztatás előrehozott büntetésként való alkalmazását.  A most már bírósági ítélettel is jogsértőnek kimondott bilincses-pórázos képekkel olyan durván sérül az ártatlanság vélelme és a tisztességes eljáráshoz való jog, hogy ez tulajdonképpen ledolgozhatatlan hátrányt jelent az ártatlan számára is. Fel kellene végre hagyni ezzel a méltatlan és törvénysértő gyakorlattal. És elégtételt adni azoknak, akiket ilyen károk értek. 

Bármit is gondoljunk az egykori kisgazda potentátról, fenti sorait érdemes figyelembe venni, különösen azok után, hogy a bilincses képek miatt jogerősen pert nyert a Népszabadság ellen. A hasonló helyzetbe került gyanúsítottaknak pedig nem árt megfontolniuk, hogy ők is pert indíthatnak a kényszerítő intézkedést jogszerűtlenül alkalmazó hatóságok és az erről ugyancsak jogszerűtlen módon képeket közlő médiumok ellen. Tizenötezer eurót talán nem fognak kapni, mint franca sorstársaik, de saját kommunikációjukban használni tudják a várhatóan számukra kedvező ítéletet.

A bejegyzés trackback címe:

https://petrocelli.blog.hu/api/trackback/id/tr342917432

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nincs egzisztenciám, nincs barátnőm, nincs kapcsolatrendszerem 2011.05.19. 20:43:57

Felsőfokú végzettségű informatikus vagyok, de nem találtam állást ezért 2 évet dolgoztam a Postán segédmunkásként. Elviseltem, sokszor szerettem is ott lenni bár egy idő után nagyon monoton volt. Utána állandó éjszakás műszak lett és kiléptem. Tal...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr.pszicho 2011.05.20. 03:22:34

Valóban úgy gondolja bárki, hogy csak a nyomozás érdekében helyeznek valakit előzetesbe?

Hiszen ez nem is szempont. Ha valakit adott esetben nem lehet majd elítélni, akkor is ülhet több évet. Minden ellenállás nélkül. Egy-egy ilyen "mutogatás" után, amikor bilincsben, maszkos kommandósokkal egy nylonzacskóval (BV szabályzat?)mutatnak egy embert, mindenki szemében bűnössé válik.
A sajtó egyébként a legtöbbször előbb értesül (a baráti sajtóra gondolok!) az eseményekről, mint az érintett, avagy az ügyvédje.

Jó ez a blog, csak éppen nyomokban sem lehet itthon felfedezni a "jogállamot". Ezért igen nehéz az összehasonlítás.

Agent Cooper 2011.05.20. 09:39:04

Úgy tudom, azért is szokás előzetesbe nyomni valakit, mert az a szokás, hogy a magyar igazságszolgáltatás csak marginális esetekben követi meg önmagát.
Ergo, ha bent ül valaki előzetesben egy évet, akkor annyit már biztos ráhúznak később. Javítson ki valaki, ha az esetek 99%-ban nem így van.
Persze mindig van egy-egy anekdotikus ellenpélda, azt én is tudom...

irdesmond 2011.05.20. 09:53:24

Egyszer vezető száron viszik, hogy jó lehessen fényképezni, másszor meg kisétál a tárgyaló teremből.

(El nem tudom képzelni, hogy egy 40 kilós nőt miért kellett pórázon vezetni? Megszökik? Leüti az őrt? Nálam az ellenkező hatást érték el vele. Nem lehet komolyan venni egy olyan igazságszolgáltatást ahol az ilyen megtörténhet.)

RADIOSYSTEMS · http://www.radiosystems.hu 2011.05.20. 10:11:04

Attól még, hogy közéleti szereplőről beszélünk, ugyanolyan BŰNÖZŐ. El ne morzsoljunk már egy könnycseppet értük !

Goompah 2011.05.20. 10:34:19

@RádióMánia:

Amíg el nem ítélik, nem minősül bűnözőnek. Jogilag még akkor sem, ha ezer tanú előtt követett el egy bűncselekményt.

radala 2011.05.20. 10:46:27

Soha nem gondolkoztam el azon, hogy lehetne sajnálni is Szabadi Bélát, Zuscchlagot, Hunvaldot, Hagyót és majd még azokat akik jönnek. De nagyon is jogos ez.
Amúgy pl Hunvald bilincsben és pórázon kitakart arccal szerepelt az MN-ben, akkor azt gondoltam, hogy direkt genyaságból tették, mert így még inkább bűnözőnek néz ki, eszembe sem jutott, hogy a személyiségi jogait védték...
Szóval valószínűleg egyszerűen nem volna szabad ilyen fotókat egy kultúr-államban sehol mutogatni...

moncayo 2011.05.20. 10:57:19

Középázsiaiak voltunk, s balkániakká váltunk. Soha nem lesz Magyarországból egy élhető hely, mint, hogy csak kis országokat mondjak: Dánia, Ausztria, Szlovénia. Géneinkban van (no nem a parasztság), hanem, hogy mindig is a selejtet választjuk vezetőnek.

caius 2011.05.20. 13:18:36

@RádióMánia: Geréb Ágnes biztosan nem bűnöző. Összefogtak ellene, mert sok nőnek megadta a lehetőséget, hogy méltó módon, sérülésmentesen (testi, lelki értelemben) szüljön. Soha senkinek nem ártott, nem hibázott, nem vétett. Geréb Ágnes nem bűnös.
A vele való eljárás mintapéldája a nők elleni erőszaknak, amikor az a hivatal, vagy szerv, amelyiknek feladata lenne az erőszak ellen megvédeni minket, épp azon követ el erőszakot, akit a védelem megilletne, az áldozatból csinál bűnöst, a médiának meg minden mindegy, csak nagy legyen a szenzáció, senkit nem érdekel az igazság.
Márpedig nagyon is kilóg a lóláb, ha a bíró maga a Blikkből kapott szöveggel - szó szerint - mondja ki az ítéletet. Nevetséges és szomorú, de ideje elkezdeni félni ebben az országban, nem csak nőknek.

Goompah 2011.05.20. 13:32:43

@caius: "A vele való eljárás mintapéldája a nők elleni erőszaknak"

Lófaszt nők elleni erőszak.
A vele szembeni eljárás mintapéldája a rendőrség és az igazságszolgáltatás inkompetenciájának. Erőt demonstrál ott, ahol szükségtelen, de nagyvonalú vagy kussol ott, ahol szükséges lenne. Az előbbivel próbálja a nyilvánosság előtt kompenzálni az utóbbit.

Egyben mutatja az orvosi lobby befolyását. Ha egy halálos műhibát elkövető nőgyógyász lett volna a helyében, akkor nem lett volna bilincs és vezetőszíj. Nem azért, mert a nőgyógyász férfi, hanem azért, mert a szinte érinthetetlen orvosi szakma tagja.

caius 2011.05.20. 14:36:11

@Goompah: Sajnos ezzel is egyet kell értsek. Igazad van.
De a női kérdés akkor is benne van, Geréb Ágnes tudtán - vagy akaratán- kívül nőjogi aktivista, mert patriarchális társadalomban élünk, ahol az a legjobb, ha a nők nem világosodnak föl. GEréb Ágnes egyetlen bűne az, hogy sokat tett a női felvilágosodásért. Ezért kell elhallgattatni, és ezért kell vele úgy bánni, ahogy.
A nőkön múlik az,hogy eljárnak-e drága pénzért az orvos magánrendelőjébe, majd fizetnek vastag borítékkal a(z ilyen-olyan) szülésért... Ha tudnák, hogy mennyire szükségtelen! Ha kiderülne, hogy a várandóssághoz és szüléshez az esetek túlnyomó többségében nincs szükség orvosra, az nagyon káros lenne a nőgyógyászoknak. Ha kiderülne, hogy vajmi keveset tudnak tenni azért a kisbabáért, amelyikkel valami baj van, és aligha tudnak bármit is hozzátenni ahhoz, amelyik meg anyaméhben rendesen fejlődik... Orvosra igen-igen ritkán van szükség ehhez, és igen-igen kevés dolgot lehet javítani, vagy kezelni e téren, de amikor lehet, kizárólag akkor kellene orvoshoz fordulni.
De amíg az egészséges várandósok azt képzelik,hogy orvosi felügyeletre van feltétlen szükség a kisbabájuk kihordásához és megszüléséhez, addig a dolgok nem tudnak változni. Erről - és még sok súlyos kórházon belüli problémáról - lehet elterelni a nők és a közvélemény figyelmét Geréb Ágnes bilincseivel.

Goompah 2011.05.20. 15:46:39

@caius: "mert patriarchális társadalomban élünk, ahol az a legjobb, ha a nők nem világosodnak föl."

Tisztában vagyok azzal, hogy a nőket még ma is éri hátrányos megkülönböztetés. Ebben az esetben viszont úgy látom, hogy nem elsősorban a női mivoltukat használják ki, hanem a kiszolgáltatottságukat. Azt használják ki, hogy az ember (általában) csak egyvalakiért hajlandó még annál is nagyobb áldozatot hozni, mint amekkorát önmagáért hozna: és ez a gyereke. Ha a férfiak is szülnének, ők is ugyanilyen helyzetben lennének.

Az egész a pénzszerzésre megy ki, világos. A nő ehhez csak eszköz a nőgyógyász szemében (persze tisztelet a kis számú kivételnek). Természetesen nem kerüli el a figyelmemet, mennyire megalázó, ha egy nőt csak eszközként használnak, és e tekintetben teljesen igazat adook neked! A férfit legalább annyira kizsákmányolja a nőgyógyász szakma, hiszen legalább felerészt a férfi állja a cechet.

Az egészért a magyar egészségügy máshol is tapasztalható ésszerűtlensége okolható. Hiszen nem csak sokkal emberibb, de ráadásul olcsóbb is lenne olyan szülőotthonokat felállítani, amelyekben van egy jól felszerelt műtő - praktikusan kórházak szomszédságában, de azoktól mégis elkülönítve, hiszen a terhes vagy szülő nő alapból nem beteg ember. Így otthonos körülmények között lehetne szülni hozzáértő bábák segítségével, ám baj esetén - hiszen baj akkor is lehet, ha erre semmi előzetes jel nem utalt - kéznél a műtő és a sebész-nőgyógyász.

Csak ugye tudjuk, hogy ennek a kialakult rendszernek leginkább a nőgyógyászok a haszonélvezői, akik aztán mindenféle mondvacsinált indokokkal is mindent megtesznek az emberibb szülés megvalósítása ellen és a saját zsebük érdekében. Ennek része az, hogy a nőgyógyász tölti be - vagyis sajnos egyáltalán nem tölti be - a bába szerepét, bába viszont, akire pedig sokkal nagyobb szükség lenne, nincs a kórházban.

Kis NOrbert2 2011.05.22. 23:05:09

A bilincses-pórázos vezetgetéseknek több célja is lehet: ezzel is nyomást gyakorolni a közvéleményre és a bíróságokra a mindenáron való elítélés érdekében. És a terhelt megalázása és megtörése, hogy adja fel a védekezését. (Akár van ellene bizonyíték, akár nincs, akár ártatlan, akár bűnös.) Az ügyvédek nem fordítanak elég figyelmet az ilyen jogsértő képek bemutatásának megakadályozására, illetve szankcionálására, mivel "jók akarnak lenni" a sajtónál. -:) És kevesen jártasak a jogászok között abban, hogy ez megengedhető-e. Nyilván megengedhetetlen és az sem teszi ezt megengedhetővé, ha az áldozat közszereplő. Ugyanis a bírósági tárgyalás nem közszereplés, továbbá ha az lenne, az emberi méltóság durva megsértése akkor is megengedhetetlen. -:)Sajnálatos módon összemosódik két különböző, bár összefüggő elem. Az egyik az, hogy bűnös-e vagy ártatlan a gyanúsított (vádlott). A másik: a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása vagy annak hiánya. -:) Nyugaton a durva eljárás eleve bizonyítja, hogy politikai indíttatású a per. Más magyarázat ugyanis nem adható a lejáratásra, karaktergyilkosságra, megalázásra és a védekezési jog korlátozására. Ha nincs meg a tisztességes eljáráshoz való jog, ártatlan embert ítélhetnek el. A cikkben említett könyv (Szabadi Béla: Bilincs és póráz - A Gyorskocsi utca) szerintem nagyon meggyőzően mutatja be, mit jelent a tisztességes eljáráshoz való jog mindenféle megsértése az érintett számára és hogyan deformálja az egész eljárást.

Matyas45 2011.05.23. 09:08:37

Teljesen megmagyarázhatatlan, hogy ennyire nem tud disztingválni a rendőrség. Ha két tiszt között megy egy gyanúsított, aki nem erőszakos cselekmény, vagy nyilvánvalóan tetten ért lopás miatt került őrizetbe, mi szükség a "vezetőszíjra". Egyáltalán milyen alapon engedik fotózni nyilvánosan, mintegy mutogatva őt? Ugyanakkor a tárgyalásról símán kisétálhatott és eltünhetett a frissen elítélt. Ezek a dolgok megerősítik az embereket, hogy a mai napig sem független a rendőrség a politikától.

védd magad 2011.06.24. 13:57:35

Hol az ártatlanság vélelme. Nevetséges és megalázó a helyzet a kényszerintézkedések során.
Azt megértem, hogy a bíróságra, kihallgatásokra(rendőrség, ügyészség) a kényszerítő eszközök visszatartó erők, de a birósági teremben? Nem megalázó a biróság méltóságának, hogy kéz, lábbilincs illetve vezetőbillincs és szár és a deréköv van a vádlottakon. Vannak bírók akik levetetik, hiszen mindenkit megillet az emberséges bánásmód, tisztességes eljárás, emeberi méltóság, de ez nagyon kevés. Hol vannak a Bv fokozatok(1-4 besorolás)? Jogtisztelő, büntetlen előéletű állampolgárt is 4 fokozatban vezetgetik jelenleg, és a tárgyaláson sem veszik le róla. Az ilyen bírónál, hogy lehet pártatlanságról beszélni, amikor előre bűnösnek kezel. Altalában a vidéki bíróságokon,(Kaposváron Dr Duduka Attila bírónál ez a gyakorlat) A vádlott a meghallgtásán, mint egy akrobata és nyúl ugrik fel az emelvényre. Mi ez ha nem nyomás gyakorlása az ülnökök felé? Emberi méltóságot súlytó magatartását még tetőzi, hogy a bíró kizárása indítványánál, nem érzi magát elfogultnak.(Tárgyalás vezetés, hangnem, jegyzőkönyvek pontatlansága,stb...)
Megindul a polgári per, ennek ellenére ez a bíró itéletet hoz büntetőügyben, azzal a vádlottal aki a pert ez első tárgyaláson a bíró úr által tanúsított magatartása miatt megindítja. Természetesen a vádlott a Somogy Megyei Bírósággal van perben, mint a bíró munkaadója és az Országos Igazságszolgáltatás Jogi Osztály látja el a peres ügyet. Kérdezem én- a II. fokot a fellebbezési eljárást Somogy Megye Bírósága látja el, akivel perben állok, valamint az látja a védelmet aki a bírókat kinevezi.(Országos Igazságszolgáltatási Tanács) Hol van bírói Etika, pártatlanság, tisztességes eljáráshoz való jog? Nemcsak leírni, de gyakorolni is kellene. Fleck Zoltánok és sok más jogi szakemberek, kiegészítve jogban, de különösen böntetőeljárás jogban gyakorlott átlag állampolgárokkal, akik a saját bőrökben érezték meg az igazságszolgáltatásunk valós, tisztességtelen helyzetét. A perek úgy zaljanak, mint a jogi egyetemen a kötelező vizsgák. Szempontok alapján fogalmazást írnak, behelyesítik a BTK. Be jogszabályi helyeket, tények és adatok nélkül, mechanikusan itélkeznek.
Nincs ellenőrzés és kontroll. Sérelmes és aggályos a helyzet, csak a statisztika számit.
Lehet, hogy börtönbe fogok meghallni, annak ellenére, hogy 53 évesen is büntetlen előéletű, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező, jogtisztelő magyar állampolgár vagyok,-nem sztárügyvéd-de mindenkor kiállok jogaimért, tisztességemért és családom becsületéért, annak okán, hogy engem is mint a kutyát vezettek Kaposváron Dr. Duduka Attila bíró teljes megelégedésére, az emberi méltóságo megsértése okán. Természetesen az elégtételt a magyar állammal szemben kell fenntartani az adózók pénzén a jogerős ítélet befejeztével, amit azonban meg is kell élni.
Ez a jog....de soha nem szabad feladni, ha tisztesség és becsület vezérel.