Jogi PR

"Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni..."

petrocelli.jpg

Facebook-oldalunk:


12 dühös ember

Friss topikok

Címkék

12 dühös ember (6) abúzus (1) alekosz (1) alstom (1) ártatlanságra ítélve (5) ártatlan apák (1) az ördög ügyvédje (12) a bennfentes (8) bakács tibor (2) baka andrás (1) balett (1) bánáti jános (1) bántalmazás (2) béna bűnöző (8) betörés (1) bevásárlóközpot (1) bilincs (1) bírósági tárgyalás (43) bkv (1) blikk (2) blog (3) blogajánló (1) bomba (1) borovszky tímea (1) börtönviszonyok (1) budaházy györgy (3) budai gyula (3) budapesti ügyvédi kamara (1) bulvár (2) bunda (1) büntetés (1) casey anthony (1) celeb (7) ciki (2) civil (1) civil tiltakozás (1) conrad murray (1) cozma ügy (2) cserni jános (1) csipak péter (1) csüllög zsigmond (1) damu roland (5) dániel péter (1) dezső antal (3) divat (1) dominique strauss kahn (1) dopping (1) dühöngőszoba (1) duna tv (1) d horváth gábor (1) ékes ilona (1) eljárási hibák (1) elnoki kegyelem (1) előzetes letartóztatás (2) elsőfokú ítélet (1) elszámoltatás (2) elzárás (1) emberölés (2) energiaital (1) erőszak (1) esküdtek (2) esküdtszék (2) etikai vizsgálat (1) eutanázia (1) facebook (1) fapál lászló (4) fargo (27) fazekas géza (1) fegyelmi eljárás (1) fejhosszúság (1) feljelentés (3) fellegi tamás (1) felmentés (1) film (1) fojtogatás (1) foltosház (1) fővárosi ítélőtábla (1) fővárosi önkormányzat (1) frizbi (2) futó barnabás (1) geréb ágnes (4) grespik lászló (1) gyermekotthon (1) gyurcsány ferenc (1) hagyó miklós (2) hajdú lászló (1) hajdu péter (3) hajdú péter (2) hajóbaleset (1) hassay zsófia (1) hell (1) hernádi zsolt (2) heti válasz (1) hírnévrontás (1) hivatali visszaélés (1) hm botrány (1) honlap (3) hunvald györgy (4) húsvét (1) hűtőláda (1) ii kerület (1) illegális letöltés (1) index (2) interjú (1) ipari kémkedés (2) istenkáromlás (1) ítélethirdetés (1) ivo sanader (2) jerry springer (1) jogi pr (1) jogos önvédelem (1) józsef attila (1) jó erkölcs (1) jucika (1) j krisztus (1) kádárista (1) kaincz pál (2) kaiser ede (2) kállai csaba (1) kamera (1) karaktergyilkosság (1) kárpáti miklós (1) kártérítés (2) kegyes halál (1) keleti gyorgyi (1) keller lászló (2) kémügy (1) kényszergyógykezelés (1) kényszerintézkedés (1) kényszerítő eszköz (1) képviselő (1) kerület (1) kettős mérce (1) kiricsi karola (1) kisbalta (1) klubrádió (1) knézy jenő (1) kolosi péter (1) kormos valéria (1) körösi tibor (1) korrupció (1) kovács tamás (1) közfelháborodás (2) közpénz (1) külföld (1) kunbaja (1) lakásügyek (1) lakatos csilla (1) lakóközösség (1) láng zsolt (1) legfelsőbb bíróság (3) lichy józsef (1) liptau claudia (1) lopás (1) magyar györgy (3) magyar nemzet (2) mammut (1) markó iván (1) média (25) médiahatóság (1) médiatanács (1) mester csaba (2) michael jackson (1) migránsok (1) miszori lászló (1) móri mészárlás (1) munkaügyi per (1) nagymellű (1) nagy andor (1) nagy lászló (1) negatív jogi pr (1) németh győző (1) nemi erőszak (1) nemzeti és etnikai kisebbségi jogvédő iroda (1) nyilvánosság (22) nyomásgyakorlás (2) nyomrögzítés (1) olvasói levél (2) önkormányzat (2) önpr (2) oprah winfrey (1) orbán viktor (1) o j simpson (1) palácsik tímea (2) papcsák ferenc (1) parkolás (1) parkolóhely (1) pas szindróma (1) pedofil (1) pelle andrea (1) perbeszéd (2) pest megyei bíróság (1) petíció (1) petrocelli sorozat (1) polgármester (3) promenád (1) rablás (1) raffael sándor (3) ravasz lászló (1) rendbírság (1) rendőr (2) réti lászló (1) rétvári bence (2) revizor (1) rezesova (1) rokkant (1) roma (1) romagyilkosságok (3) rtl klub (2) ruttner györgy (5) sajtó (1) sajtó helyreigazítás (1) simor ágnes (1) sírköves (1) sofőr (1) stohl andrás (9) sukoró (1) szabadi béla (1) szakszervezet (2) szar (1) szembesítés (1) személyiségi jog (1) szikinger istván (2) szimuláns (1) szombathy pál (1) szóvivő (1) s ábel (2) tamás bence gáspár (1) tanúfelkészítés (1) taraba sándor (1) tárgyalási jegyzék (30) tarlós istván (1) társasház (1) tasnádi (1) tasnádi péter (1) tátrai miklós (1) téves ítélet (1) történelmi perek (1) törvényszéki héják (6) törvénytől sújtva (8) tűzraktér (1) tv2 (3) ügyész (1) ügyészség (4) uj péter (1) ungvári attila (1) usa (2) uzsoki kórház (1) vadász jános (1) vágó istván (1) vágó lászló (1) vállalkozó (1) való világ (2) vámbéry rusztem (1) vastartály (1) védjegyoltalom (1) védőbeszéd (1) velkei tamás (1) velvet (1) versailles (1) verseny (1) vezetőszíj (1) videó (3) videofelvétel (1) viszkisdoboz (2) vujity tvrtko (2) vv eszter (1) weiszdorn róbert (1) west balkán (1) wieszt jános (1) zömök kft (1) zsák ferenc (1) zuschlag jános (1) Címkefelhő

Kémjátszma: nyilvános védekezés titkos vádak ellen? Hogyan?

2011.07.12. 17:00 Jogi PR

Az elmúlt héten őrizetbe vett volt titokminiszter és egykori NBH-s vezetők ügyében a szokottnál is nagyobb óvatossággal kell fogalmaznunk - ahogy mindenki másnak is, ugyanis jelenleg csak technikai részleteket ismerünk, tartalmi információkat (szokatlan módon) egyáltalán nem osztottak meg a nyilvánossággal.

Mivel azonban a terheltek védői épp most kénytelenek megtapasztalni és bizonyítani, hogy titkos vádak ellen is lehet (kell) nyilvánosan védekezni, ezért azt vizsgáljuk meg részletesen, hogy ez a helyzet milyen jogi pr pozíciót biztosít a szereplőknek. Amit más bejegyzéseinkben is hangsúlyozni szoktunk, az most fokozottan igaz: nem az ügy jogi/tartalmi elemeit vizsgáljuk, hanem kizárólag a blogunk témájába vágó, pr és kommunikációs összefüggéseket és lehetőségeket.

 

Mi történt?

2011. július elsején házkutatást tartottak Szilvásy Györgynél, a Gyurcsány-kormány titokminiszterénél, akit ezt követően őrizetbe is vettek. A sajtóban megjelent információk szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, a korábban őrizetbe vett Galambos Lajos terhelő vallomást tett a katonai ügyészségen, ezzel függött össze a házkutatás (a volt főigazgató jelenleg házi őrizetben várja a folytatást). Másnap őrizetbe vették, majd bűnpártolással gyanúsították meg Laborc Sándort (képünkön), a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját is.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága hétfőn zárt ajtók mögött tárgyalta az NBH-s vezetők és Szilvásy György őrizetbe vételének ügyét. Az ülés végén 2089-ig titkosították az elhangzott tájékoztatók tartalmát. Ugyanezen a napon Szilvásyt szabadlábra helyezte  a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa. Az ügyészség fellebbezett, de sem a vádhatóság, sem Szilvásy, sem az ügyvédje nem árult el részleteket az ügyről, annyit tudni, hogy kémkedés a gyanú. Laborc Sándort egy nappal később helyezte szabadlábra a bíróság - védője, Zamecsnik Péter elmondta, Laborc ellen bűnpártolás bűntette a gyanú. Mint hozzáfűzte, semmi egyebet nem mondhat, mert az államtitok részét képezi.

Fontos körülmény lehet, hogy Szilvásy Györggyel együtt hétfő délután egy másik férfit is bilincsben vezettek be a tárgyalásra. Róla annyit tudni, hogy nem közszereplő. A Magyar Hírlap értesülése szerint az eltakart arcú férfi előzetes letartóztatását elrendelte a bíróság.

Féltucatnyi verzió látott már napvilágot a sajtóban a szombati házkutatás és őrizetbe vétel óta. Dietmar Clodo "bombagyárától" a blogunkon is érintett MOL-ügyön át hackertámadásig, az Egymásért Alapítványt érintő nyomozásig, illetve az UD Zrt. és az egykori MDF lehallgatási-zsarolási ügyéig terjedt a találgatások sora. Paradox módon most pont ezzel, a más esetekben az ügy meghatározó lényegét adó elemmel nem tudunk (egyelőre) számolni a jogi pr értékelése során.

 

A legfontosabb pozíciókat azonban érdemes rögzíteni:

 

1. Komoly KOMMUNIKÁCIÓS presztízsveszteséget szenvedett az ügyészség

Az ismertté vált vádakhoz hasonlókat sem fogalmazott meg hivatalos a Katonai Ügyészség az elmúlt húsz évben volt vagy regnáló titkosszolgálati vezetők ellen. Ilyen súlyú bűncselekménnyel való gyanúsítás, és ennyire határozottnak (=erős bizonyítékokkal rendelkezőnek) tűnő fellépés után a pr dimenziójában  kifejezett kudarc az ügyészség számára, hogy a bíróság nem tartotta indokoltnak a terheltek előzetes letartóztatását. A közvélemény (joggal) azt feltételezi, hogy egy kémkedéssel vádolt, volt titkosszolgálati miniszter meggyanúsítása és őrizetbe vétele több és erősebb bizonyíték alapján történik, mint egyetlen tanúvallomás. Az, hogy a bíróság olyan bűncselekmény gyanúja esetén sem tartotta indokoltnak a letartóztatást, ahol evidens lenne az összebeszélés vagy bűnismétlés veszélye, arra a következtetésre indítja a közvéleményt, hogy a bizonyítékok gyengék, kevéssé meggyőzőek voltak.

Nem véletlen, hogy a politikusokat is involváló ügyben immár a kormányhoz való viszony a történtek értékelésében is megjelent, és például a Magyar Nemzetet egy, "A kémbotrány bírája már lelepleződött" című cikk megjelentetésére vitte - az írásban a letartóztatásokat elvető bíró személyét és vélt politikai preferenciáit támadva. A cikkben nyilatkozva Boross Péter (aki az 1990 júliusa és decembere közötti hat hónapban az Antall-kormány titokminisztereként, majd 1994-1998 között az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát vezetve szerezhetett releváns információkat) is megfogalmazta elvárásait a bíróság döntéseit illetően.

Ezzel együtt is tény, hogy az ügyészségnek az eljárás további szakaszaiban úgy kell bármilyen, következő lépést megtennie, hogy  kritikus légkör veszi körül. A titkosítás számukra igen kellemetlen következménnyel járt: a nyilvános megszólalásokat esetükben akkor is korlátozza, mikor a letartóztatni javasolt vádlottakat mégis kiengedik, az ügyészség pedig nem tud az ügy lényegére reagálni, magyarázatot adni.

 

 

2. A gyanúsítottak az ügy (titkos) tartalmi elemei helyett direkt módon a titkolózás tényére és az ügyészség kudarcára alapozhatják a nyilvános profilépítést

A fenti MN-cikk mellett az "első fecske" az eljárást politikai alapon védő cikkeket tekintve - korábban politikai meggyőződéstől függetlenül, minden közéleti orgánum nyilvánosságot sürgetett és az eljárás kommunikációs kudarcáról cikkezett.  Ez pedig egyértelműen kijelöli a jogi pr útját. A kritikus, egyúttal pedig információra éhes nagyközönség előtt a leghelyesebb a (valóban) kiszolgáltatott, gyanúba kevert közszereplő figuráját megjeleníteni. Akkor járnak el helyesen, ha ügyvédeik útján azt bizonygatják: ők szívesen megosztanák a nyilvánossággal az ügy releváns elemeit, de a titkosítás miatt ezt nem engedik nekik. Innentől a közvélemény egyértelműen a titkosítást elrendelők, illetve az azt szokatlanul szűken értelmező hatóság ellen irányul. Egyébként is: az elmúlt 21 évben bármelyik politikai kurzus is titkosított politikai szállal, szereplőkkel érintett ügyeket, még a közvélemény vele szimpatizáló része is inkább csak tudomásul vette, mintsem támogatta a hatalom ebbéli döntését.

A három gyanúsított közül a szakmai profillal inkább rendelkező Galambos és Laborc még egy, a fentieken túli eszközt is bevethet. Mint a szakmájukért, az ország nemzetbiztonsági "állapotáért" aggódó szakemberek, felvethetik az amatőr eljárás káros nemzetközi, szakmai következményeit is:

 

 

Külön figyelmet érdemel, hogy az e dimenzióban egyébként jóval mértéktartóbb Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője is intenzív sajtószereplésekbe kezdett, a titkolózó ügyészséggel szemben a készséges, de államtitokkal megkötözött, együttműködő terhelt profilját részletezve:

A sajtóban felmerülő ügyek – hacker-történet, orosz bevásárlás a a MOL-ba, az Egymásért Alapítvány botránya – nincsenek köszönő viszonyban a gyanúsítás valós tárgyával. Az ügyvéd szerint mindegyik „Benedek Elek mesevilágának” a része.

Jól jellemzi ezt a helyzetet, az információéhséget, illetve bármilyen, az eljárás alá vont személyektől (vagy védőjüktől) jövő közlések prémium jellegét. hogy Zamecsnik tv2-nek adott interjúját, egy sztenderd Mokka-beszélgetést is feldolgozta, hírré transzformálta az MTI. Utóbbi nyilatkozat is jól mutatja, hogy a jogi pr-ben egyébként kontraproduktív jellege miatt kerülendő, "no comment" reakció most kiválóan kiváltható az "államtitok, nem beszélhetek róla" fordulattal. Zamecsnik Péter pedig pontosan azt teszi, ami a védencét a nyilvános, kommunikációs vívásban segíti: óvatos közlései és sejtetései cáfolják a durva, negatív találgatásokat, de az államtitokra hivatkozva megkerülheti az esetleges, valódi jogsértés tárgyalását.

 

3. Akik semmit nem tudnak: a sajtó szerepéről

Jól látható, hogy lényegében ködszurkálás folyik a kémper lényegét tekintve. Minden sajtótermék és újságíró habitusa, képességei és preferenciái alapján közelíti meg az ügyet, mely a tények ismerete nélkül sokszor visszás vagy épp komikus helyzeteket teremt. Előbbire példa a fent linkelt cikk a Magyar Nemzettől, melyre nem késett a megtámadott bíróság válasza sem:

A Magyar Nemzet 2011. július 8-i számában „A kémbotrány bírája már lelepleződött” című írásában foglaltakat visszautasítjuk. Az ilyen tartalmú írás semmilyen más célt nem szolgál, mint a bíróság törvényes működésébe vetett bizalom megingatását. A hatályos jogszabályok értelmében a bíró jogosítványa, hogy döntsön a kényszerintézkedésre vonatkozó ügyészi indítványról. A végzéssel szemben bejelentett ügyészi fellebbezés elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla jogosult.

Szintén tanulságos, hogy mit kezd a helyzettel egy-egy "beszélgetős műsor", ahol újságírók tárgyalják meg a közélet fontosabb ügyeit. Ha már azt ígértük, hogy a témában talált, komolytalanabb megközelítésre is példákat mutatunk, íme egy olyan beszélgetés, ahol két alanyi James Bond fejti ki véleményét a történtekről. "Atomtitok elárulása" és névtelen telefon az informátortól - ide kattintva tekintheti meg a LAPSZÉL című rovatban bemutatott beszélgetést. Közel húsz perc alatt a legrelevánsabb közlés Krizsó Szilviától érkezik, aki megjegyzi, hogy "rébuszokban beszélgetünk", és tulajdonképpen semmit nem tudnak az ügyről.

 

Azt viszont ne felejtsük el, hogy ez a helyzet rövid időn belül megváltozhat. Nincs olyan forgatókönyv, hogy Szilvásy György és "bűntársai" ügyében a bíróság jogerős szankciót szab ki kémkedés, bűnpártolás, vagy más, hasonló bűncselekmény miatt - úgy, hogy még az ítélet során/után sem értesül a közvélemény arról, mi is történt. A sajtó az eljárás megfelelő szakaszában már igenis tudósítani tud és fog az ügy tartalmáról.  Ezért az jár el a felek közül helyesen, aki előbb készül fel arra, hogy itt változás lesz. Rövid időn belül akár a szorongatott helyzetben lévő vádhatóság, vagy (közvetett módon) a terheltek közül valamelyik, a bűnbak szerepét eljátszani nem hajlandó, esetleg szorongatott helyzetbe kerülő szereplő nyílhat meg ("szivárogtathat").

Addig azonban marad ez a furcsa helyzet. A jogi pr-t általában a jogi stratégia erősítésére, annak nyilvános transzformálására szoktuk használni. Itt erről egyelőre szó sem lehet: az ügyészség nem érvelhet a bizonyítékokkal, nem használhatja a bűncselekmény részleteinek dramatizált bemutatását eszközként a terhelti profil rongálására. A másik oldalon pedig a védelem sem élhet máskor szokásos eszközeivel, azaz perbeli álláspontja közérthető bemutatásával, a vád állításainak látványos cáfolatával. Ez tud radikálisan megváltozni akkor, ha a közvélemény is értesül a gyanúsítás, illetve a vád pontos tartalmáról. Ezzel ma még csak az ügyészség és a három gyanúsított van tisztában - a közvélemény előtt pedig az arathat győzelmet, aki jobban felkészül arra a lehetőségre, hogy megnyílik az akta, és a nyilvánosság is szembesül azzal, mi volt az az ügy, ami miatt az elmúlt hetekben ez a nagy titkolózás folyt.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://petrocelli.blog.hu/api/trackback/id/tr953048407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.07.12. 21:02:47

Hát ez egy kicsit zavarosra sikeredett...

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.07.12. 22:02:47

Pusztán büntetőjogi oldalról nézve az esetet lepődtem meg a kémkedés vádon. Ahhoz ugyanis nem stimmel a terhelt állampolgársága, ugyanis az magyar. Kémkedés esetén ennek azt kéne jelentenie, hogy nem magyarország "ellen" végzett ilyen tevékenységet, hanem egy másik ország ellen - aki nem lehet szövetségesünk - mert az egy másik BTK tényállás lenne. Ha pedig Magyarország ellen, akkor az pedig nem kémkedés, hanem hazaárulás lenne. Ha tehát a sajtóban nyilvánosságrahozott találgatás valós, akkor a Magyar Királyi Ügyészségnek az fáj, hogy teszem azt Pirézia javára szolgáltattak ki Burkusföldi adatokat. Remélem világos voltam.

Kandabula 2011.07.12. 22:25:33

Titkos vádak ellen legjobb a még titkosabb védekezés.

dukeekud 2011.07.12. 22:39:02

Az mindenkepp nagyon furcsa, hogy a kemeket szabadon engedik, de legrosszab esetben is haziorizetben tartjak egy luxus villaban. Mikozben, az index cikke szerint az Audi ugyeibe beleavatkozo kornyezetvedot kapasbol lecsuktak, es mar egy honapja bortonben van. Ugylatszik a kornyezetvedoktol sokkal jobban fel a kormany, mint kemektol, hazaaruloktol, terroristaktol.

Kandabula 2011.07.12. 22:50:37

@dukeekud: ne akard, hogy kifejtsem. Titkos.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.07.12. 23:01:15

Gyakorló jogászoknak egy kérdés:

"Egy magyar-orosz kettős állampolgár magyar államtitkokat szolgáltat ki Oroszországnak. Minősítse büntetőjogi szempontból az esetet."

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.07.12. 23:07:55

A mai magyar valóságban a titokká minősítés arra való, hogy elkendőzze, valójában mi is folyik az adófizetők pénzén.

Kandabula 2011.07.12. 23:20:49

@tiboru: talán még pikánsabb a magyar-román, magyar-szlovák, magyar-szerb kettős állampolgár esete. Folyamatos kettős hazaárulás. Bujkálhat maga elől.

poa ogapo 2011.07.14. 04:25:48

@Zig Zag: alanya (elkövető) bárki lehet, magyar vagy bármely más állam polgára.

Nem kell adatot beszerezve kémkedni, elég például az is, hogy lakást biztosít, kémkedéshez, vagy abban nyújt segítséget, hogy valakit alkalmaz.

Szövetségi rendszernek semmi jelentősége, akár szövetségesnek is kémkedhet valaki.

Az pedig már a baromság csúcsa amikor két idegen állam közti esetet írod le mert az nem kémkedés hazánkban. Csak az amit Magyarország ellen folytatnak. A kémnek nem kell hazánkban lennie

tiboru:
A magyar és x állampolgárt, minden esetbe úgy kell kezelni minden eljárásban, mint magyar állampolgárt. Figyelembe sem kell venni második (többedik) állampolgárságát. Nincs jelentősége más állampolgárságának.

Amit leírtál az alapján államtitoksértés büntette. Semmi más. Van a kémkedésnél olyan minősített esete, ahol államtitok kiszolgáltatásával követik el a bűncselekményt, de a te példád alapján csupán államtitoksértés ami a Btk. 221. szakasz (1) bek. b./ pontjába ütköző és a (2) bek. b./ pontja szerint minősül. (illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé az államtitok)

Veled már a blogodon vitatkoztam ott is ilyen alacsonyra tetted a szintet. A blogod tartalmilag az ezo tv szintjével vetekszik, sajnos sokszor még az alá is benéz.

Jakab Andor 2011.07.14. 13:01:41

"Ilyen súlyú bűncselekménnyel való gyanúsítás, és ennyire határozottnak (=erős bizonyítékokkal rendelkezőnek) tűnő fellépés után a pr dimenziójában kifejezett kudarc az ügyészség számára, hogy a bíróság nem tartotta indokoltnak a terheltek előzetes letartóztatását."

Na, ezzel sikerült is börtönbe juttatni Galambost:

index.hu/belfold/2011/07/14/rendorok_vittek_el_az_nbh_volt_vezetojet/

Hihetetlenül ostoba PR, és elképesztő felelőtlenség volt azzal kürtölni tele a sajtót, hogy nem lehetnek bűnösök, MERT nem helyezték őket előzetesbe. Mintha nem lenne így is éppen elég ember tök indokolatlanul előzetesben. Mintha nem lenne enélkül is elég nagy baj, hogy az előzetes letartóztatás Magyarországon ELŐREHOZOTT BÜNTETÉS.

Miért kellett még tovább erősíteni azt a felfogást, hogy aki bűnös, azt előzetesbe kell zárni? Baromi ostobaság volt.

El tudom képzelni a beszélgetést.

- Csak előzetesbe kell őket varrni.
- De hát mi indokolja?
- Azt híresztelik, hogy nem bűnösök, MERT nincsenek előzetesben.
- Ez nem lehet az indoklása.
- Muhaha. Az indoklás majd a szokásos lesz.
- De hát valójában indokolatlan!
- Igen, de így meg bennünket cincálnak, amiért NINCSENEK előzetesben.
- Jó, hát ha előzetest akarnak, hát legyen!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.07.14. 19:34:00

@poa ogapo:

Te elég egyszerű emberke lehetsz, ráadásul attól tartok, igazoltan voltál távol, amikor a humorérzéket osztogatták.

Biztos rengeteg barátod van, de én nem irigylem őket :-)

Peace.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.07.14. 19:36:09

@poa ogapo:

Ja, még valami: köszönöm a jogi felvilágosítást; végre olvashatok szemelvényt a bétékából, amiről most hallok először :-)

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.07.14. 19:36:19

@poa ogapo: Azért elolvashattad volna legalább egyszer a Btk-t, mielőtt megpróbálsz rámpirítani ilyen sületlenségekkel. A MK ellen magyar áp. hírszerző tevékenységgel csak hazaárulni tud, kémkedni nem. A szövetséges fegyveres erőnek pedig mégiscsak lehet valami jelentősége, ha már szenteltek neki egy paragrafust, nem gondolod? Még annyit, kár, hogy nem olvashattunk valami frappáns posztot tőled a témában. Vagy mégis? Áruld el, hol keresgéljünk?

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.07.14. 19:55:21

@Jakab Andor: Szívemből szóltál! Igazán azt tartom még szomorúnak, hogy vannak olyan magyar rendőrök, akik szerint helyes a védő korlátozása, meg az őrizet meghoszabbítása... Borzasztó.

Kandabula 2011.07.14. 20:12:42

@Zig Zag: neked van igazad.
@Jakab Andor: neked is igazad van.
Itten a politika játszik rá a folyamatokra, a sajtó dilettáns sunyiságának támogatásával.

poa ogapo 2011.07.14. 20:55:54

@Zig Zag: Az ilyen buta emberekből élek.

poa ogapo 2011.07.14. 20:57:41

@tiboru: Blogod tartalma minősít!

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.07.14. 21:30:16

@poa ogapo: ezek tényleg nagyon buták lehetnek

Kandabula 2011.07.14. 21:59:35

@poa ogapo: neked is igazad van. Tekintettel arra, hogy az egész ügyet jól ismeritek, csak etetitek egymást. Hírszerző, kém, hazaáruló, partizán, terrorista, ellenálló, összeesküvő, konspirátor és nevezettek segítői, ügynökei, bujtatói, passzív elhallgatói, hosszú a sor. A politikai érdekek döntenek. Ma még hős vagy, holnap áruló. A tegnap három per hármasai ma fontos támaszok. A tegnap besúgóiról ma már sokat lehet tudni, a maiakról kevésbé. Korábban voltak ellenőrizhető dossziék, ma ellenőrizhetetlen kockás füzetek vannak. Úgyhogy hagyjátok abba.