Jogi PR

"Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni..."

petrocelli.jpg

Facebook-oldalunk:


12 dühös ember

Friss topikok

Címkék

12 dühös ember (6) abúzus (1) alekosz (1) alstom (1) ártatlanságra ítélve (5) ártatlan apák (1) az ördög ügyvédje (12) a bennfentes (8) bakács tibor (2) baka andrás (1) balett (1) bánáti jános (1) bántalmazás (2) béna bűnöző (8) betörés (1) bevásárlóközpot (1) bilincs (1) bírósági tárgyalás (43) bkv (1) blikk (2) blog (3) blogajánló (1) bomba (1) borovszky tímea (1) börtönviszonyok (1) budaházy györgy (3) budai gyula (3) budapesti ügyvédi kamara (1) bulvár (2) bunda (1) büntetés (1) casey anthony (1) celeb (7) ciki (2) civil (1) civil tiltakozás (1) conrad murray (1) cozma ügy (2) cserni jános (1) csipak péter (1) csüllög zsigmond (1) damu roland (5) dániel péter (1) dezső antal (3) divat (1) dominique strauss kahn (1) dopping (1) dühöngőszoba (1) duna tv (1) d horváth gábor (1) ékes ilona (1) eljárási hibák (1) elnoki kegyelem (1) előzetes letartóztatás (2) elsőfokú ítélet (1) elszámoltatás (2) elzárás (1) emberölés (2) energiaital (1) erőszak (1) esküdtek (2) esküdtszék (2) etikai vizsgálat (1) eutanázia (1) facebook (1) fapál lászló (4) fargo (27) fazekas géza (1) fegyelmi eljárás (1) fejhosszúság (1) feljelentés (3) fellegi tamás (1) felmentés (1) film (1) fojtogatás (1) foltosház (1) fővárosi ítélőtábla (1) fővárosi önkormányzat (1) frizbi (2) futó barnabás (1) geréb ágnes (4) grespik lászló (1) gyermekotthon (1) gyurcsány ferenc (1) hagyó miklós (2) hajdú lászló (1) hajdu péter (3) hajdú péter (2) hajóbaleset (1) hassay zsófia (1) hell (1) hernádi zsolt (2) heti válasz (1) hírnévrontás (1) hivatali visszaélés (1) hm botrány (1) honlap (3) hunvald györgy (4) húsvét (1) hűtőláda (1) ii kerület (1) illegális letöltés (1) index (2) interjú (1) ipari kémkedés (2) istenkáromlás (1) ítélethirdetés (1) ivo sanader (2) jerry springer (1) jogi pr (1) jogos önvédelem (1) józsef attila (1) jó erkölcs (1) jucika (1) j krisztus (1) kádárista (1) kaincz pál (2) kaiser ede (2) kállai csaba (1) kamera (1) karaktergyilkosság (1) kárpáti miklós (1) kártérítés (2) kegyes halál (1) keleti gyorgyi (1) keller lászló (2) kémügy (1) kényszergyógykezelés (1) kényszerintézkedés (1) kényszerítő eszköz (1) képviselő (1) kerület (1) kettős mérce (1) kiricsi karola (1) kisbalta (1) klubrádió (1) knézy jenő (1) kolosi péter (1) kormos valéria (1) körösi tibor (1) korrupció (1) kovács tamás (1) közfelháborodás (2) közpénz (1) külföld (1) kunbaja (1) lakásügyek (1) lakatos csilla (1) lakóközösség (1) láng zsolt (1) legfelsőbb bíróság (3) lichy józsef (1) liptau claudia (1) lopás (1) magyar györgy (3) magyar nemzet (2) mammut (1) markó iván (1) média (25) médiahatóság (1) médiatanács (1) mester csaba (2) michael jackson (1) migránsok (1) miszori lászló (1) móri mészárlás (1) munkaügyi per (1) nagymellű (1) nagy andor (1) nagy lászló (1) negatív jogi pr (1) németh győző (1) nemi erőszak (1) nemzeti és etnikai kisebbségi jogvédő iroda (1) nyilvánosság (22) nyomásgyakorlás (2) nyomrögzítés (1) olvasói levél (2) önkormányzat (2) önpr (2) oprah winfrey (1) orbán viktor (1) o j simpson (1) palácsik tímea (2) papcsák ferenc (1) parkolás (1) parkolóhely (1) pas szindróma (1) pedofil (1) pelle andrea (1) perbeszéd (2) pest megyei bíróság (1) petíció (1) petrocelli sorozat (1) polgármester (3) promenád (1) rablás (1) raffael sándor (3) ravasz lászló (1) rendbírság (1) rendőr (2) réti lászló (1) rétvári bence (2) revizor (1) rezesova (1) rokkant (1) roma (1) romagyilkosságok (3) rtl klub (2) ruttner györgy (5) sajtó (1) sajtó helyreigazítás (1) simor ágnes (1) sírköves (1) sofőr (1) stohl andrás (9) sukoró (1) szabadi béla (1) szakszervezet (2) szar (1) szembesítés (1) személyiségi jog (1) szikinger istván (2) szimuláns (1) szombathy pál (1) szóvivő (1) s ábel (2) tamás bence gáspár (1) tanúfelkészítés (1) taraba sándor (1) tárgyalási jegyzék (30) tarlós istván (1) társasház (1) tasnádi (1) tasnádi péter (1) tátrai miklós (1) téves ítélet (1) történelmi perek (1) törvényszéki héják (6) törvénytől sújtva (8) tűzraktér (1) tv2 (3) ügyész (1) ügyészség (4) uj péter (1) ungvári attila (1) usa (2) uzsoki kórház (1) vadász jános (1) vágó istván (1) vágó lászló (1) vállalkozó (1) való világ (2) vámbéry rusztem (1) vastartály (1) védjegyoltalom (1) védőbeszéd (1) velkei tamás (1) velvet (1) versailles (1) verseny (1) vezetőszíj (1) videó (3) videofelvétel (1) viszkisdoboz (2) vujity tvrtko (2) vv eszter (1) weiszdorn róbert (1) west balkán (1) wieszt jános (1) zömök kft (1) zsák ferenc (1) zuschlag jános (1) Címkefelhő

Gépfegyveres kommandósok az alsógatyás focista ellen

2011.06.30. 14:59 Jogi PR

Szükséges és arányos intézkedés-e a jogtalan tizenegyest megadó futballbíróra vagy feltételezett, focista bűntársaira gépfegyveres kommandósokkal rárontani? Milyen következménnyel járhat, ha a sajtót is bejárják a felvételek, amint a maszkos kommandós a csupán alsónadrágot viselő gyanúsítottat vezeti?

Mi történt?

A Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai hét embert vettek őrizetbe a fogadásicsalás-ügy magyar szálával kapcsolatban, hárman jelenlegi vagy volt labdarúgók, négyen jelenleg is aktív játékvezetők. A nyomozás 2009 decemberében indult, a feljelentők között voltak magánszemélyek, illetve a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Labdarúgó Szövetség is. A fogadási csalásokat szervező bűnszövetkezet távol-keleti központú, ezt a külföldön folytatott nyomozások erősítették meg. A keddi akcióban több mint ötven rendőr vett részt a tizenkét helyszínen, az őrizetbe vettek között három futballista (K. Zoltán, L. Mátyás, H. Gábor), és négy ma is aktív játékvezető (L. Kolos, S. Krisztián, Cs. János és M. Tamás) van.

A gyanúsítottak a nyomozók szerint egy-egy alkalommal 40-85 ezer közötti eurós összeget fordítottak a játékosok és a bírók megvesztegetésére, s akár 400-600 ezerrel is megkárosították az érintett fogadási irodákat. A vesztegetők három, a megvesztegettek öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatóak, míg a bűnszervezetben elkövetett csalásért akár 25 évig terjedő börtönt is ki lehet szabni. A bíróság a mai napon elrendelte a gyanúsítottak előzetes letartóztatását.

A bundagyanú igazolása vagy cáfolása a bírósági eljárás során nyilvánvalóan meg fog történni. Jelen esetben a kérdéseket felvető mozzanat a gyanúsítottak elfogása, mely eseményekről fotók és videók is a sajtóhoz kerültek.

A Sport Géza vonatkozó cikkében elérhető videón is jól látható, hogy a csalók ellen egy kommandós osztagot küldtek, akik az erőszakos bűnözők elfogása esetén szokásos protokoll szerint jártak el (ami nekik nem is felróható, lévén ez a szokásos munkamódszer). A kérdés az, hogy szükség volt-e erre, és milyen következményekkel jár az eljárás?

A "bűnszervezet" mint jogi szakkifejezés, valóban elég drámain hangzik, de érdemes azért kételkedni, hogy például gyakorló futballbírók esetében kell-e reálisan attól tartani, hogy a zsebből piros lap helyett maroklőfegyver kerül elő. Ezzel szemben tény, hogy a bűnözői előélettel nem rendelkező gyanúsítottak esetében önmagában egy ilyen akció alkalmas lehet az ellenállás megtörésére, a megfélemlítésre. Szintén tény, hogy a kényszerintézkedések ilyen célú alkalmazására már korábban is volt példa: ne feledjük, még Geréb Ágnes elfogását követően, a Születésháznál tartott helyszínelés során is feltűntek golyóálló mellénybe öltözött rendőrök, holott vajmi kevés esély volt arra, hogy az otthonszülők fegyveres támadást hajtanak végre.

Maradva a Geréb-példánál, az ilyen akcióknak a nyilvánosságot befolyásoló, a jogi pr dimenziójában is értelmezendő, egyéb hatása is van. Nagyon erős profilrajzoló eszköz a legdurvább bűnözőknek "kijáró" elfogó akciót végrehajtani, majd azt a nyilvánosságnak megmutatni (persze ez a trükk a visszájára is elsülhet: Geréb Ágnes boka- és derékbilincse általános felzúdulást váltott ki - a pr-célú kényszerintézkedésekről szóló bejegyzésünk ide kattintva olvasható). A "nemzetközi bűnszervezet" ilyen módon jelenik meg képszerűen a nyilvánosságban: a közvélemény első élménye a bűnözőkre rontó kommandós, a védelemnek innen indulva kell megpróbálni a terheltek ártatlanságát bebizonyítani - nem csupán a jogi eljárásban, de a nyilvánosság számára is. A letartóztatottak közül többen kifejezetten bizalmi jellegű munkát végeztek korábban: nemzetközi sporteseményeken bíróként dolgozni esetleges felmentésük után is szinte lehetetlen lesz, hiszen egy-egy mérkőzés vesztesei bármikor elővehetik ezeket a képeket, az őket ért vél vagy valós méltánytalanság illusztrálására.

Nem véletlen tehát, hogy többen is panaszt tettek a kényszerintézkedés ellen - ha azonban fontos számukra a közvélemény is, akkor nem állnak meg itt, ugyanis nem csupán az elfogás körülményeit, de annak nyilvános bemutatását is sérelmezhetik. Nincs ugyanis olyan informálódáshoz való joga a közvéleménynek, mely az elfogott gyanúsítottakat megalázó helyzetben ábrázoló fotók és videók közlését indokolná. Egyértelműen sérül az emberi méltósághoz való jog a fenti fotó nyilvános bemutatásával - tudva azt, hogy a törvény és gyakorlat által kötelezően megteendő anonimizálás fabatkát sem ér, mindenki pontosan tudja, kiket rejt a monogram és a kitakart arc - sőt, a fent linkelt hír leadja már a teljes neveket közli.

Érdekes bírósági tárgyalások a hét második felében

2011.06.29. 14:56 Jogi PR

Június 30., csütörtök, 8:30

Pesti Központi Kerületi Bíróság (helyszíni tárgyalás!)

V. János és társa (lőfegyverrel visszaélés)

A volt szocialista politikus 2007-ben nézeteltérésbe keveredett egy biciklissel, és a vita hevében előrántotta kocsijából kis kaliberű forgópisztolyát, és azzal hadonászva fenyegette a fiatalembert. Első fokon lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt egy év felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélték a politikust. Ezt helyezte hatályon kívül a másodfokú bíróság, az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítva. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Június 30., csütörtök, 9:00

Fővárosi Bíróság, II., Fő u. 70-78.

 dr. K. Sándor (egyéb háborús bűntett)

A védőbeszéddel folytatódik volt csendőr százados büntetőpere. K. Sándor vád szerint 1942-ben az újvidéki razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégezésében. Az ügyész szerdai perbeszédében letöltendő börtönbüntetést kért a vádlottra, aki szerinte hozzájárult csaknem negyven ember törvénytelen kivégzéséhez, amivel háborús bűntettet követett el. (cikk)

Június 30., csütörtök, 9:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

Tarche B. + 8 fő (pénzmosás bűntette)

A közelmúltban meggyilkolt szír pénzváltó és társai elleni büntetőper hét éve kezdődött, most megismételt eljárásában folytatódik tovább. A Dokinak nevezett férfi fivérével együtt működtetett pénzváltó irodát a Garay téri piacon. 2003-ban a licencüket bevonták, mivel mindkettejük ellen büntetőeljárás indult jogosulatlan pénzügyi tevékenység és pénzmosás gyanújával. Ebben az ügyben hallgatták le a nemzetbiztonságiak, akik felfigyeltek a pénzváltó és Molnár Csaba, a Kulcsár-ügy főnyomozója közötti kapcsolatra. A későbbi vád szerint a szír férfi baklavával és népművészeti tolltartóval vesztegette meg a rendőrtisztet. A pénzváltót 2010-ben lőtte le ismeretlen támadója, amikor autója piros lámpát kapott a Csömöri úton. (cikk)

Június 30., csütörtök, 9:00

Pest Megyei Bíróság, Budapest, XIV. Thököly út 97-101.

L. Bertalan és társai  (Nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette)

A vád szerint 2007-ben az elsőrendű és a másodrendű vádlott egy idős pilisi asszonyt halálra vertek-rugdostak otthonában, és mindössze egy értéktelen rádiós magnót zsákmányoltak. A hemogenetikai szakértő később megállapította, hogy a gyilkos baltán található DNS nem egyezik meg az elsőrendű vádlottéval. Az ujjnyomszakértő szerint a helyszínen talált ujjlenyomatok egyike sem a vádlottaké. A harmadrendű vádlott a tárgyaláson visszavonta a korábban tett vallomását, amelyben azt állította, hogy ő figyelte kint az utcát, amíg a másik két vádlott bent volt a házban, és arra hivatkozott, hogy a rendőrök megfélemlítették és megfenyegették. Ítélethirdetés várható! (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Július 1., péntek, 8:30

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

K. Árpád és társai  (Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények)

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat büntetőperének legutóbbi tárgyalási napján tanúként hallgatták meg a nagycsécsi támadás két halálos áldozatának egyik rokonát.  A  támadássorozatban a nagycsécsi volt az első olyan cselekmény, amely halálos áldozatot követelt. A tanú a történtekre visszaemlékezve a tárgyaláson azt mondta: egy nagy durranásra ébredt fel, kinézett az ablakon, és látta, hogy ég a testvére szemközti házának a hátsó szobája. Hozzátette, hogy alakot ugyan nem látott, de egy férfihang azt kiabálta: "most megdöglötök, cigányok!". (cikk) A pert kísérő blog elérhető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Július 1., péntek, 8:30

Fővárosi Bíróság, V., Markó u. 27.

H. Elek (közérdekű üzem működésének megzavarása)

Az MTV 2006-os ostromában részt vevő vádlottat elsőfokon társtettesként elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarásának bűntettében, csoportosan, társtettesként felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy ellen elkövetett erőszak bűntettében és súlyos testi sértés bűntettében találta bűnosnek az első fokú bíróság, ezért 2 év börtönbüntetésre ítélte, de a végrehajtást 5 évre felfüggesztették. (cikk)

Fargo Extra: bankrablásnak tűnő, ügyintézésnek szánt demonstráció

2011.06.28. 15:09 Jogi PR

Biztos van ilyen Monty Python jelenet, csak most nem jut eszünkbe. A kifizetetlen vállalkozók tömeges ügyintézésnek akarták álcázni a demonstrációjukat, a bank viszont bankrablásnak értette. Duplán Fargo, ha értik, mire gondolunk.

Június 22-én a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének néhány tucat szimpatizánsa jelent meg a CIB Bank Medve utcai székházában található bankfiókban. Perczel Attila (annak az Ata Kft-nek az ügyvezetője, amely a CIB-től 38 millió forintot követel) szerint ők csak egy „ügyintézési akciót” szerveztek a VÉSZ segítségével, amely felvállalta érdekeik képviseletét, a tartozás visszakövetelését. A pénzintézet szerint azonban a VÉSZ emberei félelmet keltettek az ügyfelekben, ezért bezárták a bankfiókot, illetve értesítették a rendőrséget. A CIB bankrablási kísérletnek minősítette az akciót, és nem zárta ki, hogy rendőrségi feljelentést tesz az ügyben.

 

A VÉSZ a tegnapi napon nyílt levélben kereste meg az ORFK Közrendvédelmi főosztályának vezetőjét, tájékoztatva őt "ügyintézési akcióik jellegéről":

 

  • Akciónk jelmondata: „Addig folytatjuk az ügyintézést, amíg a Bankkal kötendő bármilyen szerződés vagy ügylet dokumentumait meg nem értettük.”
  • A jelmondatban rögzített cél minden banki ügyfél legelemibb jogaira irányul. Az aktivisták bemennek a bankfiókba, sorszámot tépnek a sorszámkiadó automatánál, és várakoznak, amíg rájuk kerül a sor.
  • A bank belső ügyintézési rendjét semmilyen formában, semmilyen mértékig nem sérthetik meg. Hangoskodás, szóváltás, illetlen beszéd, fenyegetőzés, félelemkeltés, tettlegesség tökéletesen kizárt. Kötelesek az aktivisták a bank munkatársaival, biztonsági személyzetével, ügyfeleivel, hatósági személyekkel minden vita nélkül, udvarias, tisztelettudó stílusban együttműködni.

További elhatárolások és akciójellemzés a VÉSZ honlapján.

Az alábbi linken videón is megtekintheti a bankrablásnak tűnő, ügyintézésnek szánt demonstrációt!

 

Érdekes bírósági tárgyalások a jövő hét első felében

2011.06.26. 16:36 Jogi PR

Június 27., hétfő, 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

F. György + 4 fő (fegyveresen elkövetett rablás)

A vád szerint az öt férfi 2008 december és 2009 február között több fegyveres rablást követett el Budapest, valamint Pest megye területén. Többek között gyógyszertárakat, sörözőt és játéktermet raboltak ki gáz-riasztó fegyverre. (cikk)

Június 28., kedd, 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27. 

G. György + 24 fő ( csalás)

Folytatódik az ingatlanpanamával gyanúsított volt erzsébetvárosi politikusok büntetőpere. Az utolsó tárgyalási napon tagadta bűnösségét, de nem kívánt vallomást tenni a visszaéléssel és hűtlen kezeléssel megvádolt Sz. Zoltán volt kerületi polgármester, akit azzal gyanúsítanak, hogy az önkormányzat korlátlan és ingyenes telefonhasználatot biztosított a számára, illetve, hogy országgyűlési képviselői tisztségével visszaélve két alkalommal is levetette szabálytalanul parkoló autójáról a kerékbilincset. (cikk)  Bejegyzés a Petrocelli blogon itt és itt, a pert kísérlő blog itt olvasható.

Június 28., kedd, 9:00

Fővárosi Ítélőtábla, V. Markó utca 16.

W.  László és társai (előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények)

A férfit azzal vádolják, hogy 1997-ben irodájába csalva megölette a Balaton kiskirályaként számon tartott Szlávy Bulcsút. Szlávy Bulcsú holtteste az első rendű vádlott barátnőjének XII. kerületi lakásából került elő. A holttestet egy szerelőaknába rejtették és bebetonozták. A férfit 2007-ben 15 év fegyházbüntetésre ítélték, 2008-ban hatályon kívül helyzeték a döntést, majd 2009-ben bizonyíték hiányában felmentették a vádlottakat. (cikk)

Június 28., kedd, 9:00

Fővárosi Ítélőtábla, V. Markó utca 16.

A. Zoltán és társai (csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények)

A vád szerint a vállalkozó hat társaságnál kötött életbiztosítást 2000-ben, majd egy görögországi nyaraláson megrendezte saját halálát. Felesége 253 millió forintot követelt a biztosítóktól. A férfit halottnak nyilvánították, ám a biztosítók által fogadott magánnyomozó fkiderítette a csalást, az ál-elhunytat Csehországban fogták el. A férfit és feleségét első fokon 6 rendbeli csalás kísérletéért ítélték el, egyaránt 4 év börtönbüntetést kaptak, két segítőjük csupán felfüggesztett büntetésben részesült. (cikk) Az elsőrendű vádlott édesapa könyvet írt az esetről.

Június 29., szerda, 8:30

Budakörnyéki Bíróság, XIV. Thököly út 97-101

S. Krisztián és társa (Halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és más bűncselekmény)

A vádlottak 2009 júniusában a tököli repülőtéren rendezett, a szakszövetségnél nem regisztrált ralin halálra gázoltak egy 35 esztendős fotóst. A fotóriporter szabályos helyen tartózkodott, amikor a szervizparkba indokolatlanul gyorsan behajtó egyik versenyző a gumifalnak csapódott, és elsodorta.A per a bizonyítási eljárással folytatódik. (cikk)

Június 29., szerda, 9:00

 Fővárosi Bíróság, II., Fő u. 70-78.

 dr. K. Sándor (egyéb háborús bűntett)

Néhány rövid irat ismertetése híján pénteken csaknem befejeződött a bizonyítási eljárás a volt csendőr százados büntetőperében; aki  a vád szerint 1942-ben az újvidéki razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégezésében. A következő tárgyaláson - az ügyész perbeszéde előtt - néhány rövid dokumentumot még ismertet a bíró. A perbeszédek ezt követően hangzanak el, előreláthatólag szerdán Falvai Zsolt ügyész, csütörtökön Zétényi Zsolt ügyvéd a soros. (cikk)

Június 29., szerda, 9:00

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

K. Árpád és társai  (Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények)

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat büntetőperének legutóbbi tárgyalási napján tanúként hallgatták meg a nagycsécsi támadás két halálos áldozatának egyik rokonát.  A  támadássorozatban a nagycsécsi volt az első olyan cselekmény, amely halálos áldozatot követelt. A tanú a történtekre visszaemlékezve a tárgyaláson azt mondta: egy nagy durranásra ébredt fel, kinézett az ablakon, és látta, hogy ég a testvére szemközti házának a hátsó szobája. Hozzátette, hogy alakot ugyan nem látott, de egy férfihang azt kiabálta: "most megdöglötök, cigányok!". (cikk) A pert kísérő blog elérhető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Csonkítás és prostitúció: Alekosz menyasszonya az áldozatok ellen

2011.06.25. 09:54 Jogi PR

Amikor egy jogi eljárásra készülve megtervezzük a jogi pr alapjait, sok tényezőt veszünk figyelembe. A legutóbbi bejegyzésben a nemzetközi korrupciós ügyek kapcsán elemeztük adott ország közvéleményének szerepét, külön is kitérve a szereplők nacionáléjára - most egy másik összefüggésben vizsgáljuk meg, hogy mihez képest kell egy jogi eljárás során az ügyfél verzióját a nyilvánosságnak bemutatni.

A közvélemény ingerküszöbe ugyanis az a változó, melyet mindig (jellemzően a bulvármédia által befolyásolt) aktuális állapotában kell figyelembe venni. Miről tudható, hogy a többség számára pozitív vagy megbotránkoztató, elítélt vagy támogatott, sőt, egyáltalán érdeklődésre számot tartó jelenség?

Alábbiakban egy friss példa apropóján mutatjuk be ezt a folyamatot.

Mi történt? (Alekosz ex-menyasszonya szerint)

A Való Világ győztese, Alekosz a műsort követően egy "menyasszony-kereső" műsorban vett részt, ahol választása a 19 éves Veronikára esett. A Borsnak nyilatkozó fiatal lány egy korábbi szörnyű élményét mesélte el: két évvel ezelőtt elrabolták, miközben barátnőjével egy férfira vártak, igaz, ő nem tudta pontosan miért:

"A várt férfi autóval érkezett, kiszállt, bemutatkozott. Beültünk a kocsiba, ahová hirtelen beugrott még egy nő. Bezárták az ajtókat, elvették a cuccainkat és pisztolyt fogtak ránk. Hirtelen gázt adott a sofőr, elhajtott velünk, majd pedig felvonszoltak minket egy Teve utcai lakásba. Ott mondták el, hogy a találkozóra a barátnőm ismerősét várták, aki tartozik nekik. Engem bezártak, a barátnőmet meg elvitték, hogy előkerítsék a keresett lányt. A lakásban mások is voltak, prostituáltak. Előkerítették a csajt, majd visszajöttek vele. A végtagjait megcsonkították, prostitúcióra kényszerítették, kitették a fóti útra, borzalmas volt."

Állítása szerint sem szüleinek, sem Alekosznak nem mesélte a történetet, amiből egyébként rendőrségi ügy lett, ugyanis a prostitúcióra kényszerített lány feljelentést tett.

 

A fentihez hasonló történetek dömpingjével találkozunk a legolvasottabb-legnézettebb sajtótermékekben. Közös jellemzőjük, hogy egyfelől logikai ellentmondásokkal terheltek (nem szeretnénk érzéketlennek tűnni, de mennyire hihető, hogy előbb megcsonkítják egy lány végtagjait, majd kirakják az útra prostituáltként?), másfelől pedig pontos időzítéssel dolgoznak. Jelen esetben egy pillanatokon belül kimúló, szalmaláng bulvárkarrier utolsó állomásainak egyikénél járunk.

Jelen téma szempontjából azonban mindennek az általános ingerküszöbre gyakorolt hatása a lényeges. A blogunkon is tárgyalt Zsanett-ügy még lavinákat volt képes elindítani, az illetékes szakminiszer lemondásáig érő hatással - ugyanakkor a terheltek felmentése, a közvéleményben meggyökeresedett, legutolsó élmény (kb. "Zsanett egy megkérdőjelezhető erkölcsű hölgy, aki oktalanul vádolta a rendőröket nemi erőszakkal") hosszabb távra is megnehezíti az ehhez hasonló ügyek nyilvános bemutatását. A "következő Zsanett" esetében már a korábbi esetből fakadó előítéletekkel ("talán ő is hazudik") és fásultsággal ("láttunk már ilyet") is meg kell küzdeni.

Ugyanígy emelkedett az ingerküszöb az elmúlt évtizedekben a politika tisztességét, a közigazgatás becsületét érintő ügyekben. A politikai elittel kapcsolatban az általános meggyőződés a tisztességtelenség, a "lopás" prekoncepciója - mely okán paradox módon a közvélemény megbocsátóbb, de legalábbis érdektelenebb bizonyos típusú ügyek kapcsán.

Hogy egy kicsit kitekintsünk: a celebek azt is megtanulták, hogy borzalmas, akár halálos betegségeik ismertetésével (mely betegség meglepő módon mindig optimális pillanatban kerül elő: "Ó, te tényleg rákos vagy? Igen, rákos vagyok, de előbb mondanék pár szót az új lemezemről.") is címlaphoz lehet jutni - amivel meg a valódi betegekért dolgozók munkáját nehezítik. Ha egyszer már egy celeb öncélúan, önpromóciós céllal "ellőtte" a májrákot a tévében, a tényleg betegek sokkal kisebb eséllyel jutnak figyelemhez és támogatáshoz.

Jelen esetben pedig a bulvárérdeklődés fenntartására, "kis színesként" bedobott, valójában borzalmakat ecsetelő, de valóságtartalmát tekintve komoly kételyeket ébresztő bűnügy szintén sokat árt. Mindazok a sértettek, akiket VALÓBAN prostitúcióra kényszerítenek, bántalmaznak, ámde "névtelenek" (azaz egyéb okból nincsenek a bulvárérdeklődés homlokterében), saját ügyük képviselete során már egy "elrontott" közvéleménnyel találkoznak. Bulvárcímlapokért, 15 perc hírnévért szörnyűségeket füllentő, percéletű celebek kiszínezett történeteire nehéz rálicitálni a valósággal - holott épp a prostitúcióra kényszerítés, a nők bántalmazása, a szexuális visszaélések világa igenis a nyilvánosság segítségével győzhető le.

Mindaddig ugyanis, amíg Alekosz majdnem-menyasszonya a bulvárkarrier lezárultával bármikor visszamehet Ciprusra táncosnőnek, az ő médiaszereplése után a sok valódi áldozat valós élettragédiákra hiába keres  jogi és nyilvános elégtételt.
 

Napi Fargo: Vizes póló miatt tarkón ütötte, kirúgta a fogát, majd elnézést kért

2011.06.24. 10:53 Jogi PR

Kicsit túlreagálta az adonyi férfi, hogy vizbe esett a pólója. Kész szerencse, hogy a helyszínen tartózkodó polgárőr igazi békebíróként viselkedett, és fegyver nélkül is visszatérítette a polgári jó modor útjára a bántalmazót.  Németh-Kész Mónika r. szds. közleménye a Fejér megyei mindennapokról.


A Dunaújvárosi Rendőrkapitányság Ügyeletére szerda este negyed nyolc körül érkezett bejelentés egy adonyi bántalmazásról. A 27 éves sértett elmondta, hogy barátaival együtt a Duna-partról tartottak hazafele biciklivel, amikor odalépett hozzájuk egyik ismerősük és csak annyit kérdezett tőle, hogy „Hol a póló?”, majd választ nem várva orron, majd pofon ütötte a sértettet, aki ettől leesett a kerékpárjáról. A bántalmazó azonban még ezt követően is tarkón ütötte, majd szájba rúgta. Ennek következtében a sértettnek letörött egy darab a fogából, illetve vérezni kezdett az orra.

 A támadó ekkor a társaságban tartózkodó egyik polgárőr felszólítására abbahagyta a bántalmazást, majd elnézést kérve távozott a helyszínről. A rendőrök a bűncselekménnyel kapcsolatos releváns információkat gyűjtötték be, amikor a sértett lakásán megjelent az elkövető. A rendőrök őt egyből előállították az Adonyi Rendőrőrsre, a 39 éves adonyi férfit a nyomozók garázdaság elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismerte, de vallomást nem tett.

Mint az az adatgyűjtések során kiderült, a gyanúsított pólóját valaki a délután folyamán a Dunába dobta, így valószínűsíthetően ő azt feltételezte, hogy az a sértett volt, és a bántalmazást megtorlásnak szánta.

Kormányfői vesztegetés gyanúja a MOL-ügyben: országhatáron fordul a jogi pr

2011.06.23. 06:20 Jogi PR

Egy-egy jogi eljárás nyilvános megjelenítése, pr-támogatása során kiemelt szerepe van az ügy földrajzi-kulturális kereteinek. A Mol elnök-vezérigazgatóját kenőpénz átadásával gyanúsító eljárás iskolapéldája annak, mennyire mást jelent a "nemzetközi korrupció" belföldi használatban, illetve akkor, ha azt a feltevések szerint mi exportáljuk.

Mi történt?

Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját kenőpénz átadásával gyanúsítja a horvát ügyészség – legalábbis erről számoltak be a horvát lapok és internetes portálok. A sajtóhírek szerint Ivo Sanader egykori horvát kormányfő pénzt vett át annak fejében, hogy átengedte a magyar olajvállalatnak az INA (a horvát nemzeti olajtársaság) irányítását: 2009 január végén részvényesi megállapodást kötöttek arról, hogy az INA hatfős igazgatóságába három főt delegálhatnak a magyarok, köztük az elnököt, akinek szavazata egyenlőség esetén dönt. A horvát kormány szintén három főt delegál a testületbe, ugyanakkor vétójoga van. A horvát sajtó tudni véli, hogy mindezért a kormányfő tízmilliós eurós kenőpénzt kapott.

A korábban már egyéb korrupciós ügyletekkel is megvádolt, miniszterelnöki megbízatásáról 2009. július elsején indoklás nélkül lemondó Sanader hónapok óta Ausztriában ül előzetes letartóztatásban. Szökés közben fogták el az osztrák hatóságok, és épp a napokra időzítették a kiadatását.

A Serbia Insajd blog horvát lapszemléje szerint a kenőpénz átutalására Mol-érdekeltségi körbe tartozó offshore-cégeken keresztül került sor, melyek Ivo Sanader bizalmasának, Robert Ježić nagyvállalkozónak vállalatával kötöttek szerződést. A petrolkémiai vállalkozó immár hónapok óta előzetesben van, Sanader szerint ő vallot rá, hogy visszanyerje szabadságát.

Az ügyben a nyilvánvaló újságírói hanyagság és/vagy célzott hamisítás mellett (az ügy részleteit ismertető Jutarnji List-cikkben Hernádi Zsoltot Hernádi Zoltánnak hívják, a Hungary Oil Product Limited nevében a Hungaryt y helyett i-vel írják, és egy teljes hónapot tévednek Sanader lemondási időpontjával kapcsolatban, augusztus 1-re datálva azt, így összefüggésbe hozva a július közepi tranzakciókkal) számos további ellentmondás is feszül. Míg a horvát sajtó tényként kezeli a vesztegetést, és állítja, hogy osztrák igazságügy megkeresésükre elismerte a Sanader elleni nyomozás fenti üggyel történt kiegészítését, úgy a magyar sajtónak a tárca szóvivője, Dagmar Albegger már nem erősítette meg ezt az információt. A horvát ügyészség is szűkszavú: csupán azt közölték, hogy az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök elleni korrupciós vizsgálat során két újabb gyanúsított neve merült fel.

A Mol egy közleményben határozottan visszautasította a vesztegetési gyanúsításokat, és horvát üzleti körök ármánykodásának minősítette az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhíreket:

"A MOL és elnök-vezérigazgatója Hernádi Zsolt megdöbbenéssel, ámde mégse meglepődve értesült arról, hogy olyan sajtóhírek terjednek, hogy nyomozás folyik megvesztegetési ügyben az INA részvényesi megállapodásával kapcsolatban.

A MOL aláhúzza, hogy, ami a horvát médiában megjelent, az mind találgatás és szóbeszéd. A MOL-nak semmilyen hivatalos információja egy esetleges nyomozásról az ügyben nincs.

A gyanúsítás beleillik az elmúlt időszak eseménysorozatába, amelyet azok indítottak és irányítanak, akik ellenérdekeltek abban, hogy az állami konglomerátum INA-ból olyan versenyképes vállalat alakuljon, melyet a gazdasági alapelvek szerint vezetnek. A támadásokat a MOL és annak vezetése ellen indították rögtön az INA részvényesi megállapodásának aláírása után azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy homályos bűnügyi gyanúsításokkal kétségbe vonják a megállapodás érvényességét. 

A két éve átvett irányítás eredménye, hogy ma az INA sokkal versenyképesebb vállalat, amely többek között a beruházásokon és beszerzéseken elért 10-60%-os megtakarításoknak is köszönhető. Nyilvánvaló, hogy ennek az átalakulásnak vesztesei is vannak. Azon kereskedők és beszállítók sokasága, akik immár nem tudnak a piaci ár fölött extra profitot realizálni és a korábban megszokott módon az INA-val baráti vagy politikai alapon üzletelni. Azok, akiknek lehetőségük volt arra is, hogy az INA-val szemben fennálló tartozásukat ne fizessék évekig. A vesztesek többnyire ugyanazok, akik személyes érdekeiket előszeretettel rejtik az úgynevezett “nemzeti érdek” jelszava mögé.

A MOL leszögezi, hogy soha semmilyen kifizetés, vagy fizetségről való egyezség nem történt, sem közvetlenül, sem közvetetten, sem az INA privatizációja során, sem azt követően a horvát politikai élet egyetlen szereplőjével vagy döntéshozójával sem.

Társaságunk határozottan visszautasítja az ezzel összefüggésben tett gyanúsításokat, melyekkel szemben szigorú jogi eszközökkel fel fog lépni."

Önmagában a fenti közlemény is tanulságos. Egyrészt érdemes eljátszani a gondolattal, hogy hogyan fogadta volna a közvélemény, ha a néhány évvel ezelőtti OMV-MOL csörte közepén az osztrák olajtársaság ilyen módon nyilatkozott volna a "nemzeti érdek" jelszava mögé bújó, politikai alapon üzletelő, versenyképtelen magyar vállalatokról. Másrészt egy hazai pályán hírbe hozott cég szinte biztosan nem úszná meg ennyivel: szóvivők és topmenedzserek izzadnának a mikrofonok előtt, parlamenti interpellációk, dörgedelmes vezércikkek, sajtótájékoztatók tartanák hosszú hetekig életben a témát. Ez azonban a két érintett ország közül ma csak Horvátországban van így.

A jogi pr szempontjából éppen ez a kettős mérce, a sajátos befogadói közeg a fontos. Az, hogy miként viszonyul a közvélemény az országhatárokon átnyúló korrupciós ügyekhez. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy viszonylag egyszerű séma vázolható fel:

Magyarország közvéleménye általában megengedőbb az "exportált" korrupcióval kapcsolatban, míg sokkal szigorúbban veszi a fejlettebb országokból érkező, belföldön realizálódó visszaéléseket. Horvátországot hagyományos korrupt, balkáni államként tartjuk nyilván, és szinte természetesnek vesszük, hogy a magyar terjeszkedés útját esetleg kenni kell. Az elmúlt napokban nem olvastunk felháborodott véleménycikkeket és spekulációkat a magyar sajtóban, nem szólalt meg a politika (holott a MOL épp mostanság került újra az állami bevásárlással a politikai érdeklődés homlokterébe). A jelek szerint Hernádi Zsoltnak egyelőre még jogi pr-ra sincs szüksége Magyarországon.

Nem úgy a horvát érintetteknek saját hazájukban: a magyarok által lefizetett korrupt ex-miniszterelnök és lehetséges bűntársai értelemszerűen nyilvános céltáblák lettek, a nagypénzű, gyarmatosító magyarokat kiszolgáló nemtelenek. Ők tesznek keresztbe a nemzeti olajtársaság nemzeti kézben tartásának - és most képzeljük el, mit kapna az a magyar cégvezető, aki ugyanennek a törvénysértő elemekkel kísért kontraktusnak a másik oldalán állna! Most, amikor nagyon is friss a MOL magyar állami tulajdoni hányadához kapcsolt nemzetiszín magyarázat élménye a közvéleményben.

Vagy gondoljunk arra, hogy miként viselkedtünk valóban megtörtént ügyekben, amikor fordított volt a leosztás. Hosszú időre a politikai-gazdasági korrupció szinonímája volt a "Strabag", évek után is föl-fölbukkanó ügy a Grippenek vásárlása, és szintúgy a legszélesebb közvéleményt érdekelte, sőt háborította fel a Siemens magyarországi, ezirányú ténykedése, ahogy az Alstom-ügyben is rendre felvetik a korrupciós szálat. Ehhez képest lényegében csak a szakmai közvélemény értesült a Matáv 2003-as macedóniai kétes ügyeiről, ami csak évekkel később, vélhetően a német tulajdonosok nyomására vezetett Straub Elek elnök lemondásához.

A séma ugyanis működik: a korrupció exportja (különösen fejletlenebb demokráciával bíró országokba) amolyan szükségszerű eljárás, az expanzió tolerált formája a közvéleményben. Ugyanakkor roppant összetett és komoly munkát igénylő feladat megvédeni bárkit, akire a Magyarországon realizálódó, külföldi érdekek mentén megvalósuló korrupció árnyéka vetül.

Érdekes bírósági tárgyalások a hét második felében

2011.06.22. 14:25 Jogi PR

Június 23., csütörtök, 8:30

Veszprém Megyei Bíróság, Veszprém, Vár u. 19..

R. Sándor és társai (emberölés, életveszélyt okozó testi sértés, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette)

Megfenyegette az ügyészt a Cozma-gyilkosság harmadrendű vádlottja, miután a vád képviselője a szerdai tárgyaláson azt mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy Sz. Ivánnál is volt kés a gyilkosság estéjén. A harmadrendű vádlott ekkor magából kikelve, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette, és megfenyegette az ügyészt. A tárgyaláson délelőtt R. Sándor ügyvédje tartotta meg a védőbeszédét, délután pedig az utolsó szó jogán a vádlottak beszélettek. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt és itt olvasható. Első fokú ítélethirdetés várható!

Június 23., csütörtök, 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27. 

G. György + 24 fő ( csalás)

Folytatódik az ingatlanpanamával gyanúsított volt erzsébetvárosi politikusok büntetőpere. H. György volt erzsébetvárosi polgármester több mint két évet, G. György, volt gazdasági bizottsági elnök két és fél évet ült előzetes letartóztatásban, mígnem a Fővárosi Bíróság május 13-án megszüntette előzetes letartóztatásukat, többek között a bűnszervezeti minősítés pontatlanságai miatt. A Fővárosi Ítélőtábla múlt héten ismét elrendelte a két vádlott előzetes letartóztatását, mert úgy ítélte meg: a vádbeli cselekmények olyan súlyúak, hogy másként nem biztosítható a vádlottak jelenléte a tárgyalásokon. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt és itt, a pert kísérlő blog itt olvasható.

Június 23., csütörtök, 8:30, 10:30, 13:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

több személy - MAL Zrt.(kártérítés – 3 önálló per)

Hozzávetőleg 30 kártérítési per folyik a Mal Zrt. ellen, ezek egyikében sem dőlt még el a jogalap kérdése, az, hogy a timföldgyár felelős-e a tavalyi vörösiaszap-katasztrófáért. A katasztrófa bekövetkezésének okairól az illetékes hatóságok még nem tudtak hivatalos vagy objektív álláspontot kialakítani; az eljáró bíróságok még egyik perben sem állapították meg a Mal Zrt. felelősségét, peren kívüli egyezségek viszont már köttettek. Összesen 6 milliárd forint megtérítésére vonatkozó keresettel benyújtott kárigény van a gyárral szemben. (cikk)

Június 23., csütörtök, 9:00

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

B. Miklós (hamis vád)

A főügyészség gyanúja szerint a vádlott valótlanul azt állította egy ügyvédnek, hogy a Hír TV két újságírója kábítószer-fogyasztó, és 20-20 gramm kokaint akartak tőle vásárolni. Tudatában volt, hogy az ügyvéd az információ birtokában a riporterek ellen feljelentést fog tenni a rendőrségen. (cikk)

Június 23., csütörtök, 9:00

Baranya Megyei Bíróság, Pécs, Rákóczi út 34.

B. Gyula és társa (vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmény)

Vesztegetéssel állították bíróság elé a vámőrség korábbi pécsi regionális parancsnokát. A vád szerint a férfi csaknem másfél milliárd forint előnyt ígért az Elcoteq Magyarország Kft.-nek, ha a cég a parancsnok barátjának vállalkozására bízza a gyár őrzését. A vádlott tagadja bűnösségét, s szerinte morális alapon ígért segítséget a nagyüzemnek. Amennyiben új bizonyítási indítványt nem terjesztenek elő az arra jogosultak, ítélethirdetés várható. (cikk)

Június 23., csütörtök, 11:00

Fővárosi Ítélőtábla, V. Markó u. 16.

V-né dr. B. Tímea (vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette)

Az oktatási tárca egykori főosztályvezetőjétt azzal vádolják, hogy miután Hiller István akkori oktatási és kulturális miniszter megtagadta, hogy B. Tímea beosztottjának a fizetését 50 ezer forinttal megemeljék, a vádlott arra kérte a Katapult Mentorprogram akkori programigazgatóját, hogy a program számára a minisztérium által folyósított 45 millió forintos állami támogatásból a munkatársának 600 ezer forintot adjon át, ezzel ellensúlyozva a munkatárs fizetésemelésének elmaradását. (cikk)

Kevesebb több lett volna? - Stohl András és a jogi pr

2011.06.21. 17:47 Jogi PR

Szeptemberre napolták el az első fokon 2 év 4 hónap letöltendő börtönre ítélt Stohl András perének másodfokú tárgyalását. Ruttner György védőügyvéd eljárási hibára bukkant: egy videófelvétel alapján ugyanis kiderült, Stohl Andrással elmulasztották ismertetni a vádlotti jogait, ezért az sem kizárt, hogy első fokon kezdődik újra az eljárás. Így nem tudjuk az sem, hogy az a példátlan jogi pr rally, amivel a vádlott és védője az elmúlt három hónapban körbeszáguldotta az országot, megtette-e a hatását, és érdemben befolyásolta-e a bíróságot, hogy enyhébb ítélet szülessen.

Stohl András és védője, Ruttner György a másodfokú tárgyaláson (fotó: Velvet)

 

Az elmúlt hónapokban mindazon ismerőseinknek, akik nem tudták, mi az a jogi pr, elég volt annyit mondanunk: például az, amit most Stohl András csinál, hogy elkerülje a börtönt. Volt itt minden az áldozatok személyes megkövetésétől, kamerák kereszttüzében bemutatott iskolai drogprevenciós előadásokon át a hét eltartott családtag bemutatásáig. Az RTL Klub és a Nemzeti Színház is mindent bevetett, amit csak tudott. A tévécsatornának szinte nem volt olyan műsora, amelyik ne dolgozta volna fel valahogy, mennyire megbánta tettét sztár műsorvezetőjük, és mennyire megváltozott miután felismerte tettének súlyát. A Nemzeti Színház nemcsak hogy kiállt Stohl mellett, és hagyta, hogy az elsőfokú ítélet után is színpadon maradjon, de a színészek maguk is kampányt folytattak egy enyhébb ítélet érdekében. A petíciót és a másodfokú bíróságon bemutatott színészfelvonulás egyaránt a bíróság meggyőzését szolgálta: Stohl András nem bűnöző, ne kelljen hát börtönbe vonulnia.

 

 

 

A TV2 felvételén a színész arról beszél, hogy a drogprevenciós tevékenységgel a bíróságra kíván hatni

 

Mindezek a lépések külön-külön életképesek lehetnek. (Az elsőfokú tárgyalás előtti eszközöket magunk is elemeztük blogunkban.) Egy bírónak egy hasonló ügyben mérlegelnie kell a társadalmi veszélyességet, a tevőleges megbánást, tehát számos olyan szubjektív körülményt, amelyek jogi pr eszközökkel befolyásolhatóak. De így, ilyen vehemenciával, hadd ne mondjuk: agresszivitással, legalábbis kockázatos letámadni a függetlenségére kényes bíróságot. Akik a bírónőt minden irányból akkora nyomás alá helyezték, hogy még saját tárgyalótermében is ifjúsága meghatározó színészeivel, Törőcsik Marival, Garas Dezsővel és Bodrogi Gyulával kelljen szembenéznie, emlékezniük kellett volna rá, hogy az elsőfokú ítélet nem véletlenül volt ilyen szigorú. Az elsőfokú bíróság ítéletében nem rejtette véka alá, hogy mivel Magyarországon a leggyakoribb bűncselekmény típus az ittas vezetés, egy ismert ember szigorú megbüntetésének nagyobb visszatartó ereje lesz.

 

 

 

Színészek tanúságtétele Stohl mellett a tárgyalás előtti napon az RTL Klubon

 

Az intenzív kampány legnagyobb kockázata, hogy a nyomásgyakorlás ellenkező hatást ér el. Nem hagy kiutat a bíróságnak, hogy ne szigorú ítéletet hozzon, hiszen ellenkező esetben azzal kellene szembenéznie, hogy megijedt, ellágyult a hírneves támogatók és a média nyomásától. Erre utal a bírónő tárgyalás alatti viselkedése, akit láthatón feszélyeztek a megjelent celebritások, és tekintélyét igazolandó az első adandó alkalommal kiküldte a teremből a rágógumizó Kulka Jánost. Látszólag nem volt meghatva a tanácsvezető Stohl önkéntes drogprevenciós előadásaitól sem, és rá is kérdezett, miért csak az elsőfokú ítélet után jutott eszébe ilyen módon vezekelni.

 

 Sztárparádé a bíróságon (fotó: Velvet)

 

A legnagyobb taktikai hazárdjáték talán a petíció aláírása és bírósági becsatolása volt. Amennyiben ezek után a bíró enyhít az ítéleten, az azt üzeni, hogy igenis lehet nyomást gyakorolni a bíróságra, elő lehet írni, milyen ítéletet hozzanak. Ha Garas Dezső csak egy interjút ad, amelyben méltatja Stohl Andrást és elmondja, hogy színésztársa mennyire megváltozott, azzal ezerszer többet használt volna, mint amikor aláírta a petíciót. Hasonló fogalmazványnak ugyanis akkor van értelme, ha az eljárás során jogsértés vagy eljárási hiba történik, és az ismert emberek, erkölcsi súlyukat latba vetve, erre felhívják a figyelmet. De egy bírót az ítélet előtti napon megpróbálni sarokba szorítani? Legalábbis bátor lépés.

 

Merész eszközválasztás vagy felesleges kockázat? Szeptemberben meglátjuk.

Bevett eszközzé váltak a büntetőügyekhez kapcsolódó blogok: elindult a Viszkisdoboz.blog

2011.06.20. 21:23 Jogi PR

Újabb műfajteremtő kísérlet indult el a büntetőügyeket kísérő blogok és tematikus weboldalak alig néhány hónapra visszanyúló hazai történetében. Az ügyvédek, barátok, támogatók által írott blogok után itt az első, vádlott által publikált netes napló: a honvédelmi tárca vesztegetéssel vádolt egykori államtitkárának, Fapál Lászlónak blogja, a Viszkisdoboz.

Mielőtt a legújabb blogot elemeznénk, érdemes áttekinteni, hogyan alakult ennek a jogi pr eszköznek a története Magyarországon:

  • Három hónappal ezelőtt, blogunk indulásakor adtunk hírt a Hagyó Miklós érdekében írott internetes oldalról, amely deklaráltan az egykori politikus előzetes letartóztatásának megszüntetése érdekében íródott. A hagyomiklos.com részletesen bemutatta miért nem állnak fenn a legszigorúbb korlátozó intézkedés indokai, és milyen eljárási hibákat követtek el a hatóságok. Az oldal indulása után néhány nappal Hagyót házi őrizetbe helyezték, részben talán az újszerű kommunikáció hatására.

 

  • A Magyarországon addig egyedülálló jogi pr eszközt, úgy látszik, nem csak mi tartottuk hatékonynak. Nem sokkal ezután elindult a Tasnádi Péter fogva tartásának körülményeit és pereinek alakulását bemutató tasnadipeter.eu oldal, amelyet nem titkoltan a hagyomiklos.com ihletett. A tisztán a jogi eljárásra koncentráló oldal merőben különbözik a láthatóan inkább önreprezentációs célú tasnadipeter.com oldaltól.

 

  • Szintén a közelmúltban indult el az egykori erzsébetvárosi polgármester, Hunvald György perét kísérő, a vádlott érdekében szerkesztett Hunvald-per blog is, amely a tárgyalások kommentálása mellett a hozzáférhető peranyag nyilvánosságra hozását is célul tűzte ki. (Kapcsolódó bejegyzésünk itt olvasható.) 

 

  • A műfaj egyik legrészletesebb tartalmát a közel 750 napja előzetesben lévő Budaházy György honlapja kínálja, amely a politikai állásfoglalások mellett a perrel kapcsolatos információkat is napi szinten közöl  a jobboldali radikális aktivista közönségének. A felsoroltak között legprofibban szerkesztett weboldalon zajlik a tárgyalások hallgatóságának toborzása és a bíróságon történtek utólagos elemzése, magyarázata is.

 

  • Szintén tavasszal indult az előbbiektől alapjaiban különböző, mégis rokon műfajú online felület, a Cigányvadászat-per blog, amelyet a romagyilkosságok áldozatainak perbeli érdekeit képviselve írnak aktivisták és profi újságírók. Az irodalmi igénnyel szerjesztett blogról részletes elemzést is közöltünk.


A bőséges termés önmaga igazolja, hogy a műfaj életképes és hiánypótló kommunikációs eszköz. Úgy képes bemutatni egy büntetőeljárás szereplőjének, többnyire terheltjének álláspontját, hogy azt nem kell a sajtón keresztül, sokszor torzított formában átszűrve eljuttatni a nagyközönséghez. Ráadásul a felsorolt ügyek nagy részében annyiban hasonló a terheltek helyzete, hogy a velük szemben álló fél, legyen az a vádhatóság képviselője vagy az elszámoltatási kormánybiztos, komoly médiafelülettel rendelkezik és tudatosan él a jogi pr eszközeivel. A rendszeresen sajtótájékoztatókat tartó vagy a médiának információkat szivárogtató állami szereplők ezen a területen versenyelőnyben vannak, ők szolgáltatják a híreket, és pozíciójuknál fogva ők dominálják a közszolgálati médiát s a kereskedelmi média egy részét is. Az ő médiamonopóliumokkal szemben jelenthet kicsi, de hatékonyt eszközt a terhelteknek a saját blog vagy más webes felület létrehozása. Ebben a műfajban nincs terjedelmi korlát, újságírói elfogultság, s nincsenek fontos, de kisebb hírértékűnek ítélt, ezért elhagyott részletek, pusztán az egyedi, érdekes tartalom számít.

A legfrissebb példa, a Fapál László által indított Viszkisdoboz blog tovább tágította az eszközben rejlő lehetőségeket. Az egykori államtitkár egyes szám első személyben írja blogját, amelyben egyszerre beszéli el  szubjektív módon letartóztatásának körülményeit és a börtönben szerzett élményeit, és mutatja be száraz tényszerűséggel az ellene felhozott vádakat, bőven idézve a kihallgatási jegyzőkönyvekből és más dokumentumokból.

A blog célmeghatározása világos:

„Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és két kiskorú fiam és lányom, s a most születendő gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.”

Figyelemre méltó a provokatív címválasztás: a viszkisdoboz úgyszólván emblémája lett a HM-botrányoknak, s éppen Fapál Lászlóval kapcsolatban került először elő. A volt államtitkár ügyvédjének, Dezső Antalnak olvasói leveléből azt is tudjuk, hogy a médiában nagy port felvert történet, amely szerint a vesztegetésből származó összeg egy részét Fapál egy viszkisdobozban vitte át a honvédelmi miniszternek, nem is szerepel a vádiratban. Már csak ezért is bátor ötlet az elszámoltatási kormánybiztos által a köztudatba dobott bélyeget ironikus módon felvállalni. 

A büntetőügyek iránt érdeklődő olvasó szép számmal talál izgalmas részeket, nyomozástechnikai kulisszatitkokat is a bejegyzések között. Ilyen például amikor a kihallgatás közben egy másik vallomást „véletlenül” a terhelt előtt hagynak, vagy amikor az ellene valló dandártábornokkal való szembesítés részleteit írja le a szerző.

A Viszkisdoboz blog erőssége a vállaltan személyes hangvétel, ami a bebörtönzött közszereplőkkel alapból elutasító hírfogyasztók egy részének valószínűleg képes kiváltani szimpátiáját. A blog érzékletesen mutatja be a szovjet-tipusú hazai börtönviszonyokat, amelyekről az átlagembernek kevés információja van.

A blog hibája, hogy nincs szó benne ugyanakkor a sajtóban bőségesen körülírt, a közvélemény által vélhetően leginkább megértett lakás-ügyekről, - bár lehet, hogy erre a későbbiekben kíván sort keríteni a szerző.

Nem tudjuk, Fapál László mit tett államtitkárként, s hogy valóban a leírt módon keveredett-e a sok szálon futó korrupciós ügybe, de tény, hogy a blog képes új szempontból elmesélni a történetet, és még a szkeptikus olvasó számára is sok elgondolkodtató információt közöl a HM-botrányokkal kapcsolatban.

Érdekes bírósági tárgyalások a jövő hét első felében

2011.06.19. 06:46 Jogi PR

Június 20. hétfő, 9:00

Fővárosi Bíróság, II., Fő u. 70-78.

 dr. K. Sándor (egyéb háborús bűntett)

Tanúmeghallgatással folytatódott a háborús bűntett elkövetésével vádolt egykori csendőr százados büntetőpere; a tanú, aki az 1942-es újvidéki razzia idején tíz és fél éves volt, nagyanyja meggyilkolásának körülményeiről beszélt.  K. Sándort azzal vádolják, hogy az 1942. január 21. és 23. között Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégezésében. (cikk)

Június 20-21. hétfő-kedd, 9:00

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

K. Árpád és társai  (Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények)

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat büntetőperének utolsó tárgyalási napján tanúvallomást tett a 2008. augusztus 8-ai piricsei támadásban megsérült két nő, akik nem mertek vallomást tenni addig, amíg a vádlottjak a tárgyalóteremben voltak. Az első- és a másodrendű vádlott beismerte a piricsei bűncselekmény elkövetését, és bűntársukként nevezték meg a harmadrendű vádlottat, aki viszont tagadja, hogy részt vett volna az akcióban. A perben egyébként csak ősszel tárgyalják a legsúlyosabb cselekményeket. A másodrendű vádlott kérésére ugyanis új védőügyvédet rendelt ki a tanácsvezető bíró, így csúszik a tárgyalás folytatása.(cikk) A pert kísérő blog elérhető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Június 21. kedd, 8:30

Dabasi Városi Bíróság, Dabas, Bartók B. u. 52.

 H. Lídia és társa (Jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérlete)

A vád szerint a tatárszentgyörgyi asszony 2009. áprilisában azért gyújtotta fel a saját házát, hogy a korábban kötött, magas összegű biztosítás révén milliós bevételre tehessen szert. Az asszony mindvégig tagadta, hogy bármi köze lenne a gyújtogatáshoz, szerinte a romákat védő tevékenysége miatti bosszúról van szó. A tárgyalás bizonyítással folytatódik. (cikk)

Június 21. kedd, 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27. 

G. György + 24 fő ( csalás)

Folytatódik az ingatlanpanamával gyanúsított volt erzsébetvárosi politikusok büntetőpere. H. György volt erzsébetvárosi polgármester több mint két évet, G. György, volt gazdasági bizottsági elnök két és fél évet ült előzetes letartóztatásban, mígnem a Fővárosi Bíróság május 13-án megszüntette előzetes letartóztatásukat, többek között a bűnszervezeti minősítés pontatlanságai miatt. A Fővárosi Ítélőtábla múlt héten ismét elrendelte a két vádlott előzetes letartóztatását, mert úgy ítélte meg: a vádbeli cselekmények olyan súlyúak, hogy másként nem biztosítható a vádlottak jelenléte a tárgyalásokon. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt és itt, a pert kísérlő blog itt olvasható.

Június 21. kedd, 9:00

Budakörnyéki Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

F. Zoltán (Légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége )

2007. április 30-án, a gödöllői repülőmajálison megemelt és tíz méterre sodort egy légörvény egy kikötött hőlégballont. A ballon kosarában egy tízéves kisfiú és édesapja volt, amikor a tartókötél kioldódott. A balesetnek két könnyebb sérültje volt, a kezüket a tartókötél horzsolta le. Ítélethirdetés várható. (cikk)

Június 21. kedd, 9:00

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101. 

S. András (Súlyos testi sértést okozó ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette)

Az ittasan súlyos közúti balesetet okozó színész-műsorvezető büntetőügyének másodfokú tárgyalása. A március 31-én született elsőfokú ítélet szerint a férfi bűnös súlyos testi sértést okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntettében, ezért őt nem jogerősen 2 év 4 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az ügyész az orvosszakértői vélemény alapján a tárgyalás napján módosította a vádat, kiegészítve azt maradandó testi fogyatékosság okozásával, ugyanis a baleset súlyos sérültje enyhe fokú, végleges egészségkárosodást szenvedett, jelenleg is sántít, korábbi munkáját nem tudja elvégezni. Jogerős ítélethirdetés várható! (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt és itt olvasható.

Június 21. kedd, 9:00

Pest Megyei Bíróság, Budapest, XIV. Thököly út 97-101.

Sz. Krisztián és társai  (Felfegyverkezve, csoportosan és bűnszövetségben elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények)

A másodrendű vádlott rendőr volt, így a banda rendőri intézkedéseket színlelve rabolt olyan személyektől, akikről – előéletük miatt - feltételezhették, hogy a későbbiekben nem tesznek feljelentést. A harmadik tárgyalási napon bizonyítással folytatódik a per. (cikk)

Június 21. kedd, 9:00

Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, Tatabánya, Komáromi út 4.

M. László, T. Miklós  (különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés)

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetője ellen zajló büntetőperben a bíróság tanúként idézte be Budai Gyulát. Az elszámoltatási kormánybiztos megismételte, hogy az utalásra a ménesbirtoknak nem volt jogcíme, arra viszont nem adott választ: miért mondta azt korábban, hogy a pénz egy része T. Miklós számláján landolt, és hogy kár érte a magyar államot. A vád szerint a ménesbirtok vezetője jogcím nélkül utalt át 365 millió forintot az állami kézben lévő és felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek. (cikk)

Június 22., szerda, 8:30

Veszprém Megyei Bíróság, Veszprém, Vár u. 19.

R. Sándor és társai (emberölés, életveszélyt okozó testi sértés, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette)

A Cozma-ügy harmadrendű vádlottjának az összes vádpont alóli felmentését kérte védője a Veszprém Megyei Bíróság utolsó tárgyalási napján. Az ügyvéd védőbeszédében kifejtette: védence nem volt jelen Marian Cozma kézilabdázó leszúrásánál, nem vett részt a veszprémi Patrióta lokál előtti verekedésben. Álláspontja szerint Sz. Iván az utcáról futott vissza a bárba, és a tetőtérben szórakozó társainak azt mondta: "gyertek, mert a Csoki (R. Sándor elsőrendű vádlott) megvadult". A következő tárgyalási napon R. Sándor védője tartja meg a perbeszédét. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt és itt olvasható.

Június 22., szerda, 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27. 

Gy. Gusztáv (emberölés bűntette)

A vádirat szerint a magyar golfbajnoknő férje féltékenységből megölte alvó feleségét. A férfi május 5-én hajnalban arra ébredt, hogy a felesége mobiltelefonjára szöveges üzenet érkezett. Ekkor dühében egy 2,5 kilogramm súlyú, márványtalpas aranyserleggel többször fejbe vágta alvó feleségét, majd később szíven is szúrta - legalábbis a vádirat szerint. Gy. Gusztáv másnap öngyilkosságot kísérelt meg, de kudarcot vallott. (cikk)

Napi Fargo Extra: Stohl Andrással és a rendőrségi kényszerítőeszközök használatával is megismerkedhetnek a gyermekek

2011.06.18. 09:48 Jogi PR

Stohl Andrással és a Két Zsivány formációval is találkozhantak, valamint a nyomrögzítés fortélyaival és a kényszerítő eszközök használatával is megismerkedhetnek azok a borsodi gyerekek, akik a "Lak-hely ellhagyási tilalom" néven hirdetett ifjúsági táborban kívánják átélni a rendőri hivatás sokszínűségét. Az Edelényi Rendőrkapitányság felhívásáról először azt hittük, a Hírcsárda próbálja meghekkelni mindennapi biztonságérzetünket, de nem. A dolog teljesen komoly, - mondjuk, viccnek erős is lenne. Holnapig még lehet jelentkezni!

Lak-hely elhagyási tilalom a Detektív Ifjúsági Tábor lakóinak (Edelény Rk. – B-A-Z. MRFK)

Az első Detektív Ifjúsági Tábort rendezik meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Lakon, ahol a gyerekek többek között gyakorlatban is átélhetik a rendőri hivatás sokszínűségét.

Az első Detektív Ifjúsági Tábor az Edelényi Rendőrkapitányság és az Esélyt a Tanuláshoz Alapítvány hívta életre. A két hetes program során számos műsor- és látványelem gazdagítja a táborlakók életét. Az egészséges életmódra és a környezettudatosságra nevelés mellet természetesen a rendőri hívatás sokrétűségének bemutatása is teret kap.

A rendőrségi foglakozások többek között érintik a kerékpáros közlekedés alapvető szabályait, a nyomrögzítés fortélyait, a rendőrkutyák feladatait. Szituációs játék keretében a táborlakók egy kerékpáros ellenőrzést is lemodellezhetnek, sőt helyszínelhetnek is akár egy bűncselekmény vagy egy közlekedési baleset helyszínén. Nem kényszerűségből, de a rendőrségi kényszerítőeszközöket használatával is megismerkedhetnek a gyermekek.

Médiaháttér: A Detektív Ifjúsági Tábor június 19-én kezdődik és július 02.ig tart. A tábornyitó június 19-én 10. 00 órától kezdődik, melyre a szervezők tisztelettel meghívják a téma iránt érdeklődést mutató szerkesztőségek munkatársait (Lak, Kossuth u. 107). Az egész napos nyitó rendezvényen többek között fellép Oláh Ibolya és a „Két Zsivány” nevű formáció, továbbá tiszteletét teszi Erdei Sándor azaz Rokker Zsoltti, illetve Sthol András is.

"Gyilkos ne nyilatkozzon pénzért!" - Lex Tvrtko 2.0

2011.06.16. 07:57 Jogi PR

A tv2 műsorvezetője, Vujity Tvrtko a jelek szerint nagy hatással van a jogalkotókra. Rövid időn belül második ötletét emelhetik át egy frissen elfogadandó törvénymódosításba. Korábban egy, a tv2 reggeli műsorában feltett kérdése nyomán jelentette be a kormány, hogy a nem dohányzók védelméről szóló törvényben külön is kitérnének a Vujity által javasolt magatartásra - most pedig már direkt módon, a tévés kereste meg a Fideszt egy jogalkotási javaslatával.

A részleteiben még nem ismert törvénytervezet lényege az lenne, hogy gyilkosság miatt elítélt, vagy emberöléssel vádolt, gyanúsított személy nem adhat pénzért interjút az ügyével kapcsolatban – és semmilyen más módon nem húzhat hasznot a bűncselekményből. Elsőként a hvg.hu számolt be róla, hogy értesülésük szerint "már gőzerővel dolgozik az igazságügyi minisztérium" a javaslaton, ma hajnalban pedig már részletesen nyilatkozott a tervezetről Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára.

„Természetesen a sajtó- és szólásszabadság számomra szent és sérthetetlen. A kezdeményezésem célja éppen ezért nem az, hogy a gyilkossággal gyanúsítottat, vádlottat vagy jogerősen elítélt személyt korlátozzák abban, hogy elmondhassa saját verzióját, álláspontját az ügyében. De ezt ne tehesse pénzért” – mondta a hvg.hu megkeresésére Tvrtko. Az újságíró azt állítja, többször előfordult már vele, hogy hírhedt gyilkossági ügyben gyanúsított személy ügyvédje kereste fel azzal az ajánlattal: ha milliós összeget fizet a csatorna (ez esetben a TV2), akkor ügyfele hajlandó exkluzív interjút adni. Az ismert televíziós ezekre a megkeresésekre rendre nemet mond, de úgy tudja, ilyen fajta „üzletelés” igenis létezik a magyar sajtóban. „Elfogadhatatlannak, erkölcsileg megmagyarázhatatlannak tartom, hogy miközben egy áldozat hozzátartozója a gyermekét, testvérét, szülőjét gyászolja, siratja, vagy éppen ápolja, addig az elkövető azzal próbál meg pénzért haknizni, hogy mit tett vagy nem tett” Forrás

Bejegyzésünk megírása után, ma hajnalban látott napvilágot Rétvári Bencének, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkárának nyilatkozata.Rétvári lényegében megismétli, amit a tévés előzőleg már elmondott a hvg-nek, ám nem említi Tvrtko Vujity nevét:

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint az elmúlt időszakban több civil jelzés is érkezett a szaktárcához amiatt, hogy bűnelkövetők pénzért cserébe a televízióban vagy újságban nyilatkoztak az általuk elkövetett, általában élet elleni vagy erőszakos bűncselekmények részleteiről. Az államtitkár szerint nem elfogadható, hogy valaki egy bűncselekményből "szedje meg magát", ezért a kormány vizsgálja, hogyan lehetne ezt megakadályozni. Az államtitkár szerint nem korlátoznák a vádlottak vagy elítéltek szólásszabadságát, továbbra is teljes körűen tehetnének nyilatkozatot. Rétvári Bence elmondása szerint külön szabályozás vonatkozna a büntetőeljárás alatt állókra, őket megilleti az ártatlanság vélelme. Esetükben a tervek szerint - ha pénzt kapnak nyilatkozatukért - az összeg letétbe kerülne. Ha bebizonyosodik ártatlanságuk, hozzájuthatnának a pénzhez. Ugyanakkor a jogerősen elítélteknél a díjelfogadás teljes tilalmának lehetőségét vizsgálják. A parlamenti államtitkár a kérdésről a Facebookon szavazást is indított, amely arról szól, hogy ölbe tett kézzel nézheti-e az állam, hogy bűnözők milliókat kapjanak médiumoktól, ha beszélnek az általuk elkövetett bűncselekményekről. Forrás

Feltételezve, hogy a kezdeményezés iránya valóban az volt, amit a szereplők állítanak (azaz Vujity úr kereste meg a jogalkotókat, és nem azok kérték meg a riportert, hogy ilyen módon növelje a törvénytervezet publicitását), és nem foglalkozva azzal az elemmel sem, hogy minden híradás spontán belinkelte a Napló műsorvezetőjének oldalát (mi ettől most eltekintenénk), ilyen módon is kiváló promóciós lehetőséget teremtve annak, pár észrevételt azért fontos megfogalmazni.

Elsőként a distinkció érdemel említést. "Életellenes vagy erőszakos bűncselekmény gyanúsítottja, vádlottja vagy elítéltje" - miért csak ők? Miért pont az "nyerészkedhet", aki mondjuk gazdasági bűncselekményt követ el? Vagy miért egy csaló, sikkasztó, tolvaj kapjon még azért is pénzt, hogy elmondja a tévének, hogyan lopta el a pénzt? Mennyivel felháborítóbb, ha egy kocsmai pofozkodás gyanúsítottja kap valami fizetséget a tévészereplésért, mint mondjuk Tribuszerné, aki kétmilliárddal rövidítette meg az ügyfeleit, családok tucatját téve tönkre?

Ez, azaz a "honorálhatatlan" jogsértések körének meghatározása egy különösebb magyarázat nélküli, hatásvadász blöff. De ez a legkisebb gond a javaslattal. Inkább azt az alapvető dolgot érdemes tisztázni, hogy ki van kiért? Kinek az érdeke egy ilyen interjú?

Nyilván érdeke a terheltnek IS, hiszen a megfelelő felkészülés, az okosan megtervezett jogi pr nagyban segítheti, hogy a nyilvános szerepléssel az ügyét, nyilvános megítélését kedvezően befolyásolja. Nem is olyan régen, épp a tv2-n láttunk erre példát a Cozma-ügy elsőrendű vádlottjával. De egy ilyen beszélgetés még sokkal inkább érdeke a kereskedelmi televíziónak, hogy a borzongató bűncselekmények tárgyalásával nézettséget generáljon - és a műsor elé-közé és után vágott reklámokkal pénzt keressen!

Bizony, a tv2 például MINDENNEL pénzt keres, hisz ebből él, nincs is ezzel semmi baj. Reklámokból tartja el magát, melyek körbeölelik a mégoly szomorú emberi tragédiákról szóló Tényeket, és két részbe vágják Vujity Tvrtko műsorát, a Naplót is. Érdekes, az nem visszatetsző, hogy az előbb még egy borzalmas bűncselekményről volt szó, majd a tévé előtt gyászoló nézőket hirtelen meginvitálják egy jó kis beszélgetésre a hüvelygombáról? A tv2 kereshet pénzt a tragédiákon?

Sőt, fizethet MÁS jogsértések elkövetőinek? Ugyanis szokott, és Vujity Tvrtko javaslata is stabilabb lábakon állna, ha például akkor és azért is nyilvánosan tiltakozott volna, amikor Hajdú Péter Bakács Tibornak fizetett százezreket azért, hogy az elmesélje, hogyan is lopott a boltban. Ha bántja a naplós műsorvezető erkölcsi érzékét, hogy jogsértésekről nyilatkozva még pénzt is lehet keresni, ennél keresve se találhatott volna jobb alkalmat az ellenvéleménye kinyilvánítására.

Nem beszélve arról az esetről, amikor a csatorna deklaráltan börtönviselt "celebeket" invitált meg a Hal a tortán című műsorba főzőcskézni (nyilván szintén nem ingyen). Vujity Tvrtko ekkor sem állt fel, nem kérte ki magának az eljárást, hogy egy hétig főműsoridőben a csatorna által ezért fizetve börtönviselt emberek parádéznak a tv2-n. Köztük az a Tasnádi Péter, aki visszaesőként, felbujtóként elkövetett, kétrendbeli emberölés előkészülete és kétrendbeli életveszélyt okozó testi sértés miatt állt bíróság előtt.

De menjünk tovább, ugyanis Vujity szerint nem csak a pénzért adott nyilatkozatokat kellene tiltani, de azt is, hogy a gyilkossági ügy szereplője könyvet írjon vagy írasson a sztorijából és ezzel bevételhez jusson. Ismét adódik a logikus kérdés: hanem? A viszkis rabló történetéből írott könyvek, a beharangozott amerikai film csak a kiadóknak és producereknek hozhat hasznot? Lehet egyáltalán egy ilyen ügyekből könyvet írni, hiszen "írás és íratás" is kizárt a tévés álláspontja szerint. Vagy csak olyan írhat könyvet szörnyű bűncselekményekről, aki nem az elkövető, és akit nem is az elkövető kért fel, tehát az abból származó bevétel is mind őt illeti, nem kell megosztoznia az elkövetővel? És - maradna a viszkis rabló példájánál - mennyire életszerű az, hogy egy amerikai producer ne találná meg a módját, hogy a bevétel egy részét visszajuttassa az elítéltnek vagy az általa megnevezett cégnek, magánszemélynek? Vagy a szabályozás az igazán nagy halakra nem vonatkozna?

Itt jegyeznénk meg, hogy még mindig kapható Vujity Tvrtko "Fertő" című könyve, melyet pedofil bűncselekményekről és erőszakszexről írt. Akit érdekel.

Összefoglalva tehát: a tv2 műsorvezetőjének javaslata szerint továbbra is lehetne pénzt fizetni a nem erőszakos bűncselekmények elkövetőinek a televíziós interjúkért, de a erőszakos bűnözők történetén már csak a tv2 kereshet pénzt. Aki pedig ilyen témájú könyvet szeretne írni, az megnyugodhat: mostantól az abból származó teljes bevételt megtarthatja magának, nem kell megosztania például az elítélt egyébként semmiről nem tehető, ámde nyilvánvalóan nehéz helyzetbe került családjával, gyerekeivel sem.

És akkor még nem is beszéltünk az ártatlanság vélelmét furcsán értelmező kitételről, amely szerint az el nem ítélt gyanúsítottak letéti számlára kapnák az interjúért kapott "gázsit", s egy marasztaló ítélet után a büntetésvégrehajtás visszautalná a pénzt a médiumnak...

A magunk részéről azt gondoljuk, hogy Vujity úr jogalkotói tevékenysége nem feltétlenül olyan vitán felül álló módon értékes és hasznos, mint televíziós, illetve írói munkássága. Őszintén szólva, azt sem szívesen látnánk, ha Rétvári Bence baseballsapkában vezetné a Naplót, de az kevesebb zavart okozna a jogállam működésében. Mindenesetre némi riadalommal nézzük, hogy ők ketten - Rétvári úr parlamenti örökbecsűjét idézve - most összeálltak, mint két kicsi legó.

Érdekes bírósági tárgyalások a hét második felében

2011.06.15. 22:28 Jogi PR

Június 16-17., csütörtök-péntek, 8:30

Veszprémi Városi Bíróság, Veszprém, Vár u. 19.

25 fő (társtettesként elkövetett garázdaság bűntette)

Miközben a Cozma-ügy emberöléssel kapcsolatos pere a Veszprém Megyei Bíróságon a védőbeszédeknél tart, az ügy minősített garázdasággal kapcsolatos részét a városi bíróság párhuzamosan tárgyalja. Az ügyészség huszonöt embert vádol társtettesként elkövetett garázdasággal. A vádirat szerint a csoport már akkor kötekedett és verekedett, mikor megérkezett a klubhoz, ahol Marian Cozma kézilabdázót megölték, és egyikük már akkor megjegyezte, hogy "itt ma vér fog folyni".  (cikk)

Június 16., csütörtök, 9:00

Fővárosi Bíróság, II., Fő u. 70-78.

K. Sándor (egyéb háborús bűntett)

Nem hallgatja meg a Fővárosi Bíróság azt a tanút, aki azt állítja, hogy látta, amint K. Sándor volt csendőr százados 1942 januárjában, az újvidéki razzia során egy fiút ütlegelt. Varga Béla bíró azt is bejelentette, hogy véleményezésre megküldi a vádlott ellen valló Nagy János főhadnagy ellen 1948-ban született ítéletet a legfőbb ügyésznek, mivel mindkét meghallgatott szakértő szerint az ítélet hatálytalan a döntést hozó népbíróság törvénytelen felállítása miatt. Ha ezt a legfőbb ügyész is megállapítja, felterjeszti a Legfelsőbb Bírósághoz, ott döntenek róla, hogy valóban semmisnek kell-e tekinteni az ítéletet. (cikk)

Június 16., csütörtök, 10:00

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

D. Roland (erőszakos közösülés bűntette)

A sorozatszínészt két rendbeli személyi szabadság megsértésével és egy rendbeli erőszakos közösüléssel vádolják, a védő szerint a vádirat azonban tele van egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal, a szakértők pedig nem találtak nemi erőszakot egyértelműen bizonyító jeleket. A vádirat szerint a Jóban rosszban színésze állva, a falhoz szorítva erőszakolta meg egykori mennyasszonyát,  a színész ügyvédje azzal védekezik, hogy ez kivitelezhetetlen. (cikk) Bejegyzs a Petrocelli blogon itt olvasható.

Június 16., csütörtök, 10:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

T. Sándor + 1 fő (magánokirat-hamisítás vétsége)

A Károli Gáspár Református Egyetem volt rektora ellen még 2005-ben indult vizsgálat. Az egyetem ötvennégy, különböző rendezvényekről, vendéglátásokról kiállított számla lekönyvelésénél talált szabálytalanságokat, ezért hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt feljelentést tett. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2010 októberében Tenke Sándort a hűtlen kezelés vádja alól felmentették, mert nem okozott kárt az egyetemnek, ugyanakkor a magánokirat-hamisítás miatt két év próbára bocsátották. Másodfokú ítélet várható! (cikk)

Június 17., péntek, 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

UD Zrt. + 2 fő – Heti Világgazdaság Kiadói zrt. + 1 fő (személyiségi jog)

Az MDF-es lehallgatási botrány folyományaként az UD Zrt az ügyről megjelent cikkek miatt tíz-tízmillió forintos kárigénnyel beperelte a Népszava, a Népszabadság, a HVG és a 168 óra kiadóját is, sőt a HVG-t további nyolcmilliós per fenyegeti a cég vezetőjének a beleegyezése nélkül az iwiwről vett fényképe miatt. (cikk)

Napi Fargo: húszezreseket szórt menekülés közben a combon lőtt férfi, most kényszergyógykezelik

2011.06.14. 20:09 Jogi PR

Reméljük, mindenkinek megvan a Rettegés foka c. film, amelyben a Robert de Niro alakította pszichopata karakter kijön a börtönből és bosszút áll az ő odajuttató ügyvéden. Vácon pénteken leiskolázták Hollywoodot. A szabadult rab itt nemcsak újból és újból nekifutott a bosszúnak, de nem félt késsel menni a felfegyverzett rendőröknek, és ha kellett, menekülés közben pénzt szórt a nép közé. Mi az érintett rendőrök helyében 30 nap múlva már egy hajóban menekülnénk a feleségünkkel és a lányunkkal együtt.

A hirado.hu péntek este számolt be arról, hogy rendőrökre támadt egy férfi Vácott. A hírportált egy olvasó tájékoztatta: munkából ment hazafelé, amikor a lakásától 30 méterre egy csapat fegyveres rendőr üldözött egy fegyveres férfit, "majd combon lőtték". Egy sarokkal odébb többek szerint öt-hét lövés is dördült, és 10-20 ezres bankjegyeket szórt el a menekülő háromnegyed három körül - tette hozzá.

A Pest Megyei Főügyészség sajtószóvivője, Kállai Gábor elmondása szerint a történet több évre nyúlik vissza. Az elkövető ellen 2003-ban kábítószerrel való visszaélés miatt indult eljárás, és letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Ezt sérelmezte, ezért szabadulása után megkereste azt a rendőrt, aki elfogta. Ekkor a férfit elmebetegnek nyilvánították, ezért kényszergyógykezelésre ítélték.

A kezelés befejeztével, miután gondoksági felügyeletét is megszüntették, ismét megkereste az őt elfogó rendőrt, aki azóta nyugdíjas lett. A férfi elment az egykori rendőr házához, és megfenyegette a rendőr édesanyját, ezért feljelentették.  Utóbbi eset miatt akarták előállítani a váci rendőrök múlt pénteken, de ellenállt. Szatyrából elővett egy 10-12 centiméteres konyhakést és egy villáskulcsot, ezekkel fenyegette a rendőröket. Az intézkedő rendőrök ezután három figyelmeztető, majd hét célzott lövést adtak le, de az elkövető elmenekült.  Néhány utcával arrább egy másik járőr - figyelmeztető lövés után - célzott lövéssel lábon lőtte, így sikerült elfogni.

Hétfő délelőtt elrendelték a férfi ideiglenes kényszergyógykezelését. Kállai Gábor elmondása szerint ez harminc napot jelent.

Érdekes bírósági tárgyalások a jövő hét első felében

2011.06.13. 14:07 Jogi PR

Június 14., kedd, június 16., csütörtök, 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

G. György + 24 fő (csalás)

Folytatódik az ingatlanpanamával gyanúsított volt erzsébetvárosi politikusok büntetőpere. H. György volt erzsébetvárosi polgármester több mint két évet, G. György, volt gazdasági bizottsági elnök két és fél évet ült előzetes letartóztatásban, mígnem a Fővárosi Bíróság május 13-án megszüntette előzetes letartóztatásukat, többek között a bűnszervezeti minősítés pontatlanságai miatt, ez ellen azonban fellebbezett a Fővárosi Főügyészség. Erről, a fellebbviteli főügyészség által fenntartott fellebbezésről, dönt a Fővárosi Ítélőtábla a közeljövőben, a kényszerintézkedéseknél előírt soron kívüli eljárásban. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt és itt, a pert kísérlő blog itt olvasható.

Június 14. kedd, 9:00

Budaörsi Városi Bíróság, Budaörs, Koszorú u. 2.

Sz. László Béla (Állatkínzás vétsége)

A vádlott által Érden bértartásban gondozott lovat gazdája el akarta vinni, mert elégedetlen volt a tartás körülményeivel. A felek között szóváltás alakult ki, melynek során a vádlott egy késsel leszúrta az állatot, az a helyszínen elpusztult. Az eset nagy felháborodást váltott ki az  állatvédők körében. A büntetőeljárásban az is megállapítást nyert, hogy a vádlott a többi nála elhelyezett lóról sem gondoskodott megfelelően. (cikk)

Június 14., kedd, 13:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

B. László -MAL Zrt. (kártérítés)

Hozzávetőleg 30 kártérítési per folyik a Mal Zrt. ellen, ezek egyikében sem dőlt még el a jogalap kérdése, az, hogy a timföldgyár felelős-e a tavalyi vörösiaszap-katasztrófáért. A katasztrófa bekövetkezésének okairól az illetékes hatóságok még nem tudtak hivatalos vagy objektív álláspontot kialakítani; az eljáró bíróságok még egyik perben sem állapították meg a Mal Zrt. felelősségét, peren kívüli egyezségek viszont már köttettek. Összesen 6 milliárd forint megtérítésére vonatkozó keresettel benyújtott kárigény van a gyárral szemben. (cikk)

Június 15., szerda, 8:30

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V., Markó u. 25.

dr. Sz. Gábor Attila + 4 fő (orgazdaság)

A vádirat szerint az orvos korábbi orvoslátogatói kapcsolatait kihasználva az ország kórházaiban dolgozó ismerőseivel abban állapodott meg, hogy bizonyos időközönként különféle - törvényellenesen megszerzett - onkológiában használatos vényköteles gyógyszereket adnak neki, amelyeket ő pénzzé tesz. A kórházi dolgozók több forrásból is biztosítani tudták a „gyógyszeradagot" a fővádlóit részére: közvetlenül a betegektől is elvették, de nem ritkán a hozzátartozók által visszahozott, a még fel nem használt, esetenként lejárt szavatosságú orvosságokat is megszereztek. (cikk)

Június 15., szerda, 8:30

Budakörnyéki Bíróság, XIV. Thököly út 97-101

S. Krisztián és társa (Halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és más bűncselekmény)

A vádlottak 2009 júniusában a tököli repülőtéren rendezett, a szakszövetségnél nem regisztrált ralin halálra gázoltak egy 35 esztendős fotóst. A fotóriporter szabályos helyen tartózkodott, amikor a szervizparkba indokolatlanul gyorsan behajtó egyik versenyző a gumifalnak csapódott, és elsodorta.A per a bizonyítási eljárással folytatódik. (cikk)

Június 15., szerda, 9:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

B. György és társai (terrorcselekmény bűntette)

Az ügyész indítványára zárt tárgyalást rendelt el a terrorcselekménnyel vádolt radikális jobboldali aktvista és társai ügyében a vád tanújának meghallgatása közben bíróság. A vádlottakat terhelő tanú védelmében tett indítványnak helyt adva a bíróság nemcsak a hallgatóságot és a sajtót, de az első rendű vádlottat is eltávolíttatta a tárgyalóból. A vád tanúját korábban robbanóanyaggal való visszaéléssel gyanúsították az ügyben, de a hatóságokkal való együttműködés miatt megszűnt vele szemben a nyomozás. A férfi arról beszélt, hogyan lett a Hunnia Mozgalom "katonája", miként zajlottak a kiképzések. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt és itt olvasható.

Strasbourgnak embertelen, a magyar illetékesnek "szakszerű és jogszerű"

2011.06.12. 17:03 Jogi PR

A magyar büntetés-végrehajtás működési anomáliái kapcsán mindig joggal számíthatott a közvélemény nagyobb részének megértő álláspontjára. A közvélekedés megtorlás-központú felfogása a büntetésekről "ideális" módon találkozik a sokszor középkori börtönviszonyokkal. A jogi pr egyik fontos csatája zajlik épp Csüllög Zsigmond ügyében.

Mi történt?

2011 júniusában Csüllög Zsigmond javára ítélt az Emberi Jogok Európai bírósága a magyar állammal szemben. A strasbourgi bíróság egyhangú ítélete szerint a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát, amikor a kecskeméti maffiaperben is vádlott, az Energol-ügyben is érintett Csüllögöt az első fokú ítélet után a sátoraljaújhelyi fegyház különleges biztonságú körletébe zárta két évre.

A strasbourgi bíróság szerint a fogvatartás körülményei embertelenek és megalázóak voltak, és nem találtak indokot, amelyek alapján az eljárás jogosnak lett volna tekinthető. Csüllög jogi képviselője, Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a bíróság azt is kimondta, hogy a magyar hatóságok önkényesen jártak el, mert egyszer sem közölték védencével a szigorú fogvatartási körülmények indokait. Indoklás hiányában pedig Csüllög nem tudott jogorvoslattal élni, pedig erre az Emberi Jogok Európai Egyezménye mindenkit feljogosít. A bíróság 6000 euró kártérítést és 2680 euró perköltséget ítélt meg Csüllög javára, ez napi árfolyamon 2,3 millió forint.

A BVOP közleménye szerint az elítélt férfi fogva tartása szakszerű és jogszerű volt, mindenben megfelelt a szabályozásoknak. A közlemény azt írja, hogy a Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) 2009-ben egyebek mellett a különleges biztonságú körlet működését is vizsgálta, azonnali intézkedésre okot adó körülményt nem tárt fel, kisebb kifogásait - így a mozgáskorlátozó eszközök használatát, zárkák szellőzését - az intézet orvosolta.

Ehhez képest a strasbourgi eljárás során pontos képet kaptunk arról, hogy milyen körülmények között tartották két éven keresztül Csüllög Zsigmondot. A 2x2 méteres zárkában nem volt természetes fény vagy elkülönített vécé, őt magát folyamatosan videokamerával figyelték meg. Szinte semmilyen személyes tárgyat nem tarthatott magánál, mindenhova őrök kísérték, a külvilágtól pedig teljesen elzárták. A zárkán kívül kéz- és lábbilincset adtak rá, amit még az orvosi és fogorvosi vizsgálaton sem vettek le róla.

 

 

"Legyen neki rossz!"

A magyar börtönök kapcsán téves és kártékony közvélekedés él. Gyakran hallani, hogy "túl jó dolga van" a bűnözőknek, színes tévékre és sportfoglalkozásokra hivatkozik "az utca embere" - egy információk nélküli és frusztrált társadalom követeli, hogy a lefülelt bűnelkövetőket tortúráknak vessék alá, legyen neki rossz: túlzó és fölösleges megtorlási igényt hangoztatva.

Mindez pedig kiváló egérutat kínál az egyébként tragikus börtönviszonyok felelőseinek, illetve az ott a mai napig működő, középkori gyakorlatok fenntartóinak. Ismét csak: egy 2x2 méteres lyukról beszélünk, melyen kívül csak kezét-lábát vasra verve mozoghat a vádlott. Irigyli ezt bárki? Két éven keresztül rosszabb körülmények között létezni, mint a láncra vert kutya a tanya végében?

 

"Megmutatjuk Strasbourgnak!"

Az is beszédes, hogy az ítéletet követően a BVOP vitába szállt a strasbourgi bírákkal, senkit nem váltottak le és nem mondott le posztjáról, nem hangzott el bocsánatkérés és a változtatási igény deklarálása sem. Itt ismét csak ugyanarra a közvélekedésre támaszkodnak a felelősök, mely a helyzet fenntartását is lehetővé teszi: bízvást kikacsinthatnak a közvéleményre, hogy "hát olyan nagy baj az, hogy ez a bűnöző rosszul érezte magát?"

Különösen visszás az az érvelés a BVOP közleményében, miszerint tavaly megnyitották a solti büntetőintézet két körletét, az előző héten pedig a Gyorskocsi utcai börtön felújított részlegét adták át; a Gyorskocsi utcai börtönrészleg betelepítésével 50 százalékkal mérséklődik a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet telítettsége, a solti körletekben pedig 328-cal több rabot tudnak elhelyezni. Mindennek mi köze van a korábban, két évig Sátoraljaújhelyen, az említett körülmények között rabosodó Csüllög ügyéhez?

A BVOP közleménye arra is kitér: "különleges biztonságú körletben az erőszakos, életellenes bűncselekményt elkövetőket, a szervezett bűnözői csoportok tagjait vagy a nyíltan agresszív viselkedésű, magukra vagy a társaikra veszélyes, az intézet rendjét és biztonságát veszélyeztető fogvatartottakat helyezik el. A szabályok alapján tehát Csüllög Zsigmondot, akit - egyebek mellett emberölés előkészületéért - jogerősen elítélt a magyar bíróság, szintén ebben a körletben kellett elhelyezni." Mindezt annak tudatában állítja, hogy Csüllög egyetlen bűntársa sem került hasonló körülmények közé, holott ugyanazért a bűncselekményért kerültek börtönbe. És újfent: ha Strasbourg azt állapította meg, hogy SENKIT nem lehet ilyen körülmények között fogva tartani, akkor irreleváns, hogy milyen bűncselekmények elkövetői esetén szegik meg ezt a szabályt. Ugyanígy, amíg Magyarországon tilos a kényszermunka vagy épp a halálbüntetés, addig arra sem hivatkozhatna a magyar büntetés-végrehajtás, hogy akit dacára ennek kivégeztek, az egyébként emberölés előkészülete miatt került börtönbe.

A BVOP kommunikációja egyebekben is borzalmas: kísérletet sem tesz arra, hogy az ítéletből fakadó kötelezettségeiről beszámoljon, saját verziója egy megakadt lemez, amely mindig ugyanazt szajkózza, és nem mellesleg egyszerre vét az emberiesség, a szakmaiság és a jogkövetés ellen, amikor a sorok között azt próbálja megmagyarázni, a közvéleményt azzal félrevezetni, hogy Strasbourg ítélete alól vannak kivételek, így például Csüllög. Mindemellett konkrét és tudatos hazugságokat is tartalmaz a sajtóközlemény, amikor azt a látszatot kelti, hogy a magyar büntetés-végrehajtás egy egyszeri vizsgálaton, apróbb hiányosságoktól eltekintve igenis megfelelt az európai elvárásoknak. Ezzel szemben a Helsinki által Pintér Sándorhoz küldött nyílt levél sorozatos és súlyos elmarasztalások krónikáját mutatja be, 1999-ben, 2005-ben és 2009-ben is haladéktalan cselekvésre, súlyos hibák azonnali korrekciójára szólították fel a magyar bv-t.

 

A tét

A Helsinki Bizottság szerint a döntésből levezethető az is, hogy a hazai különleges biztonságú körletek nem felelnek meg az európai előírásoknak, így ezeket át kell építenie az államnak, melynek egyben a fogvatartási körülményeken és a jogorvoslati lehetőségeken is javítania kell. Ennek egyszerre van komoly anyagi vonzata, és hordozza magában a presztízsveszteség esélyét a magyar büntetés-végrehajtás számára. Prognosztizálható, hogy foggal-körömmel próbálják majd igazolni, hogy Csüllög egyedi esetében is nekik volt igazuk, de a strasbourgi ítéletből egyéb kötelezettségük végképp nem következik.

Ha a Helsinki és az ügyben elszánt jogvédők valóbab emberi börtönviszonyokat és bánásmódot szeretnének elérni Magyarországon, bizonyos jogi pr feladatokat sikerrel kell megoldaniuk:

  • Objektív és részletes kép a magyar börtönökről - a közvélemény tájékoztatása, felvilágosító mini-kampány
  • Felelősök azonosítása és nyilvános megszólítása, közéleti szövetségesek felkutatása
  • Potenciális érintetti kör reális kommunikálása: meg kell értetni a ma még megtorláspárti közvélemény tagjaival, hogy ő vagy számára fontos emberek is lehetnek (ártatlanul, egy felmentő ítéletet megelőzően is) e viszonyok kárvallottjai

 

A Csüllög-ügyet azért kellett Strasbourgig vinni, mert a magyarországi jogszabályok "hajlékonysága" és a közvélemény egymásra hatása okán minden szempontból "rendben volt" a vádlott két éves szenvedése. A jogalkotás folyamatát sokféle indirekt szempont alakítja, ezért a változáshoz először a másik lábat érdemes kirúgni, a szabadságvesztés büntetéssel kapcsolatos sztereotípiákat és előítéleteket megváltoztatni. Itt jön be a képbe a jogi pr. 

 

Napi Fargo: Késve hozta a megbeszélt tűzifát, részeg is volt, - leszúrták Lajos édesanyja nevenapján

2011.06.10. 06:37 Jogi PR

Hartán a szappanoperát nem nézik, hanem csinálják. Van itt minden: késlekedő tűzifa-szállítás (pedig megbeszélték!), "ünneplés ürügyén érkező" volt élettárs és kiskorú gyermek, és a részeg sértettet részegen megvagdosó, visszaeső vádlott. A Bács-Kiskun Online tudósítása minden fontosabb részletre kiterjed.

 

A szakképzettséggel és jövedelemmel nem rendelkező, korábban többször büntetett, 32 éves munkanélküli férfi tavaly január 18-án édesanyjánál volt annak hartai, Nagykékes pusztai tanyájában, mikor előzetes megbeszélés nélkül beállított a sértett férfi. Az erősen ittas látogató a vádlott S. Lajos édesanyját akarta felköszönteni névnapja alkalmából. Nem sokkal később megérkezett a vádlott volt élettársa és kiskorú gyermekük, ugyancsak ünneplés ürügyén.

A vádlott, az anyja és a sértett is borozott, idővel a vádlott is részeg lett. Este 8 óra körül a két férfi között szóváltás alakult ki. S. Lajos számonkérte a sértetten, hogy az általa megrendelt és előre kifizetett tűzifát a másik késve hozta meg. „Várjál, ezért még számolunk!” – jelentette ki vészjóslóan, majd a konyhában egy kést vett magához.

Visszament a szobába és az ágyon ülő sértetthez lépett. „Kinyírlak, mert mindig átvágsz, ez már régóta bennem van!” – csak ennyit mondott, majd a sértettet megvágta a nyakán és az arcán. Mikor a megtámadott észrevette, hogy vérzik az arca, felállt, erre a vádlott kis erővel a hasán is megszúrta. A többi vendég ekkor távozott a tanyáról, majd a sérült részeg férfi is hazaindult. Útközben betért közelben lakó édesanyjához, onnan hívtak mentőt.

 

 

 

Tudatos médiahasználat: a Cozma-ügy elsőrendű vádlottja a Frizbiben

2011.06.09. 06:11 Jogi PR

A korábban blogunkon már elemzett Magyar Nemzet-interjú után a tv2-nek is hosszan mesélt a Cozma-gyilkosság körülményeiről Raffael Sándor, az ügy elsőrendű vádlottja. Itt el is hangzik, amit korábban már valószínűsítettünk: tudatos védői stratégiaváltásról van szó a média bevonásával. A Frizbi című műsor és annak műsorvezetője ideális feltételeket teremtettek a vádlott számára - nézzük, mi történt a félórás beszélgetés során!

A médiafelület kiválasztása ismét tökéletes: Hajdú Péter műsorvezetői szerepfelfogása és a Frizbi szerkesztési elvei lehetővé teszik, hogy a beszélgetés alanya és a kérdező mintegy "páros versmondás" keretében szinte csak az előre egyeztetett kérdéseket és válaszokat mondják fel. Egyértelmű, hogy komoly és részletes forgatókönyv készült a rögzített interjúra - túlnyomórészt nem is a valódi beszélgetést, hanem annak korrigált változatát látjuk. Ami igazán meglepő, hogy a karakterformálásban egyértelműen Raffael a jobb, egyszerre múlja fölül a műsor néhány korábbi vendégét, és Hajdú Pétert is.

 

Mi történt?
Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott tagját 2009. február 8-án hajnalban gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt. A segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették. Az emberölés ügyében hét ember ellen emeltek vádat. A Veszprém Megyei Bíróságon hamarosan lezáruló perben az elsőrendű és másodrendű vádlottak, Raffael Sándor és Németh Győző esetében életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását kérte az ügyész, míg a harmadrendű vádlott, Sztojka Iván esetében húsz év fegyházbüntetést indítványozott. A csaknem öt órán át tartó vádbeszédet félbe kellett szakítania a bírónak, miután a harmadrendű vádlott őrjöngeni kezdett. Az elsőrendű R. Sándor exkluzív interjút adott a Magyar Nemzetnek, amelyben elismerte a gyilkosságot, de cáfolta, hogy szándékosan ölt volna.

 

"Péter, ezt nem én mondom, ezt a tanúk mondják"

Raffael testtartása és hanglejtése, spontán, elbeszélő stílusa mind egy bűnbánó, szelíd ember benyomását keltik. Láthatóan pontosan tisztában van azzal, hogy mi a feladata és mi a beszélgetés (számára fontos) üzenete: az első megszólalásban már rögzíti az apropót, a Cozma-család felé személyesen tolmácsolandó bocsánatkérést. Ezzel előre is meghatározza a későbbi, kronologikus történetmesélés kereteit és konklúzióját. A riporter közbeékelt kérdései jellemzően nem spontán keletkeznek, azokra Raffael mindig szabatosan, felkészülten válaszol - maga a beszélgetés akár monológ is lehetne, egyetlen, összefüggő beszéd. Hajdú még azt a meccset is "elveszíti", ahol a riportalannyal arról vitázik, hogy életszerű-e egy 18 centis kést az embernek a nadrágzsebében felejteni egy előző napi tévé-kicsomagolás után. Még egyértelműbb Raffael kommunikációs fölénye, amikor Hajdú Péter a "ki miből él?"-kérdéskört kezdi feszegetni - itt a magát az előítéletesség gyanújába keverő riporterről az is kiderül, hogy nincs teljesen tisztában a tényállással.

 

A felelősség terítése

A vádlotti védekezés következetes és kimunkált: óvatosan, közvetetten vonja be az agresszorok körébe a sportolókat, az ellene irányuló támadások végrehajtóit nem nevesíti. Végig képszerűen írja le a sérüléseit és a lelkiállapotát: "ömlik a vér a fejemből, labilis állapotban vagyok" "Olyan félelmem volt, hogy hatan hátba szurkálnak a törött üvegekkel". 

A használt kifejezések, leírások csak ritkán váltanak a vádlotti vallomásokban használt jogi bikkfanyelvre ("lábmagasságban elindítottam egy szúrást" "a kitörés fölött van a kezem"), Raffael jellemzően saját szavaival ismerteti a verzióját. A szúrás leírása során is ügyesen viszi át a konfliktus miatti felelősséget a későbbi áldozatra, megemlítve, hogy a "berobbanó" Cozmat tízen se tudták lefogni. Önnön cselekvőségét pedig igyekszik elmosni, mindenféle aktívumtól mentesíteni. Kifejezetten filmszerű, ahogy a szúrás utáni pillanatot visszaidézi: "Megláttam a bal kezemet, hogy mit csinált a bal kezem".

Új fénytörésbe kerül a gyilkosság utáni menekülés története is: egyfelől Raffael azzal érvel, hogy ő egyébként is Svájban lakik, és csak oda akart visszatérni, másfelől pedig a bűncselekmény után a közvéleményben terjedő rémhírekre hivatkozik, miszerint Cozma megölése miatt paramilitáris megtorló csapatok érkeznek Magyarországra, őket felkutatni.

 

"Amikor megláttam, hogy hova ment a szúrás, abban a pillanatban én is ott meghaltam"

Raffael Sándor végig képes volt irányítani a beszélgetést, és pontosan végrehajtotta azt, amiben vélhetőleg a védőjével előtte megállapodtak. A Frizbi egy "baráti" pályát biztosított mindehhez, a riporter nem tudta vagy nem akarta komolyabb keresztkérdésekkel a nyilatkozatot megzavarni - ahol pedig vitát próbált indítani, azt kivétel nélkül elvesztette.

Az alany a saját koncepciója szerint haladt, és a nyitó mondatában megelőlegezett, hatásos és őszintének ható bocsánatkéréssel zárt:

 

"Nagyon régen meg szeretném tenni ezt a pár szót a családhoz. Együtt élek és érzek a fájdalmukkal, ami nekem is életem legnagyobb fájdalma. Nagyon sajnálom, hogy meghalt a fiú és tudom, hogy nagyon nehéz elhinni, de nem akartam ezt. Nagyon sajnálom, hogy ez így történt."

Fontos szerep jutott a védőnek is. A jogi pr egyik fontos eszköze a funkcionális szerepmegosztás: jogi, technikai kérdésekben nem az élményszerűséget és a civil profilt fenntartó vádlott nyilatkozik, ezért volt szükséges pár mondatban az ügyvédnek is szót adni. Utóbbi mondandója is illeszkedett a beszélgetés során végig követett stratégiához: az akaratán kívül bajba került, komoly hibát elkövető, de nem szándékosan gyilkoló védence nyilvános profilját próbálja majd a további jogi eljárás (fellebbezés) során a tárgyalóteremben képviselni. Ehhez mindenképpen jó alapot teremt a Magyar Nemzetben közölt interjú után a Hajdú Péterrel folytatott beszélgetés is.

Érdekes bírósági tárgyalások a hét második felében

2011.06.08. 01:05 Jogi PR

Június 9., csütörtök, 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

P. Tamás – Novák Előd (jó hírnév megsértése)

A Jobbik politikusa 2009 elején választási csalással gyanusította a jobboldali radikális bloggert, akit  csalónak, hazugnak és bűnözőnek nevezett. A blogger ezért négymillió forintos kártérítést követel tőle. A per érdekessége, hogy a bíróságnak meg kell állapítania, hogy Novák tevékenyen részt vesz-e a Kuruc.infó szerkesztésében. Több tanú is állította vallomásában, hogy Novákkal a szélsőséges portál szerkesztőjeként tárgyalt. Ha bebizonyosodik, hogy az országgyűlési képviselő a Kuruc.infó egyik vezetője, személyiségi jogi perek tucatjaira számíthat. Az ügyhöz tartozik, hogy egy korábbi tárgyalás után P. Tamás pofon ütötte a bíróság folyosóján Novák Elődöt, emiatt a rendőrség garázdaság miatt indított nyomozást. (cikk)

Június 9., csütörtök, 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

K. Péter + 1 fő (hivatalos személy által elkövetett vesztegetés)

A vád szerint 18 millió forintot kellett volna fizetni a Terézvárosi Vagyonkezelő vezetőjének zsebébe ahhoz, hogy biztosan egy vállalkozó tulajdonába kerüljön egy VI. kerületi üzlethelyiség. A vagyonkezelő egykori vezetője a korábbi tárgyalásokon  azt vallotta: sohasem kért kenőpénzt a vállalkozótól. (cikk)

Június 10. péntek, 9:00

Fővárosi Bíróság, II., Fő u. 70-78.

K. Sándor (egyéb háborús bűntett)

Nem hallgatja meg a Fővárosi Bíróság azt a tanút, aki azt állítja, hogy látta, amint K. Sándor volt csendőr százados 1942 januárjában, az újvidéki razzia során egy fiút ütlegelt. Varga Béla bíró azt is bejelentette, hogy véleményezésre megküldi a vádlott ellen valló Nagy János főhadnagy ellen 1948-ban született ítéletet a legfőbb ügyésznek, mivel mindkét meghallgatott szakértő szerint az ítélet hatálytalan a döntést hozó népbíróság törvénytelen felállítása miatt. Ha ezt a legfőbb ügyész is megállapítja, felterjeszti a Legfelsőbb Bírósághoz, ott döntenek róla, hogy valóban semmisnek kell-e tekinteni az ítéletet. (cikk) A tárgyalás az ügyészek napja miatt elhalasztva! (Köszönjük, Nemzetközijog blog!)

Június 10. péntek, 9:00

Pest Megyei Bíróság, Budapest, XIV. Thököly út 97-101.

K. Árpád és társai  (Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények)

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat büntetőperének utolsó tárgyalási napján tanúvallomást tett a 2008. augusztus 8-ai piricsei támadásban megsérült két nő, akik nem mertek vallomást tenni addig, amíg a vádlottjak a tárgyalóteremben voltak. Az első- és a másodrendű vádlott beismerte a piricsei bűncselekmény elkövetését, és bűntársukként nevezték meg a harmadrendű vádlottat, aki viszont tagadja, hogy részt vett volna az akcióban. A perben egyébként csak ősszel tárgyalják a legsúlyosabb cselekményeket. A másodrendű vádlott kérésére ugyanis új védőügyvédet rendelt ki a tanácsvezető bíró, így csúszik a tárgyalás folytatása.(cikk) A pert kísérő blog elérhető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Indul a nagy balett-per, avagy mennyire világhírű Markó Iván?

2011.06.07. 00:03 Jogi PR

Egyebek mellett erről, a címben szereplő kérdésről kell döntenie a bírónak abban a személyiségi jogi perben, amelyet a Revizor kritikai portál ellen indított Markó Iván koreográfus és balett-táncos. A per tétje kétmillió forint, no meg az, hogy nevetségessé teszi-e magát az elismert művész.

Mi történt?

Március 21-én a Revizor kritikai portál szakírója, Králl Csaba nyílt levelet közölt Bozsik Yvette-nek címezve, abból az alkalomból, hogy Szőcs Géza, kulturális államtitkár a parlamentben bejelentette: a Trafó Kortárs Művészetek Házát táncszínházzá alakítják, s abban Markó Iván és Bozsik Yvette társulatainak biztosítanak helyet. A Trafó jelenlegi profilját féltő szerző számon kéri a táncművésznőn, hogy miért adja a nevét a kormányzati akcióhoz, s cikkében két alkalommal megemlíti Markó Ivánt is:

 

  • „Ebben a helyzetben  számomra sem a politika, sem Markó Iván személye és szerepe nem érdekes. (…) Markó Iván pedig Markó Iván, aki még mindig abban a hiszemben él, hogy ő a messiás – a szakmában és országhatárainkon kívül sehol sem jegyzett Fesztivál Balett élén.”

 

  • „Egyébként meg: vajon nem kellemetlen számodra, hogy Markó Ivánéval együtt említik a nevedet, aki úgy világhírű koreográfus (lásd Szőcs Géza felszólalását), ahogy én világhírű zsurnaliszta, és amit ő képvisel, az köszönő viszonyban sincs azzal, amit Te a kortárs művészetről gondolsz? Persze, Markó csináljon azt, amit akar, szíve joga, de Te kész vagy összebútorozni a nyolcvanas évekkel?”

 

Bozsik Yvette az esetet követően cáfolta, hogy a Trafóban kívánná folytatni karrierjét, s visszautasította a nyílt levél hangnemét. Az inkriminált cikkben csak említés szinten szereplő Markó Iván azonban nem elégedett meg ennyivel: a Revizor június 5-én számolt be arról, hogy a balettművész a nyílt levél őt érintő kitételei miatt személyiségi jogi pert indított a portál ellen.

Markó keresetében úgy látja: sérültek személyiségi jogai, mert a cikk olyan sértő megállapításokat tartalmaz róla, amelyek hátrányosan befolyásolhatják megítélését a magán- és színházi életben egyaránt. Különösen sérelmesnek találja a művész, hogy a cikk kétségbe vonja, hogy világhírű lenne, s ennek bizonyítására felsorolja életútja során kapott fontosabb kitüntetéseit a Kossuth-díjtól a Prima Primissima díjig.  Külön kitér a kereset azon állításra is, amely szerint a koreográfus a nyolcvanas éveket képviseli, - ezt a napjainkig fennálló „folyamatos szakmai és közönségsikerrel” kívánja cáfolni. Ugyancsak tárgya a pernek a Markó által létrehozott Fesztiválbalett hazai és nemzetközi elismertsége.

A művész azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze írásos elégtétel közlésére a Revizor portált, emellett pedig összesen kétmillió forint kártérítés megállapítására is igényt tart. (Ebből másfél millióra ő maga, félmillióra pedig a Táncvilág Művészeti Szolgáltató Nkft. lenne jogosult a kereset szerint.)


 

 

A keresetlevél alapján önmagában nehéz lenne igazolni, hogy a felperes nemzetközileg is elismert koreográfus. Egyrészt abból, hogy valaki balettművészként korszakos jelentőségűt alkotott, nem következik, hogy 30-40 évvel később koreográfusként is hasonló kvalitásokkal bírna, márpedig a cikk Markó Ivánnak csak ebbéli teljesítményéről állít bármit is. Másrészt kitüntetései sorolásával némileg az alperes érveit erősíti Markó, hiszen egyetlen külföldi elismerést sem találunk az általa felsorolt díjak között. A bíróság előtt tehát nyilván egyéb objektív eszközökkel kell tudni bizonyítani, hogy a koreográfus nemzetközi szinten is nagy népszerűségnek és megbecsülésnek örvend.
 

Világhír-számláló

Egy kísérleti bizonyítást magunk is elvégeztünk. A Google az „Ivan Marko” és az „Iván Markó” névre 16 ezer angol nyelvű találatot ad ki, míg az „Ivett Bozsik” és az „Yvette Bozsik”  nevekre 14 ezer találatot kapunk. Ez a nem túl intelligens próba tehát nagyjából egyforma nemzetközi ismertségre utal, megengedve, hogy nagyobb az esély rá, hogy Markó Ivánnal azonos nevű civilek is elérhetőek a világhálón, mint arra, hogy nagy számban más Bozsik Yvette-ek legyenek. Mindezt azonban annak fényében érdemes értékelni, hogy Alonzo King amerikai koreográfus és balett-táncos nevére 110 ezer, a közelmúltban elhunyt német Pina Bausch nevére pedig közel 2 millió találatot ad ki a legnagyobb online kereső. A Google persze nem alkalmas a valódi szakmai elismertség mérésére, ezért megnéztük, mit ír a két magyar művészről egy nemzetközileg elismert balett-szakportál. A Network Dance  oldalain mindössze egyetlen, a Győri Balettról szóló cikkben találkozunk Markó Iván nevével, míg Bozsik Yvette-tel tíz cikk foglalkozik, köztük darabismertetések, érdemi kritikák. A referneciaként használt Alonzo Kingről 178, Pina Bausch-ról 145 cikket olvashatunk a portálon.


Kétségbevonhatatlan tény, hogy Markó Iván a Győri Balettel örökre beírta magát a magyar táncművészet történetébe, s nem lehet elvitatni azt sem, hogy a 70-es években tagja volt az akkor a nemzetközi élvonalat jelentő Béjart Balettnak is. Ha tehát a per tárgya az lenne, hogy nemzetközi hírű táncos volt-e valaha Markó Iván, az 1974-ben a világ tíz legjobb táncosa között említett művész jó eséllyel nyerne a bíróságon. A jelen idejű világhír azonban relatív dolog, erről számos, csak Magyarországon világhírű termék gyártója hosszan tudna mesélni. Nem világos, hogy Markó Ivánnak, mint koreográfusnak miért van szüksége rá, hogy adott esetben bírósági ítélete legyen róla, hogy ma már ő is ebbe a kategóriába tartozik. 

Ez a per a tipikus esete annak, amikor valaki sokkal többet kockáztat a nyilvánosság előtt, mint amit egy bírósági ítélettől remélhet. Még pernyertesség esetén sem valószínű ugyanis, hogy Markó Ivánnak milliós nagyságrendű kártérítés ütné a markát. (Ehhez elég felidézni, hogy az Index által baloldali dominának nevezett Vásárhelyi Mária hárommilliót kért a valóban sértő kijelentésért, s a bíróság ebből egymilliót ítélt meg a szociológusnőnek.) Ami az erkölcsi elégtételt illeti: a legtöbb, amit a koreográfus remélhet az az, hogy a magyar bíróságtól pecsétes papírja lesz arról, hogy világhírű, - ami sokkal inkább alkalmas gonosz élcelődések, mint elismerések kivívására. A balett-per megnyerésénél ugyanakkor jóval nagyobb a valószínűsége, hogy a bíróság nem marasztalja el az alpereseket, hiszen a sérelmezett kitételekről nehéz lenne bizonyítani, hogy túlmennek a vélemény-nyilvánítás határán, különösen egy kritikai lapban. A kereset elutasítása pedig azt jelentené, hogy Markó Ivánról akár hetente nyugodtan meg lehet írni: a nyolcvanas évek élő relikviája, aki már csak itthon világhírű.

Viszkisdoboztól a szolgálati lakásig, avagy a kétféle Fapál-ügy: Dezső Antal ügyvéd olvasói levele

2011.06.06. 13:47 Jogi PR

Olvasói levélben reagált tegnapi, Cinikus politikus vagy profi jogi pr szakember? – Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos portéja c. cikkünre Fapál László ügyvédje. A vesztegetéssel vádolt, egykori közigazgatási államtitkárt védő Dezső Antal levele új szempontból erősíti meg a médiaérzékeny elszámoltatási kormánybiztosról írott cikkünk elemzését. Esetleírásából az derül ki, hogy lényegében két Fapál-ügy létezik: az egyik a Budai Gyula által elénk tárt, miniszteri viszkisdobozzal és olcsón szerzett lakással felturbózott, lakossági fogyasztásra szánt történet, másik pedig a vádiratban szereplő, éppen az emblematikus részleteket nélkülöző, száraz büntetőügy.


A levelet az alábbiakban teljes egészében közöljük:

Tisztelt Szerkesztők!

Tegnapi cikkük ügyfelemet, Dr. Fapál Lászlót érintő részleteire kívánok reagálni.

A honvédelmi tárca volt közigazgatási államtitkárát bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolják, amelynek kapcsán egy hónapig előzetes letartóztatásban is volt. Fapál Lászlóról - többnyire Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos úr információi nyomán - a médiában több híradás is megjelent, az esetek többségében részben vagy egészben valótlan tartalommal.

A vád és a letartóztatás egyetlen terhelő vallomáson alapul, Fapál László ellen semmilyen más terhelő bizonyíték nincsen, kizárólag az ügy korábbi első rendű gyanúsítottja, egy dandártábornok vallomása áll szemben az ő állításaival. Az előzetes letartóztatását töltő dandártábornoknak gyanúsítottként igazmondási kötelezettsége sem volt, amikor megváltoztatta korábbi vallomásait, és arról beszélt a nyomozó hatóságnak, hogy Fapál Lászlónak vesztegetésből származó pénzösszeget juttatott el egy közvetítőn keresztül. E vallomása után a dandártábornokot szabadlábra helyezték, gyanúsítását megszüntették, s ma már csak tanúként vesz részt az eljárásban. (A későbbi szembesítés során a gyanúsítottból lett tanú már arról beszélt, hogy nem közvetítő útján, hanem közvetlenül adta át a pénzösszeget az államtitkárnak.) Mindez csak azért érdekes, mert annak bizonyítéka, hogy Magyarországon egyetlen ember sokadszorra megváltoztatott vallomása alapján bárki kriminalizálható, és akár börtönbe zárható.

Jellemző körülmény, hogy a médiában ismertté vált történet, amely szerint a vesztegetésből származó összeg egy részét Fapál László egy viszkisdobozban vitte át főnökének, a honvédelmi miniszternek, nem szerepel a vádiratban. A másik többször nyilvánosság elé tárt ügy, Fapál László lakásügye sem része a nemrég elkészült vádiratnak. Valószínűleg azért nem, mert ő is ugyanúgy kapott szolgálati lakást a HM-től, mint számos más katonatiszt az elmúlt években. Elképzelhető, hogy a lakásügy nyilvánosság elé tárása csak arra szolgált, hogy egy egyszerűen megérthető üggyel hiteltelenítsék őt a nyilvánosság előtt a nehezen követhető büntetőügyben.


Üdvözlettel,

Dr. Dezső Antal

Cinikus politikus vagy profi jogi pr szakember? – Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos portéja

2011.06.05. 06:23 Jogi PR

Egy éves a kormány, s így egy éves a kormányzati szinten professzionálissá fejlesztett jogi pr gyakorlat is. A tavaly májusban hivatalba lépett Orbán-kormány az első a rendszerváltás után létrejött kabinetek közül, amelyik tudatosan és előre tervezetten él a büntetőügyek kommunikációs értelmezésének lehetőségével. A politikai és a jogi kommunikáció határterületén tevékenykedő elszámoltatási kormánybiztos intézménye új, de meghatározó szereplője a magyar közéletnek. A Petrocelli blog nem politikai kommunikációs, főleg nem politikai blog, ezért az alábbiakban kizárólag a jogi pr szempontjai alapján vizsgáljuk Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tevékenységét.

Az előző, ellentétes politikai oldalt képviselő kormány „gyanús ügyeit” kivizsgáló és a nyilvánosság elé táró politikus szerepköre nem előzmény nélküli, hiszen az első Orbán-kormányt felváltó Medgyessy-kabinet is létrehozott hasonlót. Keller László közpénzügyi államtitkárként 2002-ben szintén politikailag érzékeny ügyekben tett büntetőfeljelentéseket, és ebbéli tevékenységéről tájékoztatta is a közvéleményt, de működése mindössze a soron következő önkormányzati választásokig tartott, amikor Törökbálint polgármesteri székére cserélte kormányzati pozícióját. Tevékenységét saját pártjában sem tartották sikeresnek, s hamarosan a közpénzügyi államtitkárság is megszűnt. Keller távozásának valószínűleg csak egyik oka volt, hogy feljelentéseit rendre lesöpörte az asztalról az ügyészség, feltehetőleg az is hozzájárult, hogy kevés karrierpolitikus érzi magát kényelmesen a politikai vádbiztos szerepében.

A második Orbán-kormány által 2010-ben elszámoltatási biztossá kinevezett Papcsák Ferenc is inkább a zuglói polgármesterséget választotta, s régóta nem hallani a 2006-os tüntetésekre adott rendőri és kormányzati lépéseket kivizsgáló Balsai István tevékenységéről sem. A sukorói földügy kivizsgálásában a kormány hivatalba lépése óta aktív, ősszel elszámoltatási kormánybiztossá kinevezett Budai Gyula azonban nagy lendülettel, módszeresen, és láthatóan élvezettel végzi mások által kevéssé kívánatosnak tartott feladatát.

Budai Gyula minden héten, akár több alkalommal is megszólal, újabb és újabb általa botrányosnak nevezett ügyet tárva a nyilvánosság elé. Ezek közül néhány példát kiragadva kívánjuk bemutatni azokat a kommunikációs technikákat, amelyek Budait elődjeihez képest sikeressé és hatékonnyá teszik.

 

1. Személyes márkaépítés: Sukoró

A 48 éves jogász-politikus kommunikációs önreprezentációjának középpontjában is tudatosan egy hosszú évekre visszanyúló elszámoltatási ügy áll. Hivatalos életrajza szerint „2010. június 11-től miniszterelnöki megbízottként az állami földek jogellenes elherdálásának vizsgálatával foglalkozik; ebbe a körbe tartozik többek között az elhíresült sukorói földterület elcserélésének ügye is, amelyet ő tárt fel először.” Az általa feltárt Sukoró-ügy, amely úgyszólván predesztinálja őt az elszámoltatási kormánybiztosi szerepére valóban minden szálában hozzá kötődik a médiában. Kevesen emlékeznek rá, hogy nem volt ez mindig így. A sukorói kaszinóépítés körüli botrányokat ugyanis elsőként nem ő, hanem a ma előzetes letartóztatását töltő Budaházy György tette először országosan ismert üggyé, legalábbis a saját politikai szubkultúrájához tartozók körében. Ezt követően sem Budai, hanem a politikai paletta másik oldalán álló Schiffer András tett büntetőfeljelentést az ügyben 2009 októberében. Budai csak ezen előzmények után kezdett érdemben foglalkozni a sukorói telekbiznisz szálaival, ám ezt olyan módszeresen, heti sajtóeseményekkel körítve tette, hogy a Gyurcsány Ferenc meggyanúsítását is magával hozó az ügy mára teljes egészében hozzá kötődik.

Budai Gyula iratokat ad át az ügyészségnek a sukorói teleküggyel kapcsolatban. Fotó: Magyar Hírlap

Az ezek után úgyszólván magától értetődően elszámoltatási kormánybiztosi pozícióhoz jutó Budai Gyula saját maga így fogalmazza meg honlapján feladatkörét:

2010. november 4-én a miniszterelnök úr elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztossá nevezett ki. Amint azt az elnevezés is mutatja, feladataim az elmúlt kormány időszakához köthető gazdasági visszaélések, megkérdőjelezhető szakmai döntések, pénzügyi kiutalások feltárására koncentrálódik. Nem igazán felemelő és szép feladat ennek a munkának az elvégzése. Igen sok erőt adnak azonban a mindennapokban hozzám forduló emberek biztató szavai. Saját megfogalmazásuk szerint, pontosan ezen okból tették le a voksukat az új kormány mellett, s a választások során ezért szavaztak ilyen mértékű bizalmat a Fidesz MPP javára a többi párthoz viszonyítva.

Mindenkiben alapvető az igény egy gazdaságilag és politikailag is tiszta és átlátható környezet megteremtésére. Teljesen új alapokra kell helyezni mindent, s ehhez elengedhetetlen a múlt problémáival való szembe nézés, a megkérdőjelezhető döntések maradéktalan felülvizsgálata.

Politikusként és érdekképviseleti vezetőként közvetlen kapcsolatban vagyok az emberekkel, hiszen a hivatalomhoz naponta több levél, beadvány, irat érkezik, melyek különböző tartalmú – többnyire az elmúlt rendszer gazdasági visszaéléseit feltáró – megkeresések. Az emberek végre tisztán szeretnének látni, átlátható közéletet akarnak, s ezért is ez a nagyfokú aktivitás. Rendkívül nehéz helyzetben van a kormányhivatal: minden egyes üggyel foglalkozni nem áll módunkban. A köztudatban rólunk kialakult képpel ellentétben a hivatalunk semmilyen felhatalmazással, jogkörrel nem rendelkezik ahhoz, hogy a fent nevezett ügyekben eljárhasson; s így jogorvoslatot sem nyújthatunk. Feljelentést, illetve bejelentést tehetünk – amennyiben megalapozott bizonyítékok vannak a birtokunkban. Igyekszünk minden, a kormánybiztosságra beérkező megkeresést rendszerezni, s a megfelelő jogi, szakmai szervekhez eljuttatni, ahol a szükséges vizsgálatokat jogszerűen képesek lefolytatni.

 

2. Kommunikációs nyomásgyakorlás: legfőbb ügyész

Budai a fenti feladatleírásban maga is elismeri, hogy tevékenysége alapvetően információs és kommunikációs jellegű: összegyűjti a tudomására jutó gyanús ügyeket és eljuttatja őket a megfelelő hatóságoknak, majd gondoskodik arról, hogy „az emberek végre tisztán lássanak”, azaz kommunikál. Tehát egy, klasszikusan a jogi pr területéhez tartozó munkakörrel állunk szemben, azzal a nyilvánvaló specialitással, hogy Budai a miniszterelnök támogatását bíró, erős politikai felhatalmazású kormányzati szereplő is, akinek megkereséseit a nyomozóhatóságok nem egyszerűen utasíthatják vissza.

A kormánybiztos tesz is róla, hogy az érintett szervezetek értsenek a szavából. Ezzel kapcsolatban emlékezetes volt őszi konfliktusa az akkori legfőbb ügyésszel, akit alig burkoltan azzal vádolt meg, hogy bár asztalán van a Gyurcsány Ferenc ellen tett feljelentés, illetve a volt miniszterelnök ellen indítandó büntetőjogi eljárás ügye, mégsem tesz semmit, hanem „falaz” a volt miniszterelnöknek. A Sólyom László által kinevezett, az szocialisták iránit elfogultsággal nehezen vádolható Kovács Tamás akkor éppen nyugdíjba vonulására készült, így hangosan kérhette ki magának a feltételezést, de egy kormány által kinevezett rendőri vagy pénzügyőri vezető ilyesmit aligha engedhetne meg magának. 

 

3. A politikai szerep elutasítása: az elszámoltatás és a fideszes önkormányzatok

Budai számára az egyik legnagyobb kommunikációs csapdahelyzet, ha számon kérik rajta, hogy miért csak az előző kormánypártokhoz kötődő személyek kerülnek célkeresztjébe, azaz miért nem vizsgálódik a kormányváltást követő, az ellenzék által vitathatónak ítélt ügyekben vagy a korábbi időszakban a Fidesz vezette önkormányzatoknál tapasztalt visszásságok kapcsán. Egy újságírói kérdésre így válaszolt ennek a kapcsán:

- Ajánlották már figyelmébe Papcsák Ferenc zuglói tanácsadói szerződéseit, Rákay Philip cégének megbízásait, Esztergom város gazdálkodását vagy az évek óta fideszes irányítású Pest megyei önkormányzat csődközeli helyzetének megvizsgálását?

- Mutassanak olyan jogszabályt, amely alapján vizsgálhatnám. A kormány-határozat egyértelműen kimondja, hogy önkormányzatok tekintetében az Állami Számvevőszéknek van jogosultsága ellenőrizni. … Ami Papcsák Ferencet illeti, ő 2010 októberében lett zuglói polgármester, az elszámoltatásra vonatkozó kormányrendelet pedig meghatározza a mandátumomat, amely a 2002 és 2010 közötti időszakra vonatkozik. Konkrétan leírja, mire szól a mandátumom. Napi harminc-negyven olyan bejelentés van, amit szívesen vizsgálnék, de nem tehetem. Ezeket mind továbbítjuk a megfelelő szerveknek. Ha vizsgálnám ezeket az ügyeket, akkor túlnyúlnék a hatáskörömön.

Budai tehát tudatosan nem politikusként, hanem valamiféle semleges értékrendű hivatalnokként határozza meg önmagát. Bár nyugodtan válaszolhatta volna a fenti kérdésre, hogy „azért foglalkozom az előző kormány ügyeivel, mert ez érdekel”, a „szívesen vizsgálnám, de nem tehetem” formulát választja. Ez még a legszőrösebb szívű, kormánnyal szemben kritikus újságírót is ki kell hogy elégítse, hiszen a jogszabályok betartásáról van szó. Más kérdés, hogy Budai Gyula bizonyos esetekben mégiscsak megszólal önkormányzati ügyekben is. Ilyen volt, amikor Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár férjének egy önkormányzati cégnél, a Parking Kft-nél történő foglalkoztatását tárta a nyilvánosság elé, vagy amikor Tarlós István segítségére sietett az Alstom és a BKV közötti szerződés értelmezésében, s e segítségnyújtásnak büntetőfeljelentés lett a vége. 
 

 

4. Támadásra viszont-támadás: lakásügyek

Bár pozíciójánál fogva kezdettől a támadások kereszttüzében áll, az egyetlen érezhető kommunikációs profilsérülést saját lakásügyének nyilvánosságra kerülésre jelenthette volna számára. (A HVG által megírt másik ügy, egy korábbi fiktív termőföldvásárlás esete, amelynek egy szerződését a lap szerint Budai ellenjegyezte, túl bonyolult volt ahhoz, hogy magyarázkodásra késztette volna.) 

A Blikk áprilisban adott hírt arról, hogy a kormánybiztos még 1994-ben, katonai ügyészségi fogalmazóként ugyancsak kedvezményesen, a lap szerint ötödáron tudta megvásárolni szolgálati lakását. Az eset azért is volt különösen kellemetlen számára, mert éppen egy héttel korábban beszélt arról, hogy "maffiaszerű lakásértékesítési rendszer" működött a szocialista kormány idején a honvédelmi tárca közreműködésével, ám az általa példaként felhozott esetek nem sokban különböztek az ő lakásvásárlásától. 

Budai először általánosító választ adott a párhuzamot firtató kérdésekre:

- Miért nem vizsgál más lakásügyeket?

- Kormánybiztosként 2002 és 2010 közötti eseményeket vizsgálok. De ne keverjük össze a dolgokat! Tegyünk különbséget, mert ha az összes szolgálatilakás-vásárlást megvizsgálnánk, akkor tízezer ember ügyét kellene áttekinteni a HM-ben. Mi kifejezetten a vezető beosztású emberek tranzakcióit vizsgáljuk. Azokat, ahol felmerültek bizonyos kételyek.

Egy átlagos politikus talán meg is állt volna ennél a válasznál, kivárva a botrány lassú elmúlását, de Budai nem az elkenés, hanem a viszont-támadás eszközét választotta. Bement a Magyar Rádió reggeli háttérműsorába, ahol a saját lakásügyének apropóján egy újabb, előző kormányzathoz köthető lakásügy felvetésével vágott vissza:

Az elszámolás kormánybiztos a műsorban elmondta: 1992-ben, fiatal tisztként a Katonai Ügyészségtől kapta az 50 négyzetméteres ingatlant, amit 1994-ben ajánlották fel megvételre. A lehetőséget minden lakó megkapta, mintegy 30 lakásról volt szó. A lakás értéke akkor 2,4 millió forint lehetett, ő, azonban - az akkori jogszabályoknak megfelelően - kedvezményesen, körülbelül egymillió forintért vásárolhatta meg, úgy, hogy négy évig fizette a részleteket.

Budai Gyula a műsorban beszámolt arról is, hogy újabb lakásügyet vizsgál: azt szeretné megtudni, miből vett százmillió forintért két (nem szolgálati) lakást gyerekeinek Fapál László, a honvédelmi minisztérium volt helyettes államtitkára. Az ingatlanokat a politikus egyébként ugyanattól a kft-től vásárolta, amelytől a HM azt zuglói luxuslakást, amihez később az államtitkár negyed áron juthatott hozzá - hívta fel a figyelmet az elszámoltatási kormánybiztos. Megemlítette azt is, hogy éppen erre az időszakra esik az úgynevezett whiskysdoboz-átadási ügy, vagyis ekkor indulhattak meg azok a pénzek, amelyről a vesztegetési ügy fő gyanúsítottja beszél.
 

Érdemes megnézni, ahogy Budai öt mondattal eljut a saját lakásától a korábbi honvédelmi közigazgatási államtitkár lakásügyéig, amelyet azonnal átköt a Fapál László ellen vesztegetés gyanújával indított ügyészségi nyomozásra és a nyilvánosság számára hívószóként működő viszkisdobozra.



5. Dramaturgiailag felépített ügyek: a HM-botrány

A HM-botrány arra is jó példa, miként építi fel az egyes ügyek kommunikációját az elszámoltatási kormánybiztos. Egy februári bizottsági meghallgatásról szóló beszámoló  jól mutatja hány kommunikációs lépés, hány sajtóesemény, hányféle médiahír kell ahhoz, hogy egy-egy ügy eljusson a nyilvánossághoz:

Az elmúlt húsz év legnagyobb korrupciós ügyeként jellemezte az elszámoltatási kormánybiztos a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) még az elmúlt két kormányzati ciklus idején történteket az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága albizottságának. … Az ülésen Csampa Zsolt, az albizottság fideszes elnöke felidézte: a kormánybiztos a hét elején arról tájékoztatta őt, hogy megkereste Polt Péter legfőbb ügyészt a HM-et és a honvédséget érintő ügyekben. Csampa Zsolt ezután konzultált a legfőbb ügyésszel, majd a Budapesti Katonai Ügyészség vezetőjével, aki rendelkezésére bocsátott egy összefoglalót, amely tartalmazza, hogy a 2010. január 18-án elrendelt nyomozás során a gyanúsítottként kihallgatottak listáján 17-en szerepelnek, többségében katonatisztek.

Budai Gyula a meghallgatáson - amelyet jelentős sajtóérdeklődés kísért, az egyik tévétársaság élőben is közvetítette - kifejtette: hivatala körülbelül két és fél hónapja folytat vizsgálatot az úgynevezett HM-es vesztegetési botrányban. … A vesztegetési ügyben született jelentést - amelyben meghatározták azokat a tábornokokat, tiszteket, akik részt vettek az ügyben, valamint a tárcával megbízási jogviszonyban álló cégeket - tavaly adta át Hende Csaba honvédelmi miniszternek - közölte, hozzátéve, hogy a megbízási jogviszony keretében kapott vállalkozói díjból esetenként 40-50 százalékot juttattak vissza az ügyben gyanúsítottként szereplő személyeknek.

A kormánybiztos információi szerint január 19-én a katonai ügyészség a nyomozást befejezte, és az ügyben vádemelési javaslat várható. Felidézte - ahogyan arról a HírTV múlt héten beszámolt -, a korrupciós ügyben meggyanúsított egyik dandártábornok, Oláh János beismerő - magát és másokat is terhelő - vallomást tett, amely szerint a Fapál Lászlóval történt egyezség alapján egyik alkalommal a tábornok 12 millió forintot vitt Fapálnak, aki abból négymilliót egy viszkis dobozba tett, és azt mondta, hogy a főnöknek lesz, ami Juhász Ferencet jelentette. Majd az államtitkár elment a dobozzal, és anélkül jött vissza. A katonai ügyészség azonban Juhász Ferencet még tanúként sem hallgatta meg, ezért a legfőbb ügyészhez fordult Budai Gyula, aki hozzátette, egyelőre nem kapott visszajelzést Polt Pétertől.
 


Ebben a kis összefoglalóban benne van minden, ami Budai Gyula kommunikációs eszköztárának esszenciáját jelenti:

  • - alapos és kitartó témakezelés, a vizsgálódás kezdetétől minden egye fázisban tájékoztatva a nyilvánosságot is;

 

  • - munkamegosztás-szerű együttműködés a média egy kiválasztott részével (ebben az ügyben pl. a HírTV által feldobott labdát kapta el a kormánybiztos, hogy aztán az erről szóló parlamenti bizottsági ülését közvetítse élőben ugyanaz a televízió);

 

  • - vallomások, ügyészségi és rendőrségi információk ismertetése (itt a nyomozás lezárásáról és a várható vádemelésről tájékoztatja az ügyészség helyett a nyilvánosságot a kormánybiztos);

 

  • - alig burkolt kommunikációs nyomásgyakorlás a hatóságokra (itt a katonai ügyészséget ösztökéli a volt miniszter meghallgatására).

 

Budai Gyula tevékenységének politikai megítélése nem a mi dolgunk. Erkölcsi ítéletet sem nekünk kell mondani azzal kapcsolatban, mennyire etikus az az eszköztár, amit alkalmaz. Annyit azonban leszögezhetünk: az elszámoltatási kormánybiztos a jogi pr igazán profi képviselője. Nehéz eldönteni, hogy esetében egy-egy büntetőpernek a nyilvánosság számára történő bemutatása-e a legfőbb teljesítmény vagy önmagukban a büntetőügyek tekinthetőek-e tudatosan használt politikai kommunikációs eszközöknek. Egy azonban biztos: sikeres kommunikáció hosszú távon csakis hitelességre épülhet. Az idő és a választók fogják eldönteni, hogy Budai Gyula eredményes vagy bukott politikusként zárja-e majd elszámoltatási kormánybiztosi tevékenységét.

Érdekes bírósági tárgyalások a jövő hét első felében

2011.06.04. 13:43 Jogi PR

Június 6. hétfő, 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

F. György + 4 fő (fegyveresen elkövetett rablás)

A vád szerint az öt férfi 2008 december és 2009 február között több fegyveres rablást követett el Budapest, valamint Pest megye területén. Többek között gyógyszertárakat, sörözőt és játéktermet raboltak ki gáz-riasztó fegyverre. (cikk)

Június 6. hétfő, június 8. szerda, 9:00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

B. György és társai (terrorcselekmény bűntette)

A tanúk meghallgatásával folytatódott a terrorcselekmények elkövetésével vádolt jobboldali rafikális aktivista és társai ellen folyó büntetőper. A vádirat egyik pontja szerint a Hunnia Mozgalom több tagja Molotov-koktélos támadást hajtott végre a Gyurcsány-kormány polgári titkosszolgálatokat irányító miniszterének lesencefalui nyaralója ellen. Szilvásy György a bíróságon tanúként elmondta, hogy a nyaralójánál elkövetett robbantás előtt ezrével kapta a fenyegető, gyalázkodó sms-eket, telefonhívásokat.A büntetőper további tanúk meghallgatásával folytatódik.(cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt és itt olvasható.

Június 6. hétfő, 9:00

Pest Megyei Bíróság, Budapest, XIV. Thököly út 97-101.

K. Miklós  (emberölés bűntette)

A vád szerint a 60 éves férfi ököllel bántalmazta, majd megfojtotta vele egy háztartásban élő anyósát 2009. novemberében, Mendén. A vádlott kihallgatása során kezdetben tagadta a bűncselekmény elkövetését, az esemény napján állítása szerint az anyósát már az ágyban fekve találta, eszméletlen állapotban. Később, részletes kihallgatásán beismerte tettét. (cikk)

Június 7. kedd, 8:30

Gödöllői Városi Bíróság, Gödöllő, Dózsa György u. 19.

K. Dániel és H. Endre (Magánvádas ügy)

Bölcskei Gusztáv református püspök a Református Életben, 2010 júniusában megjelent cikk kapcsán, rágalmazás vétségének alapos gyanúja miatt tett feljelentést a lap szerkesztői ellen. A lap   egy listát tett közzé, amelyben azt állította, hogy a felsorolt egyházi méltóságok 1990 előtt a szocialista rendszerrel együttműködve titkosszolgálati ügynökként tevékenykedtek. A püspök  polgári jogi igényt is érvényesít, így elégtételként szolgáló nyilatkozatot vár el az újságban, valamint 500 ezer forint kártérítést követel. (cikk)

Június 7. kedd, 10:00

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

 K. Róbert (hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntette)

A 35 éves ócsai lakos megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy mint a Magyar Gárda főkapitánya a mozgalmat az egyesület feloszlatását kimondó jogerős bírói döntéssel ellentétesen továbbműködtette, így a Magyar Gárda tagjait demonstrációra hívta össze; azokra a szállítás szervezetten történt, a gárda a tagtoborzó gyűléseit tovább folytatta. A nyomozók az eljárás során több mint száz tanút hallgattak ki, mások mellett a Magyar Gárda Egyesület alapító tagjait, akik közül többen már kiléptek a szervezetből, mert az jelentősen eltért eredeti hagyományőrző céljaitól. (cikk)

Június 7. kedd, 14:30

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

A. Iván + 1 fő (rágalmazás)

A Gój Motorosok Egyesülete nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt kezdeményezett magánvádas eljárást Népszava publicistája és a lap főszerkesztője ellen. A feljelentők a Népszava 2008. április 17-én megjelent "Jönnek a Gój Motorosok" című cikkében olvashatókat kifogásolják, amelyben a szerző "motorizált újnáci szervezetnek” nevezte az egyesületet. (cikk)

Június 8. szerda, 9:00

Pest Megyei Bíróság, Budapest, XIV. Thököly út 97-101.

K. Árpád és társai  (Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények)

Csak ősszel tárgyalják a romák elleni támadássorozat büntetőügyében a legsúlyosabb cselekményeket. A másodrendű vádlott kérésére ugyanis új védőügyvédet rendelt ki a tanácsvezető bíró, így csúszik a tárgyalás folytatása. A tárgyaláson tanúként hallgatták meg azt a lakatost, aki debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen is cserélt zárakat. Itt, a négy vádlott munkahelyén találták meg elrejtve a támadássorozathoz használt fegyvereket. A pert kísérő blog elérhető itt. Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Június 8. szerda, 9:00

Fővárosi Bíróság, II., Fő u. 70-78.

K. Sándor (egyéb háborús bűntett)

Nem hallgatja meg a Fővárosi Bíróság azt a tanút, aki azt állítja, hogy látta, amint K. Sándor volt csendőr százados 1942 januárjában, az újvidéki razzia során egy fiút ütlegelt. Varga Béla bíró azt is bejelentette, hogy véleményezésre megküldi a vádlott ellen valló Nagy János főhadnagy ellen 1948-ban született ítéletet a legfőbb ügyésznek, mivel mindkét meghallgatott szakértő szerint az ítélet hatálytalan a döntést hozó népbíróság törvénytelen felállítása miatt. Ha ezt a legfőbb ügyész is megállapítja, felterjeszti a Legfelsőbb Bírósághoz, ott döntenek róla, hogy valóban semmisnek kell-e tekinteni az ítéletet. (cikk)

Június 8. szerda

Tribunal de Grande Instance de Versailles, Avenue de l'Europe 78, Versailles, France

Alstom Transport – BKV Zrt. (bankgarancia lehívása)

A BKV tavaly október 20-án bontotta fel a szerződést az Alstommal, amelyet a 2-es és 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek még 2006-ban. A felmondása oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt. A felbontással egyidejűleg a BKV lehívta a szerződésben foglalt bankgaranciát, de ennek jogosságát az Alstom vitatta, és bírósághoz fordult. A nanterre-i bíróság decemberi, nem jogerős döntésében megtiltotta a BKV-nak, hogy hozzáférjen a korábban már lehívott bankgaranciához, ezt a BKV megfellebbezte, most másodfokon zajlik a per. (cikk) Bejegyzés a Petrocelli blogon itt olvasható.

Üzleti kör vs. üzletemberi kör: a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesének olvasói levele

2011.06.03. 11:11 Jogi PR

Olvasói levélben reagált blogunk március 29-én megjelent, Eltérő sajtó-olvasatok az ipari kémperben: működik-e a negatív jogi pr? c. bejegyzésére D. Horváth Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese. Köszönjök, hogy elolvasta cikkünket és időt szánt a reakcióra! A levelet az alábbiakban teljes egészben közöljük:

Tisztelt Blogger!

Csak most olvasom felszínes bejegyzését  http://petrocelli.blog.hu/2011/03/29/eltero_sajto_olvasatok_az_ipari_kemperben_mukodik_e_a_negativ_jogi_pr Ebben pedig ezt:

"A mai cikk emellett a "Gyurcsány Ferenc egykori szocialista miniszterelnök köréhez tartozónak" nevezi a cégvezetőt, ami annak fényében tűnik kockázatos kijelentésnek, hogy korábban ezért az állításáért már jogerősen helyreigazításra kötelezték a lapot.

(Zárójeles megjegyzés: egy sikeres üzletember ilyen esetben nyilvánvalóan ismét ügyvédhez fordul és pert indít, de mit tehet egy kevésbé tehetős ember, akiről jogerős bírósági döntés ellenére újra és újra hamisan állítanak valamit egy lapban? Perel, amíg győzi pénzzel vagy feladja?)

Természetesen, minden újságírónak joga van haragudni egy cégre, és minden piaci vállalkozás ügyeiről szabadon lehet cikket írni. Mégis: a per kezdetével egy időben megjelelő cikkek és az elbukott sajtóperek fényében mindez első ránézésre a negatív jogi pr alapesetének tűnik, amelynek célja egy perben álló fél szavahihetőségének, szakmai és piaci megbízhatóságának megkérdőjelezése a közvélemény és ezzel együtt a bíróság előtt. Nem ez lenne az első eset. De van, amikor kilóg a lóláb."

Nos, az a helyzet, hogy sommás ítélete meghozatala előtt elkerülte a figyelmét az ön által kiszemelt részből a lényeg. Azt valóban helyreigazíttatta a bíróság, hogy Kern Gyurcsány üzleti köréhez tartozik. Az új cikkben azonban nem ez, hanem az szerepelt, hogy Kern Gyurcsány üzletemberi köréhez tartozik. Kern ugyanis részt vett egy olyan délkelet-ázsiai kiránduláson, amely kormánypárti politikusok mellett egy meghatározott üzletemberi körnek szólt. Az úton Kern is és az akkor kormányfő is rész vett. Hát ez a titok nyitja.

D. Horváth Gábor

Főszerkesztő-helyettes úrnak valóban igaza van abban, hogy az "üzleti kör" és az "üzletemberi kör" kifejezés nyelvtanilag nem azonos. Hogy szemantikai és főleg jogi értelemben mennyire jelentős a különbség, azt csak a bíróság tudja eldönteni, amennyiben az újabb állításért indul vagy indult helyreigazítási per. Erre jó esély van, hiszen úgy tűnik, valóságos cikk- és helyreigazítás sorozattal állunk szemben, - legalábbis bejegyzésünk óta újabb helyreigazítást közölt a Magyar Nemzet a Diagonnal kapcsolatban megjelent más tárgyú cikkéért. Mindenestre örömmel adunk teret az üggyel kapcsolatos további híreknek.

Fotó: Fidesz-Maglód.hu

süti beállítások módosítása