Az elmúlt hét az igazságszolgáltatást érintő, fontos híre volt, hogy 27 csúcsbíró a közjogi méltóságoknak és kormánypárti frakcióvezetőknek címzett nyílt levélben tiltakozott a bírói jogviszony felső korhatárának 62 évre csökkentésének terve ellen. Ha elfogadják a javaslatot, a következő két évben majdnem 600 főnek, azaz a bírói kar húsz százalékának megszűnne a szolgálati jogviszonya, főleg a felső bíróságokon. Bár a javaslatot benyújtó Lázár János nem fűzött indoklást indítványához, a kényszerű fiatalítást sokan úgy értelmezik, hogy a kormánypárt a már a rendszerváltás előtt is ítélkező bíráktól kíván így megszabadulni. Az általános főbírói tiltakozás után nem kellett soká várni, hogy megszólaljon az első gyakorló bíró, aki nyilvánosan védelmébe veszi a javaslatot. Dr. Ravasz Lászlónak Szenzáció! Megszólalt egy bíró a bírói függetlenségről - Egy szegény bíró panaszai című kétrészes cikke csattanós válasz mindazoknak, akik szerint a bírói kar vezetése nem a mai napig harcoló MSZMP-és partizáncsapat.
A Csongrád Megyei Bíróság bírája kristálytiszta logikával saját autóvásárlási ügyével igazolja, hogy az öreg „kádári bírák” és a hozzájuk hasonuló „fiatal kádársita bírók” olyan ítéleteket hoznak, amelyeket a mai napig „felsőbb hatalmak vagy érdekek diktálnak”. Az autókereskedővel Kolhass Mihályként harcoló bíró kádári összeesküvést leleplező gondolatai megérdemlik, hogy a Kecskeméti Lapok fóruma után a Petrocelli blog Fargo-rovata is nyilvánosságot biztosítson nekik. Van itt minden: gonosz autókereskedő, radiátorok közé zuhanó bíró, és harc az igazságért a végtelenségig.
Miről van szó?
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője módosító indítványt nyújtott be a készülő új alkotmányhoz, amely szerint legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatna fenn a bírák szolgálati jogviszonya a mostani 70 év helyett. Az ügyészeknél 70 év maradna a korhatár. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke egy összebírói értekezleten azt mondta: a bíróságok elleni támadásnak és szakmailag teljesen indokolatlan tartják a tervezetet. A Legfelsőbb Bíróság és a Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, illetve az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei levelükben leírják: a korhatár 62 évre szállítása szerintük olyan nem kívánatos irányba befolyásolná a bíróságok működését, ami vélhetően nem lehet a törvényalkotó szándéka. Felhívják a figyelmet arra, hogy az érintett bírák tervezett nyugdíjazása sok magasan kvalifikált bírót érintene, aki a jogorvoslati hierarchia csúcsán áll. A19 megyei bírósági elnökből 12, az ítélőtáblák elnökei közül pedig 2 kényszerülne emiatt nyugdíjba vonulni. Pótlásukhoz hosszabb időre lenne szükség és nagyon sok ügyet át kellene ütemezni. (cikk)
Ravasz bíró kétrészes válaszcikkében több alkalommal is megszólítja Baka Andrást és az alkotmánymódosítás ellen tiltakozó bírákat, rámutatva, hogy mindannyian a továbbélő kádári világ kiszolgálói. A bíró részletesen közli autóvásárlási kálváriáját, amelynek kiinduló pontja, hogy olyan új Opelt vásárolt, amelynek a szállítás közben megsérült az alváza, ezért rozsdásodni kezdett. Herein Gyula autókereskedő, a történet démoni Kádár-figurája, „kókány munkát” végezve nem javította ki rendesen a hibát, de a kocsit sem akarta kicserélni. A bíróság azonban nem Ravasz Lászlónak adott igazat, aki ezután megkezdte élet-halál harcát a Herein Gyula markában lévő magyar bírói rendszer ellen. Az ügy megjárta a másodfokot és a Legfelsőbb Bíróságot is, ahol ismét Ravasznak kedvezőtlen ítéletek születettek, sőt, még etikai vétségért is elmarasztalta saját megyei bíróságának elnökhelyettese. Jelenleg az a per folyik, amelyet a bíró a Magyar Állam ellen indított „EU jog” megsértése miatt.
A főbírákkal harcoló megyei bíró a Fargo-ból is ismert, minden hájjal megkent, romlott autókereskedő üzelmeiből bontja ki nagyívű cikkét, amelyből csak néhány gondolatot idézünk:
"Talán ezeket a tényeket Dr Baka Andrásnak is figyelembe kellene vennie akkor, amikor másokon számon kéri a jogállami normák betartását vagy a jogegységről beszél a Parlamentben. Azért, hogy látszódjon, hogy nem a levegőbe beszélek, fontos konkrét példákkal is bizonyítanom az állításaimat. Két nem régi ügyet szeretnék bemutatni, amelyekből nagyon szépen látszik, hogyan járnak el a magyar felsőbb bíróságok. Az alábbi ügyben, mint felperes vettem részt, de megpróbálom objektíven csak szigorúan a tényekre támaszkodva bemutatni ezt, bár ez nem könnyű feladat a részemre."
"Tényekkel is szeretném azt bizonyítani, hogy mennyire lovat tudnak adni az ilyen kétes körülmények között meghozott és jogsértő ítéletek a nem teljesen jogszerűen eljáró kereskedők alá. Az Interat Kft és Herein Gyula ügyvezető akiktől a gépkocsit vásároltam, és akik engem becsapva sérült, rozsdás alvázú autót adtak el újként, majd az általuk vállalt határidőre kókány munkát végezve még ki sem javították azt, illetve akik semmilyen értékcsökkenést megfizetni nem hajlandók a részemre, és akik a gépkocsim egyéb hibáját 2 éve nem képesek kijavítani, még Ők jelentettek fel engem a bíróság elnökénél, hogy nem tettem eleget azonnal a másod fokú ítélet rendelkezéseinek."
"Herein Gyula azok után, amilyen formában eljárt velem szemben érzett magában annyi erkölcsi alapot, hogy egy ilyen nyilatkozatot megtegyen. No comment! Önökre bízom azt, hogyan minősítik Herein Gyula erkölcsi színvonalát és a kereskedelmi gyakorlatát."
"Ez a per próbája lesz a magyar ítélkezésnek, mivel itt ki fog derülni, hogy képes-e a magyar bírói kar az európai színvonalon ítélkezni, vagy jó balkáni szokás szerint megint megpróbálja mindenféle jogellenes praktikákkal kimosdatni a bíróságokat. Amennyiben megítélnék nekem a kártérítést, akkor anyagi és fegyelmi felelősségre is lehetne vonni a Legfelsőbb Bíróság eljárt bíráit a jogsértő eljárásuk miatt. Lehet, hogy megérdemelnék ezt, de kérdés, hogy ezt megtennék-e, vagy ismét eltussolnák az ügyet az eljárás megindítására jogosult legfelsőbb bírósági igazgatási vezetők."
" Dr. Cseh Attila ... mi jogon mondja azt, hogy én jogszerűtlenül jártam el, amikor a peremben eljáró bíróság egyáltalán nem döntött Herein Gyula magatartása miatt a jognyilatkozatomról. ... Ezen észrevételeimet mindenféle indoklás nélkül figyelmen kívül hagyta, és megállapította, hogy a perben tett jognyilatkozatom jogszerűtlen, ezért etikai vétséget követtem el, és erre tekintettel szóbeli figyelmeztetésben részesített. E mellett értesítette Herein Gyulát is arról, hogy felhívott engem a jogszerű magatartás tanúsítására. Ezzel nyilvánvalóan kifejtette a kérelmezőnek, hogy az általa előadottakkal mindenben egyetért."
"Még egy adalék az ilyen típusú igazgatási vezető emberségére. A fentieket tette akkor, amikor a bíróság hibájából félnyomorék állapotban, iszonyatos fájdalmak között, de dolgoztam a bíróságon. Az igazgatási vezetők feladata, hogy biztosítsák a tárgyi feltételeket a bírók munkavégzéséhez. Mindezt tette úgy a jelen igazgatási vezető, hogy olyan tíz évesnél is öregebb, teljesen leamortizálódott irodai széket biztosított a részemre, amelynek háttámlája eltört alattam, és ennek következtében bezuhantam a radiátorok közé 2009. novemberében."
És íme az egyedi esetből pengeéles logikával levont általános következtetések:
"Az 55-70 év közötti generációhoz tartozó bírók között is sok tisztességes és szakmailag jól felkészült bíró van, de sajnos az ő hitelüket is rontják a felsőbb bíróságokon nem kis számban ítélkező kádárista habitussal rendelkező és befolyásolható bírók. Az is igaz, hogy a 40-55 éves generációban is vannak olyan bírák akik hasonultak a kádárista felfogást képviselő bírákhoz, és ennek megfelelően viselkednek és ítélkeznek. Ezek a fiatalabb kádárista bírák általában már most is vezetői posztban vannak. Ezek az „új kádárista” bírók semmivel sem jobbak mint a régi generáció."
"Elég ha a tanácselnök olyan bíró aki a kádárista habitusa miatt befolyásolható, akkor ő már a beosztottjait is rá fogja venne a megfelelő magatartásra. A tanácselnökök döntő többsége az igazgatási vezető embere, mivel Ő nevezi ki őket erre a posztra. Nem kell írásbeli vagy szóbeli utasítást adnia az ítélet tartalmára az igazgatási vezetőnek elég, ha baráti beszélgetésen elmondja a tanácselnöknek a véleményét az ügyről. Érteni fog belőle a bíró....."
Ha európai jogállami magyar bíróságokat akarunk, akkor ezeket a régi és új kádárista bírókat kell eltávolítani az igazgatási posztokról, illetve bizonyos részüket az egész bírói karból. Nem a fiatal bírákon kell elverni a port. Ez csak a kádárista réteg malmára hajtja a vizet.
Egy csak költészeti eszközökkel értelmezhető átkötés, ami átvezet minket a Gyurcsány Kormányzatot is kiszolgáló bírákig:
"Ezt az elnökhelyettes tudta amikor nekem a szóbeli figyelmeztetést jogellenesen adta, így nem tudom, hogy etikailag hogyan igazolható az, hogy nekik is felróhatóan, a bíróság hogy több százezer kátyú volt az ország útjain és a kormányzat nem volt hajlandó az utak felújítására fedezetet biztosítani." (sic!)
Az újabb ügy, amely a kádári összeesküvést bizonyítja:
"Minden autós jól emlékszik arra, hogy milyen állapotban voltak az utak 2003-2005-ben a kormányzat hibája miatt. Mindenre volt pénz csak erre nem .A bíróságtól kértem, hogy az 1988. évi I. tv. rendelkezései szerint kötelezze a Magyar Közút Kht -t és ezen keresztül a kormányzatot az utak kijavítására. .. Az első fokú bíróság a keresetemet e vonatkozásban elutasította arra hivatkozással, hogy én nem az 1988. évi I. tv. , hanem a Ptk. rendelkezései alapján kértem az utak kijavítását. … Nem zárható teljesen ki az hogy a bíró azért hozta meg ezen Pp. trükk segítségével az ítéletét, mert a Gyurcsány Kormányzattal szemben nem akart meghozni olyan ítéletet, amely esetlegesen neki vagy a kormányzatnak problémát okozna."
És végül álljon itt a bírót ért méltánytalanságok és az általa leleplezett összeesküvés alapján megszülető végső üzenet:
"Szeretném, ha valóban jogállami bíróságok működnének Magyarországon, és ha nem a Horn-kabinet által kidolgozott és megvalósított torz, a jogállami normáknak egyáltalán nem megfelelő bírósági szervezet maradna fenn a többségében „kádárista” beállítottságú igazgatási vezetők irányítása alatt. A bírói függetlenséget elsősorban nem kívülről fenyegetik ma, hanem a jelenlegi igazgatási vezetők azok nem biztosítják azt a bíróknak. Ha veszélyezteti valaki ma a bírói függetlenséget , akkor ezeknek csak és kizárólag a jelenlegi kádárista beállítottságú bírósági igazgatási szakmai vezetőket lehet tekinteni. Érdekes, hogy pont Ők próbálnak most fellépni a leváltásuk ellen azon a címen, hogy a bírók függetlenek.
Dr. Ravasz László a Csongrád Megyei Bíróság aktív bírája. Szerintünk nagy jövő előtt áll.
≠≠≠
Frissítés: Azok után hogy bejegyzésünk kikerült az Index nyitóoldalára Ravasz úr cikke megkapta a megérdemelt nyilvánosságot: a Magyar Hírlap mai számában utánközölték a hiánypótló írás első részét, majd a hírügynökségek is átvették a legfontosabb megállapításokat. Szívből reméljük, hogy egy csodálatos médiakarrier kezdeténél bábáskodtunk.