A jövő héten lezáruló perben Geréb Ágnes és vádlott-társai eljárási kegyelmet kértek a köztársasági elnöktől. A négy vádlott az otthonszülés szabályozatlanságára való hivatkozással folyamodott a köztársasági elnökhöz kegyelemért. Cserni János bíró bejelentésének megfelelően a március 24-ére elővezetett ítélethirdetés is a kegyelmi kérvény elbírálásának függvényében történik majd. Mi is ez a rendkívül ritka jogi eljárás, amellyel a rendszerváltás óta alig éltek, és van-e esély az eljárási kegyelemre Gerébék esetében?
Elnöki kegyelem
A köztársasági elnök kétféle módon gyakorolhatja kegyelmi jogkörét: az egyik az eljárási, a másik pedig a végrehajtási kegyelem. Az ismertebb típus az utóbbi, amikor egy jogerős bírói ítélet után az államfő a bűncselekmény tárgyi súlya, társadalmi, erkölcsi megítélése, esetleg az elítélt súlyos egészségi állapota miatt szünteti meg a büntetés végrehajtását.
Az eljárási kegyelem azt jelenti, hogy egy büntetőeljárás során, a jogerős ítéletet megelőzően kér és kap valaki kegyelmet, s így azonnal megszűnik az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás. Ez az elmúlt húsz évben rendkívül ritkán fordult elő, és oka szinte kivétel nélkül az volt, hogy súlyos betegség miatt nem lehet lefolytatni a büntetőeljárást.
A közársasági elnök általában ritkán él kegyelemi jogával. Schmitt Pál kegyelmipolitikája még nem ismert, de Sólyom László – elődjeihez hasonlóan – a kegyelmi kérelmek 1-2%-át támogatta: 2007-ben 1.378 kérelemből 23, 2008-ban 799 kérelemből 27, 2009-ben 911 kérelemből 17 esetben adott kegyelmet. Sólyom ismert, nagy vitát kiváltó döntése volt, amikor kegyelmet adott annak házaspárnak, akiket a bíróság 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt, mert a gyerekek nem jártak iskolába. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem fűz indokolást, de ez esetben nyilvánvaló, hogy az elnök a szülői felügyelet nélkül maradt gyerekek érdekében hozta meg döntését.
Az elnöki kegyelemhez egyébként nem elég a köztársasági elnök döntése, hiszen a kegyelmi kérvényt az igazságügyért felelős miniszternek (jelenleg Navracsics Tibornak) is ellen kell jegyeznie. Az ellenjegyzés nélkül nem érvényes az államfő döntése, ám egy ilyen lépéssel a miniszter magára vállalja a politikai felelősséget. (Így tett Dávid Ibolya igazságügy-miniszter korában, amikor nem ellenjegyezte Göncz Árpád Kunos Péter bankárnak adott kegyelmi döntését.)
Geréb Ágnest foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vétségével valamint halált, illetve maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekményével vádolják. A vádiratban szereplő esetek már rég megtörténtek, amikor – évtizedes jogalkotói mulasztást pótolva – idén március 3-án végre megszületett az otthonszülést szabályozó rendelet, amely jogszabályi keretet ad a kórházon kívüli szüléseknek. Erre a rendeletre, pontosabban az otthonszülés szabályozatlanságára hivatkozva kért eljárási kegyelmet a védelem.
Geréb Ágnes esetében blogunk szerint lényegében nincs esély az elnöki kegyelemre. A legfontosabb ok technikai: egy kegyelmi döntés meghozatala öt-hat hónapot vesz igénybe, az ítélethirdetésig pedig néhány nap van hátra. Emellett a bíróság előtt tárgyalt ügyeknek nincs köze az új rendelethez, hiszen Gerébet foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolják, ez pedig független attól, hogy kórházban vagy magánlakásban történt az eset. Egy elmarasztaló ítélet után – a Geréb-ügyet övező társadalmi vitától nem függetlenül – talán lenne esély rá, hogy a köztársasági elnök végrehajtási kegyelmet gyakoroljon. De a bírói döntés előtt, egy korábban szinte soha nem alkalmazott eszközzel aligha fog élni.
Valószínűleg a vádlottak kiválóan teljesítő, rendkívül felkészült védői, köztük a kérelmet előterjesztő Pelle Andrea is pontosan tudják ezt. A kegyelmi kérvény azonban ebben az esetben inkább a jogi pr eszköze. Segít abban, hogy a nyilvánosság előtt még világosabbá tegye azt a jogi stratégiát, amelynek lényege, hogy a szülésznő ügyéhez ne a konkrét esetek tükrében, hanem általános jelentőségű precedenskét viszonyuljunk. Ebben a történetben Geréb Ágnes nem egy hivatását jól vagy rosszul gyakorló bába, hanem egyfajta forradalmár, az otthonszülés Giordano Bruno-ja, aki a meghurcoltatást is vállalja annak érdekében, hogy áttörését érjen el egy társadalmi ügyben. Erre alapozta védőbeszédét múlt héten Pelle Andrea is:
„Abban biztosak lehetünk, hogy amennyiben Geréb Ágnes és a Napvilág Születésház illetve más, az otthonszüléssel is foglalkozó szervezetek nem hallatják a hangjukat, ha nincs több ezer nő, aki a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalásának üzenetét elutasítva az intézeten kívüli szülést választja, akkor ez a rendelet 20 év után sem születik meg, mivel arra hivatkoztak volna, hogy Magyarországon az otthonszülésre nincs igény.”
Nem tudjuk, hogy ez a stratégia végül mit ér a bíróság előtt, de tény, hogy a széles nyilvánosság előtt sikeres volt. A közvélemény továbbra is megosztott Geréb megítélése kapcsán, de ma már jóval többen gondolják azt, hogy a szülésznő inkább áldozat, mint tettes, mint akár egy-két évvel ezelőtt. (Ebben valószínűleg szerepe volt annak is, hogy az asszonyt előzetes letartóztatásba helyezték, majd vezetőszáron, lábbilincsben vitték a bíróságra. A közvélemény ugyanis erőszakos bűnözők vagy korrupt politikusok esetében többnyire örömmel fogadja, s egyfajta nyilvános megszégyenítésként értelmezi az efféle hatósági kényszerintézkedést, ez esetben azonban a nagy többség a vádlott mellé állt.) Mára a sajtó is kevésbé foglalkozik azzal, hogy jól alkalmazta-e a szülésznő ezt vagy azt a műfogást, mint azzal, hogy joga van-e az anyáknak az otthonukban vagy alternatív születésházban világra hozni gyermeküket.
Geréb Ágnes csütörtökig nem fog elnöki kegyelmet kapni. A kegyelmi kérelem üzenete azonban világos, s nem Schmitt Pálnak, hanem a közvéleménynek szól: Geréb Ágnes elérte amiért húsz éve küzdött, az állam megalkotta az otthonszülés jogi szabályozását. A védelmi stratégia szerint ezért kell őt a bíróság mellett otthon, a vacsoraasztal mellett is felmenteni. A saját ítéletét mindenki maga hozza meg, a bíróság azonban csütörtökön dönteni fog.
Kedd, március 22.
A szervezeti egység vezetésével Polt Péter legfőbb ügyész Fazekas Gézát, a KNYF szóvivői feladataiért is felelős ügyészét bízza meg, az ő feladata lesz a feladat megszervezésén túl a megfelelő állomány kiválasztása is. A költségvetés a korrupció elleni hatékonyabb fellépés érdekében egymilliárd forinttal több pénzt biztosított az ügyészségnek az idén.
napra rá a vádlott részben beváltotta „ígéretét”. Fekete Mercedesével az üzletház előtti parkolóba hajtott. T. T. a boltból kiment B. Zsolt gépkocsijához, aki lehúzta az ablakot és megkérdezte: „Fel mertetek jelenteni?”. Az üzletben tartózkodó sértett is kiment. „Feljelentettél, te köcsög?” – fordult hozzá a vádlott. „Feljelentettelek, te rohadék” – jött az indulatos válasz. Ezzel az ügy verbális szakasza véget is ért. B. a kocsija ajtaját kinyitotta, kiugrott, és egy 40–50 centi nyél-, 15–20 centi fejhosszúságú kisbaltával kétszer a sértett feje irányába ütött. 
