Kamerákat, kép és hangrögzítést végző újságírókat nincs értelme kitiltani a tárgyalóteremből azért, mert a felvételek alapján más vádlottak értesülhetnek vádlott-társaik vallomásáról. Ezt Kabódi Csaba, az ELTE Büntetőeljárási jogi Tanszékének vezetője mondta a Független Hírügynökség kérdésére, miután a "Hunvald-ügy" keddi tárgyalásáról erre hivatkozva tiltotta ki a bíróság a kamerákat. 
Az állam- és jogtudomány kandidátusa szerint ha maguk a vádlottak úgy nyilatkoznak, nem akarják, hogy felvétel készüljön róluk, akkor ki lehet tiltani a kamerákat a tárgyalóteremből. (Hunvald György a többi vádlottal ellentétben maga kérte, hogy a kamerák jelen legyenek a tárgyaláson. A pert kísérő blog tanúsága szerint a következőt mondta: „Huszonhat hónapja várok erre, kifejezetten kérem, hogy felvétel készüljön.” - a szerk.) A tanácsvezető bíró akkor is intézkedhet a televíziós stábok kitiltásáról, ha veszélyben látja a sok kamera, az újságírók esetleges zaja, mozgolódása miatt a tárgyalás tekintélyét, méltóságát.
A tanácsvezető bíró egyébként is szabályozhatja, korlátok közé szoríthatja a tárgyalás nyilvánosságát, de Kabódi Csaba szerint azzal az indokkal nem érdemes, hogy a felvételeken láthatóakhoz fogják igazítani vallomásukat a később meghallgatandó vádlottak. A tárgyaláson ugyanis ott lehet a védőjük, megnézhetik a tárgyalási jegyzőkönyvet, ráadásul egymás vallomásait már az iratismertetéskor megismerhették a vádlottak. Ha valaki változtat a vallomásán, arról védője tudja tájékoztatni a többi érintettet.
Kabódi szerint egyébként kérdéses, hogy mennyire van értelme a hazai bírósági közvetítéseknek. Általában a tárgyalás elején, a vádlottak bevonulása, bilincsek, majd később, az ítélethirdetés pillanatai látszanak a felvételeken. A bírósági tárgyalások lényege azonban éppen a két esemény között van - mondta a tanszékvezető. Az újságírók jelenlétét lehetne szabályozni a sajtótörvényben.
A Petrocelli blog szerkesztőinek véleménye ugyanakkor az, hogy a sajtó jelentette nyilvánosság mindenekelőtt az igazságszolgáltatás működésének ellenőrzését biztosító alkotmányos alapjog, amelyet csak igen indokolt esetben lehet korlátozni. Ehhez főszabályként hozzátartozik a legtöbb állampolgárt elérő televíziós forgatócsoportok működési feltételeinek megteremetése is a tárgyalásokon, akárcsak munkájuk minél szélesebb körű engedélyezése.
(Forrás: Független Hírügynökség)
Korábbi bejegyzéseink a média korlátozásáról a bírósági tárgyalásokon:
- Büntetőper és testnevelésóra
- Percről-percre: Több közvetítést a tárgyalásokról!
- Indul a romagyilkosságok büntetőpere: sérül-e a nyilvánosság?
