A BRFK két volt vezető beosztású főtisztjét hivatali visszaélés bűntette miatt tegnap próbára bocsátotta a Fővárosi Bíróság. A rendőrtisztek elsimították ismert személyiségek, politikusok közlekedési szabálysértési ügyeit. A döntés nem jogerős - ezért is kérdezzük az Önök véleményét.
A visszaélések kapcsán feltárt ügyekben a sofőrök kirívóan durva, kiemelt, illetve többszörös szabálysértést követtek el, a vádlottak mégsem kezdeményezték felelősségre vonásukat az elkövetők közéleti ismertsége vagy elöljárói utasítás miatt. Az elsimított ügyekben szerepel adónyomozó, államtitkár, ismert színművész, sőt, tábornoki rangú rendőr is. A Fővárosi Bíróság először 2010. január 8-án kihirdetett elsőfokú ítéletével felmentette a vádlottakat, de ezt az ítéletet a fővárosi ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és az eljárás megismétlésére utasította a Fővárosi Bíróságot. A Fővárosi Bíróság az elsőrendű vádlottat, egy rendőr alezredest tizenkilenc rendbeli, a másodrendű vádlottat, egy őrnagyot pedig négy rendbeli hivatali visszaélésben mondta ki bűnösnek, és ezért két, illetve egy évi időtartamra próbára bocsátotta őket, vagyis a bíróság erre az időtartamra eltekintett a büntetés kiszabásától.
A döntés szóbeli indoklásakor Kalina József bíró kiemelte, hogy a bíróság nem fogadta el védekezésül azt, hogy a vádlottak úgymond a bevett gyakorlatnak megfelelően jártak el, ugyanakkor mégis figyelembe vették enyhítő körülményként azt, hogy a kialakult jogsértő gyakorlat mellett különösen nehéz lett volna ellentmondani egy-egy elöljárói utasításnak. Ez azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság bűnösnek találta a vádlottakat, de a létező legenyhébb büntetésben részesítette őket.
Itt egy friss felvétel - alig egy hónapja készült a rendőrök avatásán. Figyeljük meg, mire esküdnek:
Az ítélet indoklásában foglalt ellentmondás gyökere már itt megjelenik, a törvények betartására és betartatására, valamint az elöljáróik iránti engedelmességre esküdő rendőrök számára napi szintű, feloldhatatlan problémát jelent az a helyzet, ha törvénytelen eljárásra utasítják őket. A februári tárgyaláson olyan papírokat mutattak be, melyeken kézzel írva szerintük az olvasható, "Gergényi kérése" (Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány), Kacziba Antal nyugalmazott rendőr tábornok ügyének irata, amelyre azt írták, "Hatala rvogy. kérése" (Hatala József rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság volt közbiztonsági főigazgatója, jelenlegi országos rendőrfőkapitány).
Fontos megjegyezni, hogy a hírbe hozott ismert emberek tagadták, hogy ilyen intézkedést kértek volna - többük esetében kifejezetten ellentmondásos az ügy, Deutsch Tamás és Juszt László jogi úton próbálnak elégtételt venni.
Juszt László esetében szerinte az egész szabálysértési eljárásról szóló papír gyanús. Egyrészt Jusztnak a saját nevén nincs autója, csak a cégének van, így eleve irreális, hogy ne a cég nevére állítsák ki a szabálysértésről szóló okmányt. További probléma, hogy a cím, amely Juszt lakóhelyeként szerepel, nem létezik. „Egyáltalán nincs ilyen utca Budapesten” – mondta az Indexnek Juszt László ügyvédje. Így szerinte világos, hogy Juszt László nem is kaphatott felszólítást a szabálysértési eljárás megindulásáról, és nem is szólhatott befolyásos rendőröknek, hogy segítsenek eltussolni az ügyet.
Deutsch Tamás esetében nagyon furcsa az ügyvéd szerint, hogy egy olyan autóról van szó az eljárásban, ami nem ügyfele, hanem az országgyűlés nevén volt. (Deutsch az állítólagos szabálysértés idején a parlament alelnöke volt). A parlament azonban a kérdéses időben nem kapott semmilyen felszólítást sem, hogy mondják meg ki vezette az autót.
Még árnyaltabb a kép, ha egy másik, friss történetet is hivatkozunk: szolgálat teljesítése közben megsérült egy rendőr, majd egy agyi elzáródás miatt hosszabb időt kórházban töltött, így elmaradt szolgálati lakása bérleti díjával. Ma már képes lenne visszafizetni a tartozást, egy összegben, de a minisztérium és az önkormányzat pingpongozik vele, miközben a bíróság ítélete alapján rövidesen kilakoltatják - mindez pedig annak bizonyítéka, hogy a rendőr a végletekig kiszolgáltatott elöljáróinak.
Fentiek ismeretében, legújabb szavazásunkon azt kérdezzük Önöktől, hogy az új eljárásban hogyan döntenének a próbára bocsátott rendőrök sorsáról?
A szavazás most is a jobb oldalsávban található.
≠≠≠
Frissítés: Mivel a kommentelők között vita alakult ki arról, hogy mikor is volt pontosan az ítélethirdetés és mi is volt pontosan az ítélet, álljon itt a Fővárosi Bíróság saját hétfői közleménye:
Fővárosi Bíróság
Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya
A Fővárosi Bíróság a 2011. április 18-án kihirdetett elsőfokú ítéletében F. Károly I. rendű vádlottat 19 rendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt 2 évre próbára bocsátotta, míg Sz. Zsolt II. rendű vádlottat 4 rendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta. A bíróság a büntetés kiszabása kapcsán megemlítette: enyhítő körülmény az időmúlás, nevezetesen, hogy 6-7 évvel ezelőtt történt cselekményeket kellett a jelen ügyben elbírálni. Továbbá, a vádlottak egy olyan jogsértő gyakorlatnak - ami ellen ugyan nem tettek - voltak a részesei, amelyben elöljáróik utasítására cselekedtek. Az ítélet nem jogerős, miután a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be, az ügyész - aki mindkét vádlott esetében pénzbüntetés kiszabására tett indítványt a vádbeszédében - pedig három nap gondolkodási időt kért.
Budapest, 2011. április 18.