A "kegyes halál" kérdését a magyar joggyakorlat az agyonhallgatással kívánja "kezelni". Néha azonban felbukkan egy-egy olyan eset, mely által nyilvánvalóvá lesz: a hatályos szabályok és a hétköznapi valóság nehezen feleltethetők meg egymásnak. Az Uzsoki utcai Kórház fül-orr-gégészeti osztályán történtek kapcsán megindult eljárás talán ezen is változtat - a nyilvánosság ereje hatalmas.
Mi történt?
Emberölés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztálya az Uzsoki utcai kórházban történt gyanús halálesetek miatt. Az vizsgálat az egyik kórházi dolgozó feljelentése alapján indult.
Sajtóinformációk szerint 2005 és 2007 között a kórház fül-orr-gégészeti osztályán dolgozók a végstádiumban lévő, de még heteket vagy hónapokat is túlélő daganatos betegek fájdalomcsillapításához szükséges adag négyszeresét-ötszörösét adták be, amelytől az érintettek néhány napon belül meghaltak.
A rendőrség házkutatást tartott a kórház fül-orr-gégészeti osztályán, ahol orvosi dokumentációkat foglaltak le, valamint nővéreket hallgattak meg. A nyomozók dolgát nehezíti, hogy több beteg kórlapja eltűnt. Az Uzsoki utcai kórház szerint egy volt szakorvosjelöltjük sértettségből rágalmazta meg az intézményt.
A nyilvánosság érdeklődése fokozódik
Egy tavalyelőtti felmérés egy alapvetően eutanázia-párti társadalom képét mutatta: a Szinapszis Kft. azt tapasztalta, hogy a magyaroknak csupán 13 százaléka ellenzi teljes mértékben az eutanáziát, 27 százalékuknak még az asszisztált öngyilkossággal szemben sincs kifogásuk. Budapesten kiemelkedő az eutanázia támogatottsága, itt tízből négyen az asszisztált öngyilkosságot is támogatják. Idén november végén a felmérést megismételték. Bár a lakosság többsége változatlanul elfogadja az eutanázia aktív vagy passzív formáját, az elmúlt két évben jelentős mértékben nőtt a „kegyes halált” teljesen elutasítók tábora. A piackutató cég 2009-es felméréséhez képest 2011-re jelentős mértékben növekedett a kérdésben állást foglalók száma, a megkérdezettek mindössze 10 százaléka nem kívánt válaszolni. A válaszolók legnagyobb része változatlanul az eutanázia passzív formáját tartja elfogadhatónak (pl. a beteg lekapcsolása az életfunkciókat biztosító gépről), ám hasonlóan magas az aktív (pl. méreggel történő) eutanáziát is elfogadók aránya. A két évvel korábban mért véleményekhez képest a legjelentősebb változás ugyanakkor az eljárást semmilyen módon nem támogatók arányának növekedése.
Forrás: szinapszis.hu
Az eutanázia kérdése rengeteg film, sorozat, szórakoztató- és dokumentarista alkotás témája. Legutóbb Al Pacino főszereplésével az HBO forgatott sorozatot Jack Kevorkian, azaz Dr. Halál "munkásságáról". Az örmény származású amerikai patológus saját bevallása szerint legalább 130 embernek segített az emberhez méltó halál elérésében.1999-től börtönben volt gyilkosság vádjával, kegyelmi kérvényét 2007. június 1-jén fogadták el, azzal, hogy szünetelteti tevékenységét. Idén júniusban hunyt el.
Az Uzsoki kórház taktikája: az ügy helyett a vádlón keresnek fogást
A mostani botrányt valószínűleg egy tanulmány váltotta ki. Márkus Attila orvos, aki korábban az Uzsoki utcai kórházban dolgozott, tavaly június elsején leadott egy cikket a Lege Artis Medicinae című orvosi szaklap szerkesztőségének. A Szándékos morfintúladagolás Magyarországon című cikkben az orvos arról számolt be, hogy évekkel ezelőtt egy kórházi osztályon (a pontos helyet nem nevezte meg) a végstádiumban lévő daganatos betegeknél a morfinadag négy-ötszörösét adták be, akik ettől rövid időn belül meghaltak. A cikk hosszú várakozás után, idén áprilisban jelent meg.
A kórház most abba a ténybe kapaszkodik bele, hogy egy volt alkalmazottjukról van szó, aki vélhetőleg sértettségből írta a cikket, és azt valótlanságokra építette. A jogi pr stratégia a jelek szerint valóban karaktergyilkosságról szól.
Komoly apparátust vonultatnak fel az ügyben, és látható, hogy érzik, nem csupán a jogi eljárásban kell győzedelmeskedniük. A nyilvánosság megszólításában jártas Magyar György képviseli az intézményt. Első lépései egyértelműen jelzik, hogy a cikk írója van a célkeresztben: feljelentést tett az intézményben történt állítólagos kábítószer-túladagolási esetekről szóló cikk "írásához vagy az ellenőrzés akadályoztatásához felhasznált kórlapok eltűnése miatt". Az első szervezett sajtótájékoztatón lényegében csak személyes kérdésekkel, a cikkíró ex-alkalmazottal foglalkoztak, itt az állítólagos kórlap-lopáshoz már az illető motivációját is megpróbálták megtippelni: bosszú, hamis állítás bizonyítása, nem beszámítható állapot, szándékos károkozás.
Pontos helyzetfelismerés: a hallgató, közvetett vádlóként fellépő orvos profilját a meggyanúsított intézmény tudja megrajzolni a nyilvánosság számára. Ha az illető nem ad holnap nagyinterjút valamelyik országos napilapnak, ha nem vállal stúdióbeszélgetést reggeli műsorokban, azaz nem törekszik egy alternatív profil kialakítására, esélytelenné válik a későbbi vitára. Ha Márkus Attila nem mutatkozik be, majd "bemutatja" őt Magyar György (emlékezzünk, miként változott a rendőröket nemi erőszakkal vádoló Zsanett karaktere is az ügy haladtával - ott a rendőrök védője volt Magyar).
Magyar György az Uzsoki sajtótájékoztatóján
És még egy szempont: egyetlen hivatalos struktúrának sem érdeke a staus quo. Az illetékes tárcavezető, Réthelyi Miklós nyilatkozata is ezt tükrözi: bízik abban, hogy a fővárosi Uzsoki utcai kórházban történt állítólagos kábítószer-túladagolási esetek miatt indult vizsgálat azt fogja kideríteni, hogy „rendben folytak a dolgok” az intézményben.
Nyilvánvaló, hogy számára is az a kényelmesebb, ha egy alaptalanul vádaskodó volt alkalmazottat látunk az ügy végén, nem pedig egy országos jelentőségű, kezeletlen, súlyos problémát.
A kórház nem mer az ügy lényegét adó problémával érvelni
A közvélemény és a szakma eközben azért megindította a maga diskurzusát az eutanázia kérdéséről. Személyes élmények, őszintébben nyilatkozó-író orvosok sorolják a példákat és az érveket - miközben az Uzsoki nem mert beszállni a vitába, hiszen jól tudja: ha ő bontja meg a status quo-t, ő áll az élére a kegyes halál újraszabályozását követelő igénynek, akkor ő kockáztat többet. Holott lenne miről vitázni, mivel érvelni - a palliatív szedációtól az aktív és passzív eutanázia új típusú elhatárolásán át az önrendelkezési jog kiteljesítéséig és az egészségügy aktuális rendszerének problémáiig.
Az Uzsoki nem mert azzal érvelni, hogy egy, a fájdalomtól naphosszat üvöltő, arc helyett csak egy lüktető, nyílt sebet viselő daganatos betegnek az "élete" csak sok idézőjelben értelmezhető, és joga a halálra legalábbis megtárgyalandó.
"Így a kegyes halál, amely során az az egyén, aki a tudomány pillanatnyi állása szerint gyógyíthatatlan beteg, és életkilátásai már csak napokban mérhetőek, miért ne adhatná be saját magának egy pumpa segítségével a megváltást hozó koktélt?
Álszent és farizeus szemlélet az, hogy az életünkről nem mi rendelkezünk; aki látott már végstádiumú fulladó beteget, valószínűleg nem utasítaná el azt a lehetőséget, hogy azt a bizonyos gombot a beteg maga nyomja meg."
Dr. Kunetz Zsombor, az Istenhegyi Magánklinika orvos-igazgatója: Kegyes halál, kegyetlen valóság
Mire számítunk?
Az Uzsoki kórház jelenlegi stratégiája Márkus Attila hiteltelenítésére irányul. Nem az ügyet magát, hanem annak kirobbantóját emelte célkeresztbe. Nem száll be az eutanázia-vitába, sőt, az az érdeke, hogy az mielőbb elcsituljék, és egy személyes-munkajogi keretben folytatódjon a harc. A vállalkozás a fent ismertetett körülmények miatt (status quo-t őrző szakmai és politikai irányítás) sikeres is lehet.
Mindez pedig azért érdekes, mert eközben az elkövetési magatartást kicsit sem cizellálják a nyilvánosság előtt. A morfiumot túladagoló orvosnak, sőt, orvosok és ápolók "szövetségének" mozgatórugói, a rossz jogszabály és kórházi infrastruktúra, a hospice szélmalomharca szóba sem kerül.
Miközben ezt a meccset lejátszani egyszerre lenne társadalmi érdek, és sokkal szebb, pozitívabb szakmai feladat. Tisztázni végre, hogy áldozat-e a halálba segített beteg, bűnös-e az így cselekvő orvos, hol a határa az emberhez méltó életnek...
