Hetek óta késik egy fontos nyilatkozat, vagy sajtóközlemény. A Stohl Andrásra kirótt börtönbüntetés kapcsán ugyanis cikkek sora foglalkozott azzal, milyen atrocitások és megaláztatások érhetik a színészt a szabadságvesztés alatt - de a színesen leírt, egyértelműen jogellenes (feltételezett) magatartások kapcsán nem hallani a BVOP, vagy más, a büntetés-végrehajtásért felelős szerv hangját, amely cáfolná ezeket.

Az első nyilatkozó a börtönbeli állapotok kapcsán egy korábban sikkasztásért leültetett, egyébként civilként is a médiában dolgozó fiatalember volt, aki büntetése alatt a Kozma utcai börtön B objektumában lévő tévéstúdiót vezette - szerinte Stohl esélyes arra, hogy e funkcióban az "utódja" legyen, de igen alázatosnak kell lennie, különben "vége lesz a börtönben".

- Szolgálatkésznek és alázatosnak kell lennie, ha az utódomként dolgozik majd a stúdióban. A társai kéréseit teljesítenie kell, csak olyan filmet és zenét adhat adásba, ami a raboknak tetszik - ­kezdte az egy éve szabadult férfi. - Nyilván kiemelten vigyáznak Stohlra, nem teszik össze egy erőszakosságra hajlamos fogvatartottal, de még így is bizonyítania kell azt, hogy nem érzi magát felsőbbrendűnek a többieknél.

A legfrissebb hírek szerint a börtönben Farkas Péter birkózó olimpikon veszi majd védelmébe az elítélt színészt, megóvva őt az erőszaktól. De mitől is kell pontosan  megvédeni? Nem városi legendákból tudjuk, hanem szakértő nyilatkozott erről.

Juhász Tibor krízisszakértő a Blikknek elmondta: a börtönben a zárt közösség miatt más szabályok működnek, az új bekerülő gyakran fájdalmas és megalázó beavatási időszakon esik át.

 

– Ez hasonló a törzsi férfivá avatási rítushoz, ám ha Stohl András a már régebben börtönben lévő, testi, pszichikai adottságainak, múltjának köszönhetően hierarchiacsúcson lévő Farkas Péter szárnyai alá kerül, akkor mentesül a beavatás alól. Sőt a „ranglétrán" sem kell felküzdenie magát. Bár Stohlra nyilván vigyáznak az intézet dolgozói is, de az olimpikon „védettségével" biztosan nem lesz csicska, és csomagjaiból az értéknek számító cigarettát, kávét sem veszik el tőle a felsőbb kasztbeli rabok. Nem szólnak be neki az udvaron, étkezdében, így nem lesz kitéve konfliktusoknak – mondta a szakember.

Aki nem volt ilyen szerencsés: darabolós gyilkos mellé tették a természetvédőt

Közel négy hónap után szerdán szabadult az előzetes letartóztatásból Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társaságának (TTT) vezetője. Az Audi győri gyárának bővítését ellenző természetvédőnek a büntetőeljárás és fogva tartása során megdöbbentő körülményeket kellett eltűrnie.

A férfi az előzetesben a debreceni börtön leghírhedtebb, húszfős cellájába került, a 17-es sorszámúba; többnyire erőszakos bűnözők voltak a rabtársai, köztük egy darabolós gyilkos, egy anyagyilkos és egy pedofil. A letartóztatása előtt térdműtétre készülő férfi nem kapott megfelelő gyógykezelést, a börtönorvos pedig szerinte cinikus megjegyzéseket tett rá. Az őrök már a legelső séta alkalmával megalázták, mert fájós térdével nem tudott egy órán át körben járkálni.

Letartóztatása után – ügyészi tiltásra – egy hónapig nem kapta meg a leveleit és a csomagjait, így tisztálkodási eszközök, saját ruha és cigaretta nélkül élt. Kilenc kilót fogyott, a szállítási napokon előfordult, hogy egyáltalán nem kapott enni. A férfi csótányok között élt, rühös lett, a vérnyomása felment 200-ra.

Aki blogot írt a tapasztalatairól: katonatiszt a börtönben

Az ugyancsak előzetes letartóztatását töltő Fapál László, a hivatali visszaéléssel gyanúsított egykori honvédelmi államtitkár blogjából is részletes képet kapunk arról, milyen körülmények közé kerül, akinek esetében a nyomozó hatóság "szökéstől, elrejtőzéstől vagy a bizonyítékok megsemmisítésétől tart." A volt katonatiszt leírja, hogy a karácsonyt megelőző napokat egy fagypont körüli hőmérsékletű zárkában töltötte, amelynek fényképe önmagában cáfolja a börtönöket "szanatóriumként", "luxuskollégiumként" leíró politikusi nyilatkozatokat. A családdal való kapcsolattartást az ő esetében is minden magyarázat nélkül megakadályozták: "A legnagyobb megpróbáltatás az volt, hogy teljesen elzártak a külvilágtól. Csak a védőmmel tarthattam kapcsolatot, a családomról nem tudtam semmit. Minden nap írtam levelet, de nem érkezett válasz. Először szilveszter napján kaptam a családomtól levelet, de akkor rögtön 14 db-ot. Visszatartották őket, nyilván a pszichológiai hadviselés részeként." Ne feledjük, hogy ez esetben is előzetes letartóztatásról beszélünk, amikor nemhogy ítélet, de még vádemelés sem született!

Aki Strasbourgba ment az igazáért: a 2 éven át 2x2 méteres lyukba zárt rab

2011 júniusában Csüllög Zsigmond javára ítélt az Emberi Jogok Európai bírósága a magyar állammal szemben. A strasbourgi bíróság egyhangú ítélete szerint a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát, amikor a kecskeméti maffiaperben is vádlott, az Energol-ügyben is érintett Csüllögöt az első fokú ítélet után a sátoraljaújhelyi fegyház különleges biztonságú körletébe zárta két évre. A strasbourgi bíróság szerint a fogvatartás körülményei embertelenek és megalázóak voltak, és nem találtak indokot, amelyek alapján az eljárás jogosnak lett volna tekinthető. A körülményekről is pontosan beszámol az ítélet:

Csüllög egy 2x2 méteres zárkába volt bezárva, melyben nem volt természetes fény vagy elkülönített vécé, őt magát folyamatosan videokamerával figyelték meg. Szinte semmilyen személyes tárgyat nem tarthatott magánál, mindenhova őrök kísérték, a külvilágtól pedig teljesen elzárták. A zárkán kívül kéz- és lábbilincset adtak rá, amit még az orvosi és fogorvosi vizsgálaton sem vettek le róla.

A bíróság 6000 euró kártérítést és 2680 euró perköltséget ítélt meg Csüllög javára, a BVOP közleménye szerint azonban az elítélt férfi fogva tartása szakszerű és jogszerű volt, mindenben megfelelt a szabályozásoknak.

Akit nem fognak szeretni a börtönben: az elítélt rendőr esete

Vágó László, volt rendőrtisztet  hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet indoklása szerint Vágó 2006. október 23-án mint helyszíni rendőrparancsnok az Astoriánál egy tömegoszlatásnál eltörte az egyik járókelő ujját.

Az ítéletet a Magyar Hírlap publicistája így kommentálta: "Remélem, jó helyre kerül. A börtönben szokták szeretni a volt rendőröket. Nagyon remélem, Vágót is fogják szeretni, nagyon. Nagyon remélem, lesz alkalma és módja eltöprengeni, milyen is, amikor magatehetetlen az ember, és szadista állatok ütik-verik, végtagját törik." Azaz az újságíró evidensnek veszi, hogy a börtönbe került rendőrt rabtársai alaposan megverik majd, és úgy gondolja, hogy ez magától értetődő része a büntetésnek. Akit tehát azért ítéltek el, mert a jogszabályokat semmibe véve, brtuálisan és megalázó módon bánt egy őrizetessel, annak "szemet szemért" alapon ugyanezt kelljen elviselnie, amikor maga lesz az őrizetes, - akár nyilvánvaló törvénysértés árán is. (Ugyanez a publicista persze az európai normákért és az alapvető emberi jogokért állt ki - jogosan - amikor Budaházy György és társai embertelen fogvatartási körülményeiről volt szó.)

Mit tudunk tehát a börtönbeli állapotokról?

- A bekerülő elítéltet fájdalmas és megalázó beavatásnak vetik alá.

- Kasztrendszer működik, ahol az újak jogfosztottak és kiszolgáltatottak.

- A gyengébbek csomagjaiból ellopják, vagy erőszakkal elveszik a beküldött dolgokat, kávét, cigarettát.

- A cigaretta egyfajta belső valuta, akinek nincs, az még rosszabb körülményekre számíthat.

- Tudott és megtűrt gyakorlat a nemi erőszak.

- A terhelteket nem megfelelő módon helyezik el, egy "lepkegyűjtő" és egy darabolós gyilkos is kerülhet egy cellába.

- Szintén önkényes módon akár évekig is egy 2x2 méteres lyukban tarthatják az elítéltet.

- A fogvatartás alatt a bentlakók nem kapnak valódi orvosi ellátást, és még a vizsgálatok alatt is megbilincselve maradhatnak.

- Olyan korlátozó intézkedések rendelhetnek el, melyek mind mentálisan, mind fizikailag tönkreteszik a börtönlakókat.

- A levélmegvonás, a családdal való kapcsolattartás megvonása napi rutin.

- Elemi higiéniai feltételeket sem biztosítanak a börtönben.

- Elégtelen az étkeztetés, egyes rabok éheznek.

- Van, hogy téli hidegben, kabátban vacogva kell kibírni az előzetes letartóztatást.

Köztudott a kegyetlenkedés

A blogon is több alkalommal foglalkoztunk már azzal a szemléttel és gyakorlattal, mely a fenti következményekkel jár, és amely áthatja a nyomozóhatóságok, az igazságszolgáltatás és a végrehajtás egészét. A demonstratív vezetőszíj, illetve kéz- és lábbilincs alkalmazása (például a roppant veszélyes Geréb Ágnes esetében - nyilván ha nem kötik gúzsba, még gyorsan világra segít egy csecsemőt a bíróság folyosóján) ugyanarról szól, mint amikor a jogtalanul tizenegyest adó futballbírót és csalással vádolt társait gépfegyveres kommandósok rohanják le, adott esetben az alsógatyás őrizetes fotójával kedveskedve a bulvársajtónak.

Lehet-e hallgatni?

Meggyőződésünk: nem normális helyzet, hogy 2011-ben, az Európai Unióhoz tartozó országban, jogállamban tényként, méghozzá következmény nélküli tényként tálalhatók a magyar börtönöket jellemző, leginkább a harmadik világra hajazó állapotok. Elfogadhatatlan, hogy egy közszereplő, a bulvárhírek sztárja kapcsán is annyi "megoldás" körvonalazódik, hogy de hiszen van már bent egy birkózó bajnok, majd az megvédi - de gondoljunk bele abba, hogy mi lehet annak a sorsa, aki nem vezetett Való Világot, akiért nem írt alá petíciót a magyar művésztársadalom, aki nem tud felhívni egyetlen újságírót sem, ha baj van?

És baj van, ez a nyilatkozatokból is elég egyértelmű; de még egyértelműbbé teszi a hallgatás. Nem hallunk cáfolatot a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága részéről, nem áll ki senki a nyilvánosság elé, hogy rámutasson arra, ami szerinte nem igaz a szakértő, illetve az érintettek által elmondottakban. A magyar büntetés-végrehajtás a jelek szerint a gyakorlatban és kommunikációjában is azt üzeni: Magyarországon a szabadságvesztés büntetés nem elsősorban a szabadságtól való megfosztás, az izoláció és rehabilitáció igényével kerül végrehajtásra. Ehelyett egy alapvetően represszív, tortúrára, törzsi- vagy falkaviszonyokra építő, a huszonegyedik századdal köszönő viszonyban sem lévő rendszert működtetünk. 

Utóirat a kommentelőknek:

Nem, nem gondoljuk, hogy a bűnözőknek luxusbörtönben a helye. Azt sem, hogy akit jogerősen elítéltek, az nem érdemli meg a büntetését. Mindössze arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a hazai börtönviszonyok a jelek szerint ellentmondanak az alapvető magyar és uniós jogszabályoknak, s hogy az elítéltek vagy előzetes letartóztatásukat töltők szinte törvényszerűen lesznek bűncselekmények áldozatai, és hogy ezt a nyilvánvaló jogsértést az illetékes hatóság, a sajtó, a közvélemény egy része cáfolni sem érdemes, magától értetődő tényként fogadja el. Még csak kommunikációs kényszer sincs, hiszen ha senki sem tesz fel kérdést, a válasszal sem kell bajlódnia senkinek.