Jogi PR

"Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni..."

petrocelli.jpg

Facebook-oldalunk:


12 dühös ember

Friss topikok

Címkék

12 dühös ember (6) abúzus (1) alekosz (1) alstom (1) ártatlanságra ítélve (5) ártatlan apák (1) az ördög ügyvédje (12) a bennfentes (8) bakács tibor (2) baka andrás (1) balett (1) bánáti jános (1) bántalmazás (2) béna bűnöző (8) betörés (1) bevásárlóközpot (1) bilincs (1) bírósági tárgyalás (43) bkv (1) blikk (2) blog (3) blogajánló (1) bomba (1) borovszky tímea (1) börtönviszonyok (1) budaházy györgy (3) budai gyula (3) budapesti ügyvédi kamara (1) bulvár (2) bunda (1) büntetés (1) casey anthony (1) celeb (7) ciki (2) civil (1) civil tiltakozás (1) conrad murray (1) cozma ügy (2) cserni jános (1) csipak péter (1) csüllög zsigmond (1) damu roland (5) dániel péter (1) dezső antal (3) divat (1) dominique strauss kahn (1) dopping (1) dühöngőszoba (1) duna tv (1) d horváth gábor (1) ékes ilona (1) eljárási hibák (1) elnoki kegyelem (1) előzetes letartóztatás (2) elsőfokú ítélet (1) elszámoltatás (2) elzárás (1) emberölés (2) energiaital (1) erőszak (1) esküdtek (2) esküdtszék (2) etikai vizsgálat (1) eutanázia (1) facebook (1) fapál lászló (4) fargo (27) fazekas géza (1) fegyelmi eljárás (1) fejhosszúság (1) feljelentés (3) fellegi tamás (1) felmentés (1) film (1) fojtogatás (1) foltosház (1) fővárosi ítélőtábla (1) fővárosi önkormányzat (1) frizbi (2) futó barnabás (1) geréb ágnes (4) grespik lászló (1) gyermekotthon (1) gyurcsány ferenc (1) hagyó miklós (2) hajdú lászló (1) hajdú péter (2) hajdu péter (3) hajóbaleset (1) hassay zsófia (1) hell (1) hernádi zsolt (2) heti válasz (1) hírnévrontás (1) hivatali visszaélés (1) hm botrány (1) honlap (3) hunvald györgy (4) húsvét (1) hűtőláda (1) ii kerület (1) illegális letöltés (1) index (2) interjú (1) ipari kémkedés (2) istenkáromlás (1) ítélethirdetés (1) ivo sanader (2) jerry springer (1) jogi pr (1) jogos önvédelem (1) józsef attila (1) jó erkölcs (1) jucika (1) j krisztus (1) kádárista (1) kaincz pál (2) kaiser ede (2) kállai csaba (1) kamera (1) karaktergyilkosság (1) kárpáti miklós (1) kártérítés (2) kegyes halál (1) keleti gyorgyi (1) keller lászló (2) kémügy (1) kényszergyógykezelés (1) kényszerintézkedés (1) kényszerítő eszköz (1) képviselő (1) kerület (1) kettős mérce (1) kiricsi karola (1) kisbalta (1) klubrádió (1) knézy jenő (1) kolosi péter (1) kormos valéria (1) körösi tibor (1) korrupció (1) kovács tamás (1) közfelháborodás (2) közpénz (1) külföld (1) kunbaja (1) lakásügyek (1) lakatos csilla (1) lakóközösség (1) láng zsolt (1) legfelsőbb bíróság (3) lichy józsef (1) liptau claudia (1) lopás (1) magyar györgy (3) magyar nemzet (2) mammut (1) markó iván (1) média (25) médiahatóság (1) médiatanács (1) mester csaba (2) michael jackson (1) migránsok (1) miszori lászló (1) móri mészárlás (1) munkaügyi per (1) nagymellű (1) nagy andor (1) nagy lászló (1) negatív jogi pr (1) németh győző (1) nemi erőszak (1) nemzeti és etnikai kisebbségi jogvédő iroda (1) nyilvánosság (22) nyomásgyakorlás (2) nyomrögzítés (1) olvasói levél (2) önkormányzat (2) önpr (2) oprah winfrey (1) orbán viktor (1) o j simpson (1) palácsik tímea (2) papcsák ferenc (1) parkolás (1) parkolóhely (1) pas szindróma (1) pedofil (1) pelle andrea (1) perbeszéd (2) pest megyei bíróság (1) petíció (1) petrocelli sorozat (1) polgármester (3) promenád (1) rablás (1) raffael sándor (3) ravasz lászló (1) rendbírság (1) rendőr (2) réti lászló (1) rétvári bence (2) revizor (1) rezesova (1) rokkant (1) roma (1) romagyilkosságok (3) rtl klub (2) ruttner györgy (5) sajtó (1) sajtó helyreigazítás (1) simor ágnes (1) sírköves (1) sofőr (1) stohl andrás (9) sukoró (1) szabadi béla (1) szakszervezet (2) szar (1) szembesítés (1) személyiségi jog (1) szikinger istván (2) szimuláns (1) szombathy pál (1) szóvivő (1) s ábel (2) tamás bence gáspár (1) tanúfelkészítés (1) taraba sándor (1) tárgyalási jegyzék (30) tarlós istván (1) társasház (1) tasnádi (1) tasnádi péter (1) tátrai miklós (1) téves ítélet (1) történelmi perek (1) törvényszéki héják (6) törvénytől sújtva (8) tűzraktér (1) tv2 (3) ügyész (1) ügyészség (4) uj péter (1) ungvári attila (1) usa (2) uzsoki kórház (1) vadász jános (1) vágó istván (1) vágó lászló (1) vállalkozó (1) való világ (2) vámbéry rusztem (1) vastartály (1) védjegyoltalom (1) védőbeszéd (1) velkei tamás (1) velvet (1) versailles (1) verseny (1) vezetőszíj (1) videó (3) videofelvétel (1) viszkisdoboz (2) vujity tvrtko (2) vv eszter (1) weiszdorn róbert (1) west balkán (1) wieszt jános (1) zömök kft (1) zsák ferenc (1) zuschlag jános (1) Címkefelhő

A pert kísérő blog, mint a jogi pr eszköze - 1. rész: a Hunvald-ügy

2011.04.08. 18:14 Jogi PR

Az elmúlt napokban két, kifejezetten büntetőperekhez kapcsolódó blog indult, mindkettő esetében hangsúlyosan jelennek meg a jogi pr szempontok. A Cigányvadászat-per blog  a romagyilkosságok perét kíséri figyelemmel, a Hunvald-per blog pedig a volt erzsébetvárosi polgármester napokban indult büntetőperét. A két blog, túl azon, hogy mindkettő óriási közérdeklődésre számot tartó bírósági eljárást követ napról-napra, alapvetően különbözik egymástól. Nemcsak azért, mert egyik a sértettek, a másik pedig a vádlottak oldalán áll, de eszközökben és a megvalósítás színvonalában is jelentős az eltérés. Mindkét blog megér egy önálló posztot, kezdjük az utóbbival!

A Hunvald-per blogja a gyanúsítottak, egészen pontosan maga Hunvald György perbeli  védelmének alátámasztására íródott. Egy, a többség által bűnösnek tartott vádlott esetében nehéz feladat a közvélemény ítéletének megváltoztatása, de egy ilyen súlyú ügyben szinte lehetetlen vállalkozás. A blog szerzőjének annyiban mindenképpen igaza van, hogy „az elmúlt több, mint két évben a nyilvánosság szinte kizárólag az ügyészségi nyilatkozatokból és a médiából értesülhetett a fejleményekről, ráadásul az ügyészség és a média közötti folyamatos együttműködés jól érzékelhető volt”. Valóban: az ügyészség és kiemelten az ügyben eljáró ügyész, Fazekas Géza (aki nem mellesleg ügyészségi szóvivő is) a nyomozati szakasz óta tudatosan és tervezetten alkalmaztak kommunikációs eszközöket.

Az ügyészség számos indítványa, a letartóztatásokról szóló hírek, illetve az ezzel kapcsolatos bírósági döntések, olykor az ügyben érintettek bizalmas személyes adatai szokatlanul gyorsan jutottak el a sajtó meghatározott köréhez (elsősorban: Magyar Nemzet, HírTV) és rajtuk keresztül a nyilvánossághoz. Az érintettek kis túlzással a reggeli újságból értesülhettek róla, hogy mi fog velük aznap történni. A Hunvald-ügy (a Hagyó-ügyhöz hasonlóan) példátlan politikai súlyt kapott, és nyilvánvalóan hozzájárultak a szocialista párt súlyos választási kudarcához. Ez egyben azt is jelenti, hogy a  nagyközönség nem egyszerűen gazdasági bűnügyként viszonyul a történethez, hanem politikai preferenciáin átszűrve azt, márpedig azon a legnehezebb változtatni.

Bármi is legyen az ítélet, mérget vehetünk rá, hogy Hunvald Györgyből soha többé nem lesz politikus, de még közszereplő sem. Ezt valószínűleg ő és környezete is pontosan tudják. Talán ezért nem volt folytatása annak a blognak, amely az ügy kezdetén Hunvald  ártatlanságát kívánta igazolni, majd két bejegyzés után meg is szűnt. Ahogy nevetségessé váltak az  „ártatlanul bebörtönzött” polgármesterért tartott „spontán” demonstrációk is.

Két évvel az ügy kezdete után a legtöbb, amit támogatói elérhetnek az az, hogy az ügyészég elfogultságát és hibáit hangsúlyozzák, és az egész vádemelést egyfajta politikai koncepciós eljárásnak állítják be a nyilvánosság előtt. Ennek előnye a jogi stratégia szempontjából az lehet, hogy a bíró, a tanúk és az ügy más érintettjei szembesülnek az eddig meg nem világított összefüggésekkel, a Hunvaldra nézve kedvező körülményekkel, esetleg titokban maradt dokumentumokkal. Ugyanakkor kockázatos vállalkozásról van szó: a bíróság esetleg magára veheti az elfogultság vádját,  és az az álmoskönyv szerint nem sok jót jelent a terhelteknek.

A jelek szerint a fent vázolt stratégia szolgálatában jött létre az új blog is. De lássuk, miként felel meg a kitapogatható céloknak:
 

A blog erősségei:

  • - Elérhetővé tesz több olyan dokumentumot, amelyek segítenek árnyaltabb képet kapni az ügyről.

  • - Felhívja a figyelmet néhány, a pártatlan szemlélő számára is furcsának tűnő körülményre. (Pl. az ügy elsőként őrizetbe vett kulcsszereplője, N. György vállalkozó csak tanúként vesz részt az eljárásban, a kihallgatásáról készült jegyzőkönyv pedig nem része a peranyagnak.)

  • - Rámutat jó néhány politikai motivációjúként is értelmezhető ügyészségi lépésre (pl. a Hunvaldot megelőző szocialista polgármester kerékbilincses ügyét úgy csapták hozzá a sok száz milliós csalásokat tartalmazó főügyhöz, hogy maga az eset hónapokkal Hunvald letartóztatása után történt.)

  • - A tárgyalásokról részletes beszámolót közöl, köztük olyan apró részletekkel, amelyek a médiában nem jelennek meg.

  • - Demonstrálja a média egy részének elfogultságát, rámutat több valótlan közlésre.

A blog gyengéi:

  • - A legnagyobb hiba nem is annyira a szembeszökő elfogultság, hiszen egy deklaráltan Hunvald-párti blogról van szó, hanem a folyamatos magyarázkodás.

  • - A blog elveszik a részletekben, sokszor feleslegesen harcol részletkérdések újraértelmezéséért. (Nem érdemes arról győzködni a közvéleményt, hogy egy Mustang nem luxusautó - még akkor sem, ha tíz éves és eladhatatlan - miközben a többség Suzukival jár.)

  • - Az olvasó érzése az, hogy a blog mazsolázik a dokumentumok között, és csak a vádlottra kedvező anyagokat töltik fel. (Lehet, hogy nem így van, de akkor el kéne mondani, mi van a többi anyaggal.)

  • - A letölthető dokumentumok száma kevés, de így, feldolgozatlanul belinkelve mégis nehezen kezelhető mennyiség. Érdemes lett volna rövid összefoglalókat közölni arról, miért érdemes letölteni az egyes fileokat.

  • - Túlságosan Hunvaldra fókuszálva közöl riportot a tárgyalásról is, ezért számos érdekes és izgalmas részlet kimarad. (Pl. Leírja, hogy Hunvald "elegáns, fiatalos, magabiztos és készséges" volt, de elfelejt megemlékezni arról, hogy az elsőrendő vádlott G. György rosszulléte miatt a tárgyalást meg kellett szakítani.)


Összegezve: a Hunvald-per blog akár hasznos is lehetne a politikai szálakkal bőségesen átszőtt ügy újraértelmezéséhez, de ebben a formájában nem érhet célt. Profi ötlet - amatőr megvalósításban.


 

 

 

(Képeink forrásai az index.hu és a hvg.hu tudósításai)

Legközelebb a Cigányvadászat-per blogról közlünk elemzést.

 

A ravasz, az agy, és a két füstölgő puskacső

2011.04.07. 15:30 Jogi PR

Pisztollyal hadonászó politikus, motorháztetőt horpasztó városi biciklista, megvillanó képviselői igazolvány - ez a konstelláció jogi pr-ért kiált!

Pénteken új eljárás kezdődik Vadász János ügyében. A volt szocialista politikus, szakszervezeti vezető 2007 nyarán az Andrássy úton, autóvezetés közben keveredett nézeteltérésbe egy kerékpárossal, aki rácsapott kocsijának tetejére. Vadász erre az autójából egy hétlövetű lőfegyvernek minősülő revolvert vett elő, s azt a kerékpárosra fogva kiabált.

A szóváltásnak a közeli üzletből kiérkező dolgozók vetettek véget. A volt szocialista politikus csak az esetet követő ötödik napon jelentkezett a rendőrségen. A PKKB 2009. decemberi ítéletében Vadászt lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt egy év börtönre és 100 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette, a kerékpárost rongálás miatt 45 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ezt helyezte hatályon kívül a másodfokú bíróság, az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítva.

Igazi állatorvosi ló ez az ügy, több súlyos kehe is van - a fontosabbakat próbáljuk sorra venni.

 

1. Elmenekülés, a saját pozíciót gyengítő bujkálás

Vadász János az eset után csendben figyelte, hogy az árnyékra vetődő sajtó egy fideszes politikus nyakába varrná az ügyet - legkésőbb Kontrát Károly Népszabadság általi meggyanúsítása idején kellett volna kiállnia, hogy egy komoly hibát elkövető, de felelősséget vállaló gyanúsított képét mutathassa.

Öt nap túl hosszú idő. Bárkinek, aki ilyen szituációba keveredik, az első és legfontosabb dolga (ha már nem vetette alá magát azonnal az intézkedésnek, a helyszínen bevárva a rendőröket), hogy felkeresse a védőjét, kidolgozzák a stratégiát, és lehetőleg még aznap megkeresse a nyilvánosságot.

 

2. Proaktív, kezdeményező magatartás helyett lemondás a kezdeti tematizációs előnyről

A rendőrség közléséből tudtuk meg, hogy az elkövető "egy 56 éves, V. J. monogramú magyar állampolgár", amit perceken belül fordított le a sajtó Vadász személyazonosságára. Nem csupán a morális, de szűken vett praktikus dimenzióban vizsgálva is úgy lett volna helyes, ha ezt beelőzve Vadász János egy saját kezdeményezésű sajtótájékoztatót tart a rendőrség épülete előtt, előadva saját verzióját, majd besétálva elismeri a felelősségét.

 

3. Kidolgozatlan verziók, súlyos ellentmondások

Nem újdonság, hogy egy politikus nem mondja kétszer ugyanazt, de itt nem egy kampánykörútról, hanem egy büntetőeljárásról van szó. Vadász János hol a nyilvánvaló, hol a saját maga által korábban közölt tényeket cáfoló, új és újabb nyilatkozatokkal rontotta saját perbeli pozícióját. A kezdeti inaktív állapot után ugyanis kontrollálatlan aktivitásba kezdett, az egyik nap közölt álláspontját agyonütve egy másnapi interjúval. A helyszínen lengetett képviselői igazolvány hol parlamenti belépőként, hol egyszerű személyi igazolványként tűnt fel a történetekben, az igazi gond azonban a fegyver megjelölésével volt. Vadász nevezte azt fémből készült játékpisztolynak, riasztópisztolynak, majd "riasztó célból tartott pisztolynak", otthoni gyakorlófegyvernek; hol azzal érvelt, hogy azzal nem is lehet lőni, hol azzal, hogy még sosem töltötte meg, és és ezért nem volt veszélyes.

Külön problémát jelentett, hogy mindezek után még sikerült saját, egyébként engedéllyel tartott, valódi, golyós lőfegyverét is szóba hoznia, melynek tartását önvédelmi célból valóban hivatalosan engedélyezték számára. Figyelem, tartását, és nem viselését, tehát otthon, a páncélszekrényben tarthatta, az otthona védelmére felhasználhatta, de közterületen nem hordhatta! Innentől már amiatt is magyarázkodhatott, hogy ebben az esetben nem az a pisztoly, hanem egy másik, "nem pisztoly" pisztoly került elő.

 

4. Antipatikus viselkedés

Fontos erről is szót ejteni. A politikus a történet kezdetétől szinte csak olyan magatartást tanúsított, ami a szélesebb nyilvánosság számára visszatetsző. Ilyen a (bármiféle) igazolványt lengetve a törvény és felelősség elől való menekülés, ilyen a pisztolyrántás egy mégoly radikális harci bringásra, ilyen a lapítás, miközben mást vádolnak az általa elkövetett bűncselekménnyel, ilyen az ellentmondásos nyilatkozatok sora - és főleg ilyen az a pökhendi üzenet, amit a sajtón keresztül a megtámadott biciklishez intézett:

"Ha az a huligán komolyan bocsánatot akar kérni, akkor én azt elfogadom"

"az apja lehetnék annak a suhancnak"
 

Összegezve: látható, hogy az eljárás alatt végig nem volt a védelemnek kidolgozott kommunikációs stratégiája, az előbb inaktív, majd ellenszenves és ellentmondásos nyilatkozatokkal jelentkező gyanúsított kifejezetten rontotta ügyének nyilvános megítélését. Vadász János a megismételt eljárásban még akár az első fokon kiszabottnál kedvezőbb ítéletre is számíthat - de nyilvános megítélése nagyon hosszú időre nagyon negatívvá válik, a közvélemény szemében ugyanis (a szó hétköznapi értelmében) bűnös.

 

És még egy érdekes kiegészítés: ma, amikor a magyar közvéleményt is aktuálisan foglalkoztatja a fegyvertartás szabályainak lazítása, érdemes még inkább figyelemmel lenni arra, hogy milyen módon viszonyulnak ehhez abban az országban, ahol évszázados alkotmányos jog biztosítja számukra ezt a lehetőséget. Az Egyesült Államokban minden bizonnyal egészen más védekezést választott volna az ottani John Hunter - ennek illusztrálására pedig maga Charlton Heston vállalkozott:

 

 

Tavaly nyáron az amerikai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy az egyes államok nem korlátozhatják senkinek sem a jogát arra, hogy fegyvert viseljen. Ettől kezdve az ilyen módon tartott lőfegyverrel hadonászó, amerikai Vadász Jánosok egyáltalán nem az eszköz "játékpisztoly-mivoltát" hangsúlyozzák a bíróság előtt, hanem a patriótát megillető jogot a fegyveres önvédelemre - de valóban azért rögzítették az alapító atyák a fegyvertartás jogát az alkotmányban, hogy egy agresszív módon közlekedő biciklistát ezzel rendszabályozzon meg az arra kocsikázó politikus? És valóban semmi összefüggés nem lehet a fegyvertartás szabályainak különbsége, és a lőfegyver okozta halálesetek mintegy tízszeres eltérése között az Egyesült Államok és a hasonló kultúrájú (ámde a fegyvertartást jóval szigorúbban kezelő) Kanada viszonyában?

Egy biztos: a közvélemény ítélete szerint Vadász kezébe fegyver nem való.

 

Burokban született, nem bűnös: Kállai Csaba volt cigányvajda pere

2011.04.07. 07:02 Jogi PR

Blogunk szerzői nehezen tudták eldönteni, hogy a következő eset a Napi Fargo rovatba kerüljön vagy komolyan foglalkozzunk vele. Az utóbbi mellett döntöttünk, mert a vádlott által előadott érvelés a maga nemében zseniális jogi pr-fogás. Íme a történet:

Szerdán első fokon felmentő ítélet született a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a magát országos fővajdának tartó Kállai Csaba büntetőperében. A vád szerint Kállai, aki egyben a Vajdák a Romákért Alapítvány kuratóriumának elnöke is volt, nagy vagyoni haszon – többek között állami és uniós támogatások - ígéretével többeket rábírt arra, hogy az ország különböző helyein vajdák legyenek. Az ügyészség szerint ő és vádlott-társa vállalta a beiktatási ceremóniák megszervezését, amiért cserébe a vajdajelöltektől különböző összegeket kapott, amelyeknek azonban csak kis részét költötte a megbeszélt célokra, a pénz nagyobb részét saját célra fordította. Az Újszászon élő vállalkozót hat éve választották meg a cigányok országos fővajdájának, amely címet azonban sem a komolyabb roma érdekvédő szervezetek, sem a kisebbségi önkormányzatok nem ismerték el a cigányság vezetőjének. (Akit érdekel, ténylegesen mennyire beágyazott a vajdarendszer a mai magyar cigány közösségekben, az kiváló cikket talál a témáról itt.)

 

Limuzin ugyan még volt, de a megígért és kiplakátolt sztárelőadók meg a médiumok már hiányoztak, az étel-ital pedig feltűnően kevésnek bizonyult a vajdaavatási ünnepségén 2006 novemberében. Legalábbis ez volt az álláspontja az egyik feljelentőnek, a budapesti cigányvajdának, akit Kállai Csaba országos vajda nevezett ki hagyományos ceremónián. Németh Ferenc "Guba" állítása szerint 12 millió forintot kellett kifizetnie Kállainak és Rostás-Farkas Györgynek, az avatási rendezvények szervezőjének azért, hogy illően pazar legyen a szertartás a Vajdahunyadvár kerengőjében, s hogy ott legyen a Duna TV és az RTL Klub. Kiderült azonban, az éttermi számla mindössze egymillió forintról szólt, a limuzinbérlés legfeljebb 200 000 forintos költség volt, a média távolmaradt. Németh és még két sértett vajda a ceremóniák színvonalára hivatkozva utólag követelte Kállaiéktól az ígéret és a megvalósítás közötti tetemes különbség visszafizetését. Mivel nem tudtak megegyezni, rendőrségi feljelentést tettek. A tárgyaláson a sértetteknek és jogi képviselőiknek az volt az álláspontjuk, hogy Kállaiék "óriási csalást követtek el". (részletek itt)

A negyvennégy éves Kállait bizonyítottság hiányában mentették fel első fokon, mondván, nem bizonyított, hogy embereket csapott be, hiányoznak az objektív bizonyítékok, az érintettek között nem született írásbeli megállapodás pénzek átadásáról illetve átvételéről. Ráadásul a cigányvajdaság intézményét Magyarországon nem ismerték el hivatalosan, következésképpen semmilyen támogatás nem igényelhető hozzá. A felmentő ítélet nem jogerős, az ügyész fellebbezett.

 

Kállai a tárgyaláson elmondta, szekéren látta meg a napvilágot, édesapja tűzben izzított zsebkéssel vágta el a köldökzsinórját. Két foggal és burokban született, s erre a csodára hivatkoztak azok is, akik megkeresték, hogy legyen az országos vajda. Ráadásul mindent tud a cigány nyelvről, kultúráról, s a cigány törvényről, a romani kriszről. Vajdává avatásán ott volt Sánta Ferenc és Bangó Margit is. Azóta hordja a vajdabotot, amely már 1625 óta hagyományozódik a vajdák családjaiban.

 

 

 

Azaz: a károsultak, akik egyébként maguk is helyi vajdák akartak lenni, a bíróság szerint pontosan tudták, hogy ilyen hivatalos cím nem létezik, ezért arra hivatkozva semmilyen támogatás, főleg nem állami vagy uniós forrás nem várható. Ezzel az érveléssel, mint látjuk, meg lehet nyerni egy pert, csakhogy mindez a vajdaság felesleges voltának nyilvános bizonyítását is jelenti. Márpedig a cigányvajdák addig töltenek be megbecsült társadalmi pozíciót az őket elfogadó roma közösségben, amíg tekintélyük szilárd, - és persze addig, amíg a fősodratú, nem cigány média ezt a képet közvetíti róluk. (Gyakran láttuk bulvárlapoktól a komoly hírműsorokig, amint egyik vagy másik megyei vajda a cigányság nevében nyilatkozik, és az újságíróban fel sem merül, hogy megkérdezze, milyen legitimációval bír a nyilatkozó.)

Kállai "kinevezése" után így nyilatkozott az Origo chat-interjújában: "Célom, hogy az országban minden egyes településen kijelölhessek egy alvajdát, akik betartják ezeket a szabályokat, ami a cigány törvényekhez és hagyományokhoz tartozik. Mivel az országban sok roma ismer születésem óta, ezért ismerem én is azokat az embereket, akik erre a méltó posztra alkalmasak lesznek, és remélem, hogy amit rájuk bízok, nem fogják a politika felé fordítani. Biztosítom, hogy az emberek csak a hagyománnyal, kultúrájukkal és a maguk törvényével foglalkozzanak. És figyelembe fogják venni a többségi társadalom törvényeit is." 

A vádlottak tisztán jogi érdeke tehát az volt, hogy a bíróság is kimondja: nincs semmilyen legitimáció, a vajdai cím lényegében nem létezik. A nyilvánosságot célzó kommunikációs érdek azonban pontosan ennek ellenkezője volt, hiszen kifelé azt kellett hangsúlyozni, hogy a cigányság tényleges, ősi eredetű vezetői a vajdák.

 

Éppen ezért érdemel jogi pr-díjat Kállai bírósági nyilatkozata a saját természetfeletti kiválasztásáról, amely egyszerre felel meg mindkét követelménynek. Mintha csak azt mondta volna ki a bíróságon, hogy a vajdaságról felsőbbrendű szakrális akarat dönt, márpedig szakrális kérdésekbe világi bíróságnak nincs beleszólása. A bíró az ítélethozatalkor hangsúlyozta: ahhoz, hogy a csalást bizonyítani lehessen, annak minden elemét bizonyítani kell tudni: a jogtalan haszonszerzést, a tévedésbe ejtést és a károkozást. Ha bármelyik elem hiányzik, nem lehet csalásért elítélni valakit.

 

A bíróság lényegében azt mondta ki, a vajda csak azoknak a vezetője, akik hinni akarnak benne. És ha ezen hitükért pénzt is áldoznak, azt a saját felelősségükre teszik.

Szolgálati közlemény: Petrocelli Facebookon is

2011.04.06. 11:13 Jogi PR

Elindult a Petrocelli blog Facebook-oldala, ahol a friss blogbejegyzések mellett néhány olyan aktuális hírre is felhívjuk a figyelmet, amelyek témába vágnak, de külön poszt nem készül belőlük.

Ilyen például a Népszabadság mai cikke, amelyben - a szakszerű tájékoztatás és a jogvégzett szerkesztők nagyobb dicsőségére - sikerült összekeverni a bíróságot az ügyészséggel.

 

Kövessen minket:

http://www.facebook.com/pages/Petrocelli-blog/190175001020253?sk=wall

Érdekes bírósági tárgyalások a hét második felében (ütős péntek!)

2011.04.06. 06:44 Jogi PR

Csütörtök, április 7. 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

G. György + 24 fő (különösen nagy kárt okozó csalás)

Több mint két éven át tartó nyomozás után megkezdődik a volt erzsébetvárosi polgármester és társai büntetőpere. Összesen huszonöten ülnek majd a vádlottak padján, közülük két személyt, a volt polgármestert és az önkormányzat gazdasági bizottsága egykori elnökét  bűnszervezetben elkövetett ingatlancsalással, hivatali visszaéléssel és okirat-hamisítással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. (cikk)

Csütörtök, április 7. 9:00

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

B. Miklós (hamis vád)

A főügyészség gyanúja szerint a vádlott valótlanul azt állította egy ügyvédnek, hogy a Hír TV két újságírója kábítószer-fogyasztó, és 20-20 gramm kokaint akartak tőle vásárolni. Tudatában volt, hogy az ügyvéd az információ birtokában a riporterek ellen feljelentést fog tenni a rendőrségen. (cikk)

Péntek, április 8., 8:30

Pesti Központi Kerületi Bíróság, V. Markó u. 25.

V. János és társa (lőfegyverrel visszaélés)

A volt szocialista politikus 2007-ben nézeteltérésbe keveredett egy biciklissel, és a vita hevében előrántotta kocsijából kis kaliberű forgópisztolyát, és azzal hadonászva fenyegette a fiatalembert. Első fokon lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt egy év felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélték a politikust. Ezt helyezte hatályon kívül a másodfokú bíróság, az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítva. (cikk)

Péntek, április 8., 8:30

Budakörnyéki Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

S. Krisztián és társa (halálos közúti baleset gondatlan okozása és más bűncselekmények)

A vádlottak 2009 júniusában a tököli repülőtéren rendezett, a szakszövetségnél nem regisztrált ralin halálra gázoltak egy 35 esztendős fotóst. A per a bizonyítási eljárással folytatódik. (cikk)

Péntek, április 8., 8:30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

 K. Attila és társai (sikkasztás)

Másfél hónapos szünet után további vádlottak meghallgatásával folytatódik a megismételt elsőfokú büntetőper a brókerügyben. A 2008-as ítélet márciusi hatályon kívül helyezése után a fővádlott bejelentette: a megismételt eljárásban már beszélni fog cinkosairól. (cikk)

Péntek, április 8., 9:00

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

K. Árpád és társai  (Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények)

A romák elleni 2008-2009-es támadássorozat perében a vádirat ismertetése után a tárgyalás a vádlottak meghallgatásával folytatódik. A bírósági tárgyalásról civilek kiválóan szerkesztett, önálló blogot indítottak, amelyet itt olvashat.

Hogyan adjunk interjút?

2011.04.05. 07:04 Jogi PR

Egy polgári per résztvevője vagy büntetőper gyanúsítottja számára – amennyiben fontosnak tartja a közvélemény ítéletét – kulcsfontosságú, hogy álláspontját a sajtó nyilvánossága előtt is világossá és egyértelművé tegye. A 20 másodperces híradó-bejátszások és rövidhírek a legritkább esetben elegendőek ehhez, egy hosszabb interjú azonban már megfelelő teret biztosít az érvek kifejtésére. A jogi pr egyik fontos kérdése, hogy hol, kinek, milyen módon adjunk interjút. Mai posztunkban erről írunk részletesen egy friss példa segítségével. A Fradi-pálya eladása kapcsán hűtlen kezelés gyanújával feljelentett Tátrai Miklós televíziós interjúját vizsgáltuk, amelyet a volt MNV-vezér ügyvédjével, Dezső Antallal együtt a Digi Sport Reggeli Start c. műsorában Szombathy Pálnak adott múlt pénteken. (Sajnos a video nem beágyazható. Megtekinthető itt.)

Blogunk ezúttal sem kíván állást foglalni a konkrét ügyben. Azért emeltük ki éppen Tátrai példáját, mert az elszámoltatási kormánybiztos által bűncselekménnyel vádolt volt állami vezetők közül ő az egyetlen, aki a nyilvánosság előtt, kommunikációs eszközökkel is harcol az őt ért vádak ellen.

Előzmények
Kubatov Gábor, az FTC új elnöke március végén bejelentette, hogy a Ferencvárosi Torna Club egy euróért megvette a futballcsapatot működtető vállalkozást Kevin McCabe-től. Az  egyesületnek június 30-ig kell válaszolnia, hogy a klub vagy a magyar állam 700 millió forintért visszavásárolja-e az Albert Stadiont is a skót tulajdonostól.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. másnapi közleménye szerint a vevő adásvételi szerződésbe foglalt stadionfelújítási kötelezettsége egyebek mellett azért nem teljesült, mert a szerződés nem tartalmaz az MNV javára semmilyen biztosítékot, amellyel érdekeltté tehette volna a vevőt a stadionfelújítás teljesítésében. Az adásvételi szerződés ilyen tartalommal való megkötése miatt az MNV  álláspontja szerint súlyos felelősség terheli a vagyonkezelő korábbi vezetését.
A rákövetkező napon Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos -  hűtlen kezelés gyanúja miatt - feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen Tátrai Miklós, az MNV volt vezérigazgatója ellen, mivel "jogszabályon alapuló kötelezettsége megszegésével, biztosítékok nélküli szerződéskötéssel" 1,2 milliárd forint plusz áfa kárt okozhatott a magyar államnak.
 

Mikor indokolt az interjú? Ha van részletes és a jogi stratégia szempontjából releváns mondanivalónk, és felkészültünk rá, hogy minden felmerülő kérdésre tudnunk kell válaszolni. A „no comment” taktika soha nem segít, de egy interjú-helyzetben kifejezetten káros. Az előzményekből jól látszik, hogy Dezső Antal ügyvédnek és védencének olyan ellenfelekkel akadt dolga, akik a jogi eljárás mellett a jogi pr-t is komolyan veszik. A Tátrai Miklós elleni vádak három egymást követő napon, három különböző megfogalmazásban mégis tudatosan egymásra épülve hangzottak el. Kubatov Gábor a futball-klub nevében, mint károsult fél szólalt meg, erre reagált az MNV vezetésének immár a vélt felelősöket is megnevező nyilatkozata, amelyre Budai Gyula sajtótájékoztatója tett pontot. Az államot képviselő szereplők állítása világos és röviden is könnyen megfogalmazható: "az államot kár érte, mert Tátraiék olyan szerződést kötöttek, ami nem kötelezte a befektetőt az FTC-stadion felújítására". Egy ilyen felvetésre szinte lehetetlen ugyanilyen röviden válaszolni, hiszen a szerződés tartalmának, és a Fradi eladási körülményeinek ismertetésére is szükség van. Ilyenkor egy hosszabb lélegzetvételű interjú segíthet a részletek megvilágításában.

Média kiválasztása – Mindig a per tárgya iránt érdeklődő célközönség által fogyasztott médiát válasszunk: gazdasági ügyről a pénzügyi-gazdasági sajtóban, válóperről a bulvársajtóban érdemes részletesen beszélni. Egy büntetőügy gyanúsítottja számára nem feltétlenül a Kék Fény vagy a hasonló bűnügyi magazinok a megfelelőek egy interjúhoz, már csak azért sem, mert ha a vele készült beszélgetés előtt és után bűnözőket mutatnak, a nézők egy része automatikusan közéjük sorolja a nyilatkozót. A politikai műsorokat is érdemes elkerülni, hacsak nem szándékosan politikai mezőbe kívánjuk helyezni az adott ügyet. Rosszul beszélő, lámpalázra hajlamos embernek pedig érdemes lemondani a televíziós szereplés jelentette előnyökről, az ő esetében egy utólag is kontrollálható írásos interjú javasolható. Tátraiék jól döntöttek, amikor egy reggeli sportműsorban vállaltak szereplést. Egy ilyen műsort azok néznek, akiket érdekel a Fradi és a Fradi-ingatlanok sorsa, ismerik és követik a fejleményeket, s így nem kell az interjú felét az előzmények ismertetésére fordítani. A riporter, Szombathy Pál ráadásul gyakorlott közéleti-politikai újságíró is, tehát jól eligazodik az ügy „nem sportszakmai” szálai között is. Egy ilyen terepen nem lehet mellébeszélni, ugyanakkor mód van minden érv és ellenérv kifejtésére. Külön kiaknázható előny, hogy a Digi Sport rendszeresen kiad sajtóközleményeket, amelyben összefoglalja a nap fontos interjújában elhangzottakat. Így volt ez ebben az esetben is, és így az interjú alapján készített hír 20 további médiumban is megjelent.

Szerepek megosztása – Egy végiggondolt jogi pr-stratégiában ugyanúgy eltérő szerep hárul a terheltre és védőjére, mint a tárgyalóteremben. Az ügyfelük egyszerű szóvivőjeként nyilatkozó ügyvédek többnyire félreértik a kommunikációs munkamegosztás lényegét. A Digi Sportnak interjút adó Tátrai-Dezső kettős esetében nem ez történt, ők lényegében két külön címzetthez beszéltek egész idő alatt. Amíg az egykori vagyonkezelő-vezér a politikusok, Budai és Kubatov állításait igyekezett közérthető szavakkal pontról-pontra cáfolni, ügyvédje már a várható ügyészségi álláspontra próbált megelőlegezett válaszokat adni. Tátrai ráadásul egyfajta burkolt viszontváddal is élt, amikor Kubatovék nyerészkedési szándékát láttatta a feljelentés hátterében, míg Dezső Antal jogászként tartózkodott a hasonló felvetésektől.

Rövid üzenet –
A leghosszabb interjú is arra való, hogy a jogi stratégia szempontjából kiemelt rövid üzenetet eljuttassa a közvéleményhez. Tátraiéknak az interjú tanúsága szerint két üzenetük volt: az első, hogy a kifogásolt szerződés igenis tartalmazza a hiányolt garanciát, a második pedig az, hogy a büntetőeljárás indítása jogilag is indokolatlan, hiszen az államot nem érte kár, a szerződésben rögzített bankgarancia lehívható. Ezt többször megismételve hangsúlyosan sikerült a nézőkhöz eljuttatniuk.

Bakács-ügy: Ön hogyan ítélne?

2011.04.04. 09:13 Jogi PR

Kedden tárgyalja a Budakörnyéki Bíróság Bakács Tibor szalámi lopási ügyét. Az újságíró-műsorvezető február 4-én a budakeszi Tescóból megpróbált ellopni egy rúd téliszalámit, ám a biztonsági rendszer lebuktatta. Az 51 éves újságíró elismerte tettét. Arra hivatkozott, hogy éhes volt, de rosszul keres, ezért próbált meg fizetés nélkül kisétálni az élelmiszerrel. Mai bejegyzésünkben arra teszünk kísérletet, hogy Bakács esetét a jogi pr szemszögéből elemezzük.

Az eset hamar nyilvánosságra került. A Bakács-ügyben azonban sokkal inkább elválik a bulvársajtó és a „szeriőz” közéleti sajtóviselkedése, mint például Stohl András esetében. A sajtószabadság tüntetések konferansziéja lényegében azonnal elveszítette munkahelyét: a Klubrádió ugyanis előbb egy hónapig szüneteltette, majd meg is szüntette Bakács műsorát. Az újságíróhoz közelálló értelmiség egy kis része ugyan megpróbálta a nehéz életkörülményekre hivatkozva relativizálni Bakács tettét, komoly segítséget azonban a baloldali sajtótól nem kapott. Amíg Stohl Andrást saját csatornája a tudatos jogi pr eszközökkel próbálta a nyilvánosság szemében megtévedt, de már jó útra tért bűnbánóként pozicionálni, Bakácsot saját médiaközege lényegében azonnal kivetette magából. Jellegzetes, hogy a publicisztikák, véleménycikkek egy része nem is magát a lopás tényét ítélte el, hanem azt emelte ki, hogy az újságíró ezzel mennyit ártott az általa képviselt ügyeknek, pl. a médiatörvény kritizáló civil mozgalomnak. A jobboldali lapok ezzel egyidőben nem leplezett kárörömmel azonosították a „tolvaj Bakácsot” az egész baloldali médiával.

Miközben a bal- és jobboldali közéleti sajtóban más-más okból, de egyaránt bűnös, morálisan elbukott ember lett Bakácsból, a bulvársajtóban inkább egy még lopni sem tudó lúzer képe rajzolódott ki. A bulvárlapok kezdettől címlapon hozták a „Settenkedő-sztorit”, újabb és újabb elemekkel kiegészítve azt. Grafikákon magyarázták el, hogyan kellet volna kicseleznie egy okos tolvajnak a biztonsági rendszert, s részletesen számoltak be arról is, hogy lánya is elfordult bolti szarkává vált apjától. Emlékezetes fordult volt, amikor a Tesco biztonsági szolgálatának egyik munkatársa - nyilván megfelelő motiváció ellenében - eljuttatta a Borsnak azt a felvételt, amin jól látható, hogy a Megasztár egykori zsűritagja nemcsak szalámit, hanem más élelmiszereket is megpróbált eltulajdonítani, ám azokat lebukása után kabátjából a földre csúsztatta. (A biztonsági őrt nem sokkal később elfogta a rendőrség, és személyes adattal való visszaélés miatt eljárás indult ellene.) A téma napirenden tartása mellettt ugyanakkor hathatós médiasegítséget is egyedül a bulvársajtótól kapott Bakács. A Magyar Narancs kulturális rovatának egykori vezetője, aki egykor tucatnyi cikkben ostorozta a bulvármédiát, a legbulvárabb televíziós műsorban, Hajdú Péter Frizbijében idézte fel a bolti lopás történetét. Az exkluzív interjú során többek között azt is elárulta, hogy élettársa gyereket vár tőle, anyagi helyzetük pedig nagyon rossz, a lopást pedig hirtelen ötlettől vezérelve követte el. A rendkívül nézett interjú nyilvánvalóan sokakban keltett szimpátiát a rossz útra tévedt újságíró mellett, még akkor is, ha a másnapi lapokból kiderült, az interjúért a szokásosnál nagyobb gázsit kapott.

 

 

Bakács a történet elejétől kezdve világos stratégiát alkalmazott: nemcsak elismerte bűnösségét, hanem némileg fel is nagyította azt, a szabálysértést olykor a metafizikai bűn jelképévé emelve. Beszélt arról is, hogy isteni szándék állhatott a lopás és a lebukás mögött is. Legutolsó megnyilatkozása, amelyet a Bors munkatársával osztott meg, egyfajta befejezett „karakter-öngyilkosság”: bejelentette, hogy befejezi pályafutását a médiában. Az elmúlt két hónap során végig érezhető volt, hogy az újságíró mögött nincs tudatos pr-támogatás, nyilatkozatai inkább ösztönösnek tűnnek.
A bíróság ítélete kedden ismert lesz. A közönség azonban blogunkon is elmondhatja, mennyire győzte meg Bakács bűnbánata. Ma arról szavazhatnak olvasóink, hogyan döntenének a bíró helyében.

 

Ön milyen ítéletet hozott volna Bakács Tibor ügyében?

 

A szavazógép most is a blog jobb oldalsávjában található.


Egy tavaly nyári jogszabály-módosítás óta elzárást is kaphat, aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést, rongálást követ el. Ugyanilyen büntetést vezet be a jogszabály a magánlaksértésre, a valótlan bejelentésre, valamint a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvételre vagy nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruhájának viselésére.

≠≠≠

Frissítés: Bakács Tibort lopás szabálysértése miatt 50 ezer forintra büntette első fokon a Budakörnyéki Bíróság. Meg nem fizetés esetén a büntetés 10 napi közmunkára, vagy 25 napi elzárásra változtatható. A tárgyaláson Bakács vallomást tett, azt mondta: megbánta tettét. A bíróság előtt így vallott: "Ez a halál híre, mert létharcról szól." A tárgyalás előtt pedig újságíróknak azt mondta: bármilyen ítélet születik, elfogadja azt és ez lesz az utolsó médiaszerepelése.

Napi Fargo: sosem tudhatja, hol kap hirtelen munkát

2011.04.03. 15:34 Jogi PR

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság egy mindig munkára kész villanyszerelőt fogott el.

Pusztaszabolcson vette észre egy helybéli férfi, hogy egy ember a kerítést letaposva mászik be egy lakóház udvarára. Az ismeretlen a nadrágját letolva, elvégezte a dolgát, majd a házhoz tartozó melléképület ajtaját kezdte feszegetni. A helyszínről távozó félrészeg férfi a riadóztatott rendőrök karjaiba futott. Szatyrából különböző szerszámok kerültek lefoglalásra, amikkel kapcsolatban állította, hogy sajátjai, mert mint mondotta munkanélküli, de mivel a szakmája villanyszerelő sosem tudhatja, hol kap hirtelen munkát és jó, ha van nála szerszám.
Kihallgatása során bevallotta ugyan, hogy bement az egyik ingatlanra, de szigorúan a „szükség” vitte rá. A nála megtalált digitális fényképezőgépen megtalált fotók, amelyek épp az ügyben szereplő ingatlant ábrázolták, elmondása szerint azért készültek, mert házat akar venni és az épp megfelelne neki. A fotókat édesanyjának akarta bemutatni, akinek így az eljárás végéig várni kell, mivel a fényképezőgépet a dunaújvárosi rendőrök lefoglalták.

Érdekes bírósági tárgyalások a jövő hét első felében (szuperkedd!)

2011.04.02. 09:32 Jogi PR

hétfő, április 4., 8:30

Fővárosi Bíróság, Budapest, V. Markó u. 27.

B. László + 11 fő (hűtlen kezelés bűntette)

A vád szerint 40 milliárd forintos kárt okoztak 13 ezer kisbefektetőnek a Baumag-ügyben. Az első fokú ítéletben kiszabott 7 év szabadságvesztést eljárási szabálytalanság miatt érvénytelenítették. A sértettek egy része múlt héten a vád csalással való kiegészítését kérte. (cikk)

kedd, április 5., 8:30

Fővárosi Bíróság, Budapest, V. Markó u. 27.

S. Ábel (emberölés előkészülete)

A múlt héten kezdődött tárgyaláson Krecsik Eldoróda tanácsvezető bíró is elismerte, hogy a vád szerint huszonkét ember megölésére készülő fiatalember ízekre szedte a vádiratot. (cikk)

kedd, április 5., 8:30

Pesti Központi Kerületi Bíróság, Budapest, II. Varsányi I. u. 40-44

szabálysértési per kilakoltatás megakadályozása miatt

Tavaly májusban rendőrök vitték el A Város Mindenkié csoport tizenöt aktivistáját a ferencvárosi Koppány utcából, mert élőlánccal tiltakoztak egy súlyosan beteg gyereket nevelő család kilakoltatása ellen. A csoport a tárgyalást megelőzően tiltakozó demonstrációt szervez a bíróság elé. (cikk)

kedd, április 5., 9:00

Budakörnyéki Bíróság, Budapest, XIV. Thököly út 97-101.

B. Tibor (tulajdon elleni szabálysértés)

Az ismert újságíró-műsorvezető egy budakeszi hipermarketből tulajdonított el egy rúd téliszalámit. Cselekedetét elismerte, pénztelenségre hivatkozott. (cikk)

kedd, április 5., szerda, április 6., 9:00

Pest Megyei Bíróság, Budapest, XIV. Thököly út 97-101.

K. Árpád és társai  (Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények)

A romák elleni 2008-2009-es támadássorozat perében a vádirat ismertetése után a tárgyalás a bizonyítással folytatódik. A negyedrendű vádlott pénteki vallomása szerint nem biztos, hogy mindenki "bent van", akinek köze van a támadássorozathoz. (cikk)

Szerda, április 6., 8:30

Fővárosi Bíróság, Budapest, V. Markó u. 27.

K. Tibor + 5 fő (hivatali visszaélés bűntette)

A vád szerint egy építőipari vállalat vezérigazgatójának megbízásából úgy végeztek adatgyűjtést a cég további vezetőiről, hogy ehhez K. Tibor rendőrnyomozó jogosulatlanul szolgáltatott adatokat különböző rendőrségi nyilvántartásokból. Az információk később az UD Zrt. székhelyére kerültek. (cikk)

Szerda, április 6., 8:30

Fővárosi Bíróság, Budapest, V. Markó u. 27.

 K. Attila és társai (sikkasztás)

Másfél hónapos szünet után további vádlottak meghallgatásával folytatódik a megismételt elsőfokú büntetőper a brókerügyben. A 2008-as ítélet márciusi hatályon kívül helyezése után a fővádlott bejelentette: a megismételt eljárásban már beszélni fog cinkosairól. (cikk)

Büntetőper és testnevelésóra

2011.04.01. 06:59 Jogi PR

Múlt héten két bejegyzésünkben is előkerült a bírák viszonyulása a tárgyaláson jelenlévő sajtó képviselőihez. Most néhány, ezzel kapcsolatos friss élményünket osztjuk meg olvasóinkkal.

Először pár személyes élmény: az egyik országos közfigyelmet kiváltó gazdasági büntetőperben a tanácsvezető bíró rendszeresen szabadidős tornatanárnak képzeli magát, akinek a feladata az újságírók megrendszabályozása. A tárgyalásokon hol egy tévéstáb tagjait rótta meg a szerinte a bírósághoz méltatlan ruházatuk miatt (ing helyett pólót viseltek), hol pedig a fotósokat látta el kéretlen szakmai instrukciókkal, felszólítva őket, hogy a fotók készítése után hagyják el a termet (a többi újságíróval együtt nyugodtan maradhattak volna). Tévedés ne essék: a bírónak joga van eldönteni, hogy engedélyezi-e a kép- és hangfelvételek készítését, s feladata az is, hogy biztosítsa a rendet a tárgyalóteremben, de szereptévesztés ennek ürügyén önkényesen megkülönböztetni és egrecíroztatni a média képviselőit.

A Fővárosi Bíróságon egy másik bíró azonnal kizavarja az akár egy percet is késő újságírókat a tárgyalóteremből, arra hivatkozva, hogy a járkálás zavarja a tárgyalást, miközben a védők jóval nagyobb mértékű késését szó nélkül tolerálja. A poroszos szigor talán indokolt lenne, ha ezzel párhuzamosan a tárgyalás terembeosztásáról az épületben található információs irodán felvilágosítást tudnának adni, hiszen enélkül a Markó utcai épület labirintus-szerű folyosóin csak negyedórás intenzív kutatás árán lehet a termet megtalálni. A tárgyalásról a bíróság honlapján is  csak intenzív bogarászás után szerezhettek tudomást a sajtó kitartó képviselői, feltéve, ha tudták melyik ügyre vonatkozik a tárgyalási jegyzékben feltüntetett, rövidítéseket és ügyészségi sorszámokat tartalmazó információ. (És ezzel a Fővárosi Bíróság még mindig az internetes tájékoztatás bajnokának számít Magyarországon, ahol a bíróságok többségének honlapja sincs, akiknek pedig van, többnyire nem közölnek semmi információt az aktuális perekről.)

A Pest Megyei Bíróság internetes újságírókra és az élő szöveges közvetítésekre pikkelő bírójáról pedig már megemlékeztünk blogunkon.

Negyedik élményünk sajnos nem személyes. Olvasónktól, a kiváló Nemzetközi Jog Blog bloggerétől kaptuk meg a Hágai Nemzetközi Bíróság egyik friss tárgyalásának sajtómeghívóját:
 

Dear Colleagues,

This is to inform you that the first session of today's Closing Arguments in the case of Momcilo Perisic is available in English on the Tribunal's YouTube channel at https://www.youtube.com/watch?v=QLToF_eEC-w

We are in the process of uploading the remainder of today's hearing in EN and BCS. In the meantime, you can request an mp4 copy of the hearing from the press office."


Kind Regards,

Press Office
International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia (ICTY)
Communication Service - Media Office
Tel. +31 70 512 8752 or 5343 or 5356

e-mail: press@icty.org

Follow @ICTYnews on Twitter
ICTY on YouTube: https://www.youtube.com/ICTYtv

Information on the ICTY is available at www.icty.org

Azaz a sajtó képviselőit a bíróság keresi meg a tárgyalás napirendjével, az újságírók, ha nem tudnak vagy nem akarnak személyesen részt venni, a  bíróság saját YouTube csatornáján is követhetik a tárgyalást, de kívánság szerint le is tölthetik a felvételt a bíróság honlapjáról egy informatív sajtóanyaggal együtt. Aki akar, a Twitteren is tájékozódhat a friss fejleményekről.

Nem hinnénk, hogy a hágai bíróság tekintélye ettől kisebb lenne, mint a magyar bíróságoké, sőt. Tornaóra helyett így is lehetne.

Ítélet a Stohl-ügyben: Ön hogyan döntene?

2011.03.31. 15:56 Jogi PR

Két év négy hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Stohl András színész-műsorvezetőt az általa okozott közlekedési baleset miatt indított büntetőperben csütörtökön első fokon a Budakörnyéki Bíróság. Az ítélet nem jogerős.

Blogunk korábban már foglalkozott a Stohl András elleni büntetőperrel, annak a jogi pr területét érintő vetületeit vizsgálva. A fő kérdésünk akkor az volt, hogy a legnézettebb kereskedelmi televízió műsorai, a kvázi állásfoglalás az ügyben mennyiben képes a közvéleményt befolyásolni (a jelek szerint érdemben), és ami még fontosabb, hathat-e az ügyben eljáró bíróságra?

Az első fokon meghozott ítélet ismeretében kijelenthetjük: az alkalmazott eszközök pozitív irányban semmiképp nem tudták "elhajlítani" a döntéshozók akaratát. Az a tény, hogy nem függesztették fel a szabadságvesztés végrehajtását, egyértelműen jelzi, hogy pozitívabb elbírálást semmiképp nem sikerült kicsikarni. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni: ezekben az ügyekben, ahol kiemelt a közvélemény figyelme a részletek iránt, mindenképpen fontos, hogy a vádlott és védője megfelelő stratégiával kommunikáljon a szélesebb nyilvánossággal - ahogy azonban az is, hogy ez egyúttal megfeleljen a perbeli céloknak és stratégiának.

Azt nem tudhatjuk, mennyiben ártott a korábbi bejegyzésben vázolt kommunikáció Stohl András ügyének - az viszont e blog keretei között is lemérhető, hogy mennyiben volt sikeres a közvélemény szemében. Ezért a "12 dühös ember" című rovatunkban ezúttal ehhez kapcsolódó kérdést tettünk fel: Ön milyen döntést hozna Stohl András ügyében a másodfokú, jogerős ítéletben?

 

 (a szavazógép a jobb oldalsávban található)

Érdekes bírósági tárgyalások a hét második felében

2011.03.30. 10:21 Jogi PR

csütörtök, március 31. 08.30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

 S. Ábel (emberölés előkészülete)

A 22 éves sportlövő a vád szerint azt tervezte, hogy egy budapesti bevásárlóközpontban vagy az általa látogatott egyetemen válogatás nélkül huszonkét embert kivégez.
A tárgyalás elnapolva! (cikk)

csütörtök, március 31. 08.30

Budakörnyéki Bíróság XIV. Thököly út 97-101.

S. András (Súlyos testi sértést okozó ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette)

Az ismert műsorvezető szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette gépkocsiját, és a forgalommal szemben haladva 8 napon túl gyógyuló sérülést okozott. A szakértői vélemény ismertetése után esetleg perbeszédek, és ítéletet is hirdethet dr. Léhmann Zoltán bíró. (cikk)

csütörtök, 2011. március hó 31. 9.00

Fővárosi Ítélőtábla, Budapest, Markó utca 16.

B. Fülöp és társai, (hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény)

A Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkárát a Heves Megyei Bíróság bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében, ezért 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. (cikk)

Péntek, április 1. 08.40

Baranya Megyei Bíróság, Pécs, Rákóczi út 34.

G. Ákos (emberölés bűntette)

A pécsi lövöldöző perében a bíróság megidézte az ügyben szakvéleményt adó valamennyi igazságügyi ideg-elme szakértőt, az ellentétes szakvélemények összevetése céljából. (cikk)

Napi Fargo: fegyverének csöve beleakadt a pulóverbe

2011.03.29. 21:43 Jogi PR

Első fokon hat év fegyházra ítélte a Somogy Megyei Bíróság azt az iharosberényi férfit, aki szerelmi csalódásától hajtva egy flóbertpisztollyal megpróbálta kirabolni a mesztegnyői élelmiszerboltot. Olyan szép történetet beszél el a Somogy Online, hogy rendesen megsajnáltuk az elszánt bűnözőt.

– Úgy fejbe csaplak, hogy meghalsz!- fenyegetőzött az áldozat, aki nem mellékesen nő. S ha fejbe nem is, de a pult alatti szabóollóval rá is csapott a boltba símaszkban, kesztyűben, pisztolyt előreszegezve berontó rabló kezére. Akit vélhetően meglehetősen összezavart a váratlan ellenállás, s kisvártatva már az ajtón kívül találta magát. Hiába lóbálta fegyverét, a két nő kituszkolta a boltból, ahová elmondása szerint szerelmi csalódása vezette. Az iharosberényi férfinek megfordult ugyan az öngyilkosság is a fejében, ám flóbertjéhez, melyet Csurgón cserélt egy Casio óráért, nem kapott töltényeket. A rablóról az is kiderült, szinte sokkot kapott, amikor a boltvezető a kezére csapott az ollóval, ugyanis gyermekkora óta retteg a szerszámtól. Az eladó pulóverét is elszakította – fegyverének csöve akadt az anyagba. Miután kilökdösték az ajtón, s nem tudott visszamenni, elmenekült. Nem jutott messze, az egyik szomszédos utcában egy bokor alatt talált rá egy polgárőr.

Eltérő sajtó-olvasatok az ipari kémperben: működik-e a negatív jogi pr?

2011.03.29. 13:27 Jogi PR

Tegnap egy orosz tanú meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Bíróságon az ipari kém-ügy büntetőpere. Maga a per is hallatlanul izgalmas, hiszen bírósági eljárás ipari kémkedés miatt, az elmúlt 60 évben nem indult Magyarországon. Ráadásul a vádlottak és a sértett ügyvédei is igazi nagyágyúk, tegnap például az elsőrendű vádlottat képviselő Zamecsnik Péterrel a Kaiser-ügyből ismert Dezső Antal nézett egymással farkasszemet. A bíró, Péntek László rendkívüli felkészültséggel vezeti tárgyalást, ha kell, oroszul vált szót a tanúval, ha kell, a szakértőket megszégyenítő alapossággal szólal meg informatikai kérdésekben.  Mai bejegyzésünk témája mégsem a szövevényes ügyet részletes ismertetése, hanem a tárgyalás sajtóvisszhangja.

Három országos napilap is beszámolót közölt a tegnapi tanúmeghallgatásról: a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a Népszava. A cikkeket olvasva az tűnik fel, mintha az újságírók nem is ugyanazon a tárgyaláson jártak volna. Mielőtt a politikai reflexek működésbe lépnének, eláruljuk: ezúttal a Népszava és a Magyar Hírlap értelmezése azonos, és a Magyar Nemzeté ettől eltérő. Miről is van szó?

A vád szerint négymilliárd forintot meghaladó kárt okozott a labordiagnosztikában nemzetközi szinten is jegyzett Diagon Kft-nek a cég két volt alkalmazottja. Az ügyészség azzal gyanúsítja a vádlottakat, hogy 10.000 adatállományt, köztük jelentős piaci értéket képviselő, oltalom alatt álló szabadalmakat próbáltak közvetítőn keresztül egy orosz cégnek átjátszani. A vám- és pénzügyőrök a ferihegyi repülőtéren fogták el a gyanúsítottakat, akik éppen Moszkvába tartottak, laptopjukon a Diagontól megszerzett adatokkal. Az orosz cég képviselőit tegnap a védelem kérésére idézte be a bíróság.

fotó: Csudai Sándor, Magyar Hírlap

A tárgyalásról szóló beszámolók közül a Népszava és a Magyar Hírlap szerint a védelem tanúja inkább ártott, mint használt a vádlottak ügyének, hiszen elismerte: valódiak azok a levelek, amelyekben az egykori Diagon-alkalmazottak, immár új céget képviselve, teljes gyártási technológiát kínáltak  az orosz félnek. Az orosz üzletember szerint a későbbi sértett céggel nem tudtak megegyezni, így nem indították be a tervezett közös gyárat, ezért ugyanezt megpróbálták a vádlottakkal. A tanú hozzátette: azért nem jött létre végül az üzlet, mert levelezőpartnereit letartóztatták. A Magyar Nemzet cikke ezzel szemben azt emeli ki, hogy az orosz  tanú szerint cége nem kapott sem védett vérdiagnosztikai receptúrát, sem védett technológiát a Diagontól, tehát a lap szerint ellopni sem volt mit. A Kern ellen vallott a tanú című cikket olvasva inkább a sértett cég vezetője, Kern József tűnik a per vádlottjának, mintsem az ügyészség által megvádolt egykori dolgozók.

A feltűnően eltérő olvasatok egyik megoldása lehet, hogy a kémper után újabb tárgyalásra került sor néhány teremmel arrébb: a Diagon tulajdonosa rágalmazásért jelentette fel a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesét. 2010-ben ugyanis mintegy húsz erősen negatív tartalmú újságcikk jelent meg a lapban a cégről vagy annak vezetőjéről, többségüket D. Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes jegyezte. A cikkek miatt a Diagon sajtóhelyreigazítási pereket indított, amelyek közül három zárult le jogerősen, s a másodfokú bíróság mindegyikben helyreigazításra kötelezte a lapot. (Az online változatban ebből kettő olvasható, itt és itt.) A rágalmazási perek ezek után indultak az újságíró ellen, akinek lapja most is a kémperben  sértettként szereplő céget hozza ki a tegnapi tárgyalás  veszteseként.

A Diagon egy januári közleményében összefüggést sejtett a Magyar Nemzet negatív cikkei és a kémper között. A közlemény rámutat, az ügyészségi bizonyítékok között szerepel a vádlottak levelezése is, amelyben egyebek mellett arról is szó van, hogy ha az általuk kitervelt bűncselekmény napvilágra kerül, a Diagon piaci jó hírnevét kell támadni, vagy ahogy a levelezés fogalmaz: "elkezdhetjük a rémhírek terjesztését". A Diagon elleni lejárató cikkek az ipari kémkedéssel összefüggő nyomozás végén a vádemelést megelőzően a Magyar Nemzetben jelentek meg.

Annyi mindenesetre tény: nem megszokott dolog, hogy egy politikai napilap, amelyik teljes erőbedobással részt vesz az általa támogatott párt mellett a választási kampányban, a voksolást megelőző hónapokban jó pár oldalt "pazarol" egy piaci cég elleni cikksorozatra. A Diagon vezetőjéről ez alatt az idő alatt szinte több negatív írás jelent meg a lapban, mint az akkori kormánypárt emblematikus politikusairól. Érdekes körülmény, hogy a Diagon által indított egyik helyreigazítási perben az újságíró tanút is hozott magával, aki nem volt más, mint a kémper, akkor még házi őrizetben lévő elsőrendű vádlottja. A mai cikk emellett a "Gyurcsány Ferenc egykori szocialista miniszterelnök köréhez tartozónak" nevezi a cégvezetőt, ami annak fényében tűnik kockázatos kijelentésnek, hogy korábban ezért az állításáért már jogerősen helyreigazításra kötelezték a lapot.

(Zárójeles megjegyzés: egy sikeres üzletember ilyen esetben nyilvánvalóan ismét ügyvédhez fordul és pert indít, de mit tehet egy kevésbé tehetős ember, akiről jogerős bírósági döntés ellenére újra és újra hamisan állítanak valamit egy lapban? Perel, amíg győzi pénzzel vagy feladja?)

Természetesen, minden újságírónak joga van haragudni egy cégre, és minden piaci vállalkozás ügyeiről szabadon lehet cikket írni. Mégis: a per kezdetével egy időben megjelelő cikkek és az elbukott sajtóperek fényében mindez első ránézésre a negatív jogi pr alapesetének tűnik, amelynek célja egy perben álló fél szavahihetőségének, szakmai és piaci megbízhatóságának megkérdőjelezése a közvélemény és ezzel együtt a bíróság előtt. Nem ez lenne az első eset. De van, amikor kilóg a lóláb.

Férjként, apaként, színészként: Stohl András és a jogi pr

2011.03.28. 11:10 Jogi PR

Valószínűleg foglalkozunk még Stohl András csütörtöki büntetőperével, de a tárgyaláshoz igazított mai nyilatkozatát nem hagyjuk veszendőbe menni, hiszen a jogi pr egyik szép példájáról van szó. A  színész-műsorvezető, aki súlyos testi sértést okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette miatt áll a bíróság elé, ma csatornája legnézettebb műsorának, a Fóksznak adott interjút:


„Stohl András az elmúlt hónapokban nemcsak férjként és apaként, de a színházban és a Való Világban is helytállt, miközben sok szempontból változtatott életvitelén. A Fókuszban elárulta, milyen érzések kavarognak benne tárgyalása előtt.” – A felvezető szöveg rögtön pozicionálja a vádlottat: korábban az életvitelének köszönhetően tévedt bűnös útra, mára azonban megváltozott. Nem véletlen a felsorolás sorrendje sem. Stohl elsősorban családapa, másodsorban színházi ember, azaz művész, és csak harmadsorban a Való Világ műsorvezetője, azaz celeb. A bulvárműsor a későbbiekben sem mint műsorvezetőt vagy Bucit említi Stohl Andrást, hanem ezúttal a Színészről beszél, akinek drámai színházi alakításaiból is ízelítőt közölnek, vélhetően először és utoljára a Fókusz történetében.

"Az nagyon nagy szerencse, hogy minden nap dolgozom. Az egy nagyon nagy menedék, hogy azokra a percekre, vagy azokra az órákra, az ember nem gondol erre. De most már egyre gyakrabban eszembe jut, hogy velem mi lesz". Őszinte vagy annak tűnő szöveg, amivel bárki, aki követett már el bűnt vagy mulasztást, azonosulni tud. Sőt, kiderül az is: nemcsak a színész, hanem családja és gyermeke is félnek, akiket így a Stohl által okozott baleset sérültjeivel együtt  a történtek áldozatainak tekinthet a tévénéző.

"Nagy valószínűség szerint lesz most ítélethirdetés első fokon. Borzasztó jó lenne, ha lezárulna, első fokon, mindenféle bizonytalansági tényező miatt. Ezt a dolgot én megtettem, ezért vállalnom kell, és vállalom a felelősséget. … Ha valaki mérges rám, dühös, azt tökéletesen megértem, hiszen én is rendkívül ingerült lennék, ha az én családommal történt volna ilyen baj." –  A felelősség vállalása nemcsak a bíróság előtt fontos, hanem a közönség előtt is. Stohl nagyon helyesen, következetesen nem mentegeti magát, nyíltan beszél bűnösségéről, megérti áldozatainak indulatát.
 

A Fókusz ezúttal nem esik túlzásba, a riportban a vádlott a nézők nagy többsége számára  hitelesen és őszintén szólal meg. A jogi pr-stratégia üzenete világos:

  1. Stohl, az esendő ember mélyen megbánta, amit tett.
  2. Stohl, a színész pályája csúcsán lévő művész, akinek színpadon kell maradnia.
  3. Stohl, az RTL  Klub sztárja többé már nem felelőtlen celeb, hanem munkáját felelősséggel végző műsorvezető.

Természetesen nincs minden ittasan balesetet okozó sofőrnek exkluzív szerződése az ország legnagyobb tévécsatornájával, amelyik ilyen hatékonyan képes segíteni a közönség elmarasztaló ítéletének megváltoztatását. De a közmegítélés javulása egy sztár esetében nem feltétlenül jelent előnyt a bíróságon: könnyen lehet, hogy a bíró éppen az ilyen érzelmi nyomásgyakorlás és a színész sok emberre gyakorolt hatása miatt ítél majd szigorúbban. Csütörtökön meglátjuk.

Percről percre: több közvetítést a tárgylásokról!

2011.03.27. 23:40 Jogi PR

A héten két olyan nagy érdeklődést kiváltó tárgyalásra is sor került, ahol az internetes sajtó munkatársai egy ritkán alkalmazott műfajjal, az élő szöveges közvetítéssel próbálkoztak. Volt, amikor eredménytelenül. A romagyilkosságok perében a bíró a tárgyalás elején megtiltotta az élő, képes vagy szöveges közvetítést, és később a stop.hu munkatársának ezért el is kellett hagynia a közvetítőtermet.

A képi közvetítés tiltása még hagyján, hiszen a büntetőeljárásban a fő szabály az, hogy hang- és képfelvételt csak a tanács elnökének engedélyével lehet készíteni. Az operatőrök, fotósok sokszor valóban zavarhatják a tárgyalást, ezért is működtet több külföldi bíróság saját operatőrt, akinek felvételét (akár valós időben) a tévétársaságok is átvehetik. Az viszont nem világos, hogy ha a bíró egyszer engedélyezte a kamerák jelenlétét, akkor miért volt problémája az élő közvetítéssel, főleg azok után, hogy a hallgatóság és a sajtó egy része kiszorult a teremből, és ott a bíróság saját zárt láncú tévéadását nézve követték az eseményeket. Az pedig egyenesen megfejthetetlen, hogy mi baja lehetett a tanács vezetőjének a szöveges közvetítéssel, kinek, milyen jogát sértette volna, ha a stop.hu olvasói percről percre olvashatnak a tárgyalás menetéről.

Pedig az élő, szöveges közvetítés közelebb hozza a bíróság munkáját a laikus közönséghez. Ennek kiváló példája volt pénteken a Velvet közvetítése Keleti Györgyi tárgyalásáról. Az online parlamenti közvetítés műfaját Magyarországon megteremtő Index leánya izgalmasan és képszerűen dolgozta fel a tárgyalást. Reméljük, lesznek követőik!
 

Érdekes bírósági tárgyalások a jövő hét első felében

2011.03.26. 07:29 Jogi PR

 

Hétfő, március 28., 08.30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

H. Sándor Gábor +2 fő (iparjogvédelmi jogok megsértésének bűntette)

Az első magyar ipari kémperben négymilliárdos kár okozásával vádolják a Diagon Kft. volt dolgozóit. A vádlottak a magyar vállalat szellemi termékeit közvetítőn keresztül egy orosz cégnek kívánták átjátszani. A tárgyaláson orosz tanúk meghallgatása várható. (cikk

Hétfő, március 28., 08.30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27

B. László + 11 fő (hűtlen kezelés bűntette)

A vád szerint  40 milliárd forintos kárt okoztak 13 ezer kisbefektetőnek a Baumag-ügyben. Az első fokú ítéletben kiszabott 7 év szabadságvesztést eljárási szabálytalanság miatt érvénytelenítették. (cikk)

Hétfő, március 28., 13.00

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

UD Zrt – Sz. György (személyiségi jog)

A büntető perrel párhuzamosan folyó polgári perben 4 millió forint nem vagyoni kár megtérítését kéri az UD Zrt. a volt titkosszolgálati minisztertől. (cikk)

Kedd, március 29., csütörtök, március 31. 08.30

Fővárosi Bíróság, V. Markó u. 27.

 S. Ábel (emberölés előkészülete)

A 22 éves sportlövő azt tervezte, hogy egy budapesti bevásárlóközpontban vagy az általa látogatott egyetemen válogatás nélkül huszonkét embert kivégez. (cikk)

Szerda, Március 30.  09.00

Pest Megyei Bíróság, XIV. Thököly út 97-101.

 K. Árpád és társai  (Előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények)

A romák elleni 2008-2009-es támadássorozat perében a vádirat ismertetése után a tárgyalás a bizonyítással folytatódik. (cikk)

Szerda, Március 30.  13.00

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, III., Miklós u. 2.
 

É. Ádám (kényszerítés bűntette)

A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke ellen azért emelt vádat az ügyészség, mert  ultimátumot intézett a magyarországi bankokhoz, követelve az árverezési és kilakoltatási moratórium bevezetését. (cikk)

Keleti Györgyi és a NOL: kicsit hosszabb lett, maradhat?

2011.03.25. 15:01 Jogi PR

Kitartottság miatt mondta ki bűnösnek a Pesti Központi Kerületi Bíróság pénteken Keleti Györgyit. Az első fokon eljáró bíróság a nőt egy év, nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, három év próbaidőre felfüggesztve. A volt honvédelmi miniszter lányának története külön is megérne egy elemzést  Az ördög ügyvédje rovatunkban, hiszen tanulságos, hogy egy külföldön jogszerűtlenül letartóztatott magyar állampolgár esetében a közvélemény és a sajtó egy része leplezetlenül azért szurkol, hogy lehetőleg ott rohadjon meg elevenen az előzetesben.

 

Most azonban a szerkesztői pontosság és jogi szakértelem csodálatos példájaként hozzuk elő a témát. A NOL újságírójának és a Három év felfüggesztettet kapott Keleti Györgyi című cikket elfogadó szerkesztőnek ugyanis fogalmuk sincs a börtönbüntetés időtartama és a felfüggesztés időtartama közti különbségről. Így aztán a NOL szerint Keleti Györgyi három évet kapott. Egy olyan laptól, amelynek bírósági tudósítói is vannak, ez több mint kínos. 

 

≠≠≠

Frissítés: A sokadik komment hatására a NOL javította a cikk címét, de a http://nol.hu/mozaik/harom_ev_felfuggesztettet_kapott_keleti_gyorgy_lanya URL-címben örökre megmarad a tévedés. Azon pedig ezek után már nem érdemes fennakadni, hogy az egy év, nyolc hónap büntetésből a címben másfél év lett. Végül kicsit rövidebb lett...

Nap Fargo: a felperes sajátjaként kezelte a szalámis kifliket

2011.03.25. 07:05 Jogi PR

Az évszázad szervezett bűnöző csoportjának peréről tudósít a Blikk: agyafúrt bűntények, mindenre elszánt tettes, leszámolás és bosszú. Szendvicsmaffiát lepleztek le a MÁV-nál.
 

Bíróságon folytatódott a vasutas-szendvicsmaffia ügye. A szervezett keretek között elkövetett szendvicslopással megvádolt és emiatt kirúgott Bukovszki Gábor utaskísérő fordult bírósághoz. Az utaskísérő táskájában szendvicseket talált a főellenőr.
"Az utasok nem fogyasztották el, nekem ajándékozták" – állította a lebukott Bukovszki. Felettese azonban kirúgta, mert szerinte meg kellett volna semmisíteni az ételt. De ezt még ő sem tette meg, ehelyett szétosztotta az irodában. Majd amikor rájött, hogy főbenjáró bűnt követett el, utólag írt egy megsemmisítési jegyzőkönyvet. Erdélyi Eleonóra ügyvéd szerint azért rúgták ki Bukovszkit, hogy eltussolják a szendvicsbotrányt. Az ügyvéd szerint ha az irodisták büntetlenül megehették a lefoglalt szalámis kifliket, ügyfelét sem rúghatták volna ki a szendvicsek miatt.
"Tanúként kérem beidézni azokat, akik fogyasztottak a szendvicsből" – indítványozta  Erdélyi. "Az irodisták saját felelősségükre ették meg a lefoglalt szendvicseket, a felperes viszont sajátjaként kezelte a szalámis kifliket. Ezt sikkasztásnak hívják" – védte az alperes MÁV érdekeit Komlódi Judit ügyvéd. A szendvicspert ezután elnapolták.

 

Indul a romagyilkosságok büntetőpere: sérül-e a nyilvánosság?

2011.03.24. 19:10 Jogi PR

Nem túlzás azt állítani, hogy 2008-2009-es romagyilkosságok büntetőpere – a Cozma-gyilkosságé mellett – jelenleg a közvéleményt leginkább foglalkoztató bírósági ügy Magyarországon. A brutális gyilkosságokkal vádolt, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak holnap állnak először a Pest Megyei Bíróság elé. A tárgyalást övező érdeklődés természetesen hatalmas. Blogunkban nem a bűncselekménnyel magával foglalkozunk, hanem azt vizsgáljuk, miként viszonyul a bíróság az igazságszolgáltatás nyilvánosságát garantáló alkotmányos alapjogokhoz. Összefoglaló megállapításunk röviden: rosszul. Kicsit bővebben: nagyon rosszul, de még mindig jobban, mint a legtöbb megyei bíróság.

 

 

Miért fontos a tárgyalások nyilvánossága?
A bírósági tárgyalások nyilvánosságának alapelvét az Alkotmány rögzíti. Az Alkotmány 57. § szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait és kötelességeit  a  törvény  által  felállított  független  és  pártatlan  bíróság  igazságos  és  nyilvános tárgyaláson  bírálja  el. Az  Alkotmány  61.  §  (1)  bekezdése  szerint  mindenkinek  joga  van  a  szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.
A tárgyalások nyilvánosságára vonatkozó hazai szabályozást a polgári és a büntetőeljárásról szóló törvény, a sajtóról szóló törvény illetőleg a bíróság ügyviteli szabályairól szóló törvény tartalmazza. Zárt tárgyalás csak kivételes esetben, indokolt határozattal rendelhető el, például a tanúk személyiségi jogai, kiskorúak vagy államtitok védelme érdekében.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott a tárgyalások nyilvánosságával. Legfontosabb,  58/1995.  (IX.15.)  határozatában az Alkotmánybíróság kifejti, hogy „A nyilvánosság mindenekelőtt az  igazságszolgáltatás  működésének  ellenőrzését  hivatott  biztosítani  a  társadalom  részéről  [...]  A tárgyalás nyilvánossága főszabály, amely azonban a bírság döntésének megfelelően korlátozható.” A magyar Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogállami büntetőeljárás tisztességes voltának lényeges eleme a nyilvánosság kérdéséhez szorosan kapcsolódó pártatlan bírósághoz való jog, a védelemhez való jog érvényesülése és a fegyverek egyenlőségének elve. A nyilvánosság kizárásával folyó eljárásban ezen utóbbi alkotmányi követelmények vagy nyíltan is sérülnek, vagy a rájuk vonatkozó eljárási szabályok betartásának ellenőrizhetetlensége folytán sérelmet szenvedhetnek, ami ugyancsak  alkotmányellenes.
A társadalmi  ellenőrzés,  mint  a  nyilvánosság  legfontosabb  funkciója egy modern társadalomban a sajtón keresztül valósul meg, ezért kulcsfontosságú, hogy milyen szabályok alapján végezhetik munkájukat a média képviselői a bíróságokon.  Míg  a  büntetőeljárásban  a  fő  szabály  az,  hogy  hang‐és  képfelvételt  a  tanács  elnökének engedélyével lehet készíteni, addig a polgári eljárásban ez már engedély nélkül tehető meg, mivel a  hang‐és  képfelvétel  készítés  módja  az,  amelyet  a  bíróság  meghatározhat  nem  pedig  a  felvétel  készítésének lehetősége.
 

A hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozatot Miszori László bíró vezetésével tárgyalja az öttagú bírói tanács. K. Árpád Sándort és társait előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Pest Megyei Főügyészség. Az ügyet folyamatosan tárgyalja a bíróság,  július 13-ig összesen 34 tárgyalási napot tűztek ki. A perben várhatóan 165 tanút és 30 szakértőt hallgatnak meg, s a bíróságnak csaknem 30 ezer oldalnyi nyomozati iratból kell felkészülnie.

Természetesen az érdeklődés is hatalmas: 50 hazai és külföldi újságíró, fotós, operatőr regisztráltatta magát a büntetőper tárgyalására, de a civil hallgatóság száma is feltehetően magasabb lesz a szokásosnál. Egy öt felnőtt és egy kisgyermek halálával járó, országos politikai üggyé dagadt bűncselekmény-sorozat esetében persze egy átlagos hiradó-néző számára sem tűnik túlzónak ez az érdeklődés. Úgy tűnik azonban, a bíróság mégis meglepődött: csak 35 médiahelyet biztosítottak a 100 fős tárgyalóteremben, így a bejutás a regisztráltak számára is érkezési sorrendben történik. "Mindent megtettünk, hogy a körülményekhez képest a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk a tárgyalássorozat lebonyolításához, de az előzetes várakozást lényegesen felülmúló érdeklődés, a fokozott biztonsági előírások és az eljáró tanács nyugodt munkafeltételeinek összehangolása óhatatlanul is okoz majd némi bonyodalmat”, - nyilatkozta az MTI-nek Kovács András, a megyei bíróság elnöke.

Közlése szerint a "bonyodalmakat" fokozza, hogy a védők nemrégiben bejelentették: nem tartják alkalmasnak a kijelölt levegőtlen tárgyalótermet a per lebonyolítására. A bíróság elnöke kiemelte: a biztonsági és egyéb szempontokat is figyelembe véve nem volt jobb megoldás, mint a Thököly úti épület legnagyobb tárgyalótermének kijelölése, a Legfelsőbb Bíróság termeinek igénybevételéről pedig szó sem lehet. A bérlés ugyanis túl drága lett volna, de a személyek és az iratok ide-oda szállítása is komoly akadályokba ütközne.

Nehéz elfogadni, de tény: azért nem biztosítja a bíróság a közvéleményt joggal foglalkoztató tárgyalás teljes körű nyilvánosságát, mert nincs pénz az iratok és a perben szereplők átszállítására a Thököly útról a Markó utcába. Pedig – becslésünk szerint – 34 tárgyalási nappal számolva is legfeljebb néhány százezres, s nem milliós tételről beszélünk.

Ezzel azonban még nincs vége a furcsaságoknak. A közvélemény tájékoztatását tovább nehezíti, hogy az előzetes ígéret ellenére a bíró döntése értelmében az újságírók mégsem juthatnak hozzá a 90 oldalas vádirathoz. Ez pedig, különösen azok után, hogy a regisztrált  újságírók egyharmada kiszorul a tárgyalásról, jelentősen megnehezíti a sajtó munkáját, és növeli a pontatlan tudósítások valószínűségét.

Ez az a pont, ahol komolyan sérül a tárgyalás nyilvánossága. Az Eötvös Károly Intézet 2010-ben készített részletes jelentést a hazai bírósági tárgyalások nyilvánosságáról. A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a sajtó akár a tárgyaláson történő  felvételkészítés korlátozása mellett is képes hatékonyan működni, amennyiben a bírósági iratok a média számára – az adatvédelmi szabályok és a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartása mellett  –  széles  körben  hozzáférhetőek. De "mindenképp a  társadalmi ellenőrzés funkcióját ássa alá a szabályozás és a bírósági gyakorlat akkor, ha a bírósági iratok és ítéletek nem megismerhetőek még a média képviselőinek számára sem."

Ha bárki azt hinné, hogy a probléma arra vezethető vissza, hogy a Pest Megyei Bíróságon  a Magyarországon megszokottnál kevésbé készültek fel a nyilvánosság kezelésére, ki kell ábrándítanunk. A megyei bíróságok közül az egyik legátláthatóbban működő, leginkább tudatosan kommunikáló bíróságról van szó. Ez abban is kifejeződik, hogy a PMB a megyei bíróságok azon szűk csoportjához tartozik, amelyek az interneten is tájékoztatást adnak munkájukról. Önálló honlappal ugyan – a megyei szintű bíróságok 50%-hoz hasonlóan (!) – ők sem rendelkeznek, de legalább a közös bírósági portálon üzemeltetnek egy sajtószobát,  ahol rendszeresen közölnek releváns információkat az aktuális perekről.

Talán meglepő, de ez már megkülönböztetett figyelmet jelent ahhoz képest, hogy a legtöbb megyei bíróság még a kötelező, legszűkebb információkat tartalmazó ún. tárgyalási jegyzéket sem teszi közzé az interneten, hanem elvárja, hogy az érdeklődők személyesen zarándokoljanak el a helyszínen kifüggesztett faliújsághoz akár a megye távoli településeiről is. A Pest Megyei Bíróság abban is az élmezőnybe tartozik, hogy hírlevelet és sajtóközleményeket is kibocsát, így például a romagyilkosságok peréről is kiadott egy előzetes meghívót és egy regisztrációs felhívást. A bíróság 2008-ban a hazai gyakorlatban szintén kivételesnek számító módon, külön sajtószabályzatot is készített.

Éppen ezért tanulságos, hogy még e sok lépéssel társai előtt járó megyei bíróság példáján is világosan látszik, hogy a hazai bíróságok nyilvánosság-kezelési gyakorlata mennyire elmaradott az igazságszolgáltatás többi szereplőjéhez képest. Miközben a rendőrség, az ügyészség és az ügyvédi szakma egyre inkább professzionális eszközökkel próbál megfelelni tájékoztatási feladatainak, a bíróságok ezen a téren legalább húsz éves lemaradásban vannak. Ahogy az Eötvös Károly Intézet jelentése fogalmaz: a bírói kar gyakran fenyegetésként értékeli és érzi a nyilvánosság jelenlétét. A bíróságok inkább elszenvedik a nyilvánosságot, nem pedig élnek vele. Így történik ez a mostani per esetében is, amikor a nyilatkozó bíró "bonyodalomként" éli meg, hogy a tárgyalás nyilvánosságát biztosítania kell.

Ez pedig nemcsak a jogi pr szempontjából probléma, hanem az alkotmányos alapjogok érvényesülése szempontjából is.

≠≠≠

Frissítés 1: A bíróság csütörtök este mégiscsak kiadta a vádiratot. De nem mindenkinek, csak az MTI-nek. Íme a tudósítás. Még mindig nem világos, miért kell diszkriminálni a sajtó nagy részét, miért nem lehet egy közérdeklődésre számot tartó anyagot kitenni az internetre, vagy kiküldeni az érdeklődő újságírók részére.

≠≠≠

Frissítés 2: Az Index helyszíni tudósítása alapján igazoltnak tekinthetjük a nyilvánosság kezelésére vonatkozó aggályainkat: "A nagy médiaérdeklődés próbára tette a bíróságot, ahol az éjszaka folyamán különtermet rendeztek be egy, a tárgyalóterem történéseit zárt láncon közvetítő tévével, a kint rekedő újságíróknak. A bíró a tárgyalás elején megtiltotta az élő, képes vagy szöveges közvetítést, és később a stop.hu munkatársának el is kellett hagynia a közvetítőtermet."

Napi Fargo: 11 milliót kértek az illegálisan letöltött filmért a nagyvállalkozó fiától

2011.03.24. 08:42 Jogi PR

A Somogy Televízió számolt be a világ egyik legdrágább illegális filmletöltésének történetéről. A szerzői jogokat védő szervezeteknek javasoljuk, hogy filmesítsék meg a tanulságos történetet!

A Kaposvári Bíróságon kedden folytatódott annak a fiatal fiúnak a pere, aki a vád szerint 11 millió forintot zsarolt ki egyik vele egykorú ismerősétő. A fiú megállapodott szintén fiatalkorú barátjával, hogy az általa az internetről letöltött filmeket pénzért értékesíti. A sértett át is adott egy ilyen filmet DVD-n, ám később meggondolta magát. Ekkor azonban már késő volt. A vádlott megfenyegette, hogy feljelenti az illegális letöltésért, ha nem kap tőle 100 ezer forintot. A sértett - aki egyébként egy balatonlellei nagyvállalkozó fia - megijedt, átadta a pénzt. A vád szerint ennyivel azonban nem elégedett meg a fiatal barát és társa egy felnőtt férfi, így újabb pénzt követeltek. A sértettnek azt mondták megverik, megölik, ha nem teljesíti kérésüket. A vádirat szerint 2009 áprilisa és májusa között a sértett összesen több mint 11 millió forintot adott át a vádlottaknak. A szülők észrevették a pénz eltűnését, ám egy percig sem gondolták, hogy a fiúk emelhette el a hatalmas összeget. Csak azt vették észre, hogy zárkózott lett, s nem mert kimenni a lakásból még egy kóláért sem - mondta a megzsarolt fiú apja. A gyermek végül mindent bevallott az édesanyjának, majd a feljelentés is megtették. Jól megszerkesztett, de cáfolható a történet - ezt már az elsőrendű vádlott édesapja mondta a keddi bírósági tárgyaláson. A férfi manipulált rendőrségi felvételről is beszélt, azt állította, fia egyáltalán nem volt rászorulva arra, hogy másoktól pénzt csaljon ki. Dolgozott és a zsebpénzt is kapott rendesen. Az apa hosszan fejtegette a család vagyoni helyzetét, bizonyítva, hogy gyermeke semmiben nem szenvedett hiányt. A férfi a másodrendű vádlott szerepét is másképp látja, szerinte csupán annyi volt a feladata, hogy a sértett állítását alátámassza. A megzsarolt fiú édesapja azonban másképp látja, elmondta: a másodrendű vádlott a történtek után sírva kért segítséget, s azt mondta: ha rendőri védelmet kapna több mindent elmondana. Az is kiderült az első rendű vádlott és a sértett családja egy régi elszámolási vita miatt rossz viszonyban állnak.

12 dühös ember

2011.03.23. 08:39 Jogi PR

Az igazságszolgáltatásba beemelt laikus elem egyik klasszikus jellemzését a 12 dühös ember című filmből (is) ismerhetjük. Az esküdtbíráskodás kapcsán folyó vitákban jellemzően a kollektív bölcsesség és "életszerűség", az igazságkeresés jelentette pozitívumot ütköztetik a laikus, jogi műveltséggel és szaktudással nem rendelkező, emocionális döntésre hajlamos döntnökök jelentette rizikóval.

Blogunk nem foglal állást a kérdésben, egyszerűen csak a hatályos magyar jogszabályokból indul ki - ezek pedig alapvetően a népi ülnökök intézményét használják arra, hogy a "nép szava" megjelenjék az igazságszolgáltatásban.

Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a közvéleményt foglalkoztató bírósági eljárások és döntések kapcsán sokakban kérdések merülnek fel, hogy a mechanikus jogalkalmazás, a "jogszolgáltatás" valóban megfelelő-e az igazság szolgáltatására? Ne tévedjünk: egy-egy ilyen processzus során jó ideje már deklaráltan nem az anyagi, objektív igazság kiderítése az eljáró bíróság feladata, hanem "csupán" a tisztességes eljárás biztosítása. Az egy külön kérdés, hogy van-e igény (és ha igen, kielégítendő-e) olyan változtatásra, mely ennél az alapvetően technikai szemléletnél többet tételez egy-egy bírósági eljárás feladatául.

Az esküdtbíráskodás hívei sokszor érvelnek a "fegyverzetegyenlőtlenség" jelenségével. Adott büntetőeljárásban ugyanis a terheltet az állami nyomozóhatóság adja át az állami vádhatóságnak, mely a vádat a végső döntést meghozó, állami bíróság előtt képviseli. Az állami monstrummal szemben civilként a terhelt és annak ügyvédje áll. Tehetős vádlott esetén "sztárügyvéd", nincstelent védve viszont akár alulfizetett, túlterhelt és kevéssé motivált (tisztelet a kivételnek) kirendelt védő. Az esküdtszék ezt az egyenletet képes felülírni azzal, hogy a vádlotthoz és a közvéleményhez, a társadalom többségéhez hasonlóan nem jogászok, nem szakmai, hanem egy másik szinten meghozott, emberi döntésre jutnak.

Tizenkét ember (maradva most a klasszikus összetételnél, ennél a valóságban jóval színesebb megoldások is elképzelhetők) kollektív döntése komoly kompromisszum - sőt, már kiválogatásuk is az, a vád és a védelem megegyezése arról, hogy kikre bízza a döntést a legfontosabb kérdésben. Jellemzően ugyanis egy büntetőeljárásban egy kérdést kell megválaszolniuk: bűnös vagy nem bűnös a terhelt? Mindezt pedig egy olyan eljárás után, ahol a vád és a védelem mindent megtett azért, hogy meggyőzze őket, és velük a közvéleményt is. Az, hogy ma Magyarországon sokszor nem érezzük magunkénak, talán nem is értjük az igazságszolgáltatás döntéseit, az azért is lehet, mert a mi eljárásaink során senki nem "fordítja le" laikus nyelvre a tényállást, a bizonyítási eljárás elemeit, a perbeli álláspontokat.

 

  • Közbevetőleg megjegyezve: a jogi PR egyik legfontosabb eleme pont ez, pont erről szól. Mindig, minden fontos tényt lefordítunk, megmagyarázunk, kifelé is érthetővé teszünk. Ne becsüljük le ennek jelentőségét! A korábban már említett gazdasági jó hírnév, közéleti presztízs még egy kedvező bírósági ítélet mellett is elveszhet, ha a társadalom vagy az üzleti partnerek nem értik (vagy rosszul tudják), hogy mi történt.

 

Az esküdtbíráskodás valódi teljesítményre készteti az eljárás minden szereplőjét. Aki Önök közül vett már részt magyar bírósági tárgyaláson, az tudhatja: szinte semmi jelentősége nincs a perbeszédeknek, szinte kísérlet sincs a valódi meggyőzésre - mivel utóbbinak címzettje sem nagyon lehet. Minősítéseket hajkurászunk verziók felállítása és megvédése helyett.

Külön is jellemző a váderedményesség statisztikája: lényegében nincs "csata" abban az igazságszolgáltatásban, ahol évek óta, rendre 95 százalék fölött van a váderedményesség! Igen, ez azt jelenti, hogy Magyarországon száz bíróság elé állított emberből minimum kilencvenötöt el is ítélnek.

Blogunk minderre reflektálva egy új rovatot indít, 12 dühös ember néven. Olyan érdekes, tanulságos, illetve a közvéleményt foglalkoztató ügyekről kérdezzük az olvasók véleményét, melyekben szerepe lehet a "civil" megfontolásoknak, ahol a végső döntés véleményünk szerint több aspektust igényel, mintsem a megfelelő minősítés és az ehhez rendelt, "szabvány" ítélet kimondása. Azt szeretnénk saját eszközeinkkel felmérni, hogy a nyilvánosság e szelete hogyan vélekedik egy-egy ilyen ügyről.

A rendszeres szavazás első kérdése pedig magáról a laikus elemről, az esküdtbíráskodásról szól. Azt szeretnénk megtudni, hogy Önök szerint helye van-e a civileknek az igazságszolgáltatásban, és konkrétan Önök részt vennének-e esküdtként egy büntetőjogi eljárásban?

 

Napi Fargo: a szörfdeszkát hátrahagyva a magával vitt békauszonnyal kiúszott

2011.03.23. 06:55 Jogi PR

Mintha egyenesen a Napi Fargo rovat kedvéért tartott volna tegnap fellebbezési tárgyalást a Fővárosi Ítélőtábla. Egy elbaltázott biztosítási csalás története kettős házassággal fűszerezve bírósági bikkfanyelven. A teljes bírósági ismertető letölthető, egy rövid ízelítőt közlünk:

I. r. vádlott családja további létfenntartását és gyermeke eltartását is biztosítandó a 2000. évben elhatározta, hogy szörf-balesetként megrendezi saját halálát.  I. r. és II. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy I. r. vádlott több biztosítónál nagyobb összegre életbiztosítást fog kötni, majd halála megrendezését, illetőleg halálának megállapítását követően II. r. vádlott az életbiztosítási összegeket felveszi.
2001. szeptember 26-án 16 óra körüli időben a vádlottak megrendezték I. r. vádlott halálát oly módon, hogy I. r. vádlott, aki gyakorlott szörfös volt a parttól jelentősen eltávolodott, majd kis idő elteltével a szörfdeszkát hátrahagyva a magával vitt békauszonnyal egy elhagyatott öbölben kiúszott a partra. Megbeszélésük szerint IV. r. vádlott ott  várta a gépkocsiban összekészített holmijával, majd elvitte egy közeli városba, ahonnan továbbindult terve végrehajtása érdekében. A jelenlévők ezt követően riasztották a görög hatóságokat, akik megkezdték I. r. vádlott felkutatását, de nem jártak eredménnyel.
I. r. vádlott Csehországban bujkált, álnéven telepedett le. Feleségével, II. r. vádlottal skyp-on, e-mail-en tartotta a kapcsolatot, így értesült az aktuális fejleményekről. II. r. vádlott férje bujkálása idején, 2003. évben megismerkedett K. Viktorral, akivel előbb élettársai kapcsolatba lépett, majd teherbe esett.
A biztosítók időközben magánnyomozót fogadtak, aki a 2007. április 26. napján kelt jelentésében I. r. vádlott tartózkodási helyét felkutatta, és azt a biztosító társaságokkal közölte, majd a hatóságok az I. r. vádlottat elfogták. 
 

 

Szerdán folytatódik, pénteken befejeződhet a Tasnádi-per

2011.03.22. 20:33 Jogi PR

Szerda, március 23., 9.00 (perbeszédek)

Péntek, március 25., 9.00 (ítélethirdetés várható)

Fővárosi Ítélőtábla, Budapest, V. Markó u. 16.

Tasnádi Péter és társai, emberölés előkészületének bűntette és más bűncselekmények

 

Napi Fargo: Nekem is kéne valami fegyver

2011.03.22. 12:23 Jogi PR

Emberölési kísérlet vádjával állt tegnap a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elé a fakitermelőként dolgozó páros. Részlet a vallomásból:

"Felhívtuk T. Mihály nevű ismerősünket, majd kimentünk hozzá. Ekkor egy Volkswagen hátuljából elővettek egy sörétes puskát, és egy doboz lőszert. Látva ezt szóltam, hogy nekem is kellene valami fegyver, és elhozhattam egy légpuskát a házból. Fegyvertartási engedélyünk nem volt, de a légpuskához nem is kellett. A sörétes meg volt töltve, de légpuska viszont nem. A Cs. család több tagja ígéretéhez híven még aznap este, szürkületkor megérkezett a tanyához egy Volkswagen Passatal. Cs. Imre és Cs. Richárd szállt ki a járműből, majd határozott léptekkel megindultak felénk, követelve az autót, illetve a pénzt. Miután kiszállt a másik kettő férfi is az autóból, felkaptuk a fegyvereket. Ettől megijedtek, és menekülőre fogták a támadóink. Egyik kiugrott a kerítésen, a másik a kapun futott ki. Közben az egyiknek a tarkójára egy ütést mértem a puskatussal, majd meg is ütöttem egy alkalommal. Már indultak volna, de lefulladtak, majd amikor mozgásba lendült az autó rávertem a szélvédőre is, ami betört. Ekkor hallottam a két lövést, de azt csak később tudtam meg, hogy el is találta a társam az autót. Pontosan nem tudom, hogy miért volt a célja, ugyanis mivel később rám hárított mindent, már nem vagyunk beszélő viszonyban."
 

süti beállítások módosítása